Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
1986. FEBRUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Természetvédelem Ahol a folklór véget ér... Arborétumok és más védett területek éves vadgesztenyék, és balzsamos nyárak, japán akácok és kocsányos tölgyek. Az arborétumok és arborétum jellegű parkok jelentősége nemcsak szépségükben rejlik, hanem mint hatalmas élő növénygyűjtemények, jól szolgálhatják a közművelődést, az iskolai oktatás gyakorlati kiegészítését és a szabadidő kulturált eltöltését. A megyei tanács az arborétumok és parkok mellett több, tájképileg, botanikailag és zoológiailag is értékes tájat nyilvánított védetté. Köztük a legnagyobb a Békés megyére is kiterjedő — a Kettős- és Sebes-Körös összefolyásától Kunszent- mártonig húzódó — 5100 hektár kiterjedésű Körösvölgyi Természetvédelmi Terület. Tájképi értékét nemcsak a fűz-nyár ligeterdők, a tündérrózsás morotvák. az üde ecsetpázsitos rétek alkotják, hanem a tájjal harmonikus egységet alkotó települések. hidak, régi szivattyú- és gátőrházak is. Az 1902-ben épült perefci gőzüzemű szivattyútelep nemcsak mint megbecsült ipari műemlék érdekes, hanem itt rendezték be a természetvédelmi terület bemutatóházát, ahol a látogatók igen látványos kiállításon ismerkedhetnek meg a tái gazdag és változatos élővilágával. Ezt a szén tájat a Békés és Szolnok Megyei Tanács 1979- ben. illetve 1980-ban közösen vette védelem alá. 1984-ben újabb jellegzetes pusztai táj védelméről határozott a megyei tanács: 2067 hektáron megalakult az Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület, mely Túrke- ve és Kisújszállás közigazgatási területére eső Berety- tyó-szakaszt, valamint az ahhoz szervesen kapcsolódó pusztai tájat öleli fel. Ezerr a viszonylag kis területen valódi „ősi” állapotok uralkodnak. A Berettyó épp oly szeszélyesen kanyarog mint századokkal ezelőtt. A hajdani nagy alföldi vízivilág egyik utolsó megmaradt gyöngyszeme ez a környék. De nemcsak a táj lenyűgöző szépsége ragadja meg a látogatót, hanem a sok ezer madár és érdekes növény is. Lőrincz István (Következik: Famatuzsálemek) Szolnok megyében két na-; gyobb és tizenhét kisebb védett terület van, összesen 21 900 hektáron. Eddig a két legnagyobb került bemutatásra. Ezúttal a kisebbeket vennénk sorra, melyek jelentősége azonban nem csekélyebb. A természeti érték fontossága ugyanis nem mindig arányos a védett terület nagyságával. A védett területek közül kiemelkedő súllyal bírnak az arborétumok és arborétum jellegű kastélyparkok. A tiszaigari arborétum 19,3 hektáros területét 1976-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Hivatal. Az arborétum legfőbb értékét a számos idős. nagy méretű lomb- és tűlevelű fafajta jelenti, melyek között az egyik tiszafa országos viszonylatban is a legöregebbekhez számítható. Megtafaragvány, melyeket az éveken keresztül itt megrendezett képzőművészeti alkotótábor művészei ajándékoztak az arborétumnak. A bejárattal szemben impozáns látványt nyújt a hatalmas, tölgyfából faragott nőalak Niké, mely Vass Csaba és Nagy Kristóf szobrászművész közös munkája. Kastélyparkjaink közül a megyei tanács 1980-ban egyszerre kettőt is védelem alá helyezett: Űjszászon a hajdani Orczy bárók birtokát képező 23 hektárós kastélyparkot, mely jelenleg a He- tényi Géza Kórház használatában van. valamint a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság tulajdonát képező szenttamási Almásy-kastély 11,5 hektáros parkját. Mindkét parkban számos értékes, igen idős korú fa található. Az újszászi park A tiszaigari arborétum bejárata lálható még itt a Dél-Kínából származó páfrányfenyő, az Észak-Ameri kában honos kolorádó fenyő. Csak tölgyből 13 faj, illetve változat látható/ Az évelő lágyszárúak közül fellelhetők a nálunk vadon is tenyésző védett erdei ciklámen és saspáfrány. A másik gyönyörű, 17,2 hektáros arborétumunkat szintén a Tisza mentén, Ti- szakürtön találhatjuk. A megyei tanács 1971-ben nyilvánította védetté. Szépségét s értékét 200 fa- és cserjefaj alkotja, köztük 100—150 éves kocsányos tölgyek, óriási platánok, mocsári ciprusok és színes virágaikkal pompázó egzotikus növények/ Mindezek hatását csak fokozza az a számos szobor és jelentőségét még fokozza, hogy a park alapjául egy hajdani sziki-löszpusztai tölgyerdő szolgált, megmaradt fáinak kora 150 évre tehető. A szintén itt élő oszlopos gyertyán hazai viszonylatban is ritkaságnak számít. Sajnos ezt a parkot az itt élő betegek érdekében hozott szigorú egészségügyi és mentálhigiéniai okok miatt látogatni nem szabad. A szenttamási park viszont az állami gazdaság előzetes engedélyével bármikor látogatható. A tiszafüredi Kemény-kastély mindössze 2 hektáros parkját 1984-ben helyezte védelem alá a megyei tanács. E kis park értékét a 113 különböző; fa- és cserjefaj képezi. Köztük 80—100 A hót filmjeiből Az „álomgyár” — Hollywood találó gúnyneve — mindig büszke volt arra, hogy a későbbi filmcsillagok százait indította, adta a világnak. Ez nagyjából Igaz is. bár többek a filmművészet legnagyobbjai közül éppen akkor váltak „filmtörténetté”, amikor az erős dik- tátumú hollywoodi stúdióktól megszabadulva máshol kezdtek forgatni. De arra is számos példa van, hogy az európai filmművészet jelességei akkor jutottak igazán művészi magaslatokra, amikor az álomgyárban dolgoztak. Az ottani filmipar alaposan meg is lovagolta a karriertörténetekben rejlő lehetőségeket — utóvégre azért álomgyár, hogy a végén minden jóra forduljon. Az „ügyeletes zseni” eljátszotta nhgy elődje regényes élettörténetét, majd amikor 6 is „elment ősnek”, akkor az éppen legünnepeltebb sztár alakította a ... Ne is folytassuk, ugyanis a folyamatnak nincs vége, talán nem is lesz soha, amíg az emberek szívesen látják . a mozikban a boldogság beteljesülését. Az álomgyárban — legalábbis nem tudunk róla — még nemigen készült olyan film, amely arról szólna, hogyan tettek tönkre tehetséges színészeket, rendezőket, operatőröket a stúdiók „szempontjai”. Frances Farmer tragikus életművét sem Paramount finanszírozásával vitte filmre Graeme Clifford ausztrál rendező, hanem angol megrendelésre, pedig az 1930-as években méltán világhírű filmcsillag éppen az említett stúdió egyik bálványa volt. A rendező nem kevesebbre, arra vállalkozott;-hogyan pusztította el a mozipiac igényeihez kötődő filmipar Frances Farmert, a filmcsillagot. A színésznő túl erős, a megjelenítés szerint a megszállottságig erős egyéniség volt ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tegyen a kommersz követelményeinek. S Frances példája nyomán úgy tűnik, a Paramounték, persze nem csupán ők, „nem szeretik”, ha valaki is szándékaik ellen cselekszik. Az ünnepelt filmsztárból hamarosan botrányhős lett, megjárta az elmegyógyintézetet is, bár nem ölték meg, csak éppen elhallgattatták, s akkor hagytak neki békét, amikor már potenciális ellenfélnek sem számíthatott. Az ausztrál rendező, Graeme Clifford a színésznő tragikus életpályájának tökéletes ismeretében szép és igaz filmet forgatott. Elsőfilmes, de már egyáltalán nem fiatal rendező Graeme Clifford, aki nemcsak a filmkészítés rutinos ismerője, de az ábrázolt közegnek is erős kritikusa. Egy kicsit talán túl is feszíti a húrt, legalább is a Frances hosszát illetően. A majdnem két és félórás film így sem unalmas, de kellő tömörítéssel minden bizonynyal még hatásosabb, egyenesen megdöbbentő film lenne. A Frances főszereplője a gyönyörű Jessica Lange. A történet és a nagyszerű színésznő játéka, at értő rendezéssel tulajdonképpen már garantálná a sikert, de ezt tovább erősíti káprázatos képi megfogalmazásokkal az operatőr, aki nem más, mint világhírű hazánkfia: Kovács László. — ti — A tények közismertek: Moldován Domokos filmrendező kezdeményezése — és 100 képből álló alapítványa — nyomán Kecskeméten 1976-ban megvalósult a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, amely gyűjteményében egyesítette a Népművelési Intézet és a Magyar Nemzeti Galéria naiv szemléletű kép- és szoboranyagát. A gyűjtemény létrehozásában elévülhetetlen érdemei vannak Bánszky Pál művészet- történésznek, az intézmény igazgatójának, akinek az 1984-es téli könyvvásárra megjelent, 32 alkotót bemutató kötete a téma eddigi legteljesebb tudományos igényű összefoglalása. — ön — művészettörténészként — mikor kezdett intenzíven foglalkozni a magyar naiv művészettel? — A Népművelési Intézet munkatársaként még 1971- ben „fedeztem fel” ezt a sajátos karakterű világot. — A kezdetektől fogva irányítja, szervezi a kecskeméti gyűjtemény munkáját, .ezenközben sokat tett az elméleti alapok tisztázása érdekében is. Lehet egyáltalán a laikus érdeklődők, a kevésbé „iskolázott szemű" nagyközönség számára valami fogódzót adni? — Ezt kíséreltem meg a könyvemben. A naiv művészet tipikusan XX. századi jelenség, akkor jelenik meg, amikor a folklór elhallgat. A naiv művészekre általában jellemző, hogy nincs előképzettségük, de tehetségük, akaratuk, mondanivalójuk készteti őket a megszólalásra. Végletes példával élve mindegyik naiv alkotó odaírhatná műveire, hogy ..az én művészeti világom”, s a legjobbaknak valóban sikerült is személyes mitológiájukat megjeleníteni. — De ezek a „mítoszok" lényegüket, megjelenésüket tekintve ts meglehetősen távol vannak egymástól. Hoav csak két, a Szolnok megyeiek által is ismert, nevet emlitBeszélgetés Bánszky Pál művészet- történésszel Exkluzív Interjú sek: a törökszentmiklósi származású Kada Istvánt, ér a karcagi örsi Imrét, akiknek alkotásait ön is nagyra értékeli. — A naiv alkotókat négy alapvető csoportba lehet sorolni. Az első csoportba azok tartoznak, akik a. folklórhoz közvetlenül kötődnek. Jól el- %különíthetők, akiknek alkotásait a gyermekkori élmények diktálják. A valóság elemeihez való aprólékos kötődés jellemzi a következő csoport képviselőit: ide tartozik az a Kada István is, akinek munkái valóban a kecskeméti gyűjtemény értékes darabjai közé tartoznak. Talán vitatható „kategória” a negyedik amelybe örsi Imre is tartozik: ide sorolhatjuk a pszichésen valamiképp sérült, életük során „gellert kapott” alkotókat, örsi Imre nem eladásra, nem kiállításra szánta a szobrait, hanem azok a „magányt ijesztették”, önvédelmi célokat szolgáltak. sőt társai voltak. — A karcagi naiv művész hagyatékának jó gazdája a kecskeméti múzeum. Mit foglal magában e hagyaték? — Minden fontos szobr» a múzeum tulajdonában van. de további műveiről is tudomásunk van, számon tartjuk, hiszen örsi Imre esztétikai mércével mérve is ie- lentőset alkotott. Nem véletlen, hogy a Magyar Naiv Művészet Kiskönyvtára sorozat első köteteként egy róla szóló gazdagon illusztrált munka jelent meg. — A hazai köztudatban hosszú ideia (s valószínűleg még ma is) egy paraszt festőasszony munkássága, jelentette a „naiv művészetet". — Az ön által említett ké» oek alkotójáról kiderült. — egyebek mellett. — hogy bedolgozói voltak. bizonyos részletek elkészítéséhez sablonokat használt. Nem lehet kétséges a végeredmény minősége sem ... — A múzeum kezdetét eav százdarabos alapítvány jelentette. Mekkora ma a gyűjtemény, s a látogatottsáa igazolja-e létjogosultságát? — Ez idő tájt kétezer darabot számlál a múzeum gyűjteménye. Kecskeméti kiállításainkra évente 50 ezer látogató kíváncsi, továbbá minden esztendőben 4—5 kiállításon bemutatjuk gyűite- ményünk darabjait az ország különböző településein, s meglehetősen gyakran — évente áitalában kétszer — mutatkozik be külföldön a magyar naiv művészet..Nyugodtan mondhatom, hogy a múzeum létrehozásának egyértelműen sikere volt. — Köszönöm a beszélgetést. Vágner János Mezőgazdasági szakirodalom Holnap kőnyvhónapl megnyitó Karcagon Havasi Ferenc előadása fűzel alakban A VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatai és a gazdasági építőmunka feladatai a VII. ötéves terv időszakában címmel füzet alakban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Havasi Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a Politikai Akadémián január 15-én elhangzott előadását. II Déli kapu után a Fellegvár Rekonstruálják a visegrádi várat Folytatódik a visegrádi vár rekonstrukciója. Az Állami Tervbizottság a hetedik ötéves tervidőszakra 39 millió forint támogatást hagyott jóvá a munkálatok finanszírozására,. s ezt a helyi tanács illetve a Pilisi Parkerdő' Gazdaság további 10 millió forinttal egészíti ki. Ily módon felgyorsulhat a már korábban megkezdett, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt csak vontatott helyre- állítás. Az idei munka az alsóvári Déli kapu alapjainak megerősítésével kezdődik. Szinte méterenként más-más megoldással, vaspántokkal, műemléki tégla beépítésével, a köpenyfalak közötti elkorro- deált részek betonfeltöltésé- vel állítják helyre az eredeti állapotot. Később a Fellegvár rekonstrukcióját gyorsítják meg és a királynői palota további romlásának meg- gátlása is az ez évi tervek között szerepel. „A könyv a legjobb és a leggyorsabban visszatérülő befektetés a mezőgazdaságban”. Erdei Ferenc mintegy húsz esztendővel ezelőtt fogalmazta meg — lényeglátó pontossággal — a mezőgazdasági szakirodalom helyét, funkcióját, jtelentőségét. Mindehhez legföljebb annyit tehetünk hozzá, hogy a helyzet az információrobbanás, a gyorsuló idő korában is változatlan; a mai — bármilyen szinten, és beosztásban dolgozó — „mezei ember” számára elsősorban a könyv nyújt biztos „visszakereshető”, kipróbálható és (esetleg) cáfolható ismereteket. Február — immár a hu- szonkilencedik alkalommal — a mezőgazdasági szakkönyvek, ismeretterjesztő művek hónapja. Az Érdet Ferenc kezdeményezése nyomán megvalósuló első rendezvénysorozatok szellemében a könyvhónap eseményei — és a megjelenő művek — egy-egy fontos területre irányítják a figyelmet. A könyvhónap rendezői szervezői évente más és más olvasói rétegeket ..vesznek célba”. Két évvel ezelőtt a kistermelés, a háztáji gazdálkodás: tavaly a nagyüzemi termelés állt az események középpontjában. Az idén a termelőmunka közvetlen segítése a könyvhónap rendezőinek /szándéka, s ezt a szándékot a mezőgazdasági szak- irodalom lehető legtágabban értelmezett olvasói körének szóló új művek kiadása jelzi. Hogy. szükség van erre. a7.t a mezőgazdasági irodalom olvasottságának. az utóbbi években csökkenő tendenciát kifejező adatai mutatják. A hazai mezőgazdaság egyik fellegvárában, Nádudvaron pénteken ünnepélyes külsőségek között nyitották meg az idei mezőgazdasági könyvhónapot. A kiadók negyvenhárom új kötetet kínálnak az olvasóknak, összesen mintegy 600 ezer példányban. Megjelent az Agrárökonómiai kislexikon, a Vetőmagismereti zsebkönyv, s összefoglaló munka foglalkozik az agráripari egyesülések útkeresésével. A kínálat egyéb szempontból is figyelemre méltó: mindössze hat új könyv ára haladja meg a száz forintot. A mezőgazdasági könyvhónapra megjelent — vagy a közeljövőben megjelenő — műveket „rangsorolni” sem ilyen, sem olyan szempont szerint nem lehet (nem is volna értelme) : a kertészkedéssel ismerkedő gyerekektől az aktív, magasan kvalifikált agrárszakembereken át. a ház körül termelő nyugdíjasokig — mindenki találhat kedvére való olvasnivalót a könyvesboltok polcain. A mezőgazdasági könwhó- napnak Szolnok megyében jelentős hagyományai vannak; az idei rendezvénysorozat a korábbi évekhez méltónak ígérkezik. Február 4- én, kedden, a karcagi Déryné Művelődési Központban, délelőtt 10 órakor kezdődő megyei megnyitón (amelynek házigazdája a Karcagi Magvar—Bolgár Barátság Tsz) Sípos Zsigmond. a Szolnok megyei Teszöv elnökhelyettese mond köszöntőt, maid az eseménvre meghívott agrár- szakemberek számára Borsos János, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium fő- osztálvvezető-helyettese tart előadást
