Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

1986. FEBRUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szabó Ágnes grafikusművész munkáiból kiállítás nyílt Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthon nagytermében. A tárlatot március 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők Ni tud többet a Szovjetunióról ? Kunhegyesi szakmunkástanulók az elsó helyen A szakmunkástanulók szá­mára is megrendezték a hét végén a Ki tud többéit a Szovjetunióról? vetélkedő megyei döntőjét. A hat, egyenként négytagú (csapat közül a Kunhegyesi Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet tanulói sze­rezték meg az első helyet, egyúttal az országos elődön­tőn való részvétel jogát. Magyar—szívlel újságírói „kerékasztal” A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége és a Szov­jet Újságíró Szövetség együttműködésének kereté­iben február 17. és 24. kö­zött magyar és szovjet veze­tő külpolitikai újságírók ke- rekasztal-értekezletet tartot­tak Budapesten a külpoliti­kai újságírás aktuális kér­déseiről. Műgyűjtők klubjaß pódiumműsorok Gazdag program a következő évre A Szolnoki Galéria Barát! Körének tervei Magyar részvétel a Phobos űrprogramban Űjabb űrkutatási feladatra készülnek a Vega-program- toan részt vevő országok. A Mars holdjának vizsgálatára több szocialista és néhány tőkés ország űrkutatási inté­zete nemzetközi összefogás­sal Phobos néven 1988-ban két űrszondát indít a világ­űrbe. Az űrkutatási programot előkészítő munkában több magyar kutató mérnök és fizikus is részt vesz, első­sorban a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársai. Magyar szakemberek han­golják össze az űrszondákon elhelyezendő bolygóközi plazmamérő rendszerek ter­vezését. Az előkészületek so­rán a magyar szakemberek részt vesznek a Mars hold­jára leszálló mintavevő és analizáló egység tervezésé­iben és építésében, s bekap­csolódnak majd a mérések adatainak tudományos fel­dolgozásába is. A művészetek és a közön­ség kapcsolatának erősítését, a közművelődés és ismeret­terjesztés színvonalának emelését, a kultúra iránti igény növelését segíti elő a Szolnoki Galéria Baráti Kö­re. Az egyesület elmúlt évi tevékenységéről és az 1986-os terveiről tanácskozott nem­régiben a kör közgyűlése. A művészetpártoló tevé­kenységben egyre nagyobb számban vesznek részt az egyéni és pártoló tagságon Jkfivül üzemiek, 'termelőszö­vetkezetek, szocialista brigá­dok és kollektívák. Az öt művészeti tagozat — a mú­zeumi, közművelődési, iro­dalmi-zenei, a színházba­ráti kör, valamint a kép­társzervező bizottság mind­egyike jelentős részt vállal az ünnepi könyvhét, a kép­zőművészeti világhét, a ze­nei világnap, a költészet napja és más országos jelen­tőségű kulturális események helyi műsorainak megrende­zésében. A képzőművészeti rövidfilmszemle társadalmi zsűrije is az egyesület tag­ságából kerül ki. Az önálló rendezvények közül a heti klubfoglalko­zások, a képzőművészeti és irodalmi szabadegyetemek és a Tájak—korok—múzeumok mozgalomhoz kapcsolódó ki­rándulások a legnépszerűb­bek. A kört tárlatlátogatá­sokra. képzőművészeti kiál­lításokra, az alkotókkal való találkozásra szervezi, moz­gósítja tagjait. Támogatja ki­adványok, albumok, meg­jelenését, jelentős propa­gandatevékenységet fejt ki a szolnoki állandó képtár megteremtéséért. Közös munkával megalapozott kap­csolatokat épített ki más kulturális, közművelődési te­vékenységet folytató intéz­ményekkel, köztük a Szigli­geti Színházzal, és a Szol­noki Művészteleppel. Prog­ramjain nemcsak az idősebb korosztály részvételére szá­mít; a művelődés iránti igény felkeltése érdekében önálló ifjúsági előadásokat is szervez. A baráti kör terveiben — a hagyományos tevékenysé­gék megtartása mellett — szerepel a műgyűjtők klub­jának létrehozása is. A galé­ria épületében hangverse­nyeket, pódiumműsorokat rendeznek. Nagyobb részt vállalnak a fiatal művészek munkáinak megismertetésé­ben, bemutatásában; az egyes kiállítások megnyitóit iro­dalmi, zenei műsorokkal igyekeznek színesebbé tenni. Ez évben az egyesület veze­tőségében személyi változá­sok is történtek. Az irodal­mi-zenei tagozat vezetésével Horváth Károlyt, a me­gyei könyvtár igazgatóját, a színházbaráti tagozat veze­tésével Varga Béla előadó- művészt bízták meg. — bju — Hangversenysorozat, rádió- és tévéműsor, emléktábla - avatás Ünnepi megemlékezések Réoz Aladár szUletéaónok WO. évfordulóján Hangversenyekkel, az éle­tét és munkásságát felidéző rádió- és televízióműsorok­kal emlékeznek a közeli na­pokban a 100 esztendeje született Rácz Aladárra. A Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész címmel ki­tüntetett muzsikus, a virtu­óz technikájáról világszer­te híres cimbalomművész, zeneszerző és főiskolai ta­nár születésének centenári­umán — február 28-án — Budapesten, a XII. kerület róla elnevezett utcájában, egykori lakóháza falán em­léktáblát helyeznek el a ma­gyar zenei élet képviselői. A Zeneakadémián — ahol 1938-tóü két évtizeden ke­resztül, haláláig tanította az új muzsikusnemzedéket hangszerének szeretettre és sajátos technikájának mű­helytitkaira — jubileumi hangversenysorozatot ren­deznek neves hazai cimba­lomművészek közreműködé­sével. A koncerteken Szeve- rényi Ilona és Vékony Ildi­kó, valamint Fábián Márta és Szaikály Ágnes klasszikus és modern szerzők műveiből összeállított műsorát hall­gathatja a közönség. Rácz Aladárra emlékeznek a Bartók Béla Emlékházban is három egymást követő es­tén. Február 27-én egykori Rácz-tanítványok — Tóth Elek, Gerencsér Ferenc és Szalay József — adnak kon­certet. Február 28-án és március 1-én a legfiatalabb muzsikusnemzedék, az Álla­mi Zeneiskolák, a Bartók Béla /feneművészeti Szakkö­zépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nárképző tagozata cimbal­mos növendékei lépnek fel, Szeverényi Ilona, Vékony Ildikó. Fábián Márta és Sza- kály Ágnes társaságéiban. Az emlékműsorban — amelynek vendége lesz Rácz A ládámé is — Bónis Ferenc zenetör­ténész beszélget az egykori tanítványokkal és a növen­dékekkel. A rádióban február 27-én, a televízióban március 2-án sugároznak összeállítást a muzsikus életéről és mun­kásságáról. Ezeknek alap­ja az az 1953-as felvétel, amelyet az emlékeit felidé­ző művésszel Bónis Ferenc készített. A gazdag zenei il­lusztráció mellett a televí­zió felkereste azokat a kor- társakat, helyszíneket, akik és amelyek nyomán kibonta­kozik a sokoldalú művész portréja. Szolnok Megyei Fórum Módszertani és információs kiadvány — Tallózás a második kötetben Szolnok Megyei Fórum címmel megjelent a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont információs és mód­szertani kiadványsorozatá­nak a második kötete. A százötven oldalas mű ismer­teti a közművelődés jól be­vált gyakorlati módszereit, tájékoztatást ad a népszerű rendezvénysorozatokról. az irodalom, a zeneművészet, a tudomány eredményeit nép­szerűsítő programokról. A Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ rendezvényei ■közül az égyik legnépsze­rűbb sorozat a természeti és zenei ismereteket nyújtó Já­ték a csillagképekkel című program, a Hangmozaik cí­mű technikai kísérletek, a Já­ték a képekkel és a fonotéka zenei programjai. A népsze- szerű rendezvények közé tartozik a rövidfilmkoktél, a kamarakiállítások, továbbá a hagyományos játékokat ki­egészítő videojátékok. A technika iránt érdeklő­dők részt vehetnek a számí­tógépes játékdélutánokon. Megalakult a számítógépked­velők köre, ahol elsősorban a középiskolások népes tá­bora ismerkedik a kiberne­tika tudományával, a sze­mélyi számítógépek alkalma­zásával. A megye egyéb te­rületei, főleg az idegenfor­galmi körzetek is bővelked­nek kulturális, művészeti eseményekben. A kiskörei vízlépcső tározójának kör­zetében ezreket vonz az Abádszalóki nyár kulturális és művészeti eseménysoro­zata, a jászberényi népmű- vésaeti, a tiszafüredi ha­lasnapok rendezvényei. A kiadvány ismertetést ad és módszereket nyújt a fiatalok nyári közművelődési táboro­zásaihoz. Áttekintést ad a mezőtúri képzőművészeti al­kotótelepről, a művelődési intézmények külföldi test- vérkapcsoldtairól. Történeti ismereteket nyújt a szocia­lista kultúra kialakulásáról, közreadja a népművelők gyakorlati tapasztalatait. Szín és mozgalmasság Sumlko Magaoka zongoraestje Élénk érdeklődés fogadta Szolnokon a japán művész­nő önálló estjét, melyet a műsorválasztás alapján ro­mantikus jelzővel illethe­tünk. Beethovent ugyan a zenei klasszicizmus betetőző mestereként tartjuk számon, de késői műveiben — me­lyek közül a Hat bagatell és az Appassionata szerepelt műsoron — megőrizve a klasszikus formakeretet, a zenei anyagban és annak kezelésében feltűnően ro­mantikus elveket, módszere­ket előlegez a szerző. Az Appassionata (1804—1806) a zongorairodalom egyik leggrandiózusabb szonátá­ja, mely szenvedélyes és végletes hangjával új kor­szakot jelez a zongoramuzsi­ka történetében. Schumann ízig-vérig ro­mantikus lendületű a-mol! Szonátájával és Chopin Desz-dúr noktürnjével foly­tatódott majd Chopin leg­jelentékenyebb és legnehe­zebb művével, a Polonéz-fan- táziával zárult a romanti­kus körkép. Sumiko Nagao- ka technikailag természetes­ként ható virtuozitással uralta a darabokat. Az instrumentum kínálta hang­záslehetőségek a tónus telt- ségében és a sokrétű dinami­kai árnyalásban teljesedtek ki, a művek megformálása pedig magától értetődőnek tűnt, ami a zenei nyelv anyanyelvi szintű értésével volt egyenlő. A tempera­mentum, a zenét állandóan továbbvinni akaró, folyvást előrefúródó lendület és erő­teljes billentés jellemezte zongorahangját. A hangszer énekeltetése a sok, de diffe­renciált pedálozás révén a hurok szabad zengetésével párosult. Mi teremtett egységes at­moszférát ezen az estén? A négy műben melyek azok a közös elemek, amelyekre rá­irányította figyelmünket az előadó? A választott művek bővelkedtek ellentétes ka­rakterek hirtelen szembeál­lításában, éles kontrasztok­ban, meglepetés-elemekben, fény-árnyék játékban. Ez az alapjellegzetesség emelke­dett a műveket sőt a teljes hangversenyt meghatározó formáló elemmé az öröm, a lendület alakját öltve; s egy­úttal elhalványítva a küzde­lemmel járó komorabb szí­neket, s tompítva a drámai feszültségeket. Így az inter­pretáció a zeneileg magas színvonal ellenére is — a szonátákban rejlő drámai le­hetőségek egy részével adós maradt. Kvalitásait viszont előnyös színben tüntették fel a Chopin-darabok. Sumiko Nagaoka rendkí­vüli érzékenységgel juttatta kifejezésre e zeneköltemé­nyek líráját és emocionális telítettségét. A líraiságnak, a hangszíneknek, leheletfi­nom billentéseknek azzal a sokféleségével, mely a Desz-dúr noktürnt valóságos kis szigetté avatta a koncert színkavalkádjában, sokáig elraktározható, a hétkönapi- ságon ténylegesen túlemel­kedő zenei élményt adott a hallgatóságnak. A ráadás­számokban — Schumann Waldzenen és Kinderszenen ciklusaiból játszott A prófé­ta és a madarak és az Ál­modozás című zenei minia­tűrökben, — a bensőség rit­ka poézisű pillanatait adta emlékül. Labáth Valéria Megemlékezés Kun Béláréi Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma A folyóirat szerkesztőségi cikkben méltatja Kun Béla születésének századik év­fordulóját. Az írás rámutat: Kun Béla életművének je­lentőségét nemcsak a reak­ció dühödt becsmérlése tor­zította el évtizedeken át; a mozgalmon belül is elhall­gatások és rágalmaik fedték el a felnövő kommunista nemzedékek elől. Életútjá­nak tudományos feldolgozá­sában megtörténtek az első lépések. A magyar társadalom éle­tében négy évtizede vezető szerepet tölt be a kommu­nisták pártja. Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára elemzi a párt vezető szerepe és a közmegegyezés közötti ösz- szefüggéseket. A többi kö­zött megállapítja: a szocia­lista viszonyok és a közmeg­egyezés nem jöhet létre a marxista—leninista párt ve­zető szerepe híján. Vajda Péter áttekinti az SZKP XXVII. kongresszusá­nak előkészületeit. Hangoz­tatja: a problémák bátor és határozott felvetése, a ne­hézségek okainak és gyöke­reinek őszinte feltárása a teendők világos és komplex összegzése jellemezte a kongresszus előkészítését szolgáló hatalmas munkát. Schiffer Péter megvilágít­ja a nemzedékek párton be­lüli arányában érzékelhető módosulásokat. Megállapít­ja: a fiatal korosztályoknak a tapasztalatok hiánya mel­léit olyan nélkülözhetetlen tulajdonságaik is vannak, amelyek a továbbfejlődést serkentik. Teret kell nyitni, hogy bizonyíthassák: magas színvonalon, lelkiismere­tesen, politikai-eszmei tar­tással képesek megfelelni a társadalmi követelmények­nek. Nincs talán még egy nép- gazdasági ág, amelynek megítélése ennyire vitatott lenne mint az építőipar. Többet vagy kevesebbet kel- lene-e építeni? Lehet-e egy­szerre többet és jobb minő­ségűt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Breitner Miklós. Figyelemre méltó változá­sok sora zajlik a Kínai Nép- köztársaságban. Szerb Ist­ván ezek közül két témakör­rel foglalkozik. Azokkal a lépésekkel, amelyeket a ve­zetés az ipar, a mezőgazda­ság, a fegyveres erők. a tu­domány és a technika kor- szerűsítéiséért eddig tett, majd p>edig azokkal a folya­matokkal, amelyeket szűkebb értelemben a párton belüli, tágabb értelemben az össz­társadalmi helyzet rendezé­sének céljával • indítottak útjukra. Az ellenforradalom 1919 augusztusi hatalomra kerü­lésével Magyarországon meg­kezdődött az addigi politi­kai-ideológiai áramlatok át­rendeződése. Gergely Jenő tanulmánya arra ad választ, hogy a magyar polgári fejlő­désben milyen objektív és szubjektív okai voltak a „keresztény-nemzeti” ideoló­gia térhódításának. A Társadalmi Szemle so­rozatot indít, amelyben a magyar tudományos élet ki­emelkedő személyiségei val­lanak az elméleti munka és a marxizmus kapcsolatáról. Ancsel Évával H. Varró Ró­zsa, Ádám Györggyel pedig Bede Rita beszélget. (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom