Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 12. Fuvarháború magyar módra 2. Vita helyett, rendezett együttműködés A Szolnoki Jászkun Volán Vállalatot nehéz helyzetbe hozta az új versenytárs, a magánkisipar megjelenése a fuvarozói piacon. Egy biztos, már-már monopolhelyzet ingott meg. Hogy mennyire, s milyen következményekkel, arról a vállalatnál próbáltam tájékozódni. Beszélgető partnerem, dr. Márton Ágoston forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes nem is titkolta: évek óta tartó, fölösleges huzavonává] terhes ez a kérdéskör. — Monopolhelyzetről ;tt mór korábban sem beszélhettünk. hisz a megyében rajtunk kívül több jelentős közületi fuvarozó is működött, illetve működik most Hamar tapasztalhattuk, hogy ez a játék nem a sportszerűség szellemében zajlik. Teljesen egyenlőtlen helyzet alakult ki, amelyben mi eleve behozhatatlan hátránnyal startoltunk. Az egész magánfuvarozást eredendően a lakossági igények kielégítése érdekében vezették be. Hogy a piacnak erről a részéről kiszorulunk, azzal előre számoltunk. De, hogy az állami cégeknél kialakult pozíciónk is ilyen mértékben gyöngülhet, arra nem gondoltunk. Régi üzletfeleink sorra térnek át a magánfuvarozta tásra. — Valószínűleg - olcsóbb így nekik...! — Persze! És éppen itt jutunk el az eleve egyenlőtlen feltételekig. Kezdjük talán az árakkal! A magánfuvarozás szabadáras tevékenység. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fuvarozó a helv- Iszínen, teljesen szabadon szabja meg az árait. Éppen ezért bármikor alánk ígérhet, számításaink szerint akár 20 százalékkal is. Ismeretes, hogy a jelenlegi elvonási rendszer mekkora terheket ró a közületekre, így ránk is. A magánfuvarozó ugyanakkor nagyon kedvező módon, egy tételben adózik, a jövedelmétől függetlenül. És relatíve nagyon kis összeget! Mi már rég az önköltségi szinten vagyunk a tarifáinkkal, mikor a maszek még javában mehet lejjebb az ajánlatával. Ezenkívül itt vannak még azok az előnyeik, amiket mindenki ismer ugyan, de amik nem bizonyíthatók. Például az üzemanyag. A maszekok akár lakossági fűtőolajjal is dolgozSzolnok megyében ez idő tájt hozzávetőleg ötszáz teherfuvarozó kisiparos van. Számuk talán megfelelő, de eloszlásuk egyenetlen. Zömük a városokban dolgozik, míg a községek teljes ellátása még mindig nincs megoldva. A magánfuvarozók érdekvédelmi szerve a KI ŐSZ, melynek megyei titkárhelyettese Pócs Lajos. Beszélgetésünk során egyenként is. Sajnálatos módon az új versenytárs megjelenése arra az időszakra esett, amikor a gazdasági helyzet romlása miatt jelentősen beszűkült a fuvarpiac. — Ám ezen a piacon még így is voltak fehér foltok, vagyis kielégítetlen fuvaroz- tatói igények... — Valóban. Ezért mi arra készültünk, hogy partnerként fogadjuk a magánfuvarozókat, akik, úgy reméltük, „helyre teszik” a lakossági területeket. Egészséges együttműködést, s nem konfrontációt akartunk... — Végül is mi történt? Nem a várakozásnak megfelelően alakult a viszony? hatnak, míg mi a drágább dízelolajjal. — Konkrétan mekkora forgalomcsökkenést okozott az önök vállalatának a magánkisipar megjelenése? — Csak a főbb területeket említeném: a lakossági szolgáltatásaink értéke évi 10 millióval csökkent; lényegében kiszorultunk a martfűi sörgyárból, s ez 20 milliós fuvarcsökkenést jelent; hasonló nagyságrendű fuvarrendeléstől estünk el a KÉV Metrónál is. Utóbbi területet véleményünk szerint jogszabályellenesen vették át a magánfuvarozók. Ez a több tízmilliós üzletcsökkenés egy dolog miatt különösen kellemetlenül érinti vállalatunkat, s a kép teljességéért erről • is beszélnünk kell. 1986-tól megszűnik a közúti személyszállításon lévő állami támogatás, s ezzel a taxi mellett ez a tevékenység is veszteségessé válik. A hiányt pedig a teherfuvarozásból kellene kigazdálkodnunk. De így...? — A magánfuvarozásban képződő magas jövedelmek hogyan érintik a vállalatot? — Dolgozóinkat irritálják ezek a jövedelmek! Politikailag rossz hangulatot szül, amit tapasztalnak! És természetesen a jelenlegi munkaerőhelyzetben az sem kellemes, hogy sokan kilépnek a gépkocsivezetőink közül, hogy kiváltsák az ipart. Nem a többletmunkával megszerzett, arányos többletjövedelem jogosságát vitatom, hanem a munka nélkül, netán visszaélések révén szerzett pénzekét! Mindez itt játszódik le a szemünk előtt! tártam elé a „vádakat”, amelyek a magánfuvarozók feje fölé gyűltek. Mosolyogva hallgatta őket, látszott, hogy nem most találkozik velük először. — Persze, hogy ismerem ezeket a véleményeket. Három év alatt eleget hallottam. Én a következőket tartom alapvető tényeknek, amelyekből ki lehet indulni: 1982 óta óriásit javult a lakossági fuvarozás helyzete, s most már közel járunk az igények teljes kielégítéséhez. Figyelemre méttó, hogy amíg a lakossági szolgáltatásokból általában 67 százalékkal részesedik a magánkisipar, addig a fuvarozásban ez az arány meghaladja a 80 százalékot. Ezek tények. amelyek egyértelműen indokolják a magán- fuVarozás létjogosultságát... — És mi a véleménye a jogsértő módszerekről, a szabályok kijátszásáról? % — Természetesen mind hivatalból, mind magánemberként helytelenítem. Egy dolgot azonban szeretnék megjegyezni: magánfuvarozóink többsége rendes, becsületes, sokat dolgozó ember. A törvénysértő ügyeskedők kisebbségben vannak, róluk általánosítani hiba lenne. Ilyenek mindenhol fellelhetők. A közületek gépkocsivezetőinek fekete fuvarjai, a „svarcok”, talán nem ugyanebbe a kategóriába tartoznak? A „vádak”, amiket felsorolt, semmiképpen sem általános jelenségek. Bizonyítani Dedig a legritkább esetben lehet őket. Mi várható a „fuvarfronton”? — Merre lehet a kivezető út ebből a helyzetből? Várható valami változás a fuvarfronton? — Január elsejétől új adózási rendszer lépett hatályba, a magánfuvarozók is a jövedelmüktől függően adóznak majd. Ez magával hozza í bizonylati rend megerősödését te. Ám a jogszabályváltozás önmagában nem simíthatja el a feszültségeket. Itt egy dolgot lehet tennünk: egymásra mutogatás helyett le kell ülnünk, hogy megbeszéljük a helyzetet, s koordináljuk a tevékenységünket. Hogy minden eszkimó találjon magának fókát! Itt tartunk most. Egyik délelőtt a kíváncsiság kivitt a szolnoki Domus Áruházba. A parkolóban 14 magánteherautót számoltam össze. Hasonló kínálatot találtam a városban más helyeken is. És én, mint egyszerű állam- oolgár, nem azon aggódtam, hogy vajon nem több-e az eszkimó fa fuvarozó) mint a fóka (a fuyarlehetőség). Lesvén ez a fuvarozók gondja! Én azt regisztráltam örömmel, hogy végre nem kell várakozni, s udvarolni a vásárolt áru hazaszállításáért. A korábban csaknem monopolhelyzetben lévő közületi fuvarozókat kétségtelenül kellemetlenül érintette a rugalmas, könnyen alkalmazkodó, komplex szolgáltatásokat nyújtó „kisüzemek” szorítóba lépése. Jelenlétük azonban már tény, amellyel — a vadhajtások lenyesege- tése után — hosszú távon számolhatunk. L. Murányi László Sajátos eszközök A vádlott Az első félévben mintegy 50 ezer iskolatáskát készít a kisújszállási Kun- szöv. Legnagyobb megrendelője a Módi Nagykereskedelmi Vállalat TKL Hajlékony, kényelmes, olcsó Hamarosan kapható a váltócipő . Veszélyes hulladékoknak Égetőművek és lerakóhelyek hálózata Az Ipari Minisztérium országos hulladékégető és -lerakó hálózat kiépítését készíti elő. Ma Magyarországon ugyanis évente több mint 200 ezer tonna égethető és további 700 ezer tonna lerakható veszélyes, a környezetre ártalmas hulladék keletkezik. Hazánkban jelenleg az égethető hulladékok 10—12 százalékát korszerű üzemi égetőkben 'ártalmatlanítják. Ilyenek üzemelnek Leninvá- rosban a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál, Balatonfűzfőn a Nitrokémia ipartelepeken, Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalatnál és például a Martfűi Tisza Cipőgyárban. Nagyobb meny- nyiségű hulladékot semmisítenek meg a vállalatok korszerűtlen körülmények között, általában nyíltszíni égetéssel. Az úgynevezett lerakható hulladékoknak is csak elenyésző mennyiségét tárolják megfelelően a hazai ipari üzemek. Az Ipari Minisztérium becslése alapján körülbelül évi 100 ezer tonna égető- és 200 ezer tonna lerakókapacitás kiépítése szükséges hosszabb (távon. 1986—90 ' között a népgazdaság pénzügyi teherbírásával összhangban két égetőművet és három lerakóhelyet létesítenek hazánkban. Az új égetők összes teljesítménye 50 ezer tonna lesz, a tárolóké pedig 40 ezer tonna évente. Ezzel a hulladékok kezelésének legsürgetőbb gondjai várhatóan megoldódnak az évtized végére. Százezer cukornyúl Gyárból Az NSZK-beli Wieden- ibeuer céggel kooperációban üreges cukorból is készít hyulakat az idei húsvétra a Győri Keksz- és Ostyagyár. A gyártás megkezdődött. A cukrot vaníliával ízesítik, vajjal dúsítják, s így különösen kellemes íze lesz. Az új nyúlfigurák különböző méretekben készülnek, a legnagyobb 75 dekás. A tervek szerint ebben az évben összesen 100 000 cukornyulat gyártanak. Szinte valameny- nyit az NSZK-ba exportálják, belföldön csak piackutatásra kerül belőle forgalomba egy kisebb tétel. Már szállítják az üzletekbe a martfűi Tisza Cipőgyár új termékét, az iskolai váltócipőt. A cipő kialakításá- nakl 'forgalomba hozatalának történetéről Szalay László, a gyár kereskedelmi igazgatója tájékoztatott. A cipőgyár szakemberei nem elsősorban a kereskedelem igényét vették figyelembe, amikor elhatározták, hogy gyártani fogják az iskolai váltócipőt. Saját tapasztalataik ösztönöznék őket: iskolába, óvodába járó gyerekeik példája. A gyermekintézményekben évek óta előírják*- a váltócipő használatát, magyarul azt,' hogy az utcai cipőt másikra cseréljék. Mi a gyakorlat? Vagy elhordott, kitaposott, kényelmetlen, utcai viselésre már nem alkalmas cipőt hordanak a gyerekek, vagy tornacipőben, papucsban, szandálban járkálnak az iskolában, vagy a szülő vesz egy másik, utcai viselésre gyártott cipőt, ami — a gyerekcipők árait nézve — nem olcsó „mulatság”. így született az ötlet, hogy kellene kifejezetten erre a célra gyártani (kényelmes, olcsói könnyű váltócipőt. Az értékesítési főosztályon dolgozók javaslatára a gyártmányfejlesztési osztály munkatársai készítették el az iskolai váltócipő modelljét. Kialakításakor több szempontot vettek figyelembe: könnyen kezelhető, tisztítható legyen, jól szellőzék, mivel a gyerek a nap nagy részében viseli. A használati szempontok mellett az ár se volt mellékes, nem három- -négy-ötszáz forintos lábbelit akartak gyártani. így született, meg — a meglevő tornacipőből kiindulva — a gumitalpú,' textilfelsőrészes, tépőzáras, világoskék (fiúknak), rózsaszin (lányoknak), barna színű (nagyobb gyerekeknek) váltócipő. Tavaly, az őszi BNV-n a Tisza Cipőgyár 6 modellt mutatott be különböző színekben. Az érdéklődők nemcsak megnézhették, hanem gyerekeik lábára fel is próbálhatták őket. Már ott, a BNV-n tárgyaltak a kereskedelem és a . cipőgyár szakemberei. A Dunántúli Cipő Kereskedelmi Vállalat több, mint harmincnyolcezer párat, a Fővárosi Cipőbolt húszezer párat (később visszamondta) rendelt. A cipőgyár 19 saját, illetve más cégekkel közös üzletébe huszonki- lencezer párat szállítanak. Hogy a színek választékát bővítsék, farmerkék, illetve zöld váltócipőt is gyártanak, ebből 35 ezer pár kerül az üzletekbe. A váltócipő 23-tól 40-es méretig kapható, 65— 95 forintos áron. A jászalsó- sízentgyöTgyi termelőszövetkezet gyártja, a lábbeli kihordási ideje három-négy-öt hónap. A váltócipő jövője attól függ, hogy milyen véleményeket, igényeket kap a gyár. Szívesen veszik és várják a vásárlók, a kereskedők észrevételeit. P. É. Fotó: H. L ! Tapasztalatok szerint a levegő egyéb eredetű szennyezése döntőbb, mint az űrkísérletek szennyező hatása. Két elmélet alakult ki. Az egyik szerint, ha a levegő szennyezése így folytatódik, megszaporodik a felhőzet és nem engedi át a Nap sugárzását, következésképpen lehűlés várható. A másik felfogás szerint: az „üveg- ház-hatás” érvényesül; azaz a megnövekedett felhőzet a magába szívott hőt nem sugározza vissza a légkörbe', emiatt felmelegedés várható, s a sarkokon olvadásnak indul a jég. Mielőtt bárki pánikba esne eme jóslatoktól, leszögezhetjük: mindkét elmélet támogatói nag}'on távoli jövőre teszik az esetleges félmelegedést, avagy a lehűlést. Pontos, egyértelmű válasz még nincs, csupán teóriák vannak arra, hogy-’-mi az. a ma még kevéssé ismert mechanizmus, amely kiegyensúlyozza a levegő- szennyezés hatását. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy az időjárásváltozások kellemetlen következményei kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal jelentősen enyhíthetők. H. T.-Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időjárás szűnni nem akaró szeszélyessége korunk betegsége'. Sokan tudni vélik, azért változékony az idő, mert a rakéták, az űrhajók, az űrben folytatott kísérletek megbontották a természetes egyensúlyt. Valóban így volna? Bártfai Erzsébet orvosmeteorológus feljegyzésekre, régi írásokra hivatkozik, amelyek bizonyítják: amióta a világ világ, bolond az időjárás. A legszélsőségesebb példa erre az 1800-as évek vége, amikor is januárban kivirágzott a cseresznye, júniusban viszont esett a hó. Aztán 1741-ben tél nem is volt. Az 1782-es hideg, kemény télen pedig több ember megfagyott. Idén január 24-én hajnalban Budapesten 6,4 C-os hőmérsékletet regisztráltak, száz esztendeje nem mértek ilyen meleget. Egész hónapban a meleg napok voltak túlsúlyban, az időjárás szeszélyességét tekintve áprilisra emlékeztetett a január. Már az ókorban megfigyelték, hogy a gyakori időjárásváltozásra rendkívül érzékenyen reagálnak az emberek. Csökken az ellen- állóképességük, gyakrabban kapnak fertőzést, bizonyos betegségek az átlagosnál sűrűbben lépnek fel. Ma azt mondjuk: frontérzékenyek vagyunk. Különösen az enyhébb, a melegebb időt szenvedjük meg, a szervezetet túlságosan megterheli a hirtelen átállás, felhasználja az összes energiatartalékát. Vannak, akik nehezebben viselik a gyakori és szélsőséges változásokat, különösen a nagyobb városokban élők. Rosszullétekre, görcsös fejfájásra, fáradtságra panaszkodnak az emberek. Megfigyelték: ilyen napokon gyakoribbak és súlyosabbak a balesetek. A kevésbé teherbírók gyógyszerhez nyúlnak, holott betegségről szó sincs. Arra viszont nem gondolnak az enyhülést remélők, hogy senki sem tudja pontosan, mi játszódik le a szervezetben az idő járás változáskor, tehát lehet; hogy éppen a gyógyszerrel árt magának az ember. Ezért valóban csak végső esetben, kizárólag orvosi tanácsra és utasítás szerint szabad gyógyszert szedni. • Frontok és emberek Mit mond az ervosmeteoroldgus?