Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

I Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvn. évf. 43.87.. 1986. febr. 20.. cütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Biztonsági Tanács előtt Irán Irak elítélését követeli Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tegnap Irak és hat másik arab ország kérésére tanácskozást kezdett az ira­ki—iráni fronton kialakult helyzetről. A vitát megnyitó Sedli Klibi, az Arab Liga főtitká­ra beszédében úgy véleke­dett, hogy a tíz napja kez­dett iráni offenzíva nyílt ag­resszió az iraki szuvereni­tás ellen és komolyan ve­szélyezteti a világbékét. Té­rik Aziz iraki külügyminisz­ter „példa nélkülinek” mond­ta a háború beszüntetésé­nek feltételeiként szereplő iráni követeléseket, s azzal vádolta Teheránt, hogy had­műveletei révén az Arab- (Perzsa) -öböl feletti hege­mónia megszerzésére tör. A tanácskozás szerdán folyta­tódik. Bár a BT tagjai hivatalo­san is felkérték az iráni ENSZ-képviselőt a tanács­kozáson való részvételre, az iráni ENSZ-nagykövet egy keddi sajtókonferencián ki­jelentette: országa mindad­dig nem vesz részt a testü­let ülésein, amíg a BT el nem ítéli Irakot, mert sze­rinte Irak vegyi fegyvereket vetett be és polgári célpon­tokat bombázott. Az iráni nagykövet egyéb­ként a sajtókonferencián ki­jelentette, hogy csapataik visszaverték a vasárnap in­dított iraki ellentámadást. Szerinte az irakiak hétfőn 400 embert vesztettek, s ezen túl Irán sok ellenséges re­pülőgépet, helikoptert és harckocsit is megsemmisí­tett. Bagdadi részről egye­lőre nem erősítették meg a létesítmények lerombolásá­ról szóló iráni közlést. Egy iraki hadseregparancsnok ugyanakkor újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Irán valószínűleg újabb of­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György látogatása a Budapesti Műszaki Egyetemen tészeti kar dékánja és Far- kasdy Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár elmondta — a haülgiatákait a két eszten­deje életbe lépett raformfan- terv szerint oktatják. Ez ru­galmasabb, a társadalmi i gé­nyeket jobban figyelembe vevő képzésre ad lehetősé­get; háromévi egységes, ál­talános oktatás után ugyan­is módot nyújt a szakoso­dásra, az alaposabb elmélyü­lésre egy-egy témában. A tanszék elsőrendű feladata, hogy a hallgatókat megis­mertesse a komplex terve­zés módszereivel, a különoö- ző szakokon oktatott részis­meretek egységes, önálló ‘el­használásával. Ezt követően Lázár ■György eszmecserét 'folyta­tott az egyetem vezetőivel, oktatóival és a hallgatók képviselőivel. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap a Budapesti Műsza­ki Egyetemre látogatott. A vendéget Szatmári -István az MSZMP XI. kerületi bizott­ságának első tátikára, Po- limszky Károly, a BME rek­tora, Földiák Gábor műve­lődési miniszterhelyettes és Barta György, az egyetem pártbizottságának titkára fogadta. A nagymúltú intézmény oktatási, tudományos és ku­tatói munkájával ismerked­ve a Minisztertanács elnöke három, jellegében eltérő, ez egyetem tevékenységéről egyben keresztmetszetet nyújtó tanszéket keresett fel. Az automatizálási tanszéken Tuschák Róbert akadémi­kus, tanszékvezető egyetemi tanár adott tájékoztatást a villamosmérnöki kar és a szak felépítéséről, s arról az oktatási tevékenységről, amelyek során a hallgatók az efliektroniika, a számítás- technika és az automatizálás legmodernebb eredményeit, feCihasználiási lehetőségeit ismertetik meg. Beszámolt a tanszék széles körű nemzet­közi és hazai kapcsolatairól, és azokról a kutatási, fejlesz­tési eredményekről amelyek nagy részét az ipar immár sikeresen hasznosítja. A tanszéken kifejlesztett műszerek és berendezések között Lázár György megte­kintette a Medicor új rönt­gencsalád jóhoz készült elekt­ronikus generátoregységet is. Kérdésére elmondták, hogy a tanszék igyekszik a középtávú országos kutatási programokba is bekapcso­lódni, és ezekben az oktatók és a hallgatók egyaránt részt vesznek. E törekvés az egyetem most készülő távla­ti fejlesztési tervében is megfogalmazódik: az intéz­mény a jövőben az eddiginél intenzivebben és szervezet­tebben kíván jelen lenni népgazdasági feladatok, ku­tatási programok megoldásá­ban. Ezután Lázár György a középülettervezési tanszékre látogatott, ahol — miként azt Harasta Miklós az épí­Kádárlános fogadta locondo Diast Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára tegnap, a Központi Bi­zottság székházában fogadta locondo Diast, a Brazil Kom­munista Párt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására kül­döttség élén tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást a két ország, a két párt helyzetéről. Köl­csönösen kifejezték készsé­güket az MSZMP és a Brazil Kommunista Párt kapcsola­tainak elmélyítésére. A nézetazonosság jegyében áttekintették a világpolitika időszerű kérdéseit, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetét. Mél­tatták és támogatásukról biztosították a Szovjetunió­nak a béke megőrzése, a fegyverkezés megfékezése, a leszerelés érdekében tett leg­utóbbi javaslatait. A megbe­szélésen síkraszálltak Latin- Amerika politikai, gazdasá­gi problémáinak igazságos rendezéséért, a közép-ameri­kai válság megoldásáért. HNF Környezetvédelmi bizottság A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége környezet- védelmi bizottsága tegnap a mozgalom székházában ala­kuló ülést tartott. A nép­front VIII. kongresszusát kö­vető első összejövetelen kör­nyezetvédelmi szakemberek, tudósok, ipari és mezőgaz­dasági vezetők, valamint a társadalmi szervezetek kép­viselői vettek részt. A kör­nyezetvédelmi bizottság a tervek szerint 1986-ban szá­mos, a környezet állapotát érintő kérdést tekint át. A széles körű társadalmi rész­vétel lehetővé teszi, hogy a felmerülő kérdéseket sokol­dalúan vizsgálják. Az első bizottsági ülésen vitatták meg a környezet sa- vasodásával összefüggő gon­dokat és ennek hatását az élővilágra. MA: Ktfrnvezetkfmélft növényvédöszerek 3. oldal I tudomány világa 4. oldal Színésznő maszk nélkül Az ügyintézés kirakatában 5. oldal Asztalitenisz Szuper Liga 7. oldal Tegnap felavatták Szolnokon Kan Béla, a magyar és nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége emlék­tábláját. Tudósításunk a 3. oldalon (Fotó: Tarpai) Termelésnövelés, minősógja vitás, olcsóbb energia Martfűn finomított étolaj is készül Beruházások a növényolajgyérban A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Martfűi Gyárában, párhuzamosan a nagyvállalati*stratégia kidolgo­zásával, befejezték az ország növényolaj-termelésének kö­zel felét adó üzem VII. ötéves tervi legfontosabb fejleszté­si terveinek kialakítását. A gyár vezetői három a követ­kező években elérendő, fő célt tűztek maguk elé: az üzem ma átlagosan 1350 tonnás napi magfeldolgozó kapacitását 1500 tonnára kívánják növelni, jobban kihasználják ener­giatermelési lehetőségeiket, illetve a termékek minőségé­nek javításával és új termékek bevezetésével erősítik piaci pozícióikat. A tapasztalatok szerint az NMV tavaly óta alkalma­zott, a mezőgazdasági üze­meket a napraforgótermés mennyiségének növelésére, a megtermelt mag olajtartal­mának javítására ösztönző prehnizálási rendszere be­vált. A gazdaságokkal kiala­kított jó kapcsolatra alapoz­va határozták el Martfűn a magfeldolgozó kapacitás 1500 tonnára növelését (ezután évente 350—370 ezer tonna magot dolgozhatnak fel egy kampány alatt) és az ehhez szükséges beruházások meg­kezdését. A termelés növelé­sének elengedhetetlen felté­A Jövő Asztalos Kisszövetkezet jászjákóhaltni telepén szép kivitelű bútordarabok készülnek. A szövetkezet évi árbevétele 60 millió forint. Képünkön Meráno-típusú asztalokat gyártanak (T. Z.) tele az alapanyagraktározá­si lehetőségek növelése, amit részben a környékbeli tsz- ekkel, állami gazdaságokkal szorosabban együttműködve, részben a gyáron belüli táro­lási kapacitást kétszeresére bővítve kívánnak elérni Martfűn. Már meg is kezdték azoknak a fémsilóknak az építését, amelyeknek üzembe helyezése után 20 napi ter­meléshez elegendő készletet őrizhetnek a gyárban. A munkálatoknak még az idén várható befejezése után a termelés folyamatosságának biztonsága jelentősen meg­növekszik, hiszen szállítási nehézségek idején is tovább „élhet” saját készleteiből az üzem, ráadásul úgynevezett bértárolásra is kevesebbet kell költeni. A termelés növeléséhez az úgynevezett „hajaié” kapa­citás növelése is nélkülözhe­tetlen. Martfűn a napraforgó héjának lehántását hazai gyártmányú és saját konst­rukciójú gépek felszerelésé­vel teszik intenzívebbé. Áz olajprésüzem teljesítményét egy, az eredeti technológiai berendezéseket is szállító Krupp cégtől vásárolt géppel növelik. Napi 1500 ton­na mag feldolgozásá­ra a tervek szerint a jövő év első felétől lesz képes a gyár, úgy, hogy létszáma nem növekszik, az új felada­tok megoldásához szükséges munkaerőt belső átcsoporfö- sítással biztosítják. A martfűi gyár építését annak idején nemcsak a jól exportálható nyers növény­olaj termelésének növelése indokolta: hasonlóan fontos érv volt az állati takarmány­ként használt fehérjék im­portjának mérséklése is. Az olaj kipréselése után meg­maradó napraforgódara ugyanis igen értékes fehér­jéket tartalmaz. (A termelés 90 százalékát kitevő első osz­tályú darában 40 százalék nyers fehérje van.) A hazai daraértékesítés során időn­ként tapasztalt, a fehérje­gazdálkodás problémáit tük­röző nehézségek megszünte­tése érdekében ősztől a Martfűn készített takar­mányalapanyagot meg is őr­lik, megfelelő eljárással ke­zelve a benne található rost­anyagot a legkényesebb igé­nyeket is kielégítővé teszik. Az új módszerrel gyártott dara „tesztelésére” hivatott állattenyésztési etetési kísér­letek eddig igen kedvező eredményeket mutatnak. A vizsgálatok befejezése után a gyár a takarmánykészítők szükséglete szerinti mennyi­ségben állítja elő az új mi­nőségű darát. A VII. ötéves terv talán legjelentősebb fejlesztése a növényolajgyártási lánc to­vábbépítése lesz. A hazai ét­olajfogyasztás növekedése, a finomított étolaj világpiaci kereslete indokolja egy martfűi finomítóüzem fel­építését. A beruházás előké­szítése már megkezdődött, a szakemberek most dolgoznak a szóba jöhető legkorszerűbb technológiai eljárások rész­letes megismerésén, a leg­kedvezőbb pénzügyi feltéte­lek megtalálásán. A gyár eddig gőzszükség­letének teljes egészét, villa­mosenergia-felhasználásá- nak pedig felét fedezte a napraforgóhéj elégetésével. A feldolgozás növekedése után keletkező több mellék­termék gazdaságos hasznosí­tása érdekében 1988 január­jában a negyedik héjtüzelé­sű kazánt is üzembe helye­zik, ezután villamosenergia­szükségletének is legalább 80 százalékát maga termel­heti meg az üzem. Az ener­giafelhasználás racionalizá­lása érdekében a növény­olajgyár a közeli Szövetkeze­ti Sörgyárral is szerződést kötött; a napraforgófeldol­gozási szezonban a „szom­szédnak” gőzt ad el. Segélyek és hadihajók Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom