Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

12 Házunk tája 1986. MÁRCIUS 1. Tavaszi munkák előtt Kerti szerszámok karbantartása A metszőolló a kertész egyik legfontosabb munka­eszköze. Az életlen, rosszul záródó ollóval dolgozni is nehezebb. Elnnél nagyobb baj, hogy az ilyen szerszám roncsol, azaz megnöveli a sebzési felületet. A seb ne­hezebben gyógyul, és inkább ki van téve a betegségek fertőzésének is. Különösen veszélyes következményekkel járhat a roncsolás az amúgy is érzékeny csonthéjasok ese­tében, mint a cseresznye, a meggy, a kajszi- és ősziba­rack. A rosszul záródó, úgyneve­zett nyílós olló vágó támasz­tópengéje között rés van. Ha az összezárt metszőollót a fény felé tartjuk, meggyő­ződhetünk a rés méretéről és alakjáról. A csapot rögzítő csavaranya meghúzásával a rés gyakran megszüntethető. De ha a rossz záródást a tá- masztőél elhajlása okozza, ezen csak úgy segíthetünk, hogy a támasztóél behajló csúcsi részét egyenesre kö­szörüljük. (Az olló deformá- lódását leggyakrabban a szakszerűtlen használat okozza, amikoris túlságosan vastag vagy elszáradt ágré­szeket akarunk vele eltávo­lítani.) Az életlen olló fenését a durva fenőkővel kezdjük, amelyet élezés közben gyak­ran nedvesítünk. Fontos tud­ni, hogy a vágóélnek csak a domború oldala fenhető! A szétszedett olló vágópengéjét rögzítsük az asztalon, és a követ körkörösen mozgatva lassan haladjunk a penge tö­vétől az él felé. Ha túlságo­san tompa az ollónk, a dur­va fenés idejét óvatos köszö­rüléssel lerövidíthetjük. A vágóéi a finomkővel kapja meg végső formáját. Ezt azonban már soha ne végezzük köszörűvel, mert ennek az a veszélye, hogy túlságosan elvékonyodik az él, és kicsorbul az olló. (A gépi köszörülés szakértelmet és fokozott figyelmet igé­nyel. Tíz-tizenöt másodperc­nél tovább ne hagyjuk a kö­vön a szerszámot, mert túl- hevülés következtében anya­ga kilágyul, tönkremegy.) A jól illeszkedő, éles met­szőollót papír bevágásával ellenőrizhetjük. Ha a vágás nyomán gyűrődés nélkül ha­sad a papír, akkor jó az ol­lónk. A fenés után száraz ronggyal töröljük meg, majd olajozzuk a szerszámot. Min­den fémes alkotórészt már összeszerelés előtt kenjünk át savmentes, finom műszer­olajjal. . Összeállította: Rónai Erzsébet Nehéz megszokni egymést Közös födél alatt Mind gyakrabban emlegetjük: bezzeg régen mennyire jól megfért több generáció is egy födél alatt, ma pedig min­denki külön lakást akar, ha pedig együtt élnek, az gyakran mindennek nevezhető, csak életnek nem. Ügy gondolom, ennek a tételnek .már az első fele sem teljesen igaz: voltak ugyan (és ma is vannak) családok, ame­lyek jól megférnek együtt, de a többségnél valamilyen kény­szer hozta, rengeteg megalkuvással, vagy ami még rosszabb, rengeteg pertpatvarral, áldatlan vitákkal, néha a tettlegessé- gig fajuló veszekedésekkel. Érthető minden fiatal há­zaspárnak az a törekvése, hpgy külön, saját otthont szeretne magának. Sőt, a szülő, bármennyire is sze­reti gyermekét, maga is sze­retne már a „magáéban” lakni, szeretne egy kis csön­det. nyugalmat. Ez így ter­mészetes, és nem a rossz családi kapcsolatot jelenti. A valóság azonban gyak­ran más, mint ami ideális lenne. Szülők és gyerekek (felnőtt gyerekek) gyakran kényszerülnek rövidebb- hosszabib ideig egy födél alatt élni. Falun szinte ter­mészetes, hogy a meny a férje szüleihez költözik, s vagy együtt is maradnak (különösen, ha a szülők már igen idősek, esetleg nem egészségesek), vagy arra tö­rekszenek, hogy külön vagy közös telken, de saját fész­ket építsenek maguknak. Városban is gyakran ha­sonló a helyzet, és a szü­lők — legalábbis átmeneti időre — összeszorulnak, hogy a fiataloknak szállást adjanak. Gyakran fiataloknak is nehéz együttlakni, szerelem­mel telve is nehéz megszok­ni egymást, elfogadni a má­sik szokásait De mennyivel nehezebb ez a szülőnek, aki már úgy élt le egy emberöl­tőt, hogy kialakította a min­dennapok rendjét, s ilyen­kor gyakran jogosan — úgy érzi, ő van a magáéban, miért kell neki alkalmaz­kodni egy „idegenhez?” És itt álljunk meg egy pillanatra. Gyermekem há­zastársa első percben való­ban „idegen” nekem, de ha szeretem a gyerekemet, ak­kor elfogadom azt az „ide­gent” is, akit ő elfogad, hi­szen az életét vele akarja leélni. Valószínlűeg nem készült róla statisztika, de minden­ki maga a megmondhatója, közvetlen vagy távolabbi környezetében, hány fiatal házassága ment már tönkre az együttlakás miatt. A szülőknek gyakran nagyon nehéz nem beleszólni (pedig nem szabadna!) abba. hogy hogyan élnek fedele alatt a fiatalok. Ez a bajok forrása. A másik: előfordul, hogy fiatal házasok összezördül­nek, azután amilyen gyors volt a harag, olyan gyors a kibékülés is. De mennyivel nehezebb még békülni is, ha más is tud arról, hogy összevesztünk, esetleg bele is szólt a vitába, esetleg rá is tett egy lapáttal. Ilyenkor az emiatti szé­gyen teszi nehezebbé a ki­békülést. Csak a hátrányokról szól­tam, pedig így nem igaz: sok előnye van még a kény­szerű együttélésnek is. Min­denekelőtt a lehetőségek, az anyagiak, a kezdethez jól adott és jól fogadott jó ta­nácsok. Ha kisbaba van, akikor a fiatal hatványozot­tan szorul a szülői segítség­re, ha pedig a szülő már idős, beteges, akkor bizony ő szorul a fiatalokra. Mindent egybevetve: ta­lán könnyű írni róla — a papír türelmes, — de nem könnyű megvalósítani a har­monikus együttélést. Pedig meg kell próbálni ott, ahol a szükség így adja vala­mennyiünk érdekében. (sárdi) Szájtorna a ráncok ellen Nem kell tehetetlenül beletörődnünk, hogy az évek múlásával szaporodnak rán­caink. Ajak- és szájráncok ellen ajánljuk: nyissuk ki könnyedén a szánkat, és szo­rítsuk feszesen alsó és felső ajkunkat a fogunkra hat másodpercen keresztül. La­zítás, ismétlés... A borisszához 2 3 9 5 32 hl 59 SS öo 57 C7 r s 9 /o 11 IZ IS r ■ * 1 ■ " ■ ■ pl " _ ■ 2.9 “ ■ r L. ■ ” * ■ ■ ■ _ ■ ■ " H " ■ r ■ S*1 " ■ 1 ■ “ 6h ■ L L ■ r ■ * ■ " 76 Rejtvényünkben Tompa Mihály: A borisszához című versének két sorét idézzük. VÍZSZINTES: 1. Foszfortartal- mú ásvány. 7. A versidézet első sora (Zárt betűk: O, K, J.).. 14. Felfordulás, zűrzavar. IS. Ri­chard Strauss operája. 16. Az Argon vegyjele. 17. Fűszer. 19. Hosszában szétválik. 20. A Mu- sza .. . negyven napja (F. Wer­fel.) 22. A molibdén vegyjele. 23. Mezőgazdasági szerszám. 25. Siva egynemű betűi. 26. Tüzelő. 2S. Belga légitársaság. 31. Kerti szerszám (ford.) 32. Falevél te­szi. 34. Bírósági eljárás. 35. Te meg én. 37. Mint a 16. számú sor. 38. Görög betű. 39. József Attila verse. 41. Szőlőtámasz. 42. A nyomás fizikai mérték- egysége. 43. A leglágyabb ne­hézfém. 44. Régi labdajáték. 45. Kicsinyítő képző. 46. Félsziget a Szovjetunióban. 47. Ritka fér­finév. 48. Pán hangszere. 49. Ceruzavég! 51. Vércsoport. 52. Egykori magyar méltóság. 53. Száraz gallyak összekötött cso­mója. 55. . . madár (Móricz Zsigmond.) 56. szerep Madách: Mózes című drámájában. 58. Cipel. 60. A Ludolf-féle szám. 62. Régi űnmérték. 63. Fiatalok fesztiválja. 65. Kukucskál. 66. Marx Károly világhírű műve, névelővel. 69. Ez évi. 71. A palladium vegyjele. 72. Üzletek bezárásának hatóságilag megál­lapított időpontja. 74. Aktuális. FÜGGŐLEGES: 1. Város a Maros partján 2. Élősködő. 3. Annyi mint (rövidítve.) 4. Köz­ség Somogy megyében. 5. Moz­gásszerv. 6. Közös lónak... a háta. 7. . . . poetica, a. A bizmut vegyjele. 9. Híres betyár név­jele. 10. Keleti uralkodói cím. ll. Figura. 12. Jövendőmondó. 13. Miskolci kirándulóhely. 18. Telefontárs. 21. E néven két ki­rályunk volt. 23 ..................har­m incadjára megy” (kárba vész). 24. Kiejtett betű. 26. A versidé­zet második sora. (Zárt betűk: S, E, N.) 27. Tiltás. 29. Juihász Ferenc verse. 30. Műkedvelő. 33. Baj, zavar. 36. Orosz Irén. 40. Műemlék is lehet. 41. Már az ókorban ismert elem. 43. Idő­egység. 44. Egyiptomi hírügy­nökség. 45. Háztartási kézi-esz­köz. 47. Színművész (Anna). 48. Fafajta. 50. Meggyőz. 52. Csil­lagkép az északi égbolton. 54. Derékszíj. 57. Helyrag. 58. Mi­kor. 61. E népről szól a legtöbb vicc. 64. ... Szaltán cárról (Pus­kin). 67. Aki vigyáz rá. 68. Bermuda része! 69. Erre a hely­re. 70. Szovjet motorkerékpár márka. 73. Indiai légitársaság. 74. Korjelző rövidítés. 75. Latin és. Beküldendő: a versidézet — március 8-ig. Csengettyű című, február 15-i rejtvényünk helyes meg­fejtése: A király mondta, Coppélia, L. Delibes, Sylvia, Lakmé, Naila. Könyvutal­ványt nyerték: Lukácsi Lászlóné Jászalsószent­györgy, Bordács Dezső Kun­hegyes és Farkas Sándomé ALattyán. (Az utalványokat postán küldjük el.) Szabás — varrás A méretvétel szabályai Ha önállóan akarunk szahni-varrni, legelőször is meg kell állapítanunk sa­ját méreteinket. A méretvé­telnek vannak szabályai, ezeket meg kell tanulnunk. Fontos, hogy méretvétel­kor is, próiba közben is mindig ugyanolyan melltar­tó legyen rajtunk, mint ami­lyenben a ruha viselésekor leszünk. Egy más formájú, más vállpánthosszúságú melltartó megváltoztathatja az egész ruha „állását”. A méretvételnél az ábra szerinti helyeken, lazán tar­tott mérőszalaggal, de rá­hagyások nélkül, pontosan vesszük le a következő leg­fontosabb méreteket: 1. ) Mellbőség. A test kö­rül, a mell legkiemelkedőbb pontján át vezetjük a cen­timétert 2. ) Derékbőség. A derék­vonal helyének pontos meg­jelölése szükséges, ezért előbb egy keskeny szalaggal kössük át a derekat, azután mérjük meg a bőséget. 3. ) A mérőszalagot a csí­pő legszélesebb pontján víz­szintesen vezetjük körül. 4. ) Mellmagasság. A mérő­szalagot a vállvonal talál­kozási pontjához helyezzük, és a mell legkiemelkedőbb pontjáig mérjük függőlege­sen a távolságot. 5. ) Eleje derékhossza. A nyaknál lévő ..sótartóhoz”, illesztjük a cetimétert, és a mell legkiemelkedőbb Dont- ján keresztül, a deréköv al­só széléig vezetve mérjük. 6. ) Háta derétohossza. A ihát középvonalán mérjük: a nyakikörnél lévő csigolyá­tól a deréköv alsó széléig vezetve leolvassuk a mére­tet. 7. ) Vállszélesség. Méretét a nyak- és a vállcsúcs kö­zött mérjük. 8. ) Kar, hossza. Karunkat könnyedén behajlítva, váll- csúcstól könyökön át a csuk­lóig mérjük az ujja hosszát. 9. ) Felsőkar bőség. A fel­sőkor legvastagabb pontján mérjük körbe. 10. ) Nyakbőség. A nyak alsó vonalán — nem szoro­san fogva a mérőszalgot — mérjük. 11. ) Szoknya hossza. Az elejeközép és az oldalvonal közötti távolság felénél, a deréköv szélétől mérjük, így sem a csípő, sem a has domborúsága nem befolyá­solja a hosszméret megál­lapítását. 12.) Testmagasság. Talptól a fejünk tetejéig mért tá­volság, aminek méretét azért jó tudni, hogy tisztában le­gyünk azzal is, milyen kon­fekció- illetve mérettáblá­zathoz tartozunk. B. K. B kávéfőző tisztántartása • Minden használat után ki kell mosni a kávéfőzőt is, méghozzá jól. Ha a bel­seje feketedni kezd, ecetes vizet kell forralni benne, és utáni kicsöpögtetni a gép­ből. Ezután jól kisúroljuk a szokásos tisztítószerrel. A gépet kívül-ibelül alaposan lemossuk, s mindig jó szá­razra töröljük, különösen a belsejét mert hajlamos a penészedésre. A kávéfőző csepegte tőjét úgy célszerű tisztítani, hogy tiszta vi­zet forralunk a gépben és hagyjuk átszaladni a csövön. A villannyal működő kávé­főzőt vízbe tenni tilos! Csak belül szabad kisúrolni, kívül pedig mosószeres, vi­zes ruhával jól áttörölni. Felvételre keresünk szolnoki telephellyel felhasználói rendszerek fejlesztéséhez — rendszerszervezőt — programozót Elektronikai üzemünkbe — villamos mérnököt — elektronikai műszerészt — mechanikai műszerészt Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezni lehet az elektronikai főága­zat vezetőjénél B E K E TSZ ZAGYVARÉKAS 5051 Deák F. u. 2. Telefon: 18-790/48 mellék ____________________(1846)

Next

/
Oldalképek
Tartalom