Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

1986. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szocializmus és rend Megjelent a Pártélet februári száma Kádár János, az MSZMP főtitkára, mint ismeretes, január 15-én látogatást tett a Taurus Gumiipari Válla­lat fővárosi központjában. A folyóirat közli a látogatáson elhangzott két felszólalásé-' nak szövegét. A Pártélet szerkesztőségi cikkben foglalkozik a szocia­lizmus és a rend kapcsola­tával. Sorra veszi a fejlett tőkés országok és a szocia­lista országok gazdasági összteljesítménye közötti különbség történelmi okait, majd rámutat: a történelmi okok mellett kétségkívül közrejátszik egy, az előbbi­ekkel sok szempontból ösz- szefüggő, mégis önmagában is megvizsgálandó tényező: a fegyelemnek, a munkain­tenzitásnak, a kötelezettsé­gek teljesítésének, a min­den területen nélkülözhetet­len rendnek, szervezettség­nek a hiánya, nem kielégí­tő színvonala. Régóta tudjuk, hogy a cselekvés mozgatórugói kö­zött az érdekek állnak az élen. Ezt a felismerést még­is nehéz a fejlődés szolgá­latába állítanunk. Cseh Jó­zsef megvilágítja a teljesít­ményfokozás és az érdekelt­ség közötti kapcsolatrend­szert. Látos István összegzi a beszámoló taggyűlések ta­pasztalatait. Hangoztatva, hogy még nem mindenütt ismerték fel a fegyelmezet­tebb munka fontosságát, rá­mutat: az ország gondjai­nak állandó ismételgetése kevés az előrehaladáshoz. Osváth Lajos külgazdasági teljesítőképességünket mér-' legeli. Ügy látja, hogy a VII. ötéves terv célkitűzéseit a tartalékok mozgósításával teljesíteni lehet. Liptai Ervin megemléke­zik a száz éve született Kun Béláról, az első magyar munkásmozgalom vezér­alakjáról. Hável József ösz- szegzi az SZKP kongresszu­si előkészületeinek ' eddigi tapasztalatait. A szerkesztőség kerekasz- tal-beszélgetést rendezett a marxizmus-leninizmus egye­temi oktatásáról. Az eszme­cserét Lakos Sándor, a Párt­élet felelős szerkesztője ve­zette. (KS) Árak és színvonal Masorok a szórakozóhelyeken Az ország 15 ezer vendég­látóhelye közül körülbelül 4—5 ezerben van élőzene, gépzene, video vagy diszkó, s nem több mint ötvenben szórakoztatják rendszere­sen műsorokkal a vendége­ket. Ezenkívül az idegen- forgalmi helyeken, valamint neves ünnepek alkalmával, szilveszterkor és farsang idején több ezer alkalmi műsort rendeznek az étter­mekben, vendéglőkben, presszókban. Újabban már a magánvendéglőkben is kez­denek szórakoztató műsoro­kat szervezni, hiszen nagy a verseny, a magas vendéglá­tói árak miatt minden esz­közt meg kell ragadni a vendégek „csábítására”. A Belkereskedelmi és a Művelődési Minisztérium közös célja, hogy mind több olyan műsort rendezzenek a vendéglátóhelyeken, ame­lyek közművelődési szem­pontból értékesek, például komoly zenei, gyermek- és ifjúsági, valamint irodalmi rendezvényeket. IBM a kőnyvesháxban Újdonságokat a falvakba is A hosszú téli estéken bi­zonyára a falvak, kisvárosok lakói is többet olvasnak. Nemcsak a tévé képernyője foszforeszkál a patinás régi házakban, meg számos falu takaros, új portáin, hanem a lámpa fényében könyv fölé hajló embereket is látunk. Ott különösen, ahol a „lám­pa” szóit még eredeti, petró­leumtáplálta mivoltában kell érteni: a tanyákon, aho­vá még a villany sem ért el. De a könyvek ide is elhoz­zák a nagyvilágot, múltat és jelent megismerheti az olvasó kortárs és rég holt mesterek remekműveiből. Hogy a legkisebb faluba is eljussanak a szépirodalom, vagy a tudomány és techni­ka újdonságai, ebben jelen­tős szerepet vállal a Könyv­értékesítő Vállalat, 1,2 mil­liárdos tavalyi forgalmának közel felét vidéken, a szö­vetkezeti bolthálózatban ad­ták el. Am ezzel a több mint félmiliiárd forint vidéki ér­tékesítési eredménnyel sem elégedettek, mert ennél job­bat is el lehetne érni. Ha például a készletgazdálkodás szabályai nem lennének azo­nosak az öntöttvas-alkatré­szek és Arany János verses­kötete esetében. A jelenlegi előírások éppen az időt ál­ló, klasszikus műveket sújt­ják a legjobban, amelyeknek értékéből semmit sem vesz el az. hogy egy vagy több évvel ezelőtt nyomtatták ki. Konkrét tapasztalat bizo­nyltja, hogy lehet segíteni, az ellentmondás feloldásá­val. A Könyvért 18 közös boltot létesített vidéken, ezek készlete a vállalatot terheli. így e boltok gazda­gabb kínálattal várják az olvasókat, s ennek eredmé­nyeként több könyvet tud­nak eladni. Az irodalomnak nagy sze­repe van az anyanyelv meg­szerettetésében. Ez természe­tesen akkor is igaz, ha a hazánkban élő nemzetisé­gekről van szó. A Könyvért 48 nemzetiségi településre viszi el az ott lakók anya­nyelvén írott műveket a bi­zományosok segítségével, és húsz szövetkezeti könyves­bolt szolgálja e nemes ügyet. Persze nem mindig, és nem mindenki tud megvá­sárolni annyi olvasnivalót, amennyi érdekli. Ezért van­nak a könyvtárak ország­szerte. Tavaly már közel hétezer könyvtárral volt szerződésben a Könyvértéke­sítő Vállalat. Újabban nemcsak az írott szóval ke­resi fel a könyvtárakat, ha­nem 60 féle videokazettát is kínál, amelyekre eddig 4 millió forint értékű meg­rendelés érkezett az ország különböző tájairól. Elsősor­ban népszerű, tudományos és ismeretterjesztő kazettá­kat. és az iskolai tananyag­hoz kapcsolódó filmeket kí­nálnak, mint az Árvácska. Édes Anna, Kincskereső Kisködmön. Nagyszabású fejlesztés. 400 milliós, beruházás bizto­sítja, hogy a Könyvértékesítő Vállalat a korábbinál is ha­tékonyabban szolgálja a magyar kultúra és művelő­dés ügyét. A SZIM Köszörű­gépgyárból könyvesházat csi­náltak, úgy is mondhatnánk, hogy könyves kereskedőhá­zat. A modern kifejezés mél­tán megilleti, hiszen példá­ul számítóközpontja már működik, 12 terminállal. Az IBM már emlékezetébe vés­te 13 ezer könyvtár adatait, a vállalat 1986. évi tervét, (a tervmódosítás a gépnek néhány percig tart), a rak­tárgazdálkodást is a számí­tógép végzi, amely 20 ezer könyveimet képes „észben tartani”. Nem kell bővebben magyarázni, mennyire meg­könnyíti mindez az ország legtávolabbi tájáról érkező kérések, rendelések teljesí­tését is. A valamikori öntö­de helyén pedig már csak­nem készen van a korszerű magasraktár, mely lehetővé teszi a törökbálinti, maglódi és ecseri raktár felszámolá­sát. Új boltokat is nyit a Könyvért az idén Budaör­sön, Győrött, Szegeden, Pé­csett és Egerben. De a buda­pesti Váci úti Könyvesház­ban is egyre inkább adottak a feltételek ahhoz, hogy a korábbinál is jobban és gyorsabban teljesítsék az ország különböző tájairól érkező kéréseket. IBM ál­landóan készenlétben áll, hogy az érdeklődőknek azon­nal pontos információt ad­jon, s a könyvek ezrei is ott helyben várakoznak majd a feldolgozásra, és kiszállítás­ra. E korszerű és hatékony könyvkereskedelmi szerve­zet közel hétezer magyar könyvtárat szolgál, és a szövetkezeti könyvesboltok hatáskörében élő négy és fél milliónyi embert segít meg­nyerni az olvasás ügyének. I. E. Szolnokon az Ideál Kereskedelmi Vállalat nyomtatványboltja a múlt évben rekordfor­galmat bonyolított le. A tervezett 34 millió forint helyett 40 millió forintot forgalma­zott, Az idén szeretnék ezt az eredményt is felülmúlni (N. Zs.) A „spenót-tanszék” újoncai Hat-nyolc kilóval óa sok élménnyel gyarapodva — Önök milyen színűnek titulálják az épületet? — érdeklődöm Telepovszki Tibor őrnagytól, a szolnoki Repülőgép-szerelő és Repü­lőgép-műszerész Tiszthe­lyettesképző Szakközépisko­la igazgatóhelyettesétől. Ud­varias-kitérő a válasz: — Mi csak zöldnek mond­juk. A Killián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatói viszont már tavaly nyáron elnevezték az új épületet, a szakközépiskolások birodal­mát. Így lettek a tizenéves „újoncok” a „spenót-tan­szék” növendékei. Mielőtt velük ismerkednénk meg közelebbről, váltsunk néhány szót Kovács Pál alezredessel, az igazgatóval és helyettesé­vel* — Az egyre modernebb technika, az úgynevezett harmadik generációs reniilő- gópek — a MÍG 23, a Szu 22, aztán a korszerű harci heli­kopterek, azok fedélzeti és egyéb berendezései — olyan színvonalat képviselnek, amely indokolttá teszi, hogy csak érettségivel és szakmá­val rendelkező fiatalok tart­sák karban a technikát — indokolja a szakközépiskola „létét” az igazgató. — Nö­vendékeink az érettségi után repülőcsapatokhoz kerülnek, ahol a szakmai ismereteken túl parancsnoki teendőkből is „vizsgáznak”, hiszen a jó Tóth Zsolt: — Az AN—26 egészen más, mint a MA­LÉV-vei repülni képességű sorállományú fia­talokat is irányítják, emel­lett a mozgalmi, a politikai munkából is kiveszik a ré­szüket. Erre kell felkészíte­nünk őket. Elhiszem, hogy nem könnyű az első félév, mi magunk is olyan ran­gosnak tartjuk az oktatást, hogy a negyedévesek leg­jobbjainak szakmai felvételi nélkül, egyből a főiskola 2. évében biztosítjuk a tovább­tanulást^ De a többiek szá­mára is nyitott az út: tiszt- helyettesként 2—3 évi csa­patszolgálat után tiszti vizs­gát tehetnek. — Azt mondják a fiúk. ha nem kellene ilyen keményen tanúim, egészen jól ellené­nek — mondja Telepovszki őrnagy. — Való igaz, kelle­mes elfoglaltságokat talál­hatnak, hiszen a főiskola teljes jogú „polgárai”, ugyanúgy látogathatják a könyvtárat, a szakköröket, tagjai lehetnek a sportegye­sületnek, és egyébként is elég sok kedvezményben ré­szesülnek. Mindannyiuk közös szerel­me persze a repülés, amiért vállalták a 4 éves, igen ke­mény tanulást. Juhász Lász­Navigációs éa elektroműszerész szakkörön ismerkednek > szakközépiskolások — Nagy Attila, Tóth József és Károly Zsolt — egy korszerű vadászgép fedélzeti berendezéseivel. Titkos Gábor technikus irányításával ló, a Szolnoki, Délibáb Úti Általános Iskolában járta ki a 8 osztályt. — önmagunk 'belátjuk a rendszeres tanulás értel­mét, ha benn akarunk ma­radni. Eddig ketten hagyták itt a sulit mindjárt az ele­jén, mindketten bevallják, hogy megbánták azóta. Nem mondom, vannak nehéz pil­lanatok; kinek az orosz-, ki­nek a kémiaórán, kinek az egyéni tanulás idején. Gordos János a Nógrád megyej Bátonyterenyéről ér­kezeit^ a Tisza partjára: — Nagyon könnyen eltelik a hét, az a jó ebben az isko­lában, ' hogy sokféle lehető­ség közül választhatunk a szabad időben. Én például számítástechnikai szakkör­re járok, szeretnék megis­merkedni a könnyűbúvár- sporttal is. Bizony Ákos a Heves me­gyei Lőrincbe utazik. haza a hét végén. Kisgyerek ko­rától katonának készült, nagybátyja a Killiánon vég­zett: — A legnagyobb élmé­nyem a szolnoki repülőnap volt a rengeteg ejtőemyős­Bizeny Ákos: — Nagyon tet­szett a szolnoki repülőnap sei, a sárkányrepülőkkel. Ki­csit nehéz a fizika meg az orosz, a szakrajzot és a szak­mai gyakorlatokat viszont kifejezetten élvezem. Tóth Zsolt igen kényelmes helyzetben van. hiszen neki csak pár lépés az otthon, Saandaszőlősön lakik. Több­ször repült már utasszállító gépen, az AN—26-os azon­ban egészen más: — Cselgáncs-edzőtáborba utaztunk az NDK-ba. Így az „igazi” a fel és a leszállás, a gép is „csak” 4—5 ezer méter magasa repül, jól lát­tuk a levegőből Budapestet. Jnhász László: — Megéri rendszeresen tanulni Prágát, Berlint. Eddig ez volt a legnagyobb élmé­nyem. Beszélgetünk., benézek a szobákba is. Kényelmesek, tiszták, otthonosak, nyoma sincs az ésszerűtlen „katonás” merevségnek. A formaruhát Is csak szolgálatban, közös rendezvényeken, ünnepsé­geken hordják a fiúk egyéb­ként náluk is a farmer a „menő”. Az önként vállalt fegye­lem apró jele az a tisztelet, ahogy tanáraikkal beszélnek; megállnak és kihúzzák ma­gukat. — A megbecsülés. úgv érzem, kölcsönös — mondja az igazgató, amikor megem­lítem, hogy úgy láttam, a fiúk őszintén tisztelik neve­lőiket, a hátuk mögött is jókat mondtak róluk. — Mi is megbecsüljük őket, hiszen már most a repülőcsapatok leendő tisztjeit, tiszthelyet- tjejseit látjuk bennük. —E—— Gordos János: — Sokféle le­hetőség közül választhatunk Pécsi nyári színház - 1986 Elkészült a pécsi nyári színház idei programja. Jú­nius 23-án kezdi meg az évadját és július 30-án zár­ja. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban kerül sor a mexikói labdarúgó vi­lágbajnokságra, a tv-közve- títések napján nem játszik a színház. Összesen 34 elő­adást — tízféle produkciót — láthat a közönség. Ha­gyománnyá vált, hogy min­dig egy-egy ünnepi hang­verseny vezeti be a progra­mot. Az idén Haydn „Az év­szakok” című művét adja elő a Pécsi szimfonikus ze­nekar. A székesegyház melletti szabadtéri táncszínen Pécs három patinás táncegyütte­se — a Baranya, a Mecsek és a KISZÖV együttese — mutatkozik be a közönség­nek; a Kárpát-medence ma­gyar táncaiból összeállított műsort adnak elő. A három csoport most először lép fel közös programban, s 100 tán­cos és 25 zenész szerepel majd a színpadon. Bagossy László rendezésében kerül színre Szirmai Albert nép- gzerű operettje,' a Mágnás Miska, amelyet nyolc alka­lommal láthat a közönség. Pedagógusok béke­mozgalma Ezekben a napokban az ország valamennyi általá­nos és középfokú iskolájá­ba, majd a felsőoktatási in­tézményekbe is eljuttatja az Országos Béketanács a Pe­dagógusok a békéért mozga­lom dokumentumkötetét és plakátját. Az OBT új könyve a pedagógusmozga­lom tavalyi alapító konfe­renciájának valamennyi elő­adását és hozzászólását tar­talmazza, valamint közli a résztvevők felhívását és a mozgalom tevékenységé­nek irányelveit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom