Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

I

Befejeződött a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról)

és támogatják, a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatában megfogalmazott leszerelési javaslatot A konstruktív békekezdeményezés javasolja a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az egész világon, s ez megegyezik a dolgozóik., a szakszervezetek és a Föld minden ibékeszerető, haladó és demokratikus erőinek érdekeivel. Rámutatott, hogy a szo- fcialista országok szakszervezetei jelentős mértékben hozzájárulnak a Szovjetunió békekezdeményezéseinek megvalósításához. Külön is méltatta a kongreszszuson elhangzott a Szovjetunió javaslatait támogató békefelhívás jelentőségét.

Kriston István, a Nógrád Megyei Volán Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára egyebek között arról szólt, hogy erősödött a verseny a fuvarpiacon, s ma már mintegy 30 ezer magánfuvarozó is részt vállal a szállítási feladatok ellátásából. A nagyüzemi fuvar- vállaLatok sérelmesnek tartják; hogy nem egyenlőek a versenyfeltételek, véleményük szerint a jelenlegi adózási rendszer az indokoltnál nagyobb előnyhöz juttatja a magánf uvarozókat.

A tudás nagyobb elismerése

Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta, hogy a kongresszus elé terjesztett dokumentumok, illetve az eddigi vita hiteles képet ad az elmúlt időszak szakszervezeti munkájáról, az ifjúsággal való törődés is visszatükröződik benne. Szólt arról, hogy a KISZ számára nem lehet közömbös, milyen választ adnak a szakszervezetek az ifjúság problémáira és hogyan képviselik azokat A tenni akarás érezhető — mondotta —, hiszen a szakszervezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok most kiépülő rendszere is az érdek- képviseleti és mozgalmi munka ifjúsági vonásait erősíti. Ezzel kiépülhet az ifjúsági érdekek többcsatornás képviseleti rendszere. Természetesen az ifjúsági tagozatok létrejötte nem jelentheti a két szervezet üzemen belüli rivalizálását — mondotta.

A KISZ közelgő, XI. kongresszusáról szólva kiemelte, hogy az ifjúsági szervezet politikai platformjában markánsabb, a szocializmus értékeit és problémáit, a párt törekvéseit még inkább hirdető és vállaló szervezetté kíván válni.

A szakszervezeteknek és a KISZ-nek közös a feladata abban, hogy összefogjanak a munkafegyelem javításáért, a tudás, a becsületes munka elismeréséért. Végezetül a pályakezdés és a családalapítás gondjairól beszélt.

Gérard Alézard, a Francia Általános Munkásszövetség, a CGT titkára átadta a kongresszusnak a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség üdvözletét. Elmondta, hogy a CGT megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szocialista országok szak- szervezeteinek munkáját, s a tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani. Véleménye szerint a magyar szakszervezetek elsősorban azzal érnek el eredményeket, hogy aktív részesei a gazdálkodásnak is, részt vállalnak a döntések meghozatalában.

A magyar szakszervezetek és a Francia Általános Munkásszövetség között régi és gyümölcsöző az együttműködés. A CGT továbbra is támaszkodik a nemzetközi szolidaritásra, s fokozni kívánja a közös munkát a nemzetközi enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harcban — mondotta.

Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke arról szólt, hogy a vállalati érdekek képviseletét, egyeztetését ellátó kamara egyre több kérdésben működik együtt a szakszervezetekkel. A dolgozók tulajdonosi tudatának fejlesztése, a munkavállalók és a gazdálkodó szervezetek közötti szemléleti egység erősítése közös feladat.

A kamara igen fontosnak tartja, hogy a vállalatok közötti érdekellentéteket mindinkább társadalmi úton sikerüljön feloldani. Ehhez az intézmény — a szakszervezetekkel együttműködve — fórumot biztosít.

Szabó Sándor, az, ÉDOSZ Békés megyei titkára egyebek között elmondta, hogy a szakszervezetek kezdeményező közreműködésével indult meg az élelmezésipari szakmákban is az új vállalatvezetési formák kialakítása. A szakszervezeti bizottságok felkészítették a kollektívákat az új vállalatvezetési formák bevezetésére. Kérdés azonban még most is, hogy miként valósul meg az együttműködés a napi gyakorlatban a vállalatvezetés és a szakszervezeti testületek között. Fontos lenne, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Minisztertanáccsal egyetértésben

irányelveket adjon ki a vitás kérdések tisztázása, az új vállalati irányítás és a szakszervezetek harmonikus együttműködése érdekében.

Tóth Ilona, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett dokumentumok őszinte értékelést adnak a szakszervezetek munkájáról és irány- mutatásul szolgálnak a további fejlődéshez Kifogásolta: az új alapszabály-tervezet nem tartalmazza a szakszervezetek megyei tanácsainak azt az eddigi jogát, hogy képviseljék dolgozóikat a Szakszervezetek Országos Tanácsa előtt is.

Életkörülmények javítása

Dán Gábor, a Taurus Gumiipari Vállalat szakszervezeti intéző bizottságának titkára arról beszélt, hogy a termelés hatékonyságának fokozásáért a vállalatok jelenleg a munka jobb szervezésével, a dolgozók eredményesebb foglalkoztatásával tehetik a legtöbbet. Ehhez némelykor elkerülhetetlen a munkaerő vállalaton belüli átcsoportosítása. A gazdaságtalan tevékenységek megszüntetésével a létszám csökkentése is szükségessé válhat. Ezekben az esetekben a szakszervezeteknek fokozottan kell védeniük a dolgozók érdekelt, de csak a munkájukat becsülettel végzők mellett álljanak ki, azok számára keressék a legelőnyösebb megoldást.

Miklós Györgyné, a Győr- Sopron Megyei Tejipari Vállalat szb-titkára hangsúlyozta; az élelmiszeripar munkájának értékét továbbra is az határozza meg, hogy termékeivel milyen színvonalon elégíti ki a lakosság igényeit. s exportjával milyen mértékbe* járat hozzá az

ország gazdasági egyensúlyának javításához.

Zimonyi Ferencné, a Zrínyi Nyomda szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy a központi bérintézkedések ellenére a nyomdaiparban foglalkoztatott dolgozók jelentős részének életkörülményei az utóbbi években romlottak. E nagy múltú szakmának az elismertsége nem kielégítő, s nincs összhangban a nyomdászokkal szemben támasztott politikai és szakmai követelményekkel. Az ágazathoz tartozó vállalatok többsége lehetőségeihez mérten arra törekszik. hogy jobb körülményeket teremtsen dolgozói számára.

Varga Károly, a Láng Gépgyár lakatosa a nehéz gazdasági helyzetbe került vállalatok dolgozóinak gondjairól beszélt. Mint mondotta, az itt dolgozók gvak- ran önhibájukon kívül kerülnek kilátástalan helyzetbe. Véleménye szerint az ilyen vállalatok esetében a lehető leggyorsabban tisztázni kell, hogy van-e mód a vállalat gyors talpraállítására, vagy pedig a dolgozók jobban járnak, ha mielőbb új munkahelyet keresnek.

Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára arról szólt, hogy jelenleg alig van olyan szakma. foglalkozási réteg, amely — okkal vagy ok nélkül — ne erezné hátrányosnak saját helyzetét, kedvezőtlennek a kialakult bérarányokat. Ebből következik, hogy olyan kereseti viszonyokat kell kialakítani, amelyek a végzett munka, a teljesítmény elismerését közelebb hozzák a társadalom igazságérzetéhez.

Szabó Imre, a Debreceni Ingatlankezelő Vállalat szb- titkára úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időben a szolgáltató vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak társadalmi megbecsülése növekedett. Kérte a szakszervezet segítségét: a lakosság igényeinek ismeretében javaslatokkal, a hiányosságok feltárásával járuljon hozzá, hogy a szolgáltatók színvonalasabban végezhessék munkájukat.

Bujáki Gáborné, a Szilas- menti Termelőszövetkezet raktárosa elmondotta, hogy 1976 óta működnek a termelőszövetkezetekben szak- szervezetek amelyeknek azonban csak az alkalmazottak lehetnek a tagjai. A tsz- tagoknak és az alkalmazottaknak alapvetően egybeesnek érdekeik. Különbség közöttük abból adódik, hogy a tsz-tagok háztáji földdel rendelkeznek. így az alkalmazottak egy része idővel tsz-taggá kíván válni, de továbbra is kötődik a szakszervezeti mozgalomhoz. Gondot okoz, hogy az új szövetkezeti tagok nem tarthatják meg szakszervezeti tagságukat

Kéri Attila, a BKV gépkocsivezetője a közlekedési vállalatok helyzetéről szólva elmondta, hogy a BKV-nál rendszeresek a bérfejlesztések, az éves forgalmi juttatások követik az áremelkedéseket. A vidéki nagyvárosok tömegközlekedésében az ilyen anyagi elismerés még megoldásra vár. Az autó- buszvezetők készek a menetrendek betartására, ez azonban nem mindig rajtuk, hanem a jó szolgálati beosztáson, a színvonalas forgalomszervezésen is múlik.

Pécsi Ildikó, a Népszínház

érdemes művésze kifejezte meggyőződését, hogy társadalmi érdek felkelteni és ébren tartani a kulturális értékek iránti igényt és támogatni kell az új értékes művészi alkotások létrehozását. A pénzeszközök szűkös voltát tehetséggel, jó szervezettséggel kellene ellensúlyozni, s ehhez elhivatott, vállalkozó szellemű színházvezetésre van szükség. Ezért is üdvözölte a szakma a pályázati rendszer bevezetését és igényli is annak tovább- feljlesztését.

Szabó Dezsőné, az EGIS Gyógyszergyár műszerésze a lakáshoz jutás növekvő nehézségeiről szólva elmondotta, hogy az elmúlt években kedvezőbbek lettek ugyan a lakásvásárláshoz nyújtott hitelek feltételei, emelkedtek a szociálpolitikai kedvezmények, de éppen a fiatal nagyüzemi munkások azok, akiktől időben egyre távolabb kerül a saját lakás elérésének lehetősége.

Jakab Józsefné, a Vas megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pénztárosa az élelmiszerüzletek pénztárosainak napi gondjairól szólt, s azok megoldásához kérte a szakszervezet segítségét. Elmondta: legnagyobb problémájuk, hogy a pénztárgépek elavultak, utánpótlásukra kellő anyagiak híján kevés a lehetőség, a javítókapacitás csekély, s állandó alkatrészhiány súlyosbítja a gondokat.

Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára arról beszélt, hogy a szakszervezetek az elmúlt időszakban számos esétben mozgósították a bányászokat arra, hogy a szabadnapjaikat is munkával töltsék. E nélkül ugyanis tavaly mintegy másfél millió tonnával, a VI. ötéves tervidőszakban pedig

6,5 millió tonnával kevesebb szenet kapott volna a népgazdaság a hazai bányáktól. Ezek a számok is bizonyítják: a magyar bányamunkásság eleget tesz feladatainak. Szükséges, hogy a következő időszak népgazdasági, kormányzati döntései folyamatosan javítsák a bányászok helyzetét.

A női munka megbecsülése

Fuderer Károly, a Baranya Megyei Távközlési Üzem vezetője azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Postánál a szervezeti átalakítások nem jelenthették egyben a problémák megoldását is. A nagyvárosokban munkaerőgondokkal küszködnek. A távbeszélőhálózat pedig lényegesen elmarad a szükséges színvonaltól. A most kezdődő tervidőszakban azonban érezhető változásak következhetnek be, mivel a terv — a lehetőségekhez mérten •— a távközlés, a hírközlési rendszer javítását is célul tűzte.

üdülők, az üzemétkeztetés fenntartása, s ezek finanszírozására szűkösek a vállalati szociális alapok. Szükséges megváltoztatni az alapok képzésének jelenlegi módszerét, hogy a vállalatok a rászorultság arányában biztosíthassanak ilyen forrásokat.

Sáli Ferenc, a HVDSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek nehezebb gazdasági viszonyai ellenére a tagság kiállt a szakszervezeti mozgalom mellett, s bár gyakorta bírálta, mindig a magáénak vallotta. Méltatta az új vállalatiráKüldöttek a szünetben

Juhász Péterné, a Szegedi Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára szerint nemcsak a ruházati iparban, hanem a népgazdaság más területein sincs kellőképpen megbecsülve a nők munkája. A nőket foglalkoztató vállalatok igyekeznek mind többet vállalni azokból a gondokból, amelyek a több- gyerekesekre. a csonka családokra, az alacsony nyugdíjból élőkre hárulnak. Egyre költségesebb azonban a gyermekintézmények, az

nyitási formákat, de hozzáfűzte, hogy a régivel szinte senki sem törődik, holott a gazdálkodó, szolgáltató egységek egyharmada továbbra is úgynevezett államigazgatási irányítási rendszerben dolgozik. E területen is mielőbb lényeges változtatásokra lenne szükség.

Jós Vandecruys, a Munka Világszövetségének küldötte tolmácsolta a szövetség üdvözletét majd hangsúlyozta: a mozgalmi munka, a szakszervezeti szabadság védelme nem függhet a politikai hatalomtól, a gazdasági fejlettségtől, vagy a szakszervezeti irányzatok közötti versengéstől. Valódi szolidaritást kell megteremteni a harmadik világ és az iparosodott országok szakszervezetei között.

A nemzetközi szakszervezeti mozgalom számára ipz emberi jogok védelme elválaszthatatlan a békéért és a leszerelésért vívott harctól. A Munka Világszövetsége sürgeti a kelet—nyugati párbeszéd folytatását a leszerelés érdekében. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a kongresszus is hozzájárul a nemzetközi szakszervezeti törekvések megvalósításához, a béke megőrzéséhez, a világ dolgozói közötti szolidaritás erősítéséhez.

Gergely Mária, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Hajdú-Bihar megyei titkára arról szólt, bogy az utóbbi években a szakszervezetek tevékenységében új, de jelentőségében rendkívül fontos feladatkör jelentkezett: a területpolitika. E munka gyakorlati módszereit azonban még nem dolgozták ki. A nagyobb önállósággal együtt járt a tanácsi gazdálkodás változása is. Mivel az anyagi eszközök többsége a helyi tanácsoknál képződik, az önállóság egyben nagyobb felelősséget is jelent. Létkérdés, hogy a tanácsok az eddigieknél jobban figyeljenek a lakosság javaslataira; igényeire, a szakszervezetek jelzéseire.

Amal Mukherdzsi, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) képviselője a szervezet elismerését fejezte ki a magyar szakszervezetek nemzetközi munkája iránt.

Szólt arról, hogy manapság sokhelyütt beszélnek a szakszervezetek válságáról. Holott ahol ez népszerű témává vált, ott maga a társadalom van válságban, ezért vonakodnak attól, hogy elfogadják a dolgozók szervezeteit, mint a nemzet társadalmi és gazdasági életének szerves részét. Ezekben az országokban a szakszervezetek fontos feladata kivívni a dolgozók jogát ahhoz, hogy a legteljesebb mértékben részt vehessenek a döntések meghozatalában vállalati, nemzeti, sőt nemzetközi szinten egyaránt.

Bucsai Julianna, a 611. számú Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója arról szólt, hogy öt évvel ezelőtt láttak hozzá a szakmunkástanulók körében a szakszervezeti mozgalom ezierve^c^v>twtq már 74

Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója elmondta, hogy a kormányzat az elmúlt években különböző intézkedésekkel segítette a vasutat, így a többi között lehetővé vált, hogy az átlagosnál nagyobb bérfejlesztéssel megkezdjék a vasutasfizetések elmaradásának felszámolását.

Kovács Lajos, a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának titkára kedvezőnek értékelte, hogy megyéjében az új vállalatirányítási formák és a szakszervezeti szervek jól megférnek egymás mellett.

Rédei Alajosrüé, a KPVDSZ Vendéglátó és Idegenforgalmi Titkárságának titkára hangsúlyozta: a szákszervezetek változatlan céljaikat a változó gazdasági körülmények között csak úgy tudják elérni, ha módszereikben rugalmasabbakká válnak, s érdekképviseleti munkájuk is megújul.

Farkas György, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szb-titkára, a lakásárak alakulásáról szólva elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt az egy négyzetméterre jutó építési költség csaknem 50 százalékkal emelkedett. Ezt túlnyomórészt a felhasznált anyagok beszerzési árának emelkedése okozta, s az árnövekedésnek mindössze 7 százaléka vezethető vissza az építőipari érszabályozásra.

Horváth József, a Szak- szervezetek Tolna Megyei

Dr. Szabó Zoltán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója szerint arra nem lehet számítani, hogy az egészségügyi intézmények ellátottsága a közeljövőben nagymértékben javulni fog. Ennek ellenére lehetőség van az egészségügyi szolgáltatások további fejlesztésére, mégpedig elsősorban a gyó- gyítómunika humánumának erősítésével.

E. K. Afrini, az Afrikai Szaikszervezeti Egy- ségszervezét küldötte azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar szakszervezetek kongresszusa tovább erősíti a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységét.

szakmunkásképző intézetben es szakiközépiskolában működnek tanulói alapszervezetek, amelyek mind fontosabb szerepet vállalnak az intézmények munkájában, a fiatalok érdekeinek képviseletében.

E felszólalást követően több mint 200 ezer társuk nevében szakmunkástanulók köszöntötték a kongresszus résztvevőit, és választott szakmájukat jelképező ajándékokat adtak át a küldötteknek.

Kovács László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakszervezeti bizottságának titkára megállapította, hogy a kongresszusi dokumentumok a valóságnak megfelelően ismertetik és értékelik az értelmiség helyzetét.

Szelei Emil, a Debreceni Alföldi Nyomda szb-titkára arról szólt, hogy a szakmunkásképzés a népgazdaság korszerűsödésének egyik előfeltétele, de még ma is igen sok feszültség hordozója. A felgyorsult műszaki fejlődéssel párhuzamosan, új szakmák születtek, illetve születnek, de a szakmunkásképzés jelenlegi gyakorlata nem tud lépést tartani a fejlődéssel. Ezért feltétlenül javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, erősíteni a szakmunkásképző intézetek és az üzemek kapcsolatát, s ebben a szakszervezetnek az eddiginél kezdeményezőbb szerepet kell vállalnia.

Kovács József, a Magyar Villamosművek Tröszt szak- szervezeti bizottságának titkára elmondta: hogy az elmúlt öt évben 7 milliárd kilowattórával nőtt az évi villamosenergia-fogyasztás, ennek ellenére 1985-ben 1980-hoz képest csaknem 200 ezer tonna fűtőolajat takarítottak meg az áramszolgálTanácsának vezető titkára beszámolt arról, hogy a megyében tovább egyszerűsítették az SZMT szervezeti rendszerét.

Dolecskó Kornélia Rózsa Ferenc-díjas újságíró arról beszélt, hogy kiteljesedő demokratizmusunkban az emberek jogos igénye a pontos, a gyors és a valósághoz hű tájékoztatás. A 6ajtó munkatársai erre törekednek.

Papp Sándor, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár főtechnológusa elmondotta: továbbra is hiányzik a késztermékgyártók és az alkatrész-szállítók közös érdekeltsége, ami elsősegítené a vállalati erőforrások felhasználásának összehangolását a műszaki fejlesztés gyorsítására, a minőség javítására.

Hrabovszki András, a Somogy Megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság erdőmérnöke arról szólt, hogy sok területen nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a lakosság folyamatos tűzifaellátását meg lehessen oldani.

Matuszka István, a Közalkalmazottak Szakszervezete néphadseregi bizottságának vezető titkára állami garanciákat javasolt a tisztességtelenül szerzett jövedelmek visszaszorítására.

Dr. Kóbor József főorvos, a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztályának ve(Folytatás a 3. oldalon)

Egyetértés a cselekvésben

Kutatás és termelés