Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
1986. FEBRUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkásőrség tiszteletet vívott ki (Folytatás az 1. oldalról) rozatoknak és a felsőbb parancsnoki követelményeknek. Az értékelést követően Nagy György és Zagyi János átadta a kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet képviseletében megjelent Lengyel Zoltán tsz-elnöknek és Herbály Imre párttitkárnak az országos parancsnok által adományozott díszok— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság kormánya és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága nevében tisztelettel köszöntőm a Karcagi Zalka Máté Munkásőregység állományát 1986. évi ünnepi állománygyűlésük alkalmából — mondotta bevezetőül. Köszöntőm önöket, akik személyükben a Nagykunság északi felének 99 munkahelyét, többségükben a karcagi, kisújszállási, tiszafüredi, kunhegyesi, abádszalóki, ti- szaszentimrei és kunmadaras! üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozó kollektíváit képviselik. levelet és plakettet a munkásőrséget segítő tevékenységéért. A szolgálati érdemérmek különböző fokozatainak átadása után köszöntötték a 25, illetve 20 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeit, majd a Dózsa György Üti Általános Iskola úttörői műsorral kedveskedtek a résztvevőknek. A munkásőr- jelöltek eskütétele után Czi- nege Lajos mondott beszédet. rendszert és készek arra, hogy szükség esetén fegyverrel is megvédelmezzék. A szocializmus, a társadalmi haladás minden magyar- országi hívét jó érzéssel tölti el az, hogy a munkásőrséget létrejötte óta úgy minősíthetjük, mint amely maradéktalanul betölti rendeltetését; minden tekintetben megfelel annak a célnak, amelyet eléje tűztek létrehozatalakor. A testület tagjai munkájuk, munkahelyi napi feladataik becsületes teljesítése mellett maradéktalanul eleget tesznek a kiképzés, a felkészülés, a szolgálat egész embert kívánó követelményeinek. Mindez joggal vonségi kötelékbe tartozó munkásőr szolgálati kötelezettségeinek teljesítéséhez. A munkásőrök, a munkásőrség iránti tiszteletet külön is növeli, hogy a testület, annak egységei és közvetlenül az egyes munkásőrök — a példás szolgálatteljesítés, a munkában való helytállás mellett — számottevő részt vállalnak az ifjúság hazafias, szocialista szellemű neveléséből. Hosszú listát tenne ki, ha akárcsak felsorolni akarnánk azokat a különféle formákat és módszereket, amelyek alkalmazásával a munkásőrség immár hosz- szú ideje állandó jelleggel részese a felnövekvő nemzedékek felkészítésének az életre, a munkára, a felnőtt emberre háruló feladatok becsületes teljesítésére. Mondhatnánk persze, hogy mindebből magának a munkásőrségnek is meg van a maga haszna. Ez természetes. Kétségtelen, megnyilvánul abban is, hogy a fiatalság soraiból sincsenek utánpótlási gondjai. Ez azonban a teljes igazságnak csak egy kis hányada. Az egész magyar ifjúság, egész társadalmunk látja sokféle módon hasznát ma és a jövőben is mindannak, amit a munkásőrség tesz a fiatalság nevelésében. Kemény munka és Czinege Lajos beszéde Az egységgyűlést a kunhegyest Dózsa György Üti Általános Iskola tornatermében tartották Belpolitikai életünk, gazdasági helyzetünk és az aktuális külpolitikai kérdések elemzése után a következőket mondta: — Nagyon nagy dolog, hogy munkásőrségünk egy híján immár 30 éve szüntelenül erősödve és fejlődve, szilárdan áll helyt államunk, társadalmi rendünk, a néphatalom védelmében — s egyidejűleg az általa védelmezett társadalmi rend sokféle pozitív vonását juttatja kifejezésre ország-világ számára egyértelműen, kétség- bevonhatatlanul. Mindenekelőtt a munkásőrségben, annak egész tevékenységében — az önök és harcostársaik helytállásában — kézzel fog- hatóan kifejezésre jut, hogy a dolgozók milliói nemcsak,' hogy helyeslik, hanem — ami ennél is sokkal több — magukénak tekintik ezt a ja maga után azt az egyértelmű, senki által meg nem kérdőjelezhető bizalmat és megbecsülést, amely munkásőrségünket társadalmunkban övezi. A tekintély kivívásában kétségtelenül elsősorban a munkásőrség kötelékébe tartozó elvtársaknak van döntő szerepük. Amint az itt átnyújtott néhány elismerés is reprezentálja: nem lebecsülendő az aktív munkásőrök „hátországának”, a munkásőri hivatást gyakorló férjjel egyetértő, tevékenységét támogató, a családi élet közös terheiből emiatt többet vállaló feleségnek, a hozzátartozóknak, a családnak az érdeme sem. De szólni kell itt azokról a munkahelyi közösségekről is, amelyek megértő, aktív támogató magatartással — ha kell konkrét segítséggel — járulnak hozzá a közöshelytállás az ára annak, hogy a munkásőrség kivívta azt a tiszteletet és megbecsülést, amely most övezi. Ez a minősítés természetesen erőt ad — erőt kell, hogy adjon — a további feladatokhoz. ■ Befejezésül kifejezte társadalmunknak azt az igényét, hogy a munkásőrség majd három évtizedes tapasztalattal a birtokában az eddiginél is hatékonyabban és magasabb színvonalon .teljesítse kötelezettségét, azokat a megtisztelő feladatokat, amelyeket a dolgozó nép szolgálatában rá kiróttak. Czinege Lajos beszéőé után az egri helyőrség zenekara adott műsort, majd az Internacionálé hangjaival véget ért az egységgyűlés. N / S. B. Fotó: Tarpai Z. Új búzafajták Martonvásárról A Hűtőgépgyár újdonságai a párizsi vásáron Bútordarabnak is beillik az abszorpciós bárszekrény Űjabb, bőtermő búzafajtákat hoztak létre a Magyar Tudományos Akadémia Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében. Az igen korai- érésűek csoportjába tartozó MV 14 és a középkésői érésű MV 15-ös búza mór az állami elismerést is megkapta. A mezőgazdasági nagyüzemek ebben az esztendőben körülbelül 3—3 ezer hektár bevetésére elegendő vetőmagot kapnak belőlük. A francia fővárosban nagy érdeklődés kíséri a magyar részvételt a háztartási felszerelések és berendezések párizsi szakvásárán, amelyen évről évre felvonul a világ gyártóinak színe-java. A kiállításon idén a 75 éves Magyar Hirdető szervezésében öt magyar vállalat, a Le- helex. a Ferunion, az In- dustrialexport, a Transelekt- ro és az Elektroimpex mutatja be iparunk termékeit, összesen 190 négyzetméteres területen. Az öt magyar vállalat közül a Leheleket gyártó Hűtőgépgyár vívta ki eddig a legjelentősebb pozíciókat a francia piacon. Hűtőgépeik eddigi skálája mellett a vásáron először jelentkeznek 280 literes kétajtós hűtőszekrénnyel, amit márciustól kezdenek szállítani Franciaországba. A jászberényi gyár 30 és 55 literes .szobai abszorpciós bárszekrényekkel is akarja bővíteni választékát a két ízléses bútordarabnak is beillő készülék példányai már láthatók. Új év, új elképzelések Nem a legjobb idők járnak manapság az építőiparra, a SZOTÉV-nek azonban — a vevők néhány éve visszaszerzett bizalmának köszönhetően — erre az évre is elegendő munkája van. Gondot inkább az okoz, hogy miként tudnak minél többet elvégezni a lehetséges feladatokból? A vállalati tanács elnöke többek között az erők mozgósítására kidolgozott új vezetői érdekeltségi rendszerről beszél. A tiszafüredi Ganz Danubius igazgatója pedig arról, hogy a biztos piacot jelentő szovjet kapcsolatok mellett a gyár miként kíván új vevőket megnyerni, hogyan próbál újszerű műszaki feladatok megoldására is alkalmassá válni. A bér vissza is kérhető Krasznai Andor, a Szolnok Megyei Tanács Építőipar^ Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, a vállalati tanács elnöke: — 1985-ben igen eredményes évet zártunk: termelésünk az előző esztendeit több mint 70 millió forinttal meghaladva, elérte a 400 millió forintot, nyereségünk az 1984-esnél várhatóan 9 millióval több. 23.5 millió forint lesz. Ez a gyors növekedés tette lehetővé dolgozóink kereseti színvonalának 11.3 százalékos emelését. (Arra számítunk, hogy ezzel az ország építőipari vállalatai között „dobogós” helyre kerülünk.) Mindezt a létszám növekedése nélkül értük el. 1986-ra se tűztünk kisebb feladatokat magunk elé: a „minimális” tervváltozat 420 milliós, a „maximális” több mint 500 milliós termeléssel számol. — Ma megszokott, hogy a vállalatok több tervváltozatot is készítenek. A termelés minimuma és maximuma közötti több mint 80 milliós különbség azonban kissé soknak tűnik. Ennyire, nehezen mérhető fel, hogy menynyi megrendelésük lesz? — Nem a piac bizonytalansága miatt jelöltünk ki Ilyen tág határokat, hiszen munkánk biztosan lesz. jelenleg két évi munkánkat biztosítják a szerződések. Valami mást nem tudunk biztosan megoldani. Az elemzések szerint a maximális terv teljesítésekor a SZOTÉV képes, ha minden üzem és építésvezetőség a tőle telhető legtöbbet nyújtja. Ehhez viszont mindenhol kifogástalanul kell szervezni a munkát. A megválaszolatlan kérdés tehát az, hogy képesek-e a középvezetők a rájuk bízott részlegek minden tartalékát mozgósítani? Hogy ezt érdekükké tegyük, új ösztönzési rendszert dolgoztunk ki. 198ä-ra: havi 800 és 4000 forint közötti mozgóbért kaphat az a vezető, akinek munkaterületén maradéktalanul teljesítik a maximális vállalati tervből adódó feladatot. Negyedévenként értékeljük (a termelés az árbevétel, a nyereség alapjánl az adott területen a végzett munkát, ha az összhangban van az időarányos maximális tervvel, akkor a vezető az elkövetkezendő három hónapban is rendszeresen megkapja a mozgóbért. Ha nem, akkor a kifizetést felfüggesztjük, amíg a lemaradást nem pótolják. — Ezek szerint az év első hónapjában mindenki megkapja a mozgóbérét, utána pedig csak az, akinél a tér veket teljesítették. Mi történik a már kifizetett mozgóbérrel, ha a lemaradásto- kat nem sikerül pótolni? — Az írásbeli szerződés szerint a megkapott pénzt vissza kell fizetni. Ha például valahol az év első háromnegyed évében kifogástalanul dolgoztak, az év vége azonban mégsem „sikerült”. a 11 hónap alatt kapott havi 800 vagy 4000 forintot decemberben mind visszakérjük. Az egyszer már „zsebre tett” pénzről senki nem mond le könnyen — éppen ezért bízunk benne, hogy aki képes rá. egész évben egyenletes jó vezetői munkát végez. — A SZOTÉV-nél évek óta növekszik az ipari — tehát nem építési, szerelési — munkák aránya. Az idén újabb ugrást terveznek, megduplázzák a tavalyi 26 milliós termelést. Miért kap egy építő vállalatnál ilyen nagy hangsúlyt a ..melléktevékenység”? — A nyolcvanas évek elején amúgy is meglevő asztalos és lakatosüzemünk kapacitásának jobb kihasználására kezdtünk ipari munkával foglalkozni. Az úgynevezett könnyű légitechnikai eszközök (alumíniumcsövek és idomok) gyártását kezdetben kézi munkával, később saját készítésű gépekkel azért kezdtük el, mert láttuk, máshonnan igen hosszú idő alatt lehet beszerezni őket, mi pedig ij;en gyorsan tudjuk teljesíteni a megrendeléseket. A gyorsaságnak köszönhetjük, hogy be tudtunk törni a piacra, ezt az előnyünket még ma is tartjuk. Tavaly és az idén ezért költöttünk összesen 13,5 millió forintot korszerű, mikroprocesszorral vezérelt, légtechnikai eszközöket gyártó berendezések megvásárlására. 1986-ban a múlt évi 13 millió forint helyett már 30 milliót érő csövet és idomot kívánunk készíteni. Tudjuk, ez már meglehetősen nagy kapacitás ahhoz, hogy csak a piacon található „résekbe” behatolva használjuk ki ezért igen intenzív piacszerző munkát kell végeznünk, ha az új gépeket gazdaságosan akarjuk működtetni. Versenyképességünk javítása érdeképen például a konténerbe szerelt gépet az építkezésre visszük, és helyben készítjük el a megrendelt csöveket... Vállalkoznunk kell az új megoldásokra, hiszen az ipari tevékenység fontos: nyeresége általában kétszer akkora, mint az épí- ésé és szerelésé. V. Sz. J. Több szerep a tervezőknek A Ganz Danubius Tiszafüredi Gyárát évtizedeken keresztül más néven ismerhettük: a Magyar Hajó és Darugyár füredi gyáraként. A múlt évtől vonult be új névvel Q köztudatba. Az üzem újdonsült, idén hivatalba lépett igazgatóját, Sárközi Imrét, először erről a névváltozásról kérdeztük. — Nem új ez a név. Csak annyi történt, hogy visszatértünk az eredetihez. A Magyar Hajó és Darugyár régebbi. budapesti üzemeit ugyanis még Ganz Ábrahám alapította a múlt században, s az MHD emblémájában eddig is szerepelt a Ganz márkanév. Teljes exportte- vékenvségünket e néven folytattuk. — A névváltoztatáson túltekintve, hogyan zárták az 1985-ös évet? — Pontos számaink még nincsenek, de annyit már mondhatok, hogy termelési és árbevételi tervünket teljesítettük. Termékszerkezetünk sajátos. Termelésünk 90 százalékát a Szovjetunió számára szállított 5 tonnás portáldaruk adják. A fennmaradó részt 16 tonnás úszódaru részegységeire szóló megrendelések, illetve egyedi gyártmányok töltik ki, melyeknek a fele szintén exportra készül. A szovjet piacot ötéves szerződés biztosítja, melyet a tervidőszak elején rögzítünk előre. — Mit tartalmaz a VII. ötéves terv időszakára szóló szerződés? — Évente 48 portáldarut kell leszállítanunk a szovjet félnek. Ez érvényes 1986-ra is. Éhnek fejében Magyarország kulcsfontosságú nyersanyagokat kap a Szovjetuniótól. Ezen a kötelezettségen felül 10 úszódaruhoz szállítunk „ganzes” partnereinknek darurészt. — Ez le is köti a teljes kapacitásunkat? — Nem! Ezen kívül vállaljuk egyedi gyártású, speciális daruk szállítását is. Idén Csehszlovákiának gyárunk ilyet. — Mik lesznek a speciális, idei feladatok? — Jelentősebb fejlesztést nem tervezünk. A meglévő feltételek között kell teljesíteni szállítási kötelezettségeinket. Fontos lesz viszont, hogy a már említett egyedi megrendelések kielégítésére jobban felkészüljünk, s megteremtsük az ehhez szükséges tervezői kapacitást Tervező mérnököket kell felvennünk, hogy- e téren is önállósodva, rugalmasak tudjunk lenni. Gazdálkodásunk szempontjából kulcsfontosságú, hogy a rögzített áron bonyolított szovjet export mellett minél több egyéb bel- illetve külföldi megrendelést elvállaljunk. — Mindehhez rendelkezésre áll az új esztendőben a megfelelő munkaerő? — Igen, de az idei terveinket úgy készítettük, hogy abban dolgozói létszámunk emelkedésével számoltunk. Tavaly is növekedett*. s ez évben is szükséges lesz, hiszen termelési feladataink megkívánják. Elsősorban a nálunk gyakorló ipari tanulókra számíthatunk, akik a karcagi szakmunkásképző kihelyezett tagozatán tanulnak. — Végezetül: mit vár az 1986-os évtől? — Számunkra rosszul indult ez az év, mivel a kooperációs partnerek jelentős késéssel szállítottak néhány, a munkához szükséges terméket. Lemaradással kezdtük hát. Ezt pótolva, terveink teljesítését várom. Ha nem lesznek anyagellátási gondjaink, úgy ez reális cél. L. M. L.
