Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
1986. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Gazdag Kínálat az Építőanyagokból. A Beton és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén mintegy 300 millió torint értékben készülnek az építkezésekhez, közműfejlesztéshez szükséges anyagok. A gravitációs betoncsőből 370 ezer folyóméter előállítását tervezik. A BVM összes termékeire 10 százalékos engedményt adnak a gyár területén lévő boltban (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) TERVEK ÉS EREDMÉNYEK AZ ÖRMÉNYESI GÉPGYÁRBAN Szakvezetők, kistermelők visszaélései miatt Súlyos pénzügyi terhet örökölt a Mezőtúri Dózsa Tsz új vezetősége Meg kell gyorsítani az adósságok törvényes behajtását (Folytatás az 1. oldalról.) juk a szakmunkáslétszám megtartása mellett a fejlesztési csoport létszámának növelését. Van ugyanis hasznos kapcsolatunk egy fejlesztő-kutató leányvállalattal, de ez nem zárja ki a helyi szellemi kapacitás bővítését. Szakmunkásaink közül többen nyugdíjba készülnek, némileg érvényesül más üzemek elszívó hatása is. Ezért ösztökéljük a gazdasági vezetőket, hogy ragadjanak meg minden lehetőséget a szakmai színvonal emelésére. A létszám alakulásáról még nehéz nyilatkozni — vette át a szót Szarka Albert — hiszen még csak az év elején vagyunk. Számolnunk kell azzal, hogy vége az extenzív fejlődésnek. Mindent egybevetve: csökkenő létszámmal kell feladatainkat megoldanunk. Az mindenesetre kedvezően hat. hogy tavaly több mint 12 százalékos bérfejlesztést sikerült elérnünk. Az idei bérfejlesztés a termelés függvénye. — Azt akarjuk elérni, hogy a bérekben tükröződjék a munka társadalmi értéke, — jegyezte meg Polgár Sándor. — Szerintünk az anyagi érdekeltség a leg- befolyásolóbb tényező. A gazdasági vezetőktől meg azt várjuk, hogy a vállalkozói magatartás jellemezze őket. Fokozatosan becsüljék a kezdeményezőket, a jobbra, a hasznosabbra vállalkozókat. Hassanak oda. hogy dolgozóink elsősorban a napi nyolc órai munka révén találják meg számításaikat. Helyi erőforrásokkal és eszközökkel segítsék a lakásgondok enyhítését. Az üzemi pártvezetőség minden segítséget megad a gazdaságDoli- tikai feladatok megoldásá(Folytatás az 1. oldalról) sorában az elsők között álltunk át erre az irányítási formára. Azóta a vállalat általános vezetését a közgyűlés látja el. A rövid bevezető után az Igazgató értékelte az elmúlt gazdasági évben végzett munkát. Gazdálkodásuk legfontosabb célkitűzései között szerepelt az előző kétévi készlettúllépések lecsökkentése, mivel csak fgv érhették el. hogy a vállalat Dénz- és hitelgazdálkodása jelentősen jayuljon. Ugyanakkor a tervekben szerepelt az is. hogy olyan mértékű vállalati nyereséget kell elérni, amely elegendő érdekeltségi alapot teremt az állami kötelezettségek teljesítéséhez hoz, mindenekelőtt a gyártmányfejlesztéshez, a műszaki-technikai szint emeléséhez. — Mit jelentenek ezek a feladatok a gyakorlatban? — Mind termelésben, mind árbevételben szolid fejlődéssel számolunk az idén.' — magyarázta Szőke Albert — Ez az év jól kezdődött, bár a rendelésállomány rosszabb a tavalyinál. Ezért főleg a második félév ígérkezik nehezebbnek. Hagyományos termékeink gyártásával nem hagyunk fel. de tpvább lépünk a gyártmány- fejlesztésben. A piac megtartása miatt sem mondhatunk le a termékstruktúra átalakításáról. Fokozzuk az élelmiszeripari és az atom- erőművi berendezések gyártását. A vegyipari berendezéseket pedig licenc alapján készítjük. Megvásároltuk egy hulladéktüzelő berendezés licencét. Az ilyen berendezések gyártásánál elsősorban mezőgazdasági hulladékok megsemmisítésére gondolunk. A hulladéktüzelő berendezéseket előreláthatóan ’87-től dobjuk piacra — Milyen műszaki újdonságról számolhatnak még be? — Több éven át szállítottunk az NDK-ba olajtüzelésű, egymjllió kalóriás szárítóberendezést. Elkészítettük széntüzelésű mintapéldányát is, jelenleg Bakonv- szentlászlón működik. Ezt kívánjuk gyártani a tégla- és cserépiparnak. NDK-beli partnereinknek is tettünk ajánlatot, mivel az ő igényük alapján kezdődött a gyártmányfejlesztés. A gyengébb minőségű szén eltüzelését biztosítjuk ezzel. — Gondoltak-e importál - katrészek kiváltására? — Erre rá is kényszerülünk. Korábban a nagyválJúlius végén eleget tettünk a hitelvisszafizetési kötelezettségünknek. Ezzel egyidőben már világossá vált, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai céljaikat elérik. Tavalyi árbevételeik 2 milliárd 54 millió forintot tett ki, melyből csaknem 38 millió forintos nyereséget értek el. Az igazgató az idei feladatokról szólva kiemelte, hogy csak úgy lehet eredményeket elérni, ha rugalmasan, folyamatosan és‘ eredményesen alkalmazkodnak az állandóan változó körülményekhez. Üzletpolitikájukban figyelembe kell venni az új megoldási lehetőségeket, így a lízinget (gépek bérbeadását), a használt gép lalat kebelén belül jobban hozzájutottunk importalkatrészekhez, de az idén már csak külön-külön engedéllyel. A tőkés import helyettesítésére tervet dolgoztunk ki, külföldi motorok helyett például hazaiakat építünk termékeinkbe. Az idén 1,1 millió devizaforintot takarítunk meg. Jövőre ás folytatjuk ilyen erőfeszítéseinket. összesen 2,5 milliós megtakarítást akarunk elérni. — Es a tőkés exportjuk miként alakult? — A termelési értékhez viszonyítva nem nagy volumenű a tőkés export. Az idén a szinten tartást tervezzük, de ha jó üzlet kínálkozik, természetesen nem szalasztjuk el. A közép távú tervciklus végére 180 százalékra tervezzük növelni a tőkés exportot. — Milyen egyéb módon akarják gazdaságosabbá, hatékonyabbá tenni a termelést? — Számtalan módja van ennek az önköltségcsökkentéstől kezdve az energiatakarékosságon, az anyagtakarékosságon, a normaóramegtakarításon át a szállítási költségek csökkentésig minden apró mozzanattal. Példaként említhetem, hogy tavaly az egymillió forint értékű termékre eső energiafelhasználás csökkent. — Milyen az együttműkö- ködés a gazdasági vezetők és a pártszervezetek között? Szarka Albert: — Taggyűléseken elmondjuk, hogy mit akarunk, miiven segítséget várunk a párttagoktól. És meg is kapjuk a kért segítséget. Polgár Sándor: — Naoi. ió kapcsolatunk van a gazdasági vezetőkkel. Ha nem volna közös álláspont, az kihatna az egész üzemre. értékesítését. a garanciális szolgáltatások kiterjesztését, a kereskedelmi hitelek bevezetését. Ezt követően Hájdás János gazdasági igazgatóhelyettes ismertette az 1986-os tervet, amely 2 milliárd 200 millió forintos árbevételt irányoz elő. Ezután többen, köztük Bugán Mihály is szót kért. Köszöntötte a vállalat kollektíváját, maid arról beszélt, hogy az elkövetkező időszakban a mezőgazdaságra még óriási munka vár. s az Agroker dolgozói sokat tehetnek .azért, hogy a nagyüzemek feladata!ka* kimagasló színvonalon teljesítsék. A közgyűlés a hozzá szó’" sokra adott válaszokkal ért véget. Közérdekű bejelentés alapján a Mezőtúri Dózsa Tsz háztáji ágazatában történt visszaélések felderítésére 1983-ban célvizsgálatot folytattak. Az akkor tett intézkedésekről és a tavalyi utolsó negyedévben végzett utóvizsgálat tapasztalatairól tárgyalt idei első ülésén a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Amint az a népi ellenőrök jelentéséből és a közös gazdaság elmúlt év Az előzmények ismeretében a szövetkezet korábbi vezetőségét jó szándék vezette, amikor a baromfihústermelés üzemi és országos érdekeknek egyaránt megfelelő növelésére új, a nagyüzem amúgy is szűkös fejlesztési forrásait kímélő megoldást keresett, és talált. Történetesen a kistermelők udvaraiban meglévő és OTP-hitellel bővített, korszerűsített férőhelyek kihasználásában láttak lehetőséget a vágóbaromfitermelés nagyüzemi beruházás nélküli növelésére. A szándék, és a módszer helyességét bizonyítja az is, hogy a téesz 1984. évi, százmillió forintot meghaladó felvásárlási forgalma tért el. Miután a visszaélések ismeretében felszámolták és a Gyomai Alkotmány Tsz-nek átadták a háztáji baromfi - termeltetést, az 1985-re a felére csökkent. Kár, nemcsak az üzemi, hanem népgazdasági szempontból is, hogy a jó szándék megvalósításában részt vevő szakvezetők és kistermelők között akadtak felelőtlen személyek. Sietek megismételni akadtak olyanok is! Mert a mezőtúri téeszben történtek alapján világért sem szabad senkinek általánosítania sem a nagyüzemeket, sem az azok tevékenységét jól kiegészítő kistermelői szektort illetően. De vegyük sorra — és itt kevésbé a nevek’ inkább a beosztások érdekesek — hogy ki, mivel járult hozzá a közérdekű bejelentés alapját képező szabálytalanságokhoz: A termelőszövetkezet 1981. -év végén elvi megállapodást kötött az OTP mezőtúri fiókAz említett szakvezetők — akiket a MNEB intézkedésére és a megyei tanács, a Teszöv javaslatai alapján, ha nem is „nagy ügybuzgalommal” és nem is mindig a mulasztásukkal arányosan, de felelősségre vont, megbüntetett a korábbi té- eszvezetőség — a beosztásukkal éltek vissza. A kistermelők viszont, akik nem rendeltetésének megfelelően használták fel a jogtalanul felvett hiteleket, mi több annak visszafizetésével is késlekednek, állampolgári kötelezettségeiket hanyagolják el. A január 1-én még csaknem hatmillió forintos tartozásukkal — ebben az összegben benne van a törlesztést becsülettel fizető kisebbség hitele is — a Dózsa Tsz eredményes gazdálkodását veszélyeztetik. Tetemes összegű kintlévőségei miatt ugyanis bankhitelek felvételére kényszerül a közös gazdaság, amelyeknek a kamata a múlt év decemberéig több mint másfél millió forint volt. Hiába szüntették meg tehát a MNEB-vizsgálat által feltárt visszaélések ismeretében a háztáji baromfihizlalást, súlyos pénzügyi terheket örödecemberében megválasztott új elnökének beszámolójából kiderül, a téesz különböző — többen. vezetői — beosztásban dolgozó tagjai és gyomaendrődi, martfűi, dévaványai, mezőtúri, szolnoki, kengyeli és túrke- vei kistermelők visszaéléseikkel, vállalt kötelezettségeik teljesítésének elmulasztásával tetemes kárt okoztak közvetlenül a Dózsa Tsz-nek, közvetve a népgazdaságnak. jával arra, hogy a pénzintézet a közös gazdaság kezességvállalása mellett hitelt biztosít kistermelőknek korszerű baromfitartó helyek kialakításához, meglévő ólak korszerűsítéséhez, bővítéséhez. Sok háztáji gazda élt a lehetőséggel, ami önmagában a termelési kedv örvendetes felfutását jelentette, azonban sokan közülük nem a vállalt cél megvalósítására fordították a hitelösszeget, és mind többen elmulasztották a törlesztés fizetését. Ami pedig a visszaéléseket elkövető Tsz-vezetőket illeti, szabálytalanságaik skálája meglehetősen változatos. A háztáji értékesítési osztályvezető például — amellett, hogy 33 esetben olyan kistermelők részére állított ki keresetigazolást, akik nem is álltak sem munka-, sem tagsági viszonyban a szövetkezettel — maga is, más személy nevén jogtalanul jutott hitelhez az általa nem a megengedett méretekben folytatott termelői tevékenységhez. Ezenkívül olyan személyek szerződését igazolta az OTP-nél, akik ténylegesen nem is foglalkoztak libaneveléssel. Művezetői és számlázói beosztásban dolgozó téeszbeli- ek pedig olyan baromfitartó épületek megvalósítását igazolták ó. pénzintézetnél, amelyek el sem készültek a felvett hitelekből, vagy nem az előírásoknak megfelelően építették meg őket. . Nem kevesebb a felelősségük a történtekben azoknak az igazgatási, pénzügyi szakvezetőknek sem, akik a bizonylati és a szerződéses fegyelem betartásának kellő ellenőrzését elmulasztották. költ a téesz decemberben megválasztott új vezetősége. És természetesen tagsága is, hiszen lévén közös gazdaság a mezőgazdasági nagyüzemük, a közösben a kár is közös. Nem mindegy, hogy meddig cipelik ezt a terhet, hiszen ez esetben nagyon is igaz a mondás: az idő pénz! Minél tovább késlekednek tartozásaik visszafizetésével a kistermelők, annál több bankhitel és kamat nehezíti a Dózsa Tsz gazdálkodását. Ezért is foglalt úgy állást a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy minden eszközzel és fórumon meg kell gyorsítani a kint-, lévőségek törvényes behajtását. Ez a mezőtúri téesz és a népgazdaság szempontjából egyaránt fontos feladat természetesen — szögezték le a népi ellenőrök is — nem csupán a téesznek és az OTP-nek ad tennivalókat. Igaz, hogy ők futnak a pénzük után, de jó lenne ha vállvetve tennék azt, "az eddigieknél jobban együttműködve közös érdekük megvalósításában, a hitel visszafizetésének meggyorsításában. Ez utóbbit nem könnyíti, hogy a téesz és a feldolgozóipar, a téesz és az OTP, a téesz és a kistermelők közötti különböző szintű pereskedések keresztezik, éppen ezért hátráltatják egymást. Az igazságügyi szervek is sokat tehetnek az ügy érdekében, az eljárások meggyorsításával. A kintlévőségek nagyobb részének törvényes úton történő behajtásának kezdeményezésére kényszerül a téesz. Ebben a munkában -a tagság által decemberben felerészben megújított vezetőség nem nélkülözheti a megyei tanács szakigazgatási szervének, valamint a szövetkezetek megyei érdekképviseletének, a Teszövnek a hathatós jogi segítségét. Kérdőjelek és tanulságok Az utóvizsgálatot végző népi ellenőrök és a szövetkezet új elnökének beszámolója szerint alapjában véve megfelelő intézkedések történtek a visszaélések felderítésére, az elkövetők felelősségre vonására. Volt, akit a téesz közgyűlése kizárt a tagok sorából, • másnak alapmunkadíjának és prémiumának csökkentése lett a büntetése, és írásbeli figyelmek tetést, megrovást, is többen kaptak. A Mezőtúri Dózsa Tsz-ben történtekkel kapcsolatban mégis sok a kérdőjel, és nem kevés a tanulság sem. Vajon, nagyságrendben nem kevesebb lenne most az új té- eszvezetőség kellemetlen öröksége, ha az illetékesek már akkor hathatósabban intézkedtek volna, amikor a háztáji baromfitermeltetés- sdl kapcsolatos összefonódást tapasztaló előző téesz- elnök feljelentést tett? Vajon sor kerülhetett volna annyi fiktív hitelkérelem kielégítésére és soha el nem készült baromfiólak meglétének igazolására, ha a kölcsönző OTP fiók szakemberei a téesz szakvezetőihez hasonlóan nem mulasztották volna el a hitelek célszerű felhasználásának folyamatos ellenőrzését? Ami pedig a tanulságot illeti: le kell szögezni, hogy sem helyi, sem országos szempontból nem egy-egy problémás ágazat felszámolása a legcélravezetőbb. A népgazdaság jelenlegi hústermelési feladatai közepette helyesebb lett volna, ha Mezőtúron is rendbe teszik a háztáji ágazat személyi és ügyviteli feltételeit, ahelyett, egy szomszéd megyei nagyüzemhez úgymond „átmentették” a visszaélések révén kellemetlenné vált tevékenységet. Ami viszont nem ismerhet szövetkezetek közötti mezsgyéket, megyehatárokat, az a Mezőtúron történtekkel kapcsolatos tanulságok sora. Széles körű megismertetését el is vállalta a megyei tanács szak- igazgatási szervének és a Teszövnek a képviselője a MNEB ülésén. Teszik ezt azért, mert a háztáji integráció új formáit kereső, vagy azokat már gyakorlatban folytató nagyüzemeknek nem árt szétnézniük a saját portájukon: szabályosan végzik-e feladatukat a termel tetést-felvásárlást végzők, megfelelő-e a pénzügyi, a bizonylati és a szerződéses fegyelem? Semmiképpen nem lehet haszontalan az efféle önvizsgálódás, nehogy a mezőtúriéhoz hasonló terhet kelljen vál- lukra venniük más közös gazdaságoknak is. Remélhetően a Dózsa Tsz- beliek sem cipelik sokáig ezt a terhet. Temesközy Ferenc Simon Béla Közgyűlés a Szolnoki Agrokernél Jó cél, rossz végrehajtás v Közösben a kár is közös
