Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 7. Kommentár Marcos végnapjai? A Fülöp-szigetek jelenle­gi elnöke bajban lehet. Ma ezen a számára baljós feb­ruár 7-én honfitársai arról döntenek, hogy a kis cédu­lán az ő nevét, avagy az el­lenfelét dobják-e be. Köz­tudott, hogy a sok ezer szi- getű ország népének igen jelentős része lázadozik a mai elnök, Ferdinand Mar­cos ellen. Ugyanakkor pá­ratlanul népszerűnek bizo­nyult az a név, hogy Aquino. Márpedig Marcos ve*télytársa az elnökválasz­táson a Corazon Aquino ne­vet viseli, özvegye annak a Beningo Aquinónak, akit a Marcos-diktatúra formált az ország legismertebb és leg­kedveltebb ellenzéki vezéré­vé, s akit éppen ezért gyil­koltak meg a manilai repü­lőtéren két éve, amikor száműzetéséből hazatért. Idézzük hát fel egy kicsit az elmúlt két évtized törté­nelmét! A Fülöp-szigeteken éppen két évtizede vette át a hatalmat Ferdinand Mar­cos, aki nagyon hamar fel­épített egy közepesen jobb­oldali beállítottságú, egyér­telműen amerikára kacsintó- támaszkodó, a társadalom egy kis rétegének érdekeit erőszakosan is képviselő, az ötvennégy milliós lakosság nagyobb részét ékként el­nyomó rendszert. A belső lázadások nyomán léptette át országát Marcos a diktatú­ra fázisába a hetvenes évek elején. Ekkor már a gazda­ságban nem jelentéktelen szerepet betöltő liberális burzsoáziának sem tetszett a mindinkább családivá, korrupttá és kegyetlenné vá­ló uralom. Így vált ellenzé­kivé Aquino, az egyik leg­gazdagabb, legtekintélye­sebb család sarja, akinek rövidesen nagy lett a poli­tikai hatása az országban. Marcos ezért becsukattá, majd száműzte. A Fülöp- szigeteken azonban az el­múlt hat-nyolc évben ál­landósultak a rendszer elle­ni megmozdulások, Aquino távollétében is. Marcos hol erőszakkal, hol engedmé­nyekkel próbálkozott — hiá­ba. Ugyanakkor az amerikai politikának különleges ér­dekei fűződtek az ország­hoz. A kivételesen jó föld­rajzi fekvés kínálta, hogy itt épüljön föl a csendes­óceáni—kelet-ázsiai térség legnagyobb amerikai légibá­zisa és tengerészeti támasz­pontja. Washingtonnak mind kellemetlenebb lett Marcos rezsimjének erőszakossága, viszont biztonságot jelentett kipróbált hűsége. Mégis kí­nos partnerré lett, amikor 1983-ban meggyilkolták a hazatérő Aquinót. Világszer­te nagy volt a felháboro­dás, mert hamar kiderült, hogy majdnem bizonyosan az elnök leghívebb tábor­nokai gyilkoltatták meg az ellenzék vezérét. Vizsgálat indult — kénytelen-kellet­len —, de végül tavaly no­vemberben felmentették a gyanúsítottakat. Talán en­nek ellensúlyozására tűzött ki már korábban elnökvá­lasztásokat Ferdinand Mar­cos. Arra azonban nem szá­mított, hogy Aquino özve­gye sorompóba lép ellene. Az özvegy a nevével teszi meglehetősen esélytelenné a diktátort. Persze csak ha ez a választás korrekt kö­rülmények között zajlik le. Erre azonban nincs semmi garancia. Az is nyilvánvaló, hogy a vezető tábornokok, Beningo Aquino valószínű gyilkosai aligha örülnének az özvegy győzelmének. Nem véletlenül elemezgetik egy ideje a Fülöp-szigetekre fi­gyelő szakemberek egy ka­tonai puccs esélyeit. Avar Károly Támogatjuk a nagy horderejű szovjet leszerelési javaslatot (Folytatás az 1. oldalról) kozását, a különböző társa­dalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bizottsága üdvözli és támo­gatásáról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a különböző két-es többoldalú fórumokon mi­előbb hatékony megállapo­dások születnek a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlá­tozására, majd fokozatos felszámolására, a háborús veszély csökkentésére és ki­küszöbölésébe. Meggyőződé­se. hogy e cél eléréséhez szükség van az emberiség jövőjéért felelősséget érző valamennyi politikai tényező, a kormányok, a pártok, a társadalmi szervezetek és mozgalmak, minden békesze­rető ember tevékeny hozzá­járulására — fejeződik be a külügyi bizottság állásfogla­lása. A testület megvitatta és jóváhagyta 1986. évre szóló munkatervét is. A két napi­rendi pont feletti vitában fel­szólalt Várkonyi Péter, Pé­ter János, Jakab Róbertné, a külügyi bizottság titkára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lista), Szentágothaj János (országos lista), Barcs Sán­dor (országos lista). Kállai Gyula (országos lista) és Se- besi Lászlóné (Békés megye) képviselők. (MTI) Kárpáti Ferenc vezérezredes, magyar honvédelmi miniszter Moszkvában tárgyal. A képen balról jobbra: Kárpáti Fe­renc, Szergej Szokolov marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete (Telefotó — KS) II Biztonsági Tanács hozzon határozott intézkedést TflSZSZ-nyilatkozat az izraeli kalózakcióról A Szovjetunió élesen el­ítéli Tel Aviv terrorista ak­cióját, amely ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel — olvasható a TASZSZ teg­napi nyilatkozatában. A szovjet hírügynökség nyilat­kozata Izrael február 4-i provokatív akciójával fog­lalkozik. Mint ismeretes, iz­raeli vadászgépek eltérítet­tek és izraeli területen le­szállásra kényszerítettek egy líbiai polgári repülőgépet. Ideje véget vetni az effé­le kalózakcióknak — hang­súlyozza a nyilatkozat. A Biztonsági Tanácsnak hatá­rozott intézkedéseket kell hoznia, hogy megakadályoz­za Izraelt agresszív cselek­mények elkövetésében. Izra­el ezeket képmutatóan a „terrorizmus elleni harccal” indokolja. Valójában azon­ban éppen az állami politi­ka rangjára emelt izraeli terror szítja az erőszakot a Közel-Keleten. A líbiai pol­gári repülőgép eltérítése meg feszültebbé teszi a légkört ebben az amúgy is nyugta­lan térségben. Az izraeli kalózakció nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok megvé­tózta a Biztonsági Tanács­ban azokat a határozatokat, amelyek elítélték volna Iz­rael Libanon elleni agresz- szióit, és az általa megszállt arab területeken folytatott politikáját. Izrael azért kö­vethet el büntetlenül agresz- sziv cselekményeket. mert amerikai támogatást k^p arabellenes politikájához — szögezi le a nyilatkozat. Szovjetunió Halálbüntetés vesztegetésért, csalásért, sikkasztásért Megvesztegetés elfogadá­sáért, csalásért, sikkasztá­sért a rosztovi területi bí­róság golyó általi halálbün­tetésre ítélte Bobrovot, a rosztovi városi tanács vég­rehajtó bizottsága kereske­delmi igazgatóságának volt vezetőjét — jelentette az Izvesztyija. Bobrov a nyomozás meg­állapítása szerint 220 ezer 343 rubelnyi összegű veszte­getési pénzt fogadott el, ma­ga pedig 140 ezer 470 rubelt adott ki más emberek meg­vesztegetésére. 15 éves börtönbüntetéssel sújtották Budnyickijt, a rosztovi területi tanács vb kereskedelmi igazgatóságá­nak volt vezetőjét, s ugyan­csak 15 évi börtönre ítélték helyettesét. Velicskot. Halálra ítélték az egyik bolt vezetőjét is. A többi vádlottat, köztük az Orosz- országi Föderáció kereske­delmi minisztériumának ve­zető tisztségviselőit 9—10 évi szabadságvesztésre ítélték. A bűnszövetkezet Moszk­vában és a Don-parti Rosz- tovban működött, üzelmei- ben 76-an vettek részt. Bűncselekményeik követ­kezményeként például a legjobb minőségű vaj helyett a legsilányabb jutott el a kórházakba, szülőotthonok­ba. óvodákba. A dolgozók a munkahelyi rendelésekben feltüntetett hús helyett csontot és zsírt kaptak. Gorbacsov — Kennedy találkozó a Kremlben Tegnap a moszkvai Kreml­ben megkezdődtek a megbe­szélések Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Edward Kennedy amerikai szenátor között. Kennedy kedden érkezett Moszkvába az Interparla­mentáris Unió szovjet cso­portjának meghívására. Rendkívüli intézkedések, megfeszített munka Küzdelem Bulgáriában a tomboló elemekkel Súlyos gondokat okoz Bulgáriában a zordra for­dult időjárás. A nagy hideg, a hóviharok, az orkánszerű szél és a jegesedés miatt tegnap mintegy 1700 telepü­lésen szakadt meg az áram- bzolgláltatás, 450 körzetben nincs ivóvíz. A rendkívüli helyzetre való tekintettel összehívták a bolgár mi­nisztertanács irodájának ülé­sét, s ezen intézkedéseket dolgoztak ki az időjárás okozta nehézségek leküzdé­sére. Bulgáriában állandó kor- mánybizottságbt alakítottak a természeti csapások okozta károk heíymáll ításának az irányítására. Rendkívüli bi­zottságokat hívtak életre a nehézségekkel küzdő körze­tekben a villanyáram-szol­gáltatás helyreállítására is. A munkálatokban a hadse­reg egységei is részt vesznek. Az országban nehéz körül­mények között, megfeszített erővel folyik a küzdelem a rendkívüli időjárási viszo­nyok okozta károk helyreál­lítása érdekében. Szliven megye lakott területein 4500 villanyoszlop dőlt ki a hóvi­harokban. A megyében 60 településen nincs áram, 36 faluban nincs víz. Hasonló a helyzet Sztara Zagora megyében is. Itt 2100 villanyoszlopot döntött ki a szélvihar, a lakott területek jó része áram nélkül maradt. Rendkívül nehéz a helyzet a megye területén működő bá­nyákban, s akadályokba üt­közik az áramtermelő erő­művek fűtőanyaggal való el­látása. A megyeszékhelyen megfeszített munkával sike­rült helyreállítani az áram­szolgáltatást, s biztosit^'-' a lakosság élelmiszerekkel való ellátását is. Az ország más vidékeiről folyamatosan érkezik a se­gítség a szélsőséges időiá- rástól legjobban sújtott te­rületekre. A károk helyre- állítását végző brigádok megszakítás nélkül dolgoz­nak. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Üj-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Sir Paul Reeves főkormányzót. MOSZKVA A Szovjetunió űrkutatási tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az olyan nagyszabású program, mint a Marsra személyzettel indítandó űr­hajó felbocsátása, nem lehet­séges nemzetközi együttmű­ködés nélkül. Ezt hangsú­lyozta a Pravdának nyilat­kozva Roald Szaggvejev szovjet akadémikus, a Szov­jet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igaz­gatója. MADRID Ismeretlen merénylők teg­nap lelőtték a spanyol hadi­tengerészet egyik főtisztjét és gépkocsivezetőjét, súlyo­san megsebesítettek egy har­madik tengerésztisztet. Az áldozat: Cristobal Colon de Carvajal ellentengernagy. Valós lehetőség a háborús veszély elhárítására Primakov és Kobis a szovjet-amerikai kapcsolatokról A korábbiaknál ma való­sabb a lehetőség az emberi­séget fenyegető háborús ve­szély elhárítására. Erre mu­tat a többi között az, hogy az Egyesült Államokban vannak olyan erők, elsősor­ban vezető politikusok, akik az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó érdekében ké­pesek megtenni az út rájuk eső részét — hangsúlyozta Jevgenyij Primakov akadé­mikus és Vitalij Kobis, ame­rikai szakértőként ismert publicistá. A szovjet tudós és a Li- tyeraturnaja Gazeta újság­írója a tekintélyes irodal­mi—politikai hetilap hasáb­jain fejtette ki nézeteit ar­ról, hogy mi várható a szov­jet—amerikai kapcsolatok alakulásában Mihail Gorba­csov január 15-én nyilvá­nosságra hozott javaslatai után. Jevgenyij Primakov óva­tos derűlátásra ad okot az a tény, hogy Regan elnök részt vett a genfi csúcsta­lálkozón. Az elnök ugyanis rendelkezik minden olyan tényismerettel, amelyek alapján fel kell ismernie a világot fenyegető veszélyt. Feltehetőleg elsősorban ezért utazott el Genfbe. A genfi találkozó után ugyanakkor megfigyelhető a közvélemény bizonyos fo­kú megváltozása. A legújabb szovjet javaslatok közzété­tele után Washington már nem érvelhet az ellenőrzés lehetetlenségével, s az ellen­őrizhetőség kérdését im­már nem használhatja fel érvként a közvélemény be­folyásolására. Ilyen körül­mények között Reagannek nehezebb elvetni a Genfben született megállapodásokat, nehezebb kibújni a megva­lósításukban való részvétel alól. Reagannek nyilvánvaló­an nem lenne ellenére, hogy a béke irányába mutató fon­tos lépések vállalójaként vonuljon be a történelembe — mondotta Jevgenyij Pri­makov. Az akadémikus rámuta­tott: hiba lenne az amerikai kapitalizmust olyan rend­szerként elképzelni, amely nem létezhet és fejlődhet mi- litarizálás nélkül. Viszont helytelen lenne az amerikai politikai felépítményt olyan­nak tartani, amely egyszer s mindenkorra összekapcso­lódott a fegyverkezési haj­sza folyamatával, a háborús készülődéssel. Az Egyesült Államok leg­magasabb vezető köreiben vannak olyan emberek, akik képesek józanul gondolkod­ni, akik megértik, hogy a szocializmus katonai úton történő megsemmisítésére irreális célkitűzés — állapí­totta meg Primakov akadé­mikus. Felvetődik azonban a kér­dés — folytatják a szerzők —: van-e szembenállás egy­felől Shultz és Reagan, másfellől Weinberger és Ca­sey, valamint a katonai— ipari komplexum más kép­viselői között? Így vagy úgy, az Egyesült Államok kor­mányzatán belül ma jelen­tős nézetkülönbségek mutat­koznak — állapította meg amerikai lapvéleményeket idézve Vitalij Kobis. Primakov akadémikus vé­gezetül arról szólt, hogy a helyzet folyamatosan válto­zik. Ám ha a fő irányzatot sikerült helyesen megálla­pítani, akkor elmondható: a világ, ha lassan és nehezen is, de mégis kedvező irány­ban halad. Bécs - Haderöcsökkentési tárgyalások Új szocialista javaslatok Két új javaslatot tettek a szocialista országok csütör­tökön Bécsben, a közép-euró­pai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tár­gyalásokon. Az ülésen Stanislaw Przy- godski, a lengyel küldöttség vezetője ismertette a szocia­lista országok álláspontját. Ezek szerint a csapatcsök­kentés első szakaszában ti- zenegyezer-ötszáz szovjet ka­tona távozna a közép-európai térségből, cserében azért, hogy az Egyesült Államok hatezer-ötszáz katonát von vissza saját területére. A Varsói Szerződés eddig húsz­ezer szovjet, illetve tizen­háromezer amerikai katona kivonását javasolta az első szakaszban, míg a NATO-or­szágok tizenegyezer-ötszáz szovjet katona ellenében öt­ezer amerikai katona kivo­nására tettek ajánlatot. A szocialista országok ugyanakkor fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a katonai szembenállás csök­kentése csak akkor lehetsé­ges, ha a létszámmal egy- időben csökkentik a térség­ben levő fegyverzet mennyi­ségét is. A Nyugat ezt mind­máig ellenzi. A szocialista országok ál­láspontjának a lengyel kül­dött által ismertetett másik fontos eleme az, hogy —ha a kivonásokban már meg­állapodtak — a megbízható ellenőrzés érdekében bele­egyezik állandó helyszíni el­lenőrző pontok létesitésébe. Kolumbusz Kristóf egyik le­származottja. A terroristák száguldó gépkocsiból nyi­tottak gépfegyvertüzet a tisztek kocsijára Madrid egyik előkelő negyedében, majd kézigránátot is hají­tottak rá. GENF Tegnap Genfben az atom- és űrfegyverekről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartott a kö­zepes hatótávolságú atom­fegyverek kérdésével fog­lalkozó munkacsoport. LONDON A brit kormány elhatá­rozta, hogy meggyorsítja a kutatásokat saját űrrepülő­gépének kifejlesztésére — közölték tegnap londoni hi­vatalos forrásból. A keres­kedelmi minisztérium egye­lőre három millió fontot utalt ki arra a célra, hogy ellenőrizzék az úgynevezett HOTOL-űrrepülőgép ed­dig kidolgozott terveit. TRIPOLI Tripoli jelentések szerint a Földközi-tenger térségében állomásozó 28 amerikai ha­dihajó — köztük a Coral Sea és a Saratoga repülő­gép-anyahajó — ismét lí­biai vizek felé tart. Az újabb amerikai flottamozgás miatt csütörtökre virradóra Líbiában ismét általános mozgósítást rendeltek el. PÁRIZS Francois Mitterrand fran­cia államfő elfogadta Rea­gan amerikai elnök meghí­vását, hogy július 4-én, az Egyesült Államok nemzeti ünnepén látogasson el New Yorkba — jelentette be csütörtökön a francia elnöki hivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom