Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
'1986. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tízezer lakóéra számítva Szolnok megyében történt a legkevesebb bűncselekmény lúllustil plusz egy kürzet Gyermekorvosi ellátás a Széchenyi lakótelepen Munkahely—otthon — közérzet Több figyelemmel jobb közösséget Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Tegnap délelőtt Pacsek János rendőr ezredes, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese az 1965-ös rendőri munka értékeléséről és a bűnözés alakulásáról sajtótájékoztatót tartott Pacsek János megyénk közrend jénék és közbiztonságának elmúlt évi statisztikai adatairól és tapasztalatai tényétről adott tájékoztatást. Szolnok megyében — az országos tendenciához hasonlóan, ám annál kisebb mértékben — szaporodjak a bűncselekmények. K 4584 ismertté vált bűncselekmény a korábbi évhez viszonyítva 2,5 százalékos növekedést jelent. Az emelkedés ellenéire a 10 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát alapul; véve Szolnok megyében a legkedvezőbb a helyzet. Amíg az országos adat szerint minden 10 ezer lakosra 155,6, addig Szolnok megyében csak 104,6 bűncselekmény jut. Ezzel a megyék rangsorában — beleértve a fővárost is — Szólnék megye a huszadik helyre került, azaz megyénkben a legkevesebb a 10 ezer lakosra számított bűncselekmény. Az elkövetett bűncselekmények összetétele nem változott számottevően. Az elmúlt évben is a vagyon elleni bűncselekmények száma volt a legmagasabb, a bűnözés 57,1 százalékát tette ki. s ez szintén kedvezőbb az országos átlagnál A közlekedési bűncselekmények megközelítették a hétszázat, az erőszakos, garázda jellegűeké pedig a hatszázötvenet. A megye több területén, Karcag, Kunszent- mérton, Szolnok, Tiszafüred, Tűirökszientmiklós és ezek vonzáslkölr zetében némiképp növekedtek; Mezőtúron és Jászberényben viszont csökkentek a bűncselekmények. A bűnelkövetők száma tavaly 3053 volt, a korábbi évhez képest ez 4,1 százalékos csökkenésit mutat. Közülük 1100 büntetett előéletű, ez az elkövetőknek a 39,9 százaléka. A bűnelkövetők között háromszázhuszonikilenc volt a fiatalkorú. Sokan alkohol hatása alatt követték el tetteiket. Az alkohol minden negyedik bűncselekményben szerepet játszott. Az elmúlt évben tovább szaporodtak a gazdasági bűncselekmények. A növekedés 6,9 százalékos. Miközben a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények 8 százalékkal csökkentek. a személyi javak elleni bűncselekményeké 12,5 százalékkal emelkedett. Ezek összességében 26 millió forint kárt okoztak, a nyomozás során ebből 13 millió forintot sikerült megtéríteni. Az erőszakos, garázdá jellegű bűncselekményeken belül a rablások száma 33-ról 51-re emelkedett. A közlekedési statisztika szerint tavaly 44,9 százalékkal több halálos kimenetelű baleset volt, mint az ezt megelőző évbén. Nyolcvanketten haltak meg közúti baleset következtében; háromszázhet- venkettő a súlyos és négyszázhatvan a könnyen sérültek száma. Baleset és ittas vezetés miatt tavaly 960 gépjárművezető engedélyét vonták be. Közútjainkon az elmúlt évben 36 ezer embert bírságoltak meg, döntően közlekedési szabálysértés miatt, és 6718 ember ellen indítottak hatósági eljárást. Az igazgatásrendészet is jelentős ügyfélforgalmat bonyolított az előző évben. A növekvő turizmus következtében például 14 százalékkal emelkedett a bejelentkező külföldi állampolgárok száma. Közülük mindössze 14 ellen kellett kisebb szabálysértés miatt eljárást indítani. Az útlevélforgalom is növekedett. A sajtótájékoztató végén — tekintve, hogy a tulajdon elleni bűncselekmények száma a legnagyobb — Pacsek János az állampolgári felelősségre hívta fel a figyelmet, kérve, hogy vagyontárgyaik jobb megőrzésével, védelmével megyénk lakosai is járuljanak hozzá a bűn- megelőzéshez. Sz. Gy. Tét: az MHSZ kitüntetése Tíz címre huszonöt jelölt Megyénk kétszáz honvédelmi és szakági klubja, gépjármű-kirendeltsége közül 136 nevezett arra az. első ízben kiírt, országos versenyre, amelyen a legjobb eredményt elért közösségek az „Élenjáró” kitüntető cím birtokosai lehetnék. Lezárult a verseny első szakasza, és a területi, városi titkárok mellett tevékenykedő értékelő bizottságok már összesítették a helyi tapasztalatokat, és továbbították a megyei vezetőséghez a legjobban dolgozó közösségek listáját. íme néhány sajátosság, érdekesség a megye különböző területéről. Mezőtúron és környékén hat klub nevezett a versenyre. A mesterszállásiak például társadalmi munkában lőteret építettek, a rádiósok felújították, bővítették az antennahálózatot. Karcagról és környékéről húsz klub versengett. Itt a közösségiek 6 ezer 49 óra társadalmi munkát teljesítettek, a taglétszám pedig négyszázötvenhéttel gyarapodott. Az sem mellékes, hogy hat klub lőteret épített. A helyi értékelések alapján négy klubot javasoltak a kitüntető címre. Kisújszálláson és környékén a klubok tagjai 345 ezer forint értékű munkát végeztek: többek között parkírozókat, garázsokat, utakat építettek. A tömegsport- rendezvényeken huszonötezren indultak, és harminchét fiatalt irányítottak katonai pályára. Szolnokon az értékelés fő szempontjának a klubok szervezeti életének javítását tartották, és a benevezett közösségek közül az alapos városi értékelésék után ötöt javasoltak a címre. Katonai pályára százhatvanhárom tizen- és huszonévest irányítottak, és ebben a munkában különösen kitűnt a 605-ös és a 633-as ipari szakmunkásképző. Tiszafüredről és környékéről a meglévő tizenegy klubból három nevezett. Közülük a városi vezetés egyet tartott munkája alapján méltónak a cím elérésére. Érdekes, hogy a nem nevezett közösségek között akad olyan — mint az abádsza- lóki klub — amelyik versenyen kívül is szép eredményeket ért el az idén. Igaz, jövőre már megpróbálkozik a cím elérésével. Erről a területről az idei újabb versenyre már nem három, hanem kilenc klub nevezett. Kunszentmárton térségéből mind a 13 klub indult. Itt a fejlesztések közül a tiszasasi fedett lőállású lőtér emelkedik ki, amelyet három község fiataljai építettek. Jászberényben a közösségek tagjai 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, és ezért a vállalatok, munkahelyi vezetők több klubnak köszönőlevelet küldtek. A közösségek közül a városi vezetés hármat javasolt a címre. Törökszentmik- lóson a vezetés a legsikeresebbnek a politikai jellegű feladatok lebonyolítását (vetélkedőket, versenyeket, seregszemléket, stb.) tartotta. A klubok közül hármat javasoltak kitüntetésre. Az országos kiírás értelmében a benevezett klubok m nyolc százalékát illeti meg a cím. Ez a megyénkben azt jelenti, hogy a százharminchat próbálkozó közül tíz, legfeljebb tizenegy kaphatja meg az „Élenjáró” elnevezést. A helyzetet bonyolítja, hogy a városi, területi szövetségek ennek a száminak majdnem a háromszorosát javasolták. Nem lesz köny- nyű dolga annak a megyei társadalmi testületnek, amelynek végül is döntenie kell a helyezésekről. A jövő hónapban mindenképpen elkészítik az értékelést, mivel április első napjaiban ünnepségen ismertetik a győztes, illetve a további helyezett klubok nevét. D. Sz. M. Jégtörök a Felsö-Tiszán Az elmúlt néhány napon , .megkoptak,-” o'lvasdásnak indultak az összefüggő jégmezők a Felső-Tiszán, a Tiszacsermely, Zalkod közötti szakaszokon. Ugyanakkor árad a folyó, csütörtökön este Vásárosnamény- nál két métert, Záhonynál egy métert emelkedett a víz szintje, s az árhullám rövidesen eléri Tokaj körzetét. Az áradás várhatóan megemeli, megmozdítja majd a jégtakarót, Ezért pénteken Tokaj fölött két jégtörőhajót indítottak el. A hajók feladata, hogy az összefüggő jégmezőben folyosót nyissanak, s ezzel elősegítsék a jég könnyebb mozgását, enyhítsék a partokra, gátakra nehezedő nyomást. Évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, főképp az érintetteket (tudniillik a szolnoki Széchenyi lakótelepen élő szülőket), hogy miért nincs elég gyermekszakorvos a lakótelepen? Az anyukák már nem lepődnek meg azon, hogy a rendelőben gyakran cserélődnek a doktornők. Dr. Pintér Sándor, a megyei kórház-rendelőintézet főigazgató helyettese, a gyermekosztály vezető főorvosa tájékoztatása szerint a lakótelepen jelenleg öt gyermek- körzeti állás van. Két szakorvos állandóan a körzetében dolgozik, egy állás betöltetlen — helyettesítéssel biztosították az ellátást —, két körzetben pedig féléves váltással szakvizsga előtt álló orvosnők rendeltek. Hogyan alakult ki ez a helyzet? Amikor a gyermekkörzeti állásokat megkapták, nem tudták szakorvosokkal betölteni. A már dolgozó, körzetüket megszokott orvosok — érthetően — nem jelentkeztek az üres állásokra, így a két állást fiatal, szakvizsga előtt álló orvosokkal — féléves váltással — töltötték be. A szakvizsga előtt ugyanis kötelező a 6 hónapos gyakorlat. Február elseje óta gyökeresen megváltozott a helyzet. A gyermekosztályról a közelmúltban ugyanis hat szakorvos került ki a körzetekbe, közülük kettő a Szé- chenyin állt munkába. A fennmaradó betöltetlen lakótelepi állásra is van jelentkező — egy Szolnokra költöző doktornő. Az előrelátó olvasóban rögtön fölmerül a kérdés; ha fölépül a lakótelepi orvosi rendelő, több gyermekkörzetre számíthatnak-e az itt élők? Az idén július elseje után még egy körzetet hoznak létre. Az állást pályázat útján fogják betölteni. A hatodik körzet létesítése után a már meglévő öt is módosul némiképp, a zsúfolt rendeléseket megpróbálják „tehermentesíteni”, így előfordulhat, hogy egy-egy utca vagy utcarész új körzetbe kerül majd. A hatodik körzet létesítése után a lakótelepi gyerekorvosok is ugyanolyan lélekszámú körzetet látnak el, mint a város más területén dolgozók, vagyis egy orvos körzetébe mintegy ezer gyermek tartozik majd. — pé — A múlt évben «lakait meg a Kunhegy esi Vízgazdálkodási Társulat, és hamarosan mintegy 20 millió forintos beruházáshoz fogott. Az idén májusban helyezik üzembe a képen látható 500 köbméteres víztornyot, s elkezdődik a víztisztító telep építése, valamint az ivóvízhálózat közel 5 kilométeres bővítése is T. K. L. Talán hihetetlennek tűnik, mégis gyakran előfordul, hogy az élet nehézségei, gondjai elől csak a betegség révén tucfunk — legalábbis egy időre — megszabadulni. Akik állandó testi-lelki megterhelés alatt élnek, sokkal sűrűbben fordulnak meg a körzeti rendelőkben, kerülnek kórházba, mint a harmonikus életkörülmények között élők. Az üzemi pszichológusok körében jól ismert az összefüggés a munkakörülmények és a táppénzes állomány gyakorisága között. A rossz munkakörülményék, a kedvezőtlen légkör csökkenti a dolgozók ellenállóképességét, hajlamosítja őket idegrendszeri és testi betegségekre egyaránt. Az együtt, egy csoportban * dolgozó emberek közölt gyakran előfordul, hogy ahelyett, hogy az együtt eltöltött napi 8 órai munka ösz- szekovácsolná őket, inkább féltékenységet, torzsaikon dást, ellenségeskedést érlel közöttük, feszültségeket támaszt bennük. A munkahelyi légkör szempontjából tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen emberek kerülnek egymás mellé a műhelyekben, az irodákban, a munkapadoknál. K. Weiss, szociálpszichológus az egy csoportban dolgozóknak három típusát 'különítette el. Az elsőbe tartozókat a munkához való viszonyuk alapján ítélhetjük meg. Hogyan viszonyulhat valaki elvégzendő feladatához? Ismerjük a vakbuzgókat, a lelkiismereteseket, a lazsálókat, a kontárokat, stb. De mindenkinek más a munkatempója, az egyik ember megbízhatóbb és pontosabb, mint a másik. A második típusba tartoznak azok, akik kötelezettségeik elvégzésén .túl tehetségükkel, újítókészségükklél tűnnek ki. ök azok, akik forradalmasítják a technikát, akik feltalálják vagy felfedezik azokat az eszközöket, módszereket, amelyek révén a munkavégzés egyszerűbbé, köny- nyebbé, érdekfeszítőbbé válik. Végül a harmadik típus tagjai, akiknek a munkahelyen elsősorban a társaikhoz fűződő kapcsolatuk fontos, az egyetértés, az ellenségeskedés, az uralkodás vagy éppen az alávetettség érdekel leginkább. Az ő számukra az elvégzendő feladatnál lényegesebb, hogy milyen az a közösség, amelyben a munkájukat végzik. Közülük kerülnek ki a vezetők, az örökös zsörtölődök, a segítőkészek vagy a zsarnokok. Természetes, hogy egy munkacsoportban mindhárom típus képviselve van. Ám az már nem mindegy, hogy közülük hányán tartoznak egy közösségbe. Mert hogyan is alakulhat ki együttműködés olyan emberek között, akiknek javarésze örökösen „újítani” akar? Hogyan érlelődhetnek baráti érzelmek azok között, akik a munkájuk mellett nem fordítanak figyelmet egymásra? És miként alakul a munkatevékenység olyanok között, akik ahelyett, hogy dolgoznának, leginkább csak egymással foglalkoznak? De feszültséget támaszthat a közösség tagjaiban, ha két „vezéregyéniség” elszánt rivalizálójának a tanúi, ha túltengenék közöttük a lazsálok, ha tíz ember közül hárman-négyen örökösen szöszmötölnek, vagy éppen ellenkezőleg, sokan vannak, akik túlságosan aggályos- kodók vagy ambiciózusak, és vakbuzgalmubkal olyan munkatempót diktálnak, amit hosszú távon a többiek képtelenek megtartani. Hgy (munkahelyi csoport megszervezésében — a képességeken túl — fontos szempont tehát az emberek helyes összeválogatása. Egy jól kialakított közösség tagjai egymást segítve, kiegészítve, minden bizonnyal képesek a harmonikus együttműködésre. Ügy véljük, érdemes néhány mondatot szentelni a „munkától való elidegenedés” neurotizáló hatásának is. Valamikor, réges-régeni amikor a cipész elkészített egy lábbelit, a szabó megvarrt egy öltönyt, önmaga, egyedül alkotta meg művét, munkaeszközeinek mestere, művésze volt. Munkájának az eredményét összehasonlította másokéval, bárki könnyűszerrel eldönthette, melyikük az ügyesebb, a gyorsabb, a pontosabb. Ma az ember és a munkatermék közé különféle gépek egész sora érdeklődik, A fokozott automatizálás következtében jószerivel sokan már csak gombokat nyomogatnak, karokat húzogatnak a teljes munkafolyamatnak csak egy egységnyi részét végzik. Sokan tréfálkoznak: bemegy a disznó az egyik kapun — kijön a kolbász a másikon, de hogy közben mi történik, ki tudja. Évezredek óta tökéletesíti az ember a munkáját köny- nyítő eszközöket. Lassan ott tartunk, hogy képtelenek vagyunk áttekinteni a magunk előállította szerkezetek működését. így van ez azokkal a gépekkel is, amelyek nem fizikai fáradalmainkon hivatottak könnyíteni, hanem a szellemi munka erőfeszítéseitől kímélnek meg bennünket. Végső soron a dolgozó, munkálkodó ember munkaeszközeinek a tartozékává válik, az alkotás gyönyörűségét sok helyütt felváltja az irányítás egyhangúsága. A technika csodái azonban — nevezzék bár sokan a civilizáció átkainak — a fejlődésnek szükséges velejárója. A mi dolgunk hogy a munkától való elidegenedés érzését a tőlünk telhető mértékben enyhítsük. Sok üzemben a szalagokon, gépsorokon, automatákon dolgozó embereket megismertetik a teljes munkafolyamattal, a bonyolult szerkezetek működési elvével, így mindenki könnyebben meglelheti saját munkája célját, helyét, jelentőségét, a működő egészben. Ha világossá válik mindenki számára, hogy egy szalagon gyártott „eszmei cipő”-be melyik szöget veri be, a munka emberibbé válik, s máris sokat tettünk az emberek jobb közérzetéért. És ha jobb a közérzetünk a munkahelyen, jobb lesz otthon a családban is. Flamm Zsnzsa Újfajta rádiók televíziók a Videotonból Műszer jellegű, sokféle csillogó kézelőgombbal, villogó kijelzővel felszerelt rádiók, a mostaninál szögletesebb formájú, barna, szürke, fekete műanyagkávájú televíziók készülnek — a már megszokott hagyományos formájúak mellett — a következő években a Videoton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyárában. A nagyüzem formatervezési csoportjánál már készen vannak az új készülékek küllemének a tervei. A legújabb divatirányzatok figyelembevételével készítették el őket, minden típushoz hármat. A vállalati zsűri választja majd ki közülük a legtetszetősebbeket és a leggazdaságosabban előállí/tha- tókat.
