Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! v f|j tÄl xxxvn. évf. 3i. *2., 1986. febr. 6. c*fit8rtdk A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatja munkáját a Kubai KP III. kongresszusa Fidel Castro terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját Havannában a Konferenciai-palotában folytatódott a kedden megnyílt Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa. A kongresszusi emblémával, valamint a nemzetközi munkásmozgalom és a kubai történelem kiemelkedő személyiségeinek arcképeivel díszített teremben 1790 kül­dött és kétszáznál is több külföldi dele­gátus jelenlétében Fidel Castro, a Kubai Kommunista * Párt Központi Bizottságá­nak első titkára terjesztette elő a KB beszámolóját. Tegnap a beszámoló feletti vitával folytatódott a munka, s több delegáció vezetője köszöntötte a kongresszust. Fel­szólalt Sarlós István, a magyar, Jegor Ligacsov a szovjet és Daniel Ortega, a _ nicaraguai küldöttség vezetője. Fidel Castro, a Kubai ' Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára 6 órás beszámolójában részle­tesen foglalkozott az 1981— 85 közötti ötéves terv telje­sítésében elért sikerekkel, kitért a még nagyobb ered­mények elérését akadályozó objektív nehézségekre és az elkövetett szubjektív hibák­ra. Ismertette az ország gaz­dasági és politikai helyzetét, vázolta a kommunisták előtt álló legfontosabb feladato­kat. végül a nemzetközi helyzetet elemezte. Bevezetőül Fidel Castro statisztikai adatokkal érzé­keltette az utóbbi öt évben végbement gazdasági és tár­sadalmi változásokat. Esze­rint 1981—85 között — a ter­vezett 5 százalékkal szem­ben — éves átlagban 7,3 szá­zalékkal növekedett a tár­sadalmi össztermék. A be­ruházások folyó áron szá­mítva 34.2 százalékkal vol­tak nagyobbak, mint az elő­ző tervidőszakban. A munka termelékenysége átlagosan évi 5,2 százalékkal nőtt, míg az egységnyi termékre for­dított energia felhasználása öt év alatt 25 százalékkal csökkent. A lakossági fo­gyasztás évente átlagosan 2.8 százalékkal emelkedett. A lakosságot közvetlenül érintő élelmiszertermelés az elmúlt 5 év alatt évi 6,5 szá­zalékkal, a könnyűipari ter­melés pedig 8.8 százalékkal nőtt. Jelentősen csökkent a csak jegyre kapható termé­kek száma. Míg 1980-ban a tartós fogyasztási cikkek kö­zül 150-et kizárólag jegyre lehetett kapni, addig szá­muk tavaly 68-ra csökkent. Az ország ötéves külke­reskedelmi mérlegéről szól­va Fidel Castro elmondta: az export 58, az import 71 százalékkal nőtt a tervidő­szak során. Kuba kivitelé­nek 85,4 százalékát és beho­zatalának 84 százalékát a szocialista közösség orszá­gaival bonyolítja le. A tő­kés országokból származó behozatal az előző tervidő­szakhoz képest 26-ról 16 száza­lékra csökkent. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy bővítsék a kubai ex­porttermékek körét. Ennek nyomán az ország nem ha­gyományos exporttermékei­(Folytatás a 2. oldalról) MA: I tudomány világa 4. oldal Szobor vagy szökőkút az írkád üzletközpontba? . 5. oldal Elutazott az argentin külügyminiszter Dante Caputo, az Argen­tin Köztársaság külügymi­nisztere Várkonyi Péter külügyminiszter . meghívá­sára február 1. és 5. között hivatalos látogatást tett ha­zánkban. Az argentin dip­lomácia vezetőjét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Magyarországi látogatá­sa befejeztével Dante Ca­puto tegnap délelőtt eluta­zott Budapestről. Kárpáti Ferenc Moszkvában A pártkongresszus határozata alapján Fejlesztés licencvásárlással Bérek és értékek Import helyett hazai alkatrészek Tervek és eredmények az örmőnyesi gépgyárban Tegnap katonai küldött­ség élén — hivatalos bará­ti látogatásra érkezett Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. A honvédelmi miniszter koszorút helyezett el Lenin mauzóleumnál, majd a Kreml falánál, a Sándor Kertben megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Kárpáti Ferenc a nap fo­lyamán érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt vendéglátójával, Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszterrel. Megbeszéléseik meleg, baráti légkörben zaj­lottak. Az Április 4. Gépgyár ör- ményesi üzeme tavaly vált leányvállalattá. Az átszerve­zéssel járó nehézségek elle­nére az utóbbi évek egyik legjobbikát zárták 1985-ben. Ügy látszik, van abban igaz­ság, amit a helyiek valla­nak: „Bármilyen jó legyein a távoli irányítás, a legjobban mégis csak a helyiek tudiák, hogy mire képesek és mi­lyen- lehetőségeik vannak”. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a XIII. pártkongresz- szus határozatai alapján ho­gyan ítélik meg helyzetüket az örményesiek, és milyen célokat tűztek maguk elé 1986l-ra. Polgár Sándorral, az üzemi pártvezetőség tit­kárával és Szarka Albert műszaki igazgatóhelyettessel beszélgettünk erről. — Pártvezetőségünk a helyi adottságokból kiin­dulva alakította ki idei programját, — kezdte Pol­gár Sándor. — AlaDvető cé­lunk a három alapszervezet­be tömörült kommunista kollektíva' és a gyár egész állományának erősítése. Ez utóbbit az teszi szükségessé, hogy nehéz kvalifikált szak­embereket „szerezni” a pusztára. Szükségesnek jart­(Folytatás a 3. oldalon) A Kőbányai Gyógyszer árugyár tiszafüredi gyógyszercsoma­golójának havi teljesítménye 23 millió egységdoboz. Ex­portra és belföldre egyaránt kerülnek az értékes gyógy­szerkészítmények T. Z. Kun Béla-centenárlum Politikai megemlékezések itthon és külföldön Kun Béla születésének 100. évfordulójáról centenáriu­mi rendezvénysorozattal emlékeznek meg a követke­ző napokban Budapesten. A rendezvénysorozat feb­ruár 11-én nemzetközi tu­dományos ülésszakkal kez­dődik. A kétnapos konfe­renciának — amelyen Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tart bevezető előadást — a Ma­gyar Tudományos' Akadé­mia ad otthont. A (Munkásmozgalmi Mú­zeumban február 14-én Kun Béla életét bemutató emlék-f kiállítás nyílik. A tárlatot Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára nyitja meg. A politi­kai megemlékezések köz­ponti eseménye az a nagy­gyűlés, amelyet február 18- án, a Csepeli Munkásott­honban rendeznek. Ezen a fórumon Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se a Kun Béla Emlékbizott­ság elnöke mond ünnepi be­szédet. Február 20-án a Munkásmozgalmi Panteon­ban koszorúzási ünnepsé­get rendeznek Kun Béla emlékhelyénél. A centená­riumi év eseménysorozata ■ezzel nem zárul le: több megyeszékhelyen is konfe­rencián idézik fel a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjának tevé­kenységét, s tanácskozást rendeznek a Külügyminisz­tériumban Kun Bélának, a külügyi népbiztosnak a Ta­nácsköztársaság idején játszott szerepéről. Az év végén, novemberben a Vér­mezőn leleplezik a Kun Bé­láról készített szobrot. Var­ga Imre alkotását. A centenárium alkalmá­ból több kiadvány is napvi­lágot lát. A sajtótájékoztatón • el'i mondották, a Szovjetunió­ban is tudományos üléssza­kot rendeznek február 17-én a jubileum alkalmából. Bemutatkoznak a frankfurti vásáron is Közgyűlés a Szolnoki Bgrokernól Öj megoldások az üzletpolitikában alkalmazkodni a változó körülményekhez Tegnap délelőtt a Szolno­ki Agroker! Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedel­mi Vállalat megtartotta első közgyűlését. Perlaki József- né, a vállalat párttitkára köszöntötte a megjelent dol­gozókat és a vendégeket. Közöttük Bugán Mihályt, a megyei tanács elnökhelyette­sét Sándor Jánost, a városi pártbizottság titkárát, vala­mint Patai Tamást, a MÉM főmunkatársát. Majd Stieg- ler Károly igazgató beszá­molóját hallgatták meg a résztvevők a vállalat és a vezetőség elmúlt évben vég­zett munkájáról. Mérföldkő volt számunk­ra az 1985-ös év — hang­súlyozta az igazgató. — Az új: vállalatlirányíitátsíi'. rend­szer bevezetésével április 2- án Szolnok megyében és a MÉM-hez tartozó vállalatok (Folytatás a 3. oldalon) Szeptembertől december végéig mintegy 60 vagon vöröshagymát szállított a Szol­nok Megyei Zöldért tőkés exportra — Írországba, Angliába, NSZK-ba, Libanon­ba — és jelentős mennyiséget küldött a Szovjetunióba is. A szolnoki telep iparvá­gányán álló vagonokba jelenleg is rakodnak, villamos targoncákkal emelik be a hagymás zsákokat, amelyek az NSZK-ba „utaznak” fotó: K. É. Falitányérok, étkészletek, vázák Karcagról Exportra törekszik a háziipari szövetkezet A nehezebb gazdasági kö­rülmények különösen azo­kat a vállalatokat, szövet­kezeteket sújtották, amelyek nem kimondottan létszük­ségleti cikkeket gyártottak, vagy nem néztek időben újabb piacok után. így járt tavaly a Karcagi Népművészeti Agyagipari Háziipari Szövetkezet is, hi­szen jócskán csökkent a ter­mékeik iránti kereslet. Nagy érvágás volt számukra, hogy legnagyobb vásárlójuk, az Amfora Vállalat az év má-' sodik felében nem rendelt tőlük szinte Semmit. így újabb piacok után kellett nézniük, s a kisebb kereske­delmi egységekkel, áruhá­zakkal is felvették a kapcso­latot. Ennek ellenére tavalyi termelési értékük egy mil­lióval . elmaradt a tervezet­től, s így 13 millió forintot értek el, melyből 2 millió 142 ezer forint lett a szö­vetkezet nyeresége. A szövetkezet vezetői ta­nultak a dologból, hiszen az idei első negyedéves kapa­citásuk ma már teljesen le van kötve. Piackutatóik jár­ják az országot, s a kisszé­riás megrendeléseket is kia/légítik. Kapcsolatban áll­nak a Skálával, az áfészek- kel, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatokkál, ABC-áru házakkal. Tudnak mit kínálni, hiszen 70—75 féle terméket gyártanak je­lenleg. Többek között ha­gyományos dísztárgyak — így falitányérok, köcsögök, miskakancsók — étkészletek, söröskupák, tálalóedények, gyertyatartók, fekete kerá­miavázák készülnek a cég égetőkemencéiben. Szeretnének exportra is termelni, s a február végi frankfurti vásáron már ott lesznek különböző terméke­ikkel. A szövetkezetben bi­zakodnak, hogy az idei év jobban sikerül, mint a ta­valyi. Ez a derűlátás meg­nyilvánul abban is, hogy 13 és fél milliós termelési érték mellett három és fél milliós nyereséget terveztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom