Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Nemzetközi körkép 1986. FEBRUÁR 8. Ahogy a Szovjetunióban látják R szocializmus napjainkban Bolygónk átfogó vizsgálata lehetővé teszi, hogy teljes bonyolult­ságában és sokrétűségében lássuk a mai világ képét, alkotó elemeit, kapcsolódá­suk, kölcsönhatásuk mód­ját. Napjainkban az embe­riség gazdasági és társadal­mi életének internacionáló- dási folyamata olyan mesz- szire jutott, hogy egyetlen ország, de még a legerőseb­bek sem készíthetnek terve­ket a jövőre anélkül, hogy figyelembe ne vennék a vi­lágfejlődés tendenciáit. S van még egy fontos körül­mény: a nukleáris háború veszélye, amelynek elhárí­tásáért mindenkinek köte­lessége küzdeni. A Szovjet­unió szempontjából fontos még, hogy a szocialista vi­lágszervezet tagja. Ennél* fogva a jövőre vonatkozó tervei elválaszthatatlanok szocialista barátai és szövet­ségesei terveitől. Ebből kö­vetkezik az a nagy figyelem is, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja kong­resszusi dokumentumaiban a többi szocialista ország­gal fenntartott kapcsolatok fejlesztésének szentel. A szocialista világrend- szer jelenlegi helyzetével és fejlődési távlataival kapcso­latban három gondolat emelhető ki. Az első: a föld­kerekség sok országának példája igazolja a szocializ­mus vitathatatlan előnyeit. A második: a szocializmus formáinak sokrétűsége és törvényszerűségeinek egy­sége. Végül a harmadik gondolat, amelynek az SZKP új szerkesztésű prog­ramtervezete a legnagyobb figyelmet szenteli: a szocia­lista országok között kiala­kuló újtípusú nemzetközi kapcsolatok témaköre. A szocialista világban az új típusú nemzetközi kap­csolatok fejlődése felfelé ívelő úton halad, ez a rend­szer immár megbízhatóan felhúzott épület, amely ki­állta a szilárdsági próbát. Létrejöttek és eredménye­sen működnek a szocialista országok kollektív szerveze­tei: a KGST és a Varsói Szerződés. Állami, politikai, társadalmi, termelési vona­lon kialakult a kapcsolatok szerteágazó hálózata, amely-, ben ma már tízmilliók vesz­nek részt. így az SZKP új szerkesztésű programterve­zete teljesen megalapozot­tan állapítja meg, hogy a szocialista közösség kereté­ben a nemzetközi kapcsola­tok valóban a népek közti kapcsolatokká váltak. A Szovjetunió arra törek­szik, hogy minden eszköz­zel erősítse a barátságot, fejlessze és tökéletesítse kapcsolatait a szocialista közösség többi országával. A tervezet kiemeli, hogy az internacionalizmus elvei a szocialista közösségben va­lósultak meg a legteljeseb­ben. Természetesen minden szocialista ország maga ha­tározza meg viszonyát a kö­zösséghez. A szocialista közösség ke­retében az együttműködés egyik fő területe a külpoli­tikai _ tevékenység egyezteté­se. A béke megvédése és erősítése, a kedvező nemzet­közi feltételek megteremté­se a szocialista építés szá­mára, a kollektív biztonság létkérdése. Az erőfeszítések egyesítése megsokszorozza a szocialista államok együttes politikai erejét, lehetővé te­szi számukra, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakorol­janak az események mene­tére. A külpolitika egyezte­tése a fő kérdésekben ter­mészetesen semmiképpen nem jelenti a testvéri or­szágok konkrét nemzeti ér­dekeinek figyelmen kívül hagyását. Éppen az egyez­tetett irányvonal nyújt le­hetőséget nemcsak a közös, hanem az egyedi célok ered­ményesebb elérésére is. Sok példa van erre. Elég emlé­keztetni arra a kivételes szerepre, amelyet a szo­cialista közösség játszott a vietnami népnek az amerikai agresszorok fe­lett aratott győzelmében, Kuba függetlenségének biz­tosításában, az NDK nem­zetközi jogi elismerésében. Az SZKP programterveze­tét 1985. október 26-án tet­ték közzé. Előtte néhány nappal, október 22—23-án Szófiában ülésezett a Var­sói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testü­leté. A tagországok vezetői ezen a tanácskozáson kol­lektív elemzést készítettek a jelenlegi nemzetközi hely­zetről, jóváhagyták a koráb­bi nagy jelentőségű béke­kezdeményezéseket, és ösz- szefoglalták, megfogalmaz­ták a szövetséges szocialis­ta államok álláspontját a novemberi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előtt. Nyomban ezután, a prágai találkozón Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára tájékoztatta a testvérorszá­gok vezetőit a Reagan ame­rikai elnökkel folytatott genfi tárgyalások eredmé­nyeiről. Ez szemléltetően il­lusztrálja a szövetséges or­szágok tevékenységének szo­ros és operatív koordinálá­sát a világ ügyeiben. Nincs kétség afelől, hogy ez a to­vábbiakban is fontos ténye­zője lesz az európai és a világbéke megszilárdítását, az enyhülést, a leszerelést célzó erőfeszítések sikeré­nek. Amikor az SZKP a szocia­lista gazdasági integráció további elmélyítését szor­galmazza, különösen fontos­nak tartja a testvéri orszá­gok erőfeszítéseinek követ­kezetes egyesítését a terme­lés intenzifikálásában, és a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításában. Ez annak a történelmi jelentő­ségű feladatnak a közös megoldását szolgálja, hogy a szocialista országokban to­vább emelkedjék az élet- színvonal, s hogy ezek az államok a tudomány és technika élvonalába kerül­jenek. ( A KGST-tagallamok vezetői 1984 júniusában ha­tározatot fogadtak el a tu­dományos-műszaki haladás másfél-két évtizedre szóló komplex programjának kö­zös kidolgozásáról. Ugyan­akkor kijelölték az együtt­működés kiemelt területeit is. Ezek: az elektronika, mindenekelőtt az elektroni­kus számítástechnika és mikroprocesszor-technika; az új (polimer, kerámia és kompozíciós) anyagok gyár­tása; technológiák (porko­hászat, lézertechnika) létre­hozása; a komplex automa­tizálás; az atomenergia szé­les körű alkalmazása; a bio­technika fejlesztése. A szo­cialista közösség országai­ban összesen ötmillió ember dolgozik a tudomány terü­letén, harmadrészük közvet­lenül kutatómunkát végez. A tudományos eredmények gyakorlati felhasználásának meggyorsítása közös és fon­tos feladat. A Varsói Szerződés tagor­szágainak vezetői Szófiában elfogadott nyilatkozatuk­ban szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy a jelen­legi feltételek között a nem­zetközi együttműködést ki­zárólag békés céloknak kell alárendelni, és globális jel­legűvé kell tenni. A tudo­mányos-műszaki haladás egységes, globális program­ját indítványozták, amely a legmegbízhatóbb garancia lenne arra, hogy az emberi­ség új vívmányai ne válja­nak a nemzetek közti vi­szály almájává, hanem egyetemes érdekeket szol­gáljanak. A szocialista álla­mok képviselői kijelentet­ték, hogy készek jelentősen hozzájárulni egy ilyen prog­ram kimunkálásához, es megvalósításához. A Szovjetunió a KGST többi tagországával közösen egy sor nagyléptékű tervet valósít meg 2000-ig. Jam- burg és a Szovjetunió nyju- gati határa között több mint ötezer kilométer hosz- szú gázvezeték készül. Az atomerőművek sorát helye­zik üzembe, Krivoj-Rognál bányászati dúsító kombinát épül, együtt hasznosítják a Kaszpi-tengermenti olaj- és gázlelőhelyeket, tovább bő­vítik az egyesített energia- rendszert. Folytatják a me­zőgazdaság anyagi-techni­kai bázisának fejlesztését, a könnyű- és élelmiszeripari üzemek korszerűsítését, az élelmiszerek és a közszük­ségleti iparcikkek kölcsönös szállításának bővítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa elé ke­rülő dokumentumok szerint a Szovjetunió és Szövetsé­gesei mindenoldalú együtt­működése fejlesztésének széles perspektívája van. A gazdasági együttműködés fö­löttébb fontos, a társadalmi és politikai élet tapasztala­tainak kicserélése felbecsül­hetetlen értékű, az egyezte­tett külpolitika a békét, a biztonságot, a szocializmus közös hídfőállásainak meg­szilárdítását szolgálja. Minél erősebb, minél megbízha­tóbb ez a barátság, annál gyorsabban és eredménye­sebben fognak megvalósulni a közösség fejlesztési ter­vei, közös akciói a világ­színtéren.- Georgij Sahnazarov, a jogtudományok doktora, a Politikai Tudományok Nemzetközi Szövetségének alelnöke Gátóriás a Sárga-tengernél „Ha az országot jól akar­tjuk vezetni, uralkodni kell a hegyek ég vizek felett” — tartja egy régi koreai köz­mondás. Ezt példázza a Sár­ga-tengerparti építkezés is, kereken 50 kilométerre a fővárostól. Itt, Nampho ipa­ri és kikötőváros közelében négy éve folyik az „évszá­zad építkezése” — ahogy a koreaiak nevezik. Valóban, ilyen órsiási vállalkozás még nem volt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság történetében. B Nagy Harmónia folyója A felszabadulás, majd né­hány évvel később a koreai háború befejezése után első dolguk az ország vízhálóza­tának kiépítése volt. Napja­inkban kereken 40 ezer ki­lométer csatorna hálózza be az országot, s látja el a rizs­földeket életadó vízzel. En­nek, továbbá a növekvő gé­pesítésnek, a fokozott mű­trágyázásnak, valamint a jobb vetőmagoknak köszön­hetők a rizstermesztés év- ről-évre nagyobb eredmé­nyei. Néhány éve autóút éDÜlt itt. a Taedong (vagy ahogy ősi idők óta a koreaiak ne­vezik, a Nagy Harmónia folyója) mentén. A 439 ki­lométer hosszú folyam északról, a Nangrim-hegység sziklás vidékéről főváro­son keresztül halad a Sár­ga-tengerig. Gazdasági je­lentőségét a halászat, a ha­józás, az öntözés és az ener­giatermelés adja. Nevével ellentétben a Ta­edong nem volt mindig har- mónikus. Az esős évszakban nyaranta óriási árvizeket okozott. A felszabadulás után megkezdődött a folyam szabályozása. Számos víztá­rozója táplálja a szántóföl­dek 10 ezer hektárait és itt létesült, Toktshon közelében az első vízierőmű. A hatal­mas folyam azonban, a Sár­ga-tenger különösen erős Részlet a Nampho-duzzasztógát modelljéből. A tengeri ha­jók zsilipkamrái (jobbra) árapálya miatt nem hajóz­ható végig. Ennek leküzdé­sét is célozza a namphoi nagy építkezés. Nampho kikötője Nampho, mint a KNDK szin­te valamennyi városa, a koreai háború pusztításai után új­jáépült. A kikötőváros cso­dálatos szépségű üvegárui­ról is nevezetes, amelyből sokat exportálnak. A part közelébe érve te­herautók százai követ szál­lítanak. Az így keletkezett hegyekből építik a koreai néphadsereg katonái a 8 ki­lométer hosszú gátat, amely a Taedong torkolatát védi majd a tenger támadásaitól. A befejezés előtt álló gáton három zsilipkamra épül, 2 ezer, 20 ezer és 50 ezer ton­nás hajók befogadására. Az építésen dolgozó 27 ezer ka­tona számára fehér barakk- város épült itt, amelyből az építkezés befejezése után üdülővárost létesítenek. Az óriási építkezés ered­ményeként szabályozni tud­ják majd a Taedong vízál­lását, lényegesen növelik a namphoi kikötő befogadóké­pességét. később pedig le­hetővé válik a rendszeres hajóforgalom a fővárosig. Nampho kikötője a jelenle­gi hétről tízmillió tonnára emelheti évi áruforgalmát. Ce­mentet, antracitot, acélt és műtrágyát szállítanak innen, kereken 80 ország hajói ke­resik fel a kikötőt. A gát elkészültével az eddiginél nagyobb hajók is horgonyt vethetnek majd. Tervek ké­szültek arra is, hogy hajóz­ható csatorna épüljön a nyugati Sárga-tenger és a keleti Japán-tenger között. A 40 méter magas, a lá­bánál 100, a tetején 14 mé­ter széles gáton autóutat és vasúti pályát építenek, ami egyharmadára rövidíti majd a főváros és gyümölcsterme­lő Kvailgun vidék közötti utat. Új termőföldek Még egy jelentős hasznot jelent majd a nagy építke­zés. és pedig a mezőgazda­ság javára. Ismeretes, hogy a KNDK-ban a nyugati ten­gerpart 300 kilométeres hosszában gátrendszerrel mintegy 300 ezer hektár termőföldet igyekeznek nyerni a tengervíz vissza­szorításával. A szárazzá tett tengerfeneket — bonyolult eljárással, víz segítségével — sótalanítani kell, később pedig öntözni. A namphoi óriásgát elválasztja majd a Taedong édesvizét a sós ten­gervíztől. A folyó ily módon alkalmassá vált vizével ön­tözhetik majd az újonnan nyert szántóföldeket, a fel­javul az egész vidék ivóvíz- ellátása is. g. L Terjeszkedés a föld alatt Aki csak né­hány útikönyvet olvasott, pár ri­portfilmet látott is Japánról, jól emlékezhet a vi­lághírű, nyüzsgő forgalmú, felhő­karcolókkal teli Ginzára. A Tokió szívében fekvő, neonreklámok- kal, előkelő üz­letekkel és ház- tömbnyi óriásá­ruházakkal, apró bárokkal és csil­logó éttermekkel zsúfolt városrész méltán jelképezi a japán fővárost. Jellemző, hogy a kerület határait nem szabják meg szigorúan, hiszen a környék min­den kereskedője azt hirdeti: még az ő boltja is a Ginzához tarto­zik. Ez persze ért­hető, mivel az el­helyezkedés eb­ben az esetben minőséget, meg­bízhátóságot és ---------­szín vonalat is hivatott su­gallni. (Igaz, legtöbbször ár­színvonalat is ...) A Ginza szó egyébként — ha már a pénzre utaltunk — eredeti­leg pénzverdét jelentett, az ezüstpénz csengését idézte. Ma persze inkább a pénz el­verésére nyújt alkalmat. Japán kirakata Tokió zsúfolt belvárosa — madártáv­latból Nos, bármennyire híres, neves legyen is a Ginza, bármennyire ezen a környé­ken összpontosuljon Tokió kereskedelmi élete és éjjeli szórakozó világa, az elmúlt években több új városrész üzletközpontja jelentkezett vetélvtársként. Tudjuk, a gyorsan terjeszkedő japán főváros lakossága már meg­haladja egész Magyarorszá­gét, az egyes körzetei, pél­dául Sindzsuku vagy Ha- radzsuku napjainkban a Ginzáéhoz hasonló korszerű bolthálózattal csalogatja a vásárlókat. Sőt, esetenként még modernebb, még meré­szebb, a XXX. század konstrukcióit megelőlegező épületekkel. Valószínűleg ez a fokozódó konkurrencia is hozzájárult ahhoz, hogy az illetékesek nagyszabású fel­újítási tervet dolgoztak ki: e szerint a Ginza nem csu­pán kívülről újul meg, ha­nem tovább is terjeszkedik — lefelé! Meg akarjuk őriz­ni „Japán kirakatának stá­tusszimbólumát” — jelen­tette ki Isimaru Judzsi. a Ginza Szövetség főtitkára. A tervezet elkészítésében a MITI, a Nemzetközi Keres­kedelmi és Ipari Miniszté­rium is részt vett, szakértői alaposan átvizsgálták a be­terjesztett javaslatokat. Felmerült például, hogv egy hosszabb szakaszon he­lyezzék mélyebbre a városi metróhálózat legidősebb vo­nalát, a Ginza Line-t, mivel így körülbelül 300 ezer négyzetméternyi hasznosít­ható teret nyernének. Itt új üzletsorokat hoznának létre, a közlekedést komputer-ve­zérlésű miniautók biztosíta­nák. A tervek közt szerepel a kábeltévé kibővítése, sűrí­tett levegővel működő sze­mételszállítási rendszer le­fektetése, más közüzemi há­A Ginza felhőkarcolói lózatok korszerűsítése és az egysínű vasút pályának meghosszabbítása. Mindez természetesen óri­ási kiadásokat követel, de hosszú távon a felszíni zsú­foltság miatt nincs más megoldás: a telekárak oda- fönt már régóta az egeket ostromolják, a »beruházók milliókban számolnak? Így könnyen meglehet, hogv akit világjáró kedve vagy munkája néhány év múlva a Felkelő Nap országának fővárosába visz el, az a ké­pekről — filmekből jól is­mert Ginza mellett, alatt egy újabb városrésszel is megismerkedhet. (Sz.) Összeállította: Majaár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom