Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
Nemzetközi körkép 1986. FEBRUÁR 8. Ahogy a Szovjetunióban látják R szocializmus napjainkban Bolygónk átfogó vizsgálata lehetővé teszi, hogy teljes bonyolultságában és sokrétűségében lássuk a mai világ képét, alkotó elemeit, kapcsolódásuk, kölcsönhatásuk módját. Napjainkban az emberiség gazdasági és társadalmi életének internacionáló- dási folyamata olyan mesz- szire jutott, hogy egyetlen ország, de még a legerősebbek sem készíthetnek terveket a jövőre anélkül, hogy figyelembe ne vennék a világfejlődés tendenciáit. S van még egy fontos körülmény: a nukleáris háború veszélye, amelynek elhárításáért mindenkinek kötelessége küzdeni. A Szovjetunió szempontjából fontos még, hogy a szocialista világszervezet tagja. Ennél* fogva a jövőre vonatkozó tervei elválaszthatatlanok szocialista barátai és szövetségesei terveitől. Ebből következik az a nagy figyelem is, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusi dokumentumaiban a többi szocialista országgal fenntartott kapcsolatok fejlesztésének szentel. A szocialista világrend- szer jelenlegi helyzetével és fejlődési távlataival kapcsolatban három gondolat emelhető ki. Az első: a földkerekség sok országának példája igazolja a szocializmus vitathatatlan előnyeit. A második: a szocializmus formáinak sokrétűsége és törvényszerűségeinek egysége. Végül a harmadik gondolat, amelynek az SZKP új szerkesztésű programtervezete a legnagyobb figyelmet szenteli: a szocialista országok között kialakuló újtípusú nemzetközi kapcsolatok témaköre. A szocialista világban az új típusú nemzetközi kapcsolatok fejlődése felfelé ívelő úton halad, ez a rendszer immár megbízhatóan felhúzott épület, amely kiállta a szilárdsági próbát. Létrejöttek és eredményesen működnek a szocialista országok kollektív szervezetei: a KGST és a Varsói Szerződés. Állami, politikai, társadalmi, termelési vonalon kialakult a kapcsolatok szerteágazó hálózata, amely-, ben ma már tízmilliók vesznek részt. így az SZKP új szerkesztésű programtervezete teljesen megalapozottan állapítja meg, hogy a szocialista közösség keretében a nemzetközi kapcsolatok valóban a népek közti kapcsolatokká váltak. A Szovjetunió arra törekszik, hogy minden eszközzel erősítse a barátságot, fejlessze és tökéletesítse kapcsolatait a szocialista közösség többi országával. A tervezet kiemeli, hogy az internacionalizmus elvei a szocialista közösségben valósultak meg a legteljesebben. Természetesen minden szocialista ország maga határozza meg viszonyát a közösséghez. A szocialista közösség keretében az együttműködés egyik fő területe a külpolitikai _ tevékenység egyeztetése. A béke megvédése és erősítése, a kedvező nemzetközi feltételek megteremtése a szocialista építés számára, a kollektív biztonság létkérdése. Az erőfeszítések egyesítése megsokszorozza a szocialista államok együttes politikai erejét, lehetővé teszi számukra, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakoroljanak az események menetére. A külpolitika egyeztetése a fő kérdésekben természetesen semmiképpen nem jelenti a testvéri országok konkrét nemzeti érdekeinek figyelmen kívül hagyását. Éppen az egyeztetett irányvonal nyújt lehetőséget nemcsak a közös, hanem az egyedi célok eredményesebb elérésére is. Sok példa van erre. Elég emlékeztetni arra a kivételes szerepre, amelyet a szocialista közösség játszott a vietnami népnek az amerikai agresszorok felett aratott győzelmében, Kuba függetlenségének biztosításában, az NDK nemzetközi jogi elismerésében. Az SZKP programtervezetét 1985. október 26-án tették közzé. Előtte néhány nappal, október 22—23-án Szófiában ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. A tagországok vezetői ezen a tanácskozáson kollektív elemzést készítettek a jelenlegi nemzetközi helyzetről, jóváhagyták a korábbi nagy jelentőségű békekezdeményezéseket, és ösz- szefoglalták, megfogalmazták a szövetséges szocialista államok álláspontját a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt. Nyomban ezután, a prágai találkozón Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tájékoztatta a testvérországok vezetőit a Reagan amerikai elnökkel folytatott genfi tárgyalások eredményeiről. Ez szemléltetően illusztrálja a szövetséges országok tevékenységének szoros és operatív koordinálását a világ ügyeiben. Nincs kétség afelől, hogy ez a továbbiakban is fontos tényezője lesz az európai és a világbéke megszilárdítását, az enyhülést, a leszerelést célzó erőfeszítések sikerének. Amikor az SZKP a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését szorgalmazza, különösen fontosnak tartja a testvéri országok erőfeszítéseinek következetes egyesítését a termelés intenzifikálásában, és a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában. Ez annak a történelmi jelentőségű feladatnak a közös megoldását szolgálja, hogy a szocialista országokban tovább emelkedjék az élet- színvonal, s hogy ezek az államok a tudomány és technika élvonalába kerüljenek. ( A KGST-tagallamok vezetői 1984 júniusában határozatot fogadtak el a tudományos-műszaki haladás másfél-két évtizedre szóló komplex programjának közös kidolgozásáról. Ugyanakkor kijelölték az együttműködés kiemelt területeit is. Ezek: az elektronika, mindenekelőtt az elektronikus számítástechnika és mikroprocesszor-technika; az új (polimer, kerámia és kompozíciós) anyagok gyártása; technológiák (porkohászat, lézertechnika) létrehozása; a komplex automatizálás; az atomenergia széles körű alkalmazása; a biotechnika fejlesztése. A szocialista közösség országaiban összesen ötmillió ember dolgozik a tudomány területén, harmadrészük közvetlenül kutatómunkát végez. A tudományos eredmények gyakorlati felhasználásának meggyorsítása közös és fontos feladat. A Varsói Szerződés tagországainak vezetői Szófiában elfogadott nyilatkozatukban szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy a jelenlegi feltételek között a nemzetközi együttműködést kizárólag békés céloknak kell alárendelni, és globális jellegűvé kell tenni. A tudományos-műszaki haladás egységes, globális programját indítványozták, amely a legmegbízhatóbb garancia lenne arra, hogy az emberiség új vívmányai ne váljanak a nemzetek közti viszály almájává, hanem egyetemes érdekeket szolgáljanak. A szocialista államok képviselői kijelentették, hogy készek jelentősen hozzájárulni egy ilyen program kimunkálásához, es megvalósításához. A Szovjetunió a KGST többi tagországával közösen egy sor nagyléptékű tervet valósít meg 2000-ig. Jam- burg és a Szovjetunió nyju- gati határa között több mint ötezer kilométer hosz- szú gázvezeték készül. Az atomerőművek sorát helyezik üzembe, Krivoj-Rognál bányászati dúsító kombinát épül, együtt hasznosítják a Kaszpi-tengermenti olaj- és gázlelőhelyeket, tovább bővítik az egyesített energia- rendszert. Folytatják a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának fejlesztését, a könnyű- és élelmiszeripari üzemek korszerűsítését, az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek kölcsönös szállításának bővítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa elé kerülő dokumentumok szerint a Szovjetunió és Szövetségesei mindenoldalú együttműködése fejlesztésének széles perspektívája van. A gazdasági együttműködés fölöttébb fontos, a társadalmi és politikai élet tapasztalatainak kicserélése felbecsülhetetlen értékű, az egyeztetett külpolitika a békét, a biztonságot, a szocializmus közös hídfőállásainak megszilárdítását szolgálja. Minél erősebb, minél megbízhatóbb ez a barátság, annál gyorsabban és eredményesebben fognak megvalósulni a közösség fejlesztési tervei, közös akciói a világszíntéren.- Georgij Sahnazarov, a jogtudományok doktora, a Politikai Tudományok Nemzetközi Szövetségének alelnöke Gátóriás a Sárga-tengernél „Ha az országot jól akartjuk vezetni, uralkodni kell a hegyek ég vizek felett” — tartja egy régi koreai közmondás. Ezt példázza a Sárga-tengerparti építkezés is, kereken 50 kilométerre a fővárostól. Itt, Nampho ipari és kikötőváros közelében négy éve folyik az „évszázad építkezése” — ahogy a koreaiak nevezik. Valóban, ilyen órsiási vállalkozás még nem volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság történetében. B Nagy Harmónia folyója A felszabadulás, majd néhány évvel később a koreai háború befejezése után első dolguk az ország vízhálózatának kiépítése volt. Napjainkban kereken 40 ezer kilométer csatorna hálózza be az országot, s látja el a rizsföldeket életadó vízzel. Ennek, továbbá a növekvő gépesítésnek, a fokozott műtrágyázásnak, valamint a jobb vetőmagoknak köszönhetők a rizstermesztés év- ről-évre nagyobb eredményei. Néhány éve autóút éDÜlt itt. a Taedong (vagy ahogy ősi idők óta a koreaiak nevezik, a Nagy Harmónia folyója) mentén. A 439 kilométer hosszú folyam északról, a Nangrim-hegység sziklás vidékéről fővároson keresztül halad a Sárga-tengerig. Gazdasági jelentőségét a halászat, a hajózás, az öntözés és az energiatermelés adja. Nevével ellentétben a Taedong nem volt mindig har- mónikus. Az esős évszakban nyaranta óriási árvizeket okozott. A felszabadulás után megkezdődött a folyam szabályozása. Számos víztározója táplálja a szántóföldek 10 ezer hektárait és itt létesült, Toktshon közelében az első vízierőmű. A hatalmas folyam azonban, a Sárga-tenger különösen erős Részlet a Nampho-duzzasztógát modelljéből. A tengeri hajók zsilipkamrái (jobbra) árapálya miatt nem hajózható végig. Ennek leküzdését is célozza a namphoi nagy építkezés. Nampho kikötője Nampho, mint a KNDK szinte valamennyi városa, a koreai háború pusztításai után újjáépült. A kikötőváros csodálatos szépségű üvegáruiról is nevezetes, amelyből sokat exportálnak. A part közelébe érve teherautók százai követ szállítanak. Az így keletkezett hegyekből építik a koreai néphadsereg katonái a 8 kilométer hosszú gátat, amely a Taedong torkolatát védi majd a tenger támadásaitól. A befejezés előtt álló gáton három zsilipkamra épül, 2 ezer, 20 ezer és 50 ezer tonnás hajók befogadására. Az építésen dolgozó 27 ezer katona számára fehér barakk- város épült itt, amelyből az építkezés befejezése után üdülővárost létesítenek. Az óriási építkezés eredményeként szabályozni tudják majd a Taedong vízállását, lényegesen növelik a namphoi kikötő befogadóképességét. később pedig lehetővé válik a rendszeres hajóforgalom a fővárosig. Nampho kikötője a jelenlegi hétről tízmillió tonnára emelheti évi áruforgalmát. Cementet, antracitot, acélt és műtrágyát szállítanak innen, kereken 80 ország hajói keresik fel a kikötőt. A gát elkészültével az eddiginél nagyobb hajók is horgonyt vethetnek majd. Tervek készültek arra is, hogy hajózható csatorna épüljön a nyugati Sárga-tenger és a keleti Japán-tenger között. A 40 méter magas, a lábánál 100, a tetején 14 méter széles gáton autóutat és vasúti pályát építenek, ami egyharmadára rövidíti majd a főváros és gyümölcstermelő Kvailgun vidék közötti utat. Új termőföldek Még egy jelentős hasznot jelent majd a nagy építkezés. és pedig a mezőgazdaság javára. Ismeretes, hogy a KNDK-ban a nyugati tengerpart 300 kilométeres hosszában gátrendszerrel mintegy 300 ezer hektár termőföldet igyekeznek nyerni a tengervíz visszaszorításával. A szárazzá tett tengerfeneket — bonyolult eljárással, víz segítségével — sótalanítani kell, később pedig öntözni. A namphoi óriásgát elválasztja majd a Taedong édesvizét a sós tengervíztől. A folyó ily módon alkalmassá vált vizével öntözhetik majd az újonnan nyert szántóföldeket, a feljavul az egész vidék ivóvíz- ellátása is. g. L Terjeszkedés a föld alatt Aki csak néhány útikönyvet olvasott, pár riportfilmet látott is Japánról, jól emlékezhet a világhírű, nyüzsgő forgalmú, felhőkarcolókkal teli Ginzára. A Tokió szívében fekvő, neonreklámok- kal, előkelő üzletekkel és ház- tömbnyi óriásáruházakkal, apró bárokkal és csillogó éttermekkel zsúfolt városrész méltán jelképezi a japán fővárost. Jellemző, hogy a kerület határait nem szabják meg szigorúan, hiszen a környék minden kereskedője azt hirdeti: még az ő boltja is a Ginzához tartozik. Ez persze érthető, mivel az elhelyezkedés ebben az esetben minőséget, megbízhátóságot és ---------szín vonalat is hivatott sugallni. (Igaz, legtöbbször árszínvonalat is ...) A Ginza szó egyébként — ha már a pénzre utaltunk — eredetileg pénzverdét jelentett, az ezüstpénz csengését idézte. Ma persze inkább a pénz elverésére nyújt alkalmat. Japán kirakata Tokió zsúfolt belvárosa — madártávlatból Nos, bármennyire híres, neves legyen is a Ginza, bármennyire ezen a környéken összpontosuljon Tokió kereskedelmi élete és éjjeli szórakozó világa, az elmúlt években több új városrész üzletközpontja jelentkezett vetélvtársként. Tudjuk, a gyorsan terjeszkedő japán főváros lakossága már meghaladja egész Magyarországét, az egyes körzetei, például Sindzsuku vagy Ha- radzsuku napjainkban a Ginzáéhoz hasonló korszerű bolthálózattal csalogatja a vásárlókat. Sőt, esetenként még modernebb, még merészebb, a XXX. század konstrukcióit megelőlegező épületekkel. Valószínűleg ez a fokozódó konkurrencia is hozzájárult ahhoz, hogy az illetékesek nagyszabású felújítási tervet dolgoztak ki: e szerint a Ginza nem csupán kívülről újul meg, hanem tovább is terjeszkedik — lefelé! Meg akarjuk őrizni „Japán kirakatának státusszimbólumát” — jelentette ki Isimaru Judzsi. a Ginza Szövetség főtitkára. A tervezet elkészítésében a MITI, a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium is részt vett, szakértői alaposan átvizsgálták a beterjesztett javaslatokat. Felmerült például, hogv egy hosszabb szakaszon helyezzék mélyebbre a városi metróhálózat legidősebb vonalát, a Ginza Line-t, mivel így körülbelül 300 ezer négyzetméternyi hasznosítható teret nyernének. Itt új üzletsorokat hoznának létre, a közlekedést komputer-vezérlésű miniautók biztosítanák. A tervek közt szerepel a kábeltévé kibővítése, sűrített levegővel működő szemételszállítási rendszer lefektetése, más közüzemi háA Ginza felhőkarcolói lózatok korszerűsítése és az egysínű vasút pályának meghosszabbítása. Mindez természetesen óriási kiadásokat követel, de hosszú távon a felszíni zsúfoltság miatt nincs más megoldás: a telekárak oda- fönt már régóta az egeket ostromolják, a »beruházók milliókban számolnak? Így könnyen meglehet, hogv akit világjáró kedve vagy munkája néhány év múlva a Felkelő Nap országának fővárosába visz el, az a képekről — filmekből jól ismert Ginza mellett, alatt egy újabb városrésszel is megismerkedhet. (Sz.) Összeállította: Majaár József
