Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

A TARTALOMBÓL II cselekvés kulcskérdései Hz alapítók - tizenöt év után Halesz a hó alatt Gyakorlat, nyelvtanulás, számítástechnika II vizek városa: Baja Szülőszobában Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXYII. évt. 33. s*., 1986. febr. 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Véget ért a kubai pártkongresszus Határozatok — Megválasztották a vezető testületeket A Kubai Kommunista Párt kongresszusának csü­törtökön az éjszakai órák­ban véget ért plenáris ülé­sén a küldöttek elfogadták a tanácskozás gazdaságpoli­tikai határozatait. A gazdaságirányítási és tervezési rendszer módosí­tásáról rendelkező határozat emlékeztet rá, hogy e rend­szer bevezetéséről még az 1975-ös első pártkongresszus hozott határozatot. Azóta a gazdaság évi átlagos növe­kedése 6 százalékos, a ter­melékenységé pedig átlago­san évi 3,9 százalékos volt. Mindamellett — mutat rá a határozat — szükség van a rendszer továbbfejlesztésére, mert a fokozott ütemű ipa­rosítás és a műszaki-tudo­mányos vívmányok széles körű alkalmazása mellett csak így lehet megvalósítani a gazdaság integrált fejlesz­tését. A jövőben nagyobb sze­rephez jutnak a tervek ki­dolgozásában a munkahelyi kollektívák. A vállalatok számára bővítik a hitelfel­vétel lehetőségeit, s várha­tó az árrendszer módosítása is. A határozat hangsúlyoz­za, hogy a bérpolitikában előtérbe kell helyezni az elvégzett munka szerinti ja- ’ .vadalmazás elvét. A gazda­ságirányítás tökéletesítésé­nek legfőbb feltételei az el­lenőrzés szigorítása, a vál­lalatirányítási rendszer tö­kéletesítése és a gazdasági vezetőkkel szemben támasz­tott követelmények fokozása. „A gazdasági és társadalmi irányelvek az 1986—90-es időszakra” elnevezésű hatá- rlozat elsőrendű fontosságú célként határozza meg az ország exportbevételeinek növelését, valamint az im­porthelyettesítő termékek gyártásának bővítését. Ugyancsak elengedhetetlen­nek tartja az anyag- és energiatakarékosság általá­nosabbá tételét a gazdaság valamennyi ágazatában. Az eddigieknél hatéko­nyabban kell kihasználni a meglévő termelőkapacitáso­kat, és fokozni kell a haté­konyságot a beruházások te­rén, mert ez nélkülözhetet­len az iparosítás ütemének fokozásához — mutat rá a dokumentum. Ezzel kapcso­latban rendkívüli jelentősé­get tulajdonít a szocialista közösség országaival megva­lósuló gazdasági integráció­nak. Az okmány konkrét gaz­dasági célkitűzésként neve­zi meg a nemzeti jövedelem évi legalább 5 százalékos növelését, valamint az ex­port évi öt százalékos foko­zását. A fizetési mérleg ja­vítása érdekében a doku­mentum célul tűzi ki. hogy a behozatal a megtermelt nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben emelkedjék. A határozat nagy hang­súlyt helyez az iparfejlesz­tésre, kiemelt jelentőségű ágazatként említi a cukor­nádfeldolgozást, a bányá­szatot, az elektronikai ipart, az olajfinomítást, a textil- és élelmiszeripart. Az exportpolitika sikeres megvalósítása érdekében a határozat átfogó külkereske­delmi stratégia kidolgozását sürgeti, amelynek alkalma­zásával bővíteni lehet Kuba exportpiacait, különös te­(Folytatás a 2. oldalon) Állattonyésztósl aktíva Szolnokon A lehetőségek és a tartalékok kihasználásával jobb eredmények Takarmánytörvény 6a jobb információs rondazz sagltl a kistermelőket Az utóbbi években sok nehézséggel küszködő állat- tenyésztés helyzete sok te­kintetben az országoshoz ha­sonlóan kedvezőtlenül ala­kult megyénkben is. A fő­ágazat a tervidőszak végé­re nem tudta maradéktala­nul teljesíteni középtávú el­képzeléseit. A termelési színvonal visszaállítása, majd a továb­bi fejlődés érdekében feltét­lenül hasznos, ha ilyenkor, két tervidőszak fordulóján a megye állattenyésztésében érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek, a termeltetést és a felvásárlást integráló, forgalmazó és szolgáltató szövetkezetek, vállalatok, intézmények gazdasági és szakvezetői szót váltanak a hogyan továbbról, kicserélik az előrelépést segítő tapasz­talataikat, véleményeiket. A jelenlévők ezért is tekintet­tek nagy várakozással a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által kez­deményezett. a hasznos gon­dolatok elterjesztését szolgá­ló fórum elé... — ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Bugán Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tegnap délelőtt megtartott állatte­nyésztési aktívaértekezletet. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Papócsi László MÉM miniszterhe­lyettes és Simon József, a megyei pártbizottság titká­ra; jelen volt Benedek Fü- löp, a Teszöv titkára is. Vitaindítót Zelenyánszkl András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezető­je tartott. Ismertetve a je­lenlévőkkel, hogyan alakult a VI. ötéves tervben a me­(Folytatás az 5. oldalon) A megye állattenyésztésének helyzetét ismertető tájékoztatót hallgatják az aktíva­értekezlet résztvevői (Fotó: Hargitai) HAzi klimakamrában Vizsgáznak az Aj hűtőgépek Korszerű klimakamrában vizsgáztatják az újonnan ki­fejlesztendő háztartási hű­tőszekrényeket, illetve azok alkotóelemeit a jászberényi Hűtőgépgyárban. A műsza­ki fejlesztéshez és a gyárt­mányminősítéshez előírt és nélkülözhetetlen „vizsgalég­kört” a korábbi hosszadal­mas és költséges eljárás he­lyett rendkívül olcsó és prak­tikus házi találmánnyal biz­tosították. A vállalat villamos és automatikai főosztálya szabályozástechnikai osztá­lyának szakemberei a gyár régi márkás termékét a Tyler hűtőkamrát válasz­tották erre a célra. A kiváló hőszigetelő tu­lajdonságú Tyler elemekből a kamra néhány óra alatt, a kívánt nagyságban, kiala­kítható. A klímajiamra tech­nikai szabályozórendszere minősíti a készülékek hűtő- öggregátjának, páro'Jogtatió- jának, ventillátoregy.ségének és egyéb tartozékainak a pa­ramétereit. A laboratóriumi körülményeket biztosító klí­makamra programozható, automatikusan is biztosítja a benne egyszerre elhelyezhető 4 gép komplex vizsgálatát. A gyártmányfejlesztés, vizs­gáztatás korszerű műszaki és technikai módszerét ered­ményeit a vállalat termé­keinek igényes külföldi vá­sárlói is elfogadják, sőt a gyár megbízást is kapott új külföldi gép jászberényi al­kalmazástechnikai vizsgála­tára. Összehangolt idegenforgalmi fejlesztés Magyar—osztrák gazdaság! tárgyalások Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására február 6—7-én Budapesten tartózkodott Ferdinand La­rina, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi közlekedési és az államosított ipar ügyei­nek minisztere. Marjai József és Ferdi­nand Laci na szívélyes lég­körű megbeszéléseiken véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi politikai és vi­lággazdasági kérdésekről. Áttekintették a Magyaror­szág és Ausztria közötti szé­les körű politikai és gazdasági kapcsolatok helyzetét, tájé­koztatták egymást a két or­szág helyzetéről és tervei­ről. Egyetértettek abban, hogy a magyar—osztrák gazdasági, kereskedelmi, ipa­ri és pénzügyi kapcsolatokat — az elért jelentős eredmé­nyekre alapozva a meglévő lehetőségek minél teljesebb kihasználásával — tovább kell fejleszteni. Ferdinand Lacinát fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Az osztrák miniszter részt vett a ma­gyar—osztrák területren­dezési és tervezési bizottság alakuló ülésén. Tárgyalt Kapolyi László ipari, Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési, valamint Ur- bán Lajos közlekedési mi­niszterrel. A megbeszélése­ken részt vett Arthur Agst- ner, ausztria budapesti nagykövete. Ferdinand Lacina tegnap elutazott hazánkból. Amagyar—osztrák terület- rendezési és tervezési bi­zottság megalakulásáról teg­nap jegyzőkönyvet írt alá Ferdinand. Lacina és Somo­gyi László. A bizottság kö­zös munkát irányoz elő a határ menti térségek együtt­működésének és az idegen- forgalom szempontjából lé­nyeges intézkedéseket, vala­mint az érintett körzetek környezet- és természetvé­delmével összefüggő kérdé­seket. Fontosnak tartják, hogy a két ország érdekeinek megfelelően összehangolják Sopron és Kőszeg térségé­nek, valamint a Fertő-'tó környékének üdülőterületi fejlesztését. Megerősítet­ték, hogy a határ menti te­rületek városainak, települé­seinek, aprófalvainak terve­zésekor a kölcsönös érdekek­re is figyelemmel lesznek. A bizottsági ülésen részt vett Theodor Kery, a Magyaror­szággal határos Burgenland tartományi főnöke, ott vol­tak továbbá Stájerország, Alsó-Ausztria és Bécs váro­sának képviselői, valamint a Győr-Sopron, a Vas és a Zala megye tanácselnökei is részt vettek. Magyar selyem külföldön A Magyar Selyemipari Vál­lalat, mely a világ 45 országá­ba exportálja termékeit, az utóbbi időben erőteljes gyártmányfejlesztéssel új, divatos és ezért kelendő ru­ha- és blúzanyagokat fej­lesztett ki. Olyan korszerű, jól értékésíthető poliészter alapanyagú zsakard-és sza­ténkelméket kínálnak ve­vőiknek. amelyekből a leg­divatosabb modellek készít­hetők. Az idén mintegy 540 millió forint értékben szál­lítja áruit a gyár konverti­bilis piacokra. A gyártmányfejlesztés mellett piaci pozícióik meg­erősítését az is segítette, hogy közvetlenül bekapcso­lódtak az értékesítésbe. Üjatíban külkereskedelmi partnerükkel, a Hungarotext Textilkülkereskedelmi Vál­lalattal közösen vesznek részt a külföldi tárgyaláso­kon, így közvetlenül megis­merik partnereik igényelt, és lerövidítik a tárgyalás, vala­mint a szállítás közötti idő­tartamot. A dinamikus gyártmány- fejlesztés és az aktív piaci munka eredményeként mind többet értékesíthetnek leg­újabb cikkeikből. Hosszabb szünet után ismét jelentkez­nek az angol piacon. Négy­éves szünet után az idén 1 millió négyzetméter divatos ruha- és blúzanyagot — el­sősorban zsakard- és szatén- árut — szállítanak a sziget- országba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom