Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 19. Kommentár Csádi csaták Csád a világ egyik legsze­gényebb és legritkábban la­kott országa. Az 1 millió 284 ezer négyzetkilométeren élő 4,7 milliós lakosságot im­már tizenegy éve polgárhá­ború is sújtja. 1975-ben a katonai puccsot követően föloszlatták a parlamentet és a pártok tevékenységét. 1982-ben a korábbi minisz­terelnök és hadügyminiszter; Hisszén Habré megfosztotta ’háitalmától Guikuni Veddei államfőt. Véres harc folyt a két politikus hívei között, s ebbe francia, illetve líbiai erők is bekapcsolódtak. Párizs az újonnan hata­lomra került Hisszén Habré mellett kötelezte el magát, Tripoli viszont a volt ál­lamfővel rokonszenvezik. 1984 novemberében sikerült ugyan véget vetni az öldök­lő harcoknak, a külföldi erők távozása után azonban a feszültség továbbra is fennmaradt. Líbia „váratlannak, meg­lepetésszerűnek” minősítet­te a polgárháború újbóli föl- lángolását Párizsban vi- sízant a megfigyelők — aligha alaptalanul — össze­függésbe hozzák az újabb csádi harcokat a francia konzervatív erők manőve­reivel. Aligha lehet ugyanis véletlennek tulajdonítani, hogy egy hónappal a francia nemzetgyűlési választások előtt a szocialista kormány­zatot súlyos dilemmák elé állították. Ha ugyanis Mit­terrand elnök — korábbi el­kötelezettségének megfelelő­en — egykori gyarmatán a kormányerők mellett kato­nailag beavatkozik a kon­fliktusba, ezzel látványosan kudarcot szenved rendezési kísérlete, ráadásul emberéle­teket kockáztat. Ha viszont elmulasztotta volna a n’dzsamenai rendszer támo­gatását, akkor az ellenzék másik ütőkártyáját játszhat­ta volna ki, nevezetesen: Mitterrand lemondott az or­szág afrikai érdekeinek — úgymond — védelméről. Akár így, akár úgy Csád mindenképpen veszélyezteti a francia szocialisták pozí­cióit. Emellett a csádi kon­fliktus fölizzása ismét em­beréleteket követel, s fokoz­za a feszültséget Közép-Af- rikában. Párizs máris négy harcigépet küldött a csádi fővárosba, s jelentős fran­cia katonai erők is beavat­kozásra készen állnak. Az ország északi részén a fran­cia repülők — Hisszén Hab­ré elnök állítólagos kérésé­re — lebombáztak egy líbiai segítséggel épült légibázist, a kormányerők pedig több helyen megütköztek Guku- ni Veddei fegyvereseivel. A csádi csaták mozgató­rugói minden bizonnyal Pá­rizsban keresendők. Éppen ezért nehéz, szinte kilátás­talan az afrikai országok vállalkozása a békés rende­zésre, a szemben álló felek közti párbeszéd felújítá­sára. Gyapay Dénes SZKP HB-plínum Jóváhagyták a kongresszusra készített beszámolót Moszkvában teljes ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plénum meg­vitatta és jóváhagyta a Köz­ponti Bizottságnak a párt XXVII. kongresszusára ké­szített politikai beszámolóját, összegezte a párt új szer­kesztésű programjával, s a módosított szervezeti sza­bályzattal kapcsolatos orszá­gos vita eredményeit. Átte­kintette az 1986—90-es évek­re szóló, valamint az ezred­fordulóig terjedő gazdasági és társadalmi fejlesztési programot és a program fe­letti országos vita eredmé­nyeit. Borisz Jelcint a Politikai Bizottság póttagjává válasz­tották. és egyben felmentet­ték a KB titkári tisztségé­ből, mivel a moszkvai vá­rosi pártbizottság első tit­kára lett. Viktor Grisint nyugdíjba vonulása miatt felmentették a Politikai Bizottság tagsága alól. Konsztantyin Ruszako- vot felmentették a Központi Bizottság titkári tisztségé­ből, mivel egészségi állapo­ta miatt nyugdíjba megy. Irak —Irán Diplomáciai kísérletek a háború beszüntetésére Folytatódnak a harcok az iraki—iráni frontokon, ez­zel párhuzamosan újabb dip­lomáciai kísérletek történ­nek a háború beszüntetésé­re. Teheránban bejelentet­ték: Irán nem vesz részt az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak keddi ülésén, amelyet az iráni offenzíva tárgyában hívtak össze Irak és az Arab Liga képviselőinek ké­résére. Tarik Aziz iraki kül­ügyminiszter már megérke­zett New Yorkba. A hadszíntérről a szem­benálló felek saját sikereik­ről számoltak be, s egybe­hangzóan megerősítik, hogy heves szárazföldi, légi és tenger; összecsapások voltak tegnap is. A bagdadi hírek szerint az iraki csapatok há­rom frontszakaszon is visz- szaszorították az iráni csa­patokat Fáo kikötőváros kör­nyékén, az iraki haditenge­részet két iránj szállítóha­jót semmisített meg, Aba- danban pedig hidakat rom­bolt le az iraki légierő. Teheránban ugyanakkor azt közölték, hogy az iraki el­lentámadásokat visszaver­ték, s az iráni erők meg­erősítették állásaikat. sőt folytatták előrenyomulásu­kat. Teherán szerint leg­alább 500 iraki katonát meg­öltek, sokat megsebesítet­tek, az iraki veszteségek a múlt heti iráni támadás óta elérték a 14 ezret. Hicaragua Svájci halottja is van a kontrák merényletének Ellen forradalmárok által telepített aknára futott az ország északi részében, So- motillo település közelében egy polgári személyeket szál­lító autó — jelentette a ni- caraguai rádió. A robbanás következtében öten életüket vesztették, kilencen megse­besültek. A halottak között van egy svájci agronómus is, aki ön­kéntesként dolgozott a mező­BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Mario Soaresnek a Portugál Köz­társaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. GENF Az atom- és űrfegyverzet­ről folyó genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások keretében gazdasági fejlesztési progra­mon. A nicaraguai külügymi­nisztérium az Egyesült Ál­lamokat tette felelőssé a négy nicaraguai asszony és a svájci szakember halálá­ért. A határőrség egyik ve­zetője kijelentette, hogy csak az amerikai hadsereg és a CIA rendelkezik olyan ak­nákkal, amilyeneket az ak­cióhoz felhasználtak. tegnap ülést tartott az űr­fegyverzettel foglalkozó munkacsoport. MOSZKVA Moszkvában tegnap ünne­pélyesen megemlékeztek a magyar—szovjet barátsági együttműködés és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 38. évfordulóján. TOKIÓ Japánnak nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Álla­mok Okinavára kívánná át­telepíteni fülöp-szigeteki tá­maszpontjait. A Nakaszone- kormány tegnap nyilatkozat­ban hangoztatta ezt. miután a parlamentben eg>re több ellenzéki képviselő firtatta azokat az értesüléseket, me­lyek szerint Washington tervbe vette a Fülöp-szigetek területén található támasz­pontjainak esetleges áthelye­zését. HANOI Az Egyesült Államok kéré­sére Laosz hozzájárult aff- hoz, hogy a két ország szak­értői közös kutatásokat foly­Libanon Izraeli gépek a főváros felett A libanoni belpolitikát tegnap sajátos módon a „külső tényezők” uralták, miközben mértékadó helyi elemzők értékelése szerint „csakis az alaposan mérle­gelt katonai akció” billent­heti egyik vagy másik oldal­ra a mérleg nyelvét az or­szágban szemben álló felek között. Tegnap délben Bejrutban tüzérségi tűz volt hallható. A libanoni főváros felett iz­raeli gépek cirkáltak, a hangrobbanások megrázták az épületeket és az ablak­üvegeket. Kiéleződött a helyzet a fővárost kettéosztó zöld vonalon is: az orvlövé­szek három embert megse­besítettek, ezért az átjáró­kat egy időre lezárták. A Tájékoztatási Minisztérium egy fiatal alkalmazottjának csuklóját a zöld vonalon szétlőtték. A Nyugat-Bejrút biztonságáért felelős koordi­nációs bizottság sem képes megakadályozni a városrész­ben az útonállásokat, a bankrablásokat, autólopáso­kat, változatlanul jelen van­nak az utcákon a „fegyveres elemek”. Nyugatnémet belpolitika Botrány készül? A jövő évi választásokat megelőző kampány első iga­zi botránya rajzolódik ki a nyugatnémet belpolitikában: a koblenzni államügyészség esetleg vizsgálatot indít Helmut Kohl ellen. Ha igen, ez lesz az első eset, hogy hi­vatalban lévő kancellár el­len bírósági eljárás indul. A hétfői bejelentés szerint a vizsgálat megindításához a Bundestag elnökének fel kell függesztenie Kohl kancellár képviselői mentelmi jogát, illetve a koblenzi állam- ügyészség bejelentésének kézhezvételétől számítva 48 órán belül közölnie kell, ha kifogása van a vizsgálat el­len. Azóta a jogászok szor­galmasan vizsgálják az elő­írások biztosította kiskapu­kat, és olyan híreket is kö­zölt a sajtó, amelyek sze­rint magát a vizsgálatot minden körülmények között meg lehet indítani, csak a vád alá helyezéshez szüksé­ges a mentelmi jog felfüg­gesztése. tassanak háború idején el­tűnt amerikai katonák földi maradványainak fellelésére — jelentette be a vientianei külügyminisztérium. BRÜSSZEL Tegnap négynapos hivata­los látogatásra Belgiumba érkezett Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. Tárgyal Martens miniszter- elnökkel, a parlament és a szenátus elnökével és fogad­ja I. Baudouin király Is. Lá­togatást tesz több vidéki vá­rosban, továbbá Brüsszelben a Közös Piac, valamint a NATO központjában. HELSINKI A Béke Világtanács Hel­sinkiben közleményben szó­lította fel a nemzeti békebi­zottságokat: aktívan vegye­nek részt az Indiai-óceánon lévő imperialista katonai tá­maszpontok felszámolásáért megnyílt akcióhéten. BUENOS AIRES Raul Alfonsin argentin ál­lamfő fogadta a „hatok cso­portjának” képviselőit, akik jelenleg Buenos Airesben ta­nácskoznak. A hatok (Ar­gentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tari- zánia) mostani tanácskozá­sukon áttekintik a tavaly ja­nuár óta végbement világ- politikai fejleményeket. Ünnepi nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról) szádét mondott Németh Ká­roly. Emlékeztetett arra: a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának megalapítóját, a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság vezetőjét, a XX. századi magyar történelem nagy alakját határainkon túl is megbecsülés övezi. Sze­mélyisége elválaszthatatlan az I. világháborút követő nemzetközi forradalmi fel­lendülés történetétől. Tetteit, munkásságát az egész hala­dó világ ismeri, nagyra érté­keli. Kun Béla egyszerre volt a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő egyénisége. Élet­műve szerves része a magyar forradalmi munkásmozga­lom, a párt és a nemzet tör­ténetének, azon korszaknak, amelyben élt, s amelynek nagy társadalmi kérdései megoldásán munkálkodott. A továbbiakban az MSZMP főtitkárhelyettese Kun Bé­lának a KMP megalakításá­val kapcsolatos szerepéről szólt. Kiemelte: a forrada­lom iskoláját kijárt, a leni­ni tanításokat követő Kun Béla a nemzetközi forradal­mi mozgalom magyar oszta­gának irányítójaként élt és dolgozott. Jól látta, hogy a hazai forradalmi küzdelem vezetésére csakis egy új tí­pusú forradalmi munkáspárt képes. A magyar proletariá­tus érdekei sürgetően köve­telték egy ilyen párt meg­alakítását. így jött létre kezdeményezésére a bolsevik párt magyar csoportja, amelynek vezetői az Osztrák —Magyar Monarchia szét­esésének napjaiban elhatá­rozták, hogy hazatérnek és megalakítják a kommunista pártot. Felismerték, hogy Magyarországon ehhez már megvannak a feltételek. Kun Béla a még tapasztalható bi­zonytalansággal szemben ha­tározott fellépésével, tekin­télyével lényegesen fel tud­ta gyorsítani a pártalapítást. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Buda­pesten 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A pártalapítást kimondó gyű­lésen ott voltak a forradal­mi harc iskoláját kijárt egy­kori hadifoglyok, a magyar szociáldemokrata balszárny kipróbált vezetői, a magyar ifjúság legjobbjait képvise­lő forradalmi szocialisták. A párt vezetője, ideológusa és egyben a Vörös Újságnak az első szerkesztője Kun Béla lett. ö és harcostársai 1918 őszén azért tartották a leg­sürgetőbb feladatuknak a magyarországi forradalmi munkáspárt létrehozását, mert világosan felismerték, hogy a munkásosztály csak akkor érheti -el forradalmi céljait, a kizsákmányolás megszüntetését, a szocialista társadalom felépítését, ha élenjáró munkáspárt vezeti — hangsúlyozta Németh Ka­roly. Az, hogy Magyarorszá­gon az elsők között jött lét­re a kommunista párt, hogy csaknem hét évtizedes a ma­gyar kommunista mozgalom, jórészt Kun Béla történelmi érdeme. Születésének centenáriuma jó alkalom arra, hogy teljes elismerést kapjon annak a forradalmárnak életműve, akinek tevékenységével kez­detét vette a magyar kom­munista mozgalom harci ta­pasztalatokban gazdag, vi­szontagságos, de végső soron mégis győzelmes útja. Kun Béla munkásságának, életművének bemutatásában teljességre és hitelességre kell törekednünk. Maradan­dó értékeit haladó öröksé­günknek tekintjük, ma is érvényes tapasztalatait hasz­nosítjuk, hiányosságaiból pe- di^ okulunk — hangoztatta az ünnepség szónoka. — ez utóbbiak közé sorolhat­juk az agrárkérdés megol­datlanságát, amelynek kö­vetkeztében elmaradt az annyira várt földosztás. Vagy például azt, hogy nagy ta­pasztalatai ellenére jó ide"g ő sem vette észre: a fasiz­mus terjedésével szemben a népfronitpolitikávai lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. Tévedését felis­merve azonban korrigálta korábbi hibás álláspontját, s ettől kezdve a széles kö­rű összefogáson nyugvó an­tifasiszta népfront létrehozá­sának szószólója lett. Ez is mutatja, hogy az új törté­nelmi helyzet új feladatai­val vívódva maga is kritiku­san és önkritikusan elemezte tevékenységét, a Tanácsköz­társaság tapasztalatait. Mun­kásságának reális ábrázolá­sa megköveteli az utókortól, hogy életművét megtisztítsuk azoktól a rágalmaktól, ame­lyeket az ellenség, a munkás- osztály árulói szórtak rá és minden szempontból a való­ságnak megfelelő hitelesség­gel mutassuk be személyi­ségét Kun Béla nem érhette meg annak az ügynek ma­gyarországi győzelmét, amelynek egész életét szen­telte. 1937-ben alkotó ere­jének teljében koholt vádak alapján letartóztatták, és börtönben halt meg 1939- ben. Súlyos veszteség érte a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat. A Kun Bélát éveken át visszaváró harcostársak megdöbbenve tapasztalták, hogy a Rákosi- féle vezetés agyonhallgatta és meghamisította szerepét és a magyar munkásmozga­lom számos más jelentős egyéniségét is megrágalmaz­ta, a politikai életből félre­állította. Elvi, politikai és erkölcsi szempontból egy­aránt jelentősége van annak, hogy amikor veszélybe ke­rültek a szocialista vívmá­nyok — a súlyos sérelmek ellenére — oly sok 1919-es elvtársunk vett részt az el- ttenforradalom leverésében, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt zászlóbontásá­ban, a konszolidációért foly­tatott mindennapi küzdelem­ben — mutatott rá Németh Károly. Az MSZMP főtitkárhelyet­tese végezetül arról szólt, hogy Kun Béla 70 éves lett volna amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának tör­ténelmi jelentőségű XX. kongresszusa ülésezett, s nem véletlen, hogy éppen akikor került sor nyilvános rehabilitálására a Pravda hasábjain. Hosszú hallgatás után ez volt róla az első mél­tó megemlékezés. Azóta Kun Béla életútjá­nak feltárásáért, örökségé­nek ápolásáért sok mindent tettünk, de még nem eleget. Kötelességünk, hogy tovább vigyük az általa képviselt forradalmi hagyományokat, még teljesebben mutassuk be a magyar kommunista mozgalom e nagy harcosát, a küzdelmet vállaló, a cse­lekvő, az áldozatra kész for­radalmárt, akit méltán tart­hatunk számon a magyar szabadságharcok és forradal­mak legkiemelkedőbb veze­tőinek sorában. A centenáriumi ünnepség második részében zenés iro­dalmi emlékműsort adtak elő Kun Béláról a nagygyűlés résztvevőinek. * * * A magyar és a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége, Kun Bé­la születésének 100. évfor­dulója alkalmából emlék­táblát avattak tegnap Buda­pesten, a csepeli Tanácsház téren, a XXI. kerületi párt- bizottság székházának falán. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, Buda­pesti és XXI. kerületi Bi­zottsága nevében Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese, Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Emszt Antal, az MSZMP XXI. kerületi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa képviseletében Kárpá­ti Ferenc vezérezredes, hon­védelmi miniszter és Vár- konyi Péter külügyminiszter helyezett el koszorút az em­léktáblán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom