Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

ft 1986. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az SZKP KB főtitkára mánk ásókkal beszélget „A bóka és alkotás" Jegyében Nagyszabású szovjet fotókiállítás Budapesten Kétszáz 'kép, — sok Is meg kevés is. Számszerűleg soknak tűnik, ám ha bele­gondolunk. hogy a fotóknak egy olyan időszakról kell hű tükörképet adniuk, ami­kor a Szovjetunióban. fel­gyorsultak az események az élet szinte valamennyi szfé­rájában, s ezzel párhuzamo­san számos nagy jelentősé­gű szovjet lészerelési és bé­kejavaslat hangzott el— ta­lán még kevés is. A látogató a képeket szemlélve meggyőződhet arról, hogy a Szovjetunió­ban elsődleges feladatnak tekintik Földünk békéjének biztosítását. Egyszerre ele­venednek meg a moszkvai VIT élményei és a szovjet békestratégia eredményei, Mihail Gorbacsov párizsi útja és a világ által régóta várt szovjet—amerikai csúcstalálkozó emlékezetes genfi pillanatai. A követke­ző riportfelvételeknél pedig már az jár az eszünkben, hogy a szovjet vezetés min­den erejét szeretné az or­szág, a gazdaság, a társada­lom, a népjólét fejlesztésé­re fordítani. S hogy az utóbbi időben mennyire ki­emelt feladattá vált a gaz­daság intenzív fejlesztése, bizonyítja, hogy a párt fő­titkárával az élen a legfel­sőbb vezetés tagjai szemé­lyesen gyárakban és kolho­zokban, kutatóintézetekben és az olajkutaknál ismer­kednek a napi gondokkal, s az előrelépés lehetőségeivel. Mihail Potirnlke és Alek­szandr Szimonovszkij: A kisinyovi traktorgyár fiatal kovácsa — Gennagyij Zvez- gyenko élen jár a munká­ban és a társadalmi tevé­kenységben is Alekszandr Szenoov: Boldog diákévek Az alkotás jegyében — utal a kiállítás címe arra a fontos momentumra, amely a képek többségén fellel­hető. s egyben jellemző té­nyezőjévé vált a szovjet társadalmi fejlődésnek. Igen, az alkotó emberről van szó. Mert igaz ugyan, hogy nem kevés alkotáson van jelen a felismert jövő tárgyakban, azaz a számító­gépek, robotok és chipek vi­lága, ezért ezzel párhuza­mosan mindig felleljük az embert is: a már tevékeny, s alkotó munkást és tudóst, vagy pedig a jövő szakem­bereit. A tárlat egy másik sar­kában a szovjet köztársasá­gok mindennapi életének at­moszférája érint meg. Ránk köszön mindaz, ami nem­csak a múltban, de még most is jelentős szerepet játszik a nemzetiségek éle­tében. Tadzsik szőnyegfo­nók, azerbajdzsán kézmű­vesek után szinte mi is meg­tapinthattuk Üzbegisztán fehér aranyát, a gyapotot. Hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai problémamente­sen fejlődnek és gyümölcsö­zőek — állapították meg többek között Kádár János tavaly őszi moszkvai látoga­tása során, s ezt támasztja alá az a tematikus összeállí­tás is, amely a kétoldalú po­litikai és gazdasági kapcso­latokat állítja villanófénybe. Természetesen a sort le­hetne még folytatni, ám az írás erejénél ez esetben többre képes a látvány, a személyes tapasztalat. — daróczi — SZOLNOKI VÁROSSZÉPÍTÓK DILEMMÁJA Szobor vagy szökőkút az Árkád üzletkö A hetvenes évek elején alakult meg Szolnokon a Ha­zafias Népfront városi . bi­zottságának -városszépítési és környezetvédelmi munkabi­zottsága. Munkájuk mindig volt, segítőik, vagy akik ko­molyan vették voliia buzgal­mukat, kevésbé. Pedig Szol­nok ez idő alatt nőtt nagy­várossá, magán hordozva a gyors fejlődés megannyi kel­lemetlen hatását is; arány­talanságot, elnagyolt részle­teket. megbomlott lokálpat­riotizmust... A munkabizottságban olyanok dolgoznak, akik szi­vükön viselik a városuk, a megyeszékhely sorsát. Két éve újjáalakult vezetőséggel dol­goznak, , azóta munkájuk szervezettebbé, tervszerűb­bé vált.. Közízlést formáló előadások, kiállítások szer­vezésével, városszépitő' és környezetvédelmi feladatok vállalásával hívták maguk­ra a figyelmet. Valószínűleg ezzel érdemelték ki, hogy vé­leményüknek is megnőtt a súlya, különböző döntések előkészítésekor számot tar­tanak állásfoglalásukra. Ilyen eset volt legutóbb az Árkád üzletközpont bel­ső terének díszítése. A 4-es út melletti új sarokház Szol­nok jellegzetes épülete. Kül­ső megjelenésével, anyag- használatával, színeivel har­monikusan igazodik a vá­rosközpont modern és szá­zadfordulós épületeihez. Mé­reteivel nem hivalkodó, részleteiben igényes együt­test alkot a környezetével. Az emeleti lakásokba beköl­töztek, a földszinten az Ár­kád üzletközpontban is már több bolt szolgáltatóegység megnyílt. Az üzletek az épü­let belsejében is folytatód­nak. melyeket folyosókkal, átjárókkal (passzázs) lehet megközelíteni. Két irányból, a Kossuth Lajos út és a Ságvári körút felől nyíló közlekedők találkozásánál intim hangulatú belső tér alakult ki. Az egész tömb beépítésével keletkezett együttes körbeöleli a teret, mely szerves része a sajátos, önálló életet élő üzletköz­pontnak. A Szolnokterv mint az épület tervezője és á kivite­lezés lebonyolítója, kezde­ményezte a tér léptékéhez, hangulatához illő képzőmű­vészeti alkotás felállítását. Az építésztervező, Deák László adott ugyan javasla­tot (tervet) erre, az 1—1,2 millió forintos költséget azonban a városi tanács nem tudta vállalni. A becslések szerint ennyibe került vol­na ugyanis az a 4 csobogó vizét középen elnyelő eszté­tikusán megmunkált három­szor 3 méteres kőlap, mely körben pihenőhelyül is szol­gált volna. A közművek, a megvilágítás, sőt a térbur­kolat is ezek szerint épült ki, mikor kiderült, hogy leg­feljebb fél milliót fordíthat­nak a tér díszítésére. A vállalat ezért olcsóbb­nak ígérkező köztéri szobor felállításáról intézkedett. Nagy István, szolnoki szob­rászművész készített is 5 változatot a választással já­ró felelősséget azonban a Szolnokterv már meg kíván­ta osztani a városszépítők- kel is. A munkabizottság város­szépítő csoportja a napok­ban megtekintette a teret, melyet egyik oldalról még egy kazánház csúfít, és a szomszédos épületek is fel­újításra várnak. (Az illeté­kesek mindkettőre változást ígértek). A műteremben a szobrász a korábbi elképze­léseit (leánykafigurák, nő­alak, vízköpő halak) félre­téve egy kevésbé figurális kompozíciót ajánlott, mely szinte jelképes összefüggés­be hozható Szolnokkal, a vizek városával. Ezen egy vízből kiágaskodó korhadt facsonkot halak lebegnek körül. . i A városszépitők valameny- nyien egyetértettek abban, hogy a teret egységes egész­nek kell tekinteni az épü­letegyüttessel és az alkotás­nak ezt a kapcsolatot nem szabad megbontani. Abból kiindulva azonban, hogy a tér találkozó-, pihenőhelyül szolgál, eltérő vélemények formálódnak az alkotás jel­legéről. Egyesek figurális szobrot álmodtak középre, de a többség a jelképes kompo­zíció gondolati tartalmára, vagy stilizált megformálásá­ra hivatkozva elvetette a szokványos, alakos elképze­léseket. Voltak, akik még a halas változatot is túlságo­san konkrétnak, a tér építé­szeti hatásaival konkuráló- nak találták, és helyette az épületegyüttes esztétikumá­nak alárendelt, semlegesebb alkotást gondoltak. Végül Berényi Andrásnak, a munkabizottság titkárá­nak, városi főépítésznek a javaslatára közös megegye­zéssel a legavatottabb és legilletékesebb szakemberre bízták a döntést. Vélemé­nyük szerint ugyanis az épí­tésztervező közreműködése nélkül nem képzelhető el a belső tér díszítése. Javasol­ták, hogy a tervező és a szobrász közösen oldja meg a feladatot, és az adottságok, követelmények figyelembe­vételével készítse el a képző- művészeti lektorátus elé ke­rülő tervet. Lukácsi Pál Boltok, raktárak, vendéglátóhelyek Minőség-ellenőrzés A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet 1985. máso­dik felében a fővárosban és vidéken összesen 670 bolt­ban, raktárban Tüzép-tele- pen, kiskereskedőnél és ven­déglátóhelyen ellenőrizte az áruk- minőségét. Megállapították, hogy az élelmiszerek zöme megfelel a szabványoknak, de to­vábbra sem egyenletes a húskészítmények és a tej­termékek minősége. Ál­talában jó minőségű a té­liszalámi, a szárazkolbász, valamint a hurka és a füs­tölt-főtt áru. A felvágottfé­lék közepes minősítést kap­tak, elsősorban a nyersanya­gok egyenetlen aprítása, ese­tenként a túlfűszerezés vagy a jellegtelen íz miatt. Ugyancsak nem javult a ko­rábbiakhoz képest a párizsi, a virsli, a szafaládé minő­sége. Az árusítás megtiltá­sára vagy korlátozására okot adó súlyos hibát a húské­szítmények 1 százalékánál állapítottak meg. Debrecenben Bárány ó-tárlat Debrecenben, a Képcsar­nok ' Vállalat Medgyessy- termében rendeznek bemu­tatót Baranyó Sándor fes­tőművész alkotásaiból. A ki­állítást február 6-án. ma délután 5 órakor nyitja meg Lengyel Boldizsár, a Szolnoki Városi Tanács el­nökhelyettese. önálló kiál­lítása 1976-ban volt a Me­gyei Művelődési Köz­pont Kossuth utcai ki­állítótermében. Mostani tár­lata február 15-ig tekinthe­tő meg a Vörös Hadsereg út 31. szám alatti kiállítóte­remben. Éjszakai ügyelet Pályázati felhívás Zenész tiszthelyettesképző szakközépiskolai Jelentkezésre Este fél nyolc. A Hetényi Géza Kórház új épületének máskor látogatóktól hangos aulája most csöndes. A né­gyes belgyógyászat folyosói is néptelenek. csak a tár­salgóban nézi a tévét pár, gyógyulófélben levő beteg. A nővéröltözőben sietős mozdulatokkal veszik ma­gukra egyenruhájukat az éj­szakás nővérek, — Mivel kezdődik az ügyelet? — kérdem a fiatal, fekete hajú ápolónőtől. — Először körbejárjuk a kórtermeket, a délutános nővér elmondja, hogy kit milyen bajjal hoztak be, és kinek mit rendelt az osztá­lyos orvos az esti viziten. Ilyenkor külön felhívjuk egymás figyelmét, ha egy súlyos beteg érkezett, vagy ha egy régebbi ápoltunk ál­lapota rosszabbodott, avagy jobb lett. Tíz óráig szinte észrevét­lenül eltelt az idő, gyógy­szerosztás, injekciózás után kikapcsolják a tévét, min­denki nyugovóra tér. — Nővérke, kedves! — hallatszik egy kórteremből. — Egy idős bácsi kér altatót, mert nem tud elaludni. — Mikor a legnehezebb az éjszaka folyamán? — kér­dem az éppen visszatérő ápolónőt. — Ügy egy-két óra tájt tör a fáradtság és az álmos.- ság az emberre. Ilyenkorra a kávés termosz is kiürül, új adagot főzünk. Éjfélig még repül az idő, a számta­lan adminisztrációs teendő is hozzásegít ehhez. Beteget hoznak: idős, úgy kilencven év körüli bácsi fekszik a hordágyon, eszmé­letlenül találták a Zagyva­parton. Infúzió, injekciók, a beteg körül sürgölődik az orvos és a nővér. Közben innen is, onnan is szólnak: — Nővérke kedves, egy pillanatra! A kérdezett teát hoz, ,n­jekciót ad, lepedőt cserél, ágytálat ad. A férfiosztályon dolgozó alig húszéves ápolónő fá­radtan roskad le egy székre. Még egy kávé, és frissebben tudunk beszélgetni. — Ez a harmadik éjsza­kám ezen a héten. Két éve csinálom, de a harmadik műszakot lehetetlen meg­szokni. Nappal hiába próbá­lom kialudni magam. nem megy. Reggel hétre, fél nyolcra érek haza a munká­ból, tizenegynél tovább nem bírok pihenni, utána meg már nem érdemes lefe­küdni, hiszen nemsokára menni kell a kórházba. Ne­héz hivatás: figyelmet, gyors helyzetfelismerést követel, hiszen nem költhetjük fel az orvost minden csipcsup üggyel, amit mi is meg tu­dunk oldani. Éjszaka nyűgö­sebbek a betegek, ilyenkor felerősödnek a fájdalmak, s ha nem tud valaki aludni, akkor nekünk kell csillapí­tani, enyhíteni a gondokat, bajokat. A női osztályon ügyelő nő­vérke arról beszél, hogy jó­formán csak fényképről is­meri a családját; ű — Ilyenkor, — ha éjsza­kás vagyok — alig találko­zom az otthoniakkal. Reggel, mire hazaérek, a gyerekek már iskolába mentek, a fér­jem meg dolgozni. Délután épp hogy hazajönnek, meg­csinálom a vacsorát, kimo­sok, s már mennem is kell. Az uram emiatt époen ele­get morog, de tisztában volt ezzel, amikor elvett. Egyéb­ként ezt is kell valakinek csinálni, hiszen ha mi nem lennénk... A beszélgetés félbesza­kad. beteget hoznak, folyta­tódik a munka tovább. Haj­nali hatra érkezik a váltás; •a gyógyszerelés. az ágyne­műcsere, az előkészítések a műtétre, már az ő felada­tuk. Odakinn lassan világoso­dik, kialvatlanul, fáradtan gyülekeznek a buszmegálló­ban az éjszakások. Szótla­nul álldogálnak, — nincs erő a beszédre — csak egy vágyuk van — a vetett ágy. Rövid a nappal, muszáj pi­henni, mert este ismét rájuk vár az éjszakai ügyelet. S. T. A. Jelentkezésre hívjuk fel az általános iskolák — külö­nösen a zenei tagozatos ál­talános iskolák — 8. osztá­lyos fiútanulóit, akik von-, zódnak a katonai életpálya és a zenész tiszthelyettesi hivatás iránt. A pályázók felvételüket kérhetik a Magyar Néphad­sereg Zenész Tiszthelvettes- kgpző Szakközébiskoliáiába. amely a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskolán Bu­dapesten működik. A tanul­mányi idő négy év, a tanév kezdete szeptember 1. Az iskolán teljes és in- gyer^s (kollégiumi elhelye­zés. étkezés, ruházat, tan­szer, egészségügyi, kulturális és sport) ellátásban része­sülnek : zsebpénzt, a negye­dik tanévben hallgatói illet­ményt, valamint — ered­ményüktől függően — tanul­mányi pótlékot, az ötödik évben teszthdljyettesi illet­ményt kapnak. A pályázók a jelentkezési lapot iskolá­juk igazgatójától szerezhe­tik be, és kitöltés után. azo­kat az iskola útján, a me­gyei hadkiegészítési és terület- védelmi (Fővárosi Hadki­egészítő) parancsnokiság személyügyi (iskoláztatási) osztályán adják le. t A pályázók egyidejűleg más középfokú oktatási in- télzménybe is jelentkezhet­nek. Bővebb felvilágosítás és a jelentkezési okmányok be­érkezése az illetékes megvei hadkiegészítési és területvé­delmi (Fővárosi Hadkiegé­szítő) parancsnokságra feb­ruár 21. Honvédelmi Miolutérlam

Next

/
Oldalképek
Tartalom