Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
1986. FEBRUÁR 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Zárszámadás Túrkevón Rekord és jubileum a Vörös Csillag Tsz-ben összességében elégedett, de nem megelégedett hangulatú zárszámadó küldöttgyűlést tartottak pénteken megyénk egyik legrégebbi, s második legnagyobb termelőszövetkezetében, a túrkevei Vörös Csillagban. Jubileumi zárás volt es; hiszen éppen tíz éve annak, hogy a város korábbi három mezőgazdasági üzeme egyesült. Az elégedettség alapját azok az eredmények jelentették, amelyekről a szövetkezet vezetése az 1985-ös év értékelése kapcsán a küldötteknek beszámolhatott. Az eltelt évtized legnagyobb nyereségét könyvelhették el, az eddigi legkisebb tag- és alkalmazotti létszámmal. Fizessen a nagyharang A múlt esztendőben a szövetkezet termelési értéke alig maradt el a 610 millió forinttól, s ez 48,3 millió forint nyereséget eredményezett. A jó eredmények hatása jelentkezett a tagok személyes jövedelmében is. Átlagosan 7,8 százalékkal nőtt az év közben kifizetett bérek nagysága, az év végi részesedés átlagos mértékét pedig az évközi bérek 8 százalékában határozták meg. Ezekkel együtt, kevés híján 67 ezer forint az egy dolgozóra jutó átlagos jövedelem. 1985-ben a növénytermesztés volt a szövetkezet „húzó” ágazata. A termelési elnökhelyettes minősítése szerint: kedvező és szerencsés időjárás segítette jótékonyan a termelést, s így több növényfajtából rekord - termést takaríthatott be a gazdaság. A közel ötezer hektáron 53,5 mázsás átlagot ért el a növénytermesztési főágazat, ezért órtheMegint feladta a leckét a filmvilágnak, a mozinézőknek Andrzej Wajda, a Danton című filmjével. A francia közreműködéssel — gondolom, ez alatt főleg pénzt kell érteni — forgatott új Wajda-film elsősorban a „gab” kritikusokat, újságírókat háborította fel, A franciák ugyanis nagy művészei annak is, hogy mindig olyannak lássák jeles elődeiket, amilyennek látni szeretik. így a korok hősei együtt „változnak” az ügyeletes széllemi divattal. Egy azonban bizonyos: a franciák megdühödnek, ha .,étranger” — idegen, külföldi — rosszul merészel szólni a Szajna-paríi múlt nagyjairól, így aztán nem csodálkozhatunk, hogy Wajda Dantonja — enyhén szólva — nem tetszik a franciáknak. A film rá se hederít a „király meztelen”, vagy „a zsenit ne nézd közelről” elvére, olyannak mintázza Dantont és Robespderre-t, hogy bizony meghőköl az ember akkor is, ha nem a francia folyó, hanem éppen a Tisza partján született. Wajdát két forradalmár típus érdekli, s ellenpontokat Dantonban és Robespierre- ben találja meg. Dantonja szakít szinte minden eddigi szokvány ábrázolással, hérosszal. patetizmussal, Wajda forradalmára — Danton — egy eszes, bővérű, az élet lehetőségeit „kimerítő” rokonszenves — vagy majdnem rokonszenves! — fickó, jó evés, jó ivás, miegyebek... „Ellenpólusa” — Robespierre aszkéta, a „tiszta szigorúság” híve, aki úgy gondolja a forradalmat az tő, hogy 1986-ra a búza vetésterületét több mint 300 hektárral növelték. A másik nagy tömegű „szemes” a szövetkezetben a kukorica. A 70 mázsát csaknem elérő átlagtermést helyi •viszonylatban kiemelkedő eredménynek lehet elkönyvelni. Növekedett a napraforgó terméshozama is (23,6 mázsa hektáronként), és a borsó hozamai is az 1984-es rekordszinthez közelítették. Az állattenyésztés eredményeinek alakulása magán viseli az ágazat országos folyamatainak és gondjainak hatását. Jelentősen csökkent a szarvasmarha- és a sertésállomány, bár mindkét ágazat nyereségtermelése jelentősen javult. Büszkén említették viszont a küldött- gyűlésen. hogy a kisgazdaságokat ért kedvezőtlen köz- gazdasági hatások ellenére sem csökkent a városban a háztáji állatállomány. Ebben erkölcsöt csak terrorral lelhet fenntartani, rnegvédet- ni. Kettőjük párharca különösen érdekes akkor, amikor már tovatűnt 1789 mítosza: 1794-ben már egészen más a forradalom gondja. A nagy eszméket felhígítja az apró intrikák, hazugságok láncolata, a korrupt sündör- gők siserehada. A forradalom ekkor már messzi került régi önmagától. Ebben a helyzetben Danton emberi hibái el is törpülnek. de fel is nagyulnak. De Robespierre — átmenetileg hiába ő a győztes — mégis taszít, mert a tömegek enni, inni is szeretnének. Elegük van Danton „hazugságaiból” de Robespierre ..igazságaiból” is. Wajda bizonyítja: Danton Ihedonizmushoz közeli élet- felfogása is. de Robespierre eszelős puritanizmusa is egyaránt ártott a forradalom szellemének. Wajda lélegzetelállítóan izgaLmas filmjét két nagyszerű színész segíti sikerre. Különösen a Robespierre-t megformáló Wojciech Pszo- niak rajzol félelmetes képet az aszkéta forradalmárról. Annyira okos, annyira céltudatos ez a figura, hogy joggal félhetünk tőle: nála a főcél, a „szempont” a döntő tényező, érezzük minden emberit elpusztít, ha azt gáncsnak, akadálynak érzi útjában, Wajda — természetesen — túl megy mondanivalójával Danton és Robéspierre „csatáján”, általános síkra emeli véleményét, ezáltal még- inkább elgondolkoztatja a nézőt, a francia történelmi múlt rovására. — ti — nagy szerepe van a termelő- szövetkezet integrációs tevékenységének. A juhászat eredményei a korábbi — országosan elismert — magas szinten mozogtak 1985-ben is. Akkor, amikor az országban egyre- másra szüntetik meg a gazdaságok a veszteségessé vált juhászatukat, ilyen szintű tenyésztői és értékesítési eredmények önmagukért beszélnek, még annak ellenére is, hogy az állatlétszám itt is csökkent. Egyre gyakrabban használt kifejezés ma a termelőszövetkezetekben a „több lábon állás”. Ebben az ösz- szefüggésben a „harmadik láb” az ipari kiegészítő tevékenység. A túrkevei Vörös Csillagban, az országos folyamatokhoz képest, némileg késve „léptek” ezen az úton. így csak most érkeztek el oda, hogy az útkeresés időszakán túllépve, egyre erőteljesebben szolgálhatja ez is a szövetkezet gazdálkodását. Mondják, amilyenek az eredmények, olyan a zárszámadó fórum hangulata is. Nos, ezt az igazságot most tökéletesen bizonyította a túrkevei zárszámadó küldöttgyűlés bizakodó légköre. KISZ-es tanácskozás Szolnokon Hz értelmiségi fiatalok lebetéségai Szombaton, a KISZ Szolnok Megyei Bizottság értelmiségi fiatalok tanácsa aktívaértekezletet tartott a KISZ tiszaligeti politikai képzési központjában. A tanácskozás résztvevői — a KISZ XI. kongresszusára készülve — tájékoztatót hallgattak meg a KISZ megújulási törekvéseiről és az értelmiségi fiatalok körében folyó politikai munka tapasztalatairól, — Szandtner Iván, a KISZ KB titkára és Hubai László, a KISZ KB osztályvezetője előadásában. Az értelmiségi rétegmunka fő irányai megfogalmazásakor legnagyobb hangsúly a szellemi munka presztízsének növelésére, a fiatal értelmiségiek társadalmi integrációjának gyorsítására, a pályakezdőkkel való törődésre és a társadalmi gondok megoldásában való aktív közreműködésre került. A tanácskozás szünetében a fiatalok találkoztak a TIT és a Magyar Pedagógiai Társaság megyei szervezetének képviselőivel, ismerkedtek munkájukkal, a bekapcsolódás lehetőségeivel. Kiállítás Kunhegyesen Ecsegpuszta természetvédelmi értékei Pénteken délután, a Kun- hegyesi Művelődési Központ pódiumtermében nyilt meg a Szolnok megye természetvédelmi értékei: Ecsegpuszta című kiállítás. A Túrkevei Finta Múzeum gondozásában összeállított gyűjteményt örsi Julianna mutatta be a közönségnek. Az érdeklődők február 28-ig tekinthetik meg az érdekes kiállítást. A szolnoki hadikórház alagsori szobájában hat férfi hallgatta Kun Bélát: dr. Guth Antal, F. Bede László, Ecseki István, Palla István, Dozvald Gáspár és Jászi Ferenc. Kun Béla fel s alá járkált, miközben beszélt: — 1918-ig az Osztrák— Magyar Monarchia hadikiadásai elérték a 100 milliár- dot, vagyis a százezer millió koronát, és ezzel szinte nem is mondtam semmit. A hadi- kölcsönök összege az óv áprilisáig 97 milliárd volt. Ki fizesse hát a háborút? Az már bizonyos, hogy a vagyonos osztálynál: a földesuraiknál, bankároknál nem hiányzik a jó szándék, hogy a háború minden költségét a szegény emberek, a dolgozók nyakába zúdítsák. Egyszerűen így gondolkoznak. — Ha az a munkás, az a paraszt olyan engedelmesen ment a vágóhídra, mint a jár mos ökör, — ment mikor az életéről volt szó, hát hogyne tartaná oda a hátát amikor csak a bőrt húzzák le róla, no meg egy keveset a húsból is ... Ezen csak egyképpen lehet segíteni. Nem másként, mint hogy felébredjen az országnak a dolgozó többsége, s rájöjjön arra, hogy az ő fegyverei tartják fenn azt a hatalmat, mely a háborút vele vérez- tette végig, s költségeit vele fizetteti meg ... Akié a fegyver, azé a hatalom ... A kézben levő fegyvert arra használjuk föl, hogy a magunk számára szerezzük meg a hatalmat. Így, de csakis így szabadulhatunk meg a háborúnak a ránkszakadó terhétől, s kimondjuk, hogy a hadikölesönöket, amelyeket a vagyonos osztály rab- lóhadjártata érdekében csináltak, fizesse a kecskeméti öreg templom nagyharangja! A jelenlevők közül többen pontosan emlékeztek Kun Béla gondolatmenetére, a fejtegetés zárómondata szállóigévé vált Szolnokon: „Fizessen a nagyharang ” A KMP Központi Bizottságának elnöke ezen a meg- bctvzélésen minden bizonynyal a Moszkvában akkor már megjelent — Ki fizet a háborúért.? ■— tanulmánya tartalmát idézte. A jelenlevők tájékoztatták Kun Bélát a szolnoki munkások és katonák hangulatáról, politikai beállítottságáról. — A városban ez évben már egymást érték a sztrájkok. A legerősebb megmozdulások a MÁV-mű- helyben voltak. A sztrájk letörésére a hatóságok a Szolnokon állomásozó 88-as közös-gyalogezredet akarták felhasználni, de az ezred cseh nemzetiségű katonái nem voltak hajlandók fegyverüket használni a sztrájkolok ellen ... Kun Béla közbeszólt: — És most milyen a katonaság érzelme? Dr. Guth mosolyogva mondta: — A 68-as Jászkun gyalogezred itthon maradt egységeit éppen a napokban akarják leszerelni, mert megbízhatatlanok. Ahogy mondják: kommunizmussal fertőzöttek. — Meg bírják akadályom! az elvtársak a leszerelést? — kérdezte Kun Béla. F. Bede válaszát Jászi Ferenc emlékezése alapján ismerjük: — Az idősebb, fáradtabb embereket szerelik le ... A java fegyverben marad. Dr. Guth hozzátette: — A megyében — főleg az uradalmakban — dolgozó orosz hadifoglyok közül száz, százötven elvtársra számíthatunk ... El kell még, hogy mondjam: amikor F. Bede elvtárs kilépett a szociáldemokrata pártból, a város munkásságának egy része követte őt, de a bentmara- dottak is elégedetlenek helyzetükkel. Jászi Ferenc ismertette, hogyan képzelik a párt szolnoki szervezetének megalakulását, s javaslatot tett a vezetőségre. Dr. Guth Antal nevének említésekor Kun Béla ismét közbeszólt: — Ne, Guth elvtárssal más terveink vannak ... ö nyilvánosan egyelőre ne lépjen fel. Beszédet se mondjon. A tervezett nagygyűlésükre én jövök, ha nem tudnék, küldök valakit a Visegrádi utcából. Megállapodtak, hogy a pártalapító nagygyűlést december 12-én rendezik a város főterén. Kun Béla az éjszaka folyamán elutazott Szolnokról. A december 12-i nagygyűlésre Vágó Béla, a KMP Központi Bizottságának tagja érkezett a városba. A szemerkélő eső ellenére több ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren. Bencze László visszaemlékezése szerint öt, hatezren lehettek. A gyűlés elnöke a szociáldemokrata Szabó Károly volt. A szónokok a városháza erkélyéről beszéltek. Heves szócsata bontakozott ki a szociáldemokraták és Vágó Béla között, aki a gyárak, üzemek szocializálását, a földbirtokokon nagyüzemek létesítését követelte. Vágó Béla érvei győztek, a tömeg lelkesen ünnepelte a kommunista szónokot, majd késő délután a szakszervezetek bizalmi testületé egyhangúan kimondotta a KMP- hez való csatlakozását. A párt ideiglenes vezetőségébe F. Bede Lászlót, Jászi Ferencet, Ecseki Istvánt, Doz- vald Gáspárt és Bohács Istvánt választották. Kun Béla nem felejtkezett meg korábbi ígéretéről: 1919. januárjában kétszer is eljött Szolnokra. A polgári fiúiskola tornatermében január 19-én tartott beszédére elsősorban a 68-as gyalogezred katonáit hívták meg, de ott voltak az orosz hadifoglyok megbízottai is. Bencze László: — A 68-a« kommunista katonák egyszerűen kimentek a környező uradalmakba és közölték, hogy ezt, meg ezt a hadifoglyot kihallgatásra viszik Szolnokra. Bekísérték őket a laktanyába, megebédeltették őket, civil ruhát adtak akiknek arra szükségük volt, és délután együtt sétáltak be az épületbe, hogy meghallgassák Kun Bélát. A kórház körül meg „éppen” — nem véletlenül — két szakasz katona gyakorlatozott, (teljes fegyverzetben : alaki kiképzést, menatgyakorlatot végeztek. Nem is volt semmi rendzavarás, csak éppen azok elégedetlenkedtek — több százan voltak —, akik nem fértek be a gyűlés színhelyére. Kun Béla ezekben a hetekben éjt nappallá téve dolgozott. „Amikor éjjel megérkezett. s én látván a fáradtságát, figyelmeztettem, hogy ezt a tempót sokáig nem lehet bírni, azt felelte: Nem fontos. A fő az, hogy a munkások, parasztok, katonák tódulnak a pártba, hogy a Vörös Újságból nem lehet annyit nyomtatni, amennyi el ne fogyna” — írta a felesége. A2 1919. január 19-i gyűlés után Kun Béla megígérte azoknak, akik kintrekedtek a tornateremből, hogy amikor teheti, talán a közeli napokban újra eljön Szolnokra. ígéretét ismét beváltotta: január 26-án este újabb nagygyűlést tartott, ugyanott, ahol az előzőt. Bencze László emlékezése: — Kun Béla ekkor azt fejtegette, hogy kik is a kommunisták, mit akarnak ... A tömeg sűrűn be- leéljenzett a mondanivalójába, de ő gyorsan leintette őket: cselekedni kell, nem tapsolni, csak a bátor tettek juttathatják el a dolgozó tömegeket a szocializmushoz . . . Igen sokáig és szépen beszélt Leninről is. A tömeg alig akarta kiengedni a tonateremből, úgyhogy Guth doktornak kellett felszólalni, hogy ne legyünk önzőek, elvtársak, elégedjünk meg egyelőre azzal a pár órával, amelyet együtt tölthettünk Kun elvtárssal... De a tömeg még az utcán is éljenezte... Tiszai Lajos (Következik: Az utolsó csepp vérig) A hót f/imje/bői DANTON Zádor István rajza Kun Bélával a Tisza partján Az 1913-ban épült szolnoki polgári fiúiskola épülete, amely az első világháború alatt badikórház volt