Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

12 Hágunk taja 1986. FEBRUÁR 15. Kistermelők-kertbarátok Téli leendők a kártevők ellen A kertben összegyűlt gombásbetegségekkel, kár­tevőkkel fertőzött lombot, növénymaradványokat sokan helytelenül csak késő tavasszal, az idő felmelegedése­kor égetik el. Pedig a károkozók és kártevők jelentős része a lehullott, fertőzött leveleken, különféle növény- maradványokon telel át. Ha tavaszra halászijuk ezek elégetését, a levelek, a levágott szárrészek, a kihúzott vagy a talajban hagyott elpusztult növények elszáradt részeiből a fertőzött helyek kitöredeznek és szétszóród­nak a főidőin, rajtuk a veszélyes károkozók áttelelő alakjaival. így azután ezek olyan fertőzési gócokat ké­peznek, amelyek számukra kedvező időjárás esetén jár­ványok elindítói lehetnek. A rovarkártevők egy része a különféle, szintén őszi hulladókanyagok rejtekében igyekszik áttelelni. Az alma, a körte, a birs leveleinek összegyűjtésével, elégetésével például elpusz­títhatjuk a csak levélen te­lelő almai- és körtefa vara- sodásnak, a körtefalevél fe­hér- és barnal-foltosságá- nak a kórokozóját. Ezzel tehetjük hatásosabbá a le- vélaknázó-molyok elleni védekezést is. A cseresznye és meggyfák leveleit gyakorta teszi tőnk­re a cilindrospóriumos le­vélfoltosság és a levéllyu- kacsosodás. E kórokozók átr telelő alakjait megsemmi­síthetjük, ha gondosan ösz- szegereblyézzük az enyhe téli napokon a leveleket, és elégetjük. Ne mulasszuk el a szilvalevelek pilisztigmás levélfoltossággal, szilval- rozsdával, s a kajszibarack­fák gnomóniás levélfoltos­sággal fertőzött leveleinek elpusztítását sem. Feltétlenül gyűjtsük öszi- sze, semmisítsük meg a di­ófák leveleit, a termések burkolatát, mert mindegyi­ken áttelelnek a dió újabi- ban egyre jobban terjedő veszedelmes kórokozói. A nagy tömegű levelet ne sajnáljuk, mert növekedés­gátló anyagot tartalmaz, ezért nem való a komposzt­telepre. Ne feledkezzünk el a ri- bizke, a köszméte és a mál­nabokrok leveleinek össze- szedéséről sem, mert ezzel a levélfoltosságok, a málna vesszőfoltosságénak megje­lenését, terjedését csökkent­hetjük. Ha még nem tettük meg, vágjuk ki, tüzeljük él a letermett málnavesszőket. kagylós-pajzstetű tojásai az elpusztult nőstények paj- zsai alatt telelnek át. Az ágak védettebb részein toí- jás alakban, sűrűbb tömeg­ben telednek a piros gyü­mölcsfa takácsatkák. A gyapjaspille tojáscsomói a fák törzsén helyezkednek el. Számos kártevő lárvaf­alakban igyekszik átvészel­ni a telet. A vértetű lárvái a károsításuk helyén, a vi­aszváladékkal borított, rá>- kosodó sebek zugaiban, vagy az elhalt, felrepedt kéregrészek oltalmában búj­nak meg. A kifejlett nős­tények pedig a gyökerekhez húzódva próbálnak mene­déket találni. A fák törzsén a kéreg alatti járataikban húzódnak meg a kéregmoly, a ribiszkebokrok vesszőiben pedig az üvegszárnyú lepke hernyói. Ez utóbbi helyét a vesszőrészek felületén levő kis lyuk, rágcsálók és ürü­lék árulja el. A fertőzött részek eltávolításával csök­kenthetjük a kártételt. Báb állapotban telel a fái­kon a törzs repedéseiben az amerikai fehér szövőlepke, az ágakon a kardospille. Állományukat alaposan meggyéríthetjük, ha a téli nyugalmi időben nagy fi­gyelemmel végezzük el a különféle mechanikai mun­kákat. Fontos, hogy alaposan, módszeresen felkutassuk a károkozók búvóhelyeit. Erii­nek érdekében rügyfakadá'r sig, amikor a hőmérséklet fagypont felett van, távo­lítsuk el a sérült, letört, félig vagy teljesen elhalt ágakat, vágjuk ki a beteg, termést alig hozó, szúbogat- rak, farágók által is meg­támadott fákat. A gyümölcs- és díszfák törzsén, vastagabb ágain meghúzódó pajzstetveket, takácsatkákat, mohákat, zuzmókat kéregkaparóval, drótkefével távolítsuk el a felpattogzott kéregrészekkel együtt. Vigyázzunk: az élő részt ne sértsük meg! A hulladékot a munka után azonnal égessük el. Fordít>- sunk nagy figyelmet a se­bek, az odvak kezelésére. A szakszerű munka egyik alapfeltétele: a felhasznált szerszámokat minden fa után tisztogassuk le, és 5 százalékos rézgálicoldatba mártással fertőtlenítsük, így elkerülhetjük, hogy ví­rusos, baktériumos és gonv básbetegségeket vigyünk át a fertőzött szerszámmal az egészséges növényekre. A kéregtisztításkor, kaparás­kor a fa köré tegyünk na­gyobb papírt, vagy használt műanyagfóliát, hogy a hul­ladék erre essen, majd munka után azonnal éges­sük el. Az alapos, szakszerű mec­hanikai védelemmel kitű­nően gyéríthetjük a kóroko­zókat, kártevőket; hatéko­nyabbá tehetjük a kémiai növényvédelmet. A körüli­tekintő mechanikai védelem módot nyújt a vegyszerek használatának ésszerű mér­séklésére, a környezet fo­kozottabb védelmére is. Sz. M. F. Ez is rövid, az is szűk » Ezt tapasztalja sok anyuka, amikor időnként szemügyreveszi csemetéjét és annak ruhatárát, hogy felmérje, jólk-e még a ru­hák, blúzok, szoknyák, nadrá­gok, nem nőtte-e, nem hízta-e ki. Ahogy ez már lenni szokott: bizony szükség van a legtöbb esetben némi alakításra, ötletes­ségre, hiszen mindenből újat venni aligha tud a szülő. Rajzainkon kislányholmi átala­kításához mutatunk be ötlete­ket, remélhetőleg olyan szemlé­letesen, hogy különösebb ma­gyarázat a varrni tudó mamák­nak nem szükséges. Az elütő színű anyagok mindenütt a hosz- szabbítást, illetve a bővítést szolgálják, az alapanyagból le­tűzött piék pedig azt, hogy év­közben is lehessen a ruha ujjá- ból, ajjából leengedni. Kisfiúknál a nadrág hossza le­het problematikus, itt elütő, idegen anyagból varrhatunk tol­dást, illetve felhajtást. B. K. Rejtvényünkben egy neves francia zeneszerző (függőleges 15.) öt zeneművét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első zene­mű: zenei komédia. (Eredeti el­me: „Le roi l’a dit"). 13. E ba­konyi helyről Kisfaludy Sándor írt verset. 14. Divatos arcszőr- viselet. 16. Mesefilm. 17. Igen kicsi, pici ikerszava. 19. A hét vezér egyike. 20. Korjelző rövi­dítése. 21. Pénzintézet névjele (ford.) 23. Csípős irodalmi mű­faj. 26. . . . Stignani, neves olasz operaénekesnő. 27. A sakkjátsz­ma egyik lehetséges befejezése. 29. Lakóhelyiség. 30. „Nem tud­ja a jobb kéz, mit csinál ...” 31. Koros. 33. Ódivatú, népiesen. 34. Máshollét igazolás. 35. Kínai hosszmérték. 36. Szegélydisz. 37. Az elmúlt idők kedvelt törpe­bohóca volt. 38. Vércsoport. 39. Az ég, a tenger és a béke színe. 40. A filmek fényérzékenységé­nek mértékegysége. 42. Hüve­lyes vetemény. 43. Az arzén vegyjele. 45. Puszta a Hortobá­gyon. 47. Vízi növény. 48. Egy­forma betűk. 49. Kettőzve cu­korka. 51. Gyakori szállodanév. 54. Névelő. 55. Pengetős hang­szer. 57. Tallinn régebbi neve. 58. Dél-nyugatázsiai ország fő­városa. 60. Operaénekes (Éva). 62. Kamion jelzés. 63. ..... fa­kó”. 64. Japán hírügynökség. 65. Kőből faragott, oszlopot helyet­tesítő nőalak. 66. Római hatos. 67. Az ilyen patkót meg lehet enni. 69. Irogat. 71. Eszmél. 72. Ha nem „hírlapi”, elkészítve megehető. 73. Előcsarnok. FÜGGŐLEGES: 1 Van ilyen bor is, játék is. 2. Magyar film. 3. Női becenév. 4. védőszerke­zet. 5. Fűszer. 6. Két római szám: a második az elsőnek kétszerese. 7. Kossuth-díjas szobrász névjele. 8. 1848-as csata színtere. 9. Zola regény. 10. Két világtáj jele. 11. Morze hang. 12. Johann Strauss operettje. 13. A második zenemű, a szerző talán legismertebb táncjátéka. 15. Ne­ves francia zeneszerző, személy­nevének kezdőbetűjével az ele­jén (1836—91). A rejtvényben le­vő öt mű szerzője. 18. Leszár­mazott. 22. Azon a helyen. 24. A jelzett időtől számítva. 25. Spanyol sziget és üdülőhely a Földközi-tengerben. 26. Furcsa egy hal. 28. Női név. 30. Más­néven. 32. Délszláv népcsoport. 34. Balkáni nép. 41. A harmadik zenemű: balett. 44. Értékes fa­fajta. 46. Egyes vegyianyagokra mondható. 47. perui pénz. 48. Adogat (tenisznél). 50. Menet­rendi rövidítés. 52. Ideghártya. 53. Nagy élettartamú. 54. Tromf. 55. A negyedik zenemű: opera; hires részlete a „csengettyű ária”. 56. Bányászhelység. 58. Rudakra állított szalmatetejü szénaszín. 59. Az ötödik mű: Ludwig Minkus lengyel zene­szerzővel közös balettje, mely­nek eredeti elme La source volt csak a bécsi bemutatón kapta új nevét. 61. ... Dashan, Etiópia legmagasabb (4685 m) hegye. 63. Német férfinév. 68. Kicsinyítő kípző. 70. Kiejtett be­tű. E. B. Beküldendő: a zeneszer­ző neve és az öt zenemű címe februáj 22-ig. Suttog a fenyves című, febru­ár 1-i rejtvényünk helyes meg­fejtése: Suttog a fenyves, zöld erdő, / Télapó is már eljő. / Csendül a fürge szán csengő, / véget ér az esztendő! — Könyv- utalványt nyertek: Cservenka Mátyásné Homok, Berta Imre Kunhegyes és Szűcs Lászlóné Törökszentmlklós. (Az utalvá­nyokat postán küldjük el.) Jó eredményt érhetünk el az almatermésűeket, a csonthéjasokat, a birseket károsító moníliás betegsé­gekkel szemben is, ha eltá­volítjuk a fertőzési gócokat, a gyümölcsmúmiáikat, szá­raz leveleket, hajtásvége­ket. A fertőzött ágrészeket mindig élő darabbal mes- sük le, mert a kórokozó az egészségesnek tűnő részek­ben is élhet. Mínusz 5 fok­nál alacsonyabb hőmérsék­leten ezért ne dolgozzunk. Egyúttal vizsgáljuk ét alaposan a gyümölcse és díszfákat. Ez azért szüksé­ges, mert a kártevők a leg­különbözőbb helyeken és fejlődési állapotban próbád ják átvészelni a telet. A le- véltetvek fekete, mákszem- nyi tojásai a gyümölcsfák és bokrok rügyeinél fedezr hetők fel. A közönséges Összeállította: Rónai Erzsébet Fonal bújócska Kedvelt, de igen drága szobadísz a makramé. Áb­ráink segítségével könnyen és viszonylag gyorsan ké­szíthetünk faliszőnyeget. Vastag fonálra gyöngyöt, gombot vagy más üreges tárgyat fűzzünk fel. a csá­mózáshoz használjunk hor­golótűt! Ennek segítségével könnyebb a hurkokon a fo­nalat átbújtatni. A kereszt­pántokat vagy vékony drót­ból vagy 2-3 szál vastag fonalból készítsük! F. G. J. A hasznos madarak védelmében Rovatunkban január 1 Íj­én cikket közöltünk Gon­doskodjunk a madarakról címmel. Ehhez fűzött ész­revételeket Gecse Árpád festőművész. Megszívlelendő észrevételeinek szívesen adunk helyet. Talán helytállóbb így: a hasznos madarakról gon­doskodjunk’. Értem ezalatt a kemény télben didergő cinkéket. Etetésükre a cikk­író is gondolt, helyesen, de miután a cikkhez adott raj­zon az etető nem zárt, csak teteje van, így elsősorban az élelmes (sőt szemtelen) verebek falják fel a nekik tetsző ennivalót, mihelyt felfedezik. Már pedig ezek télen is jól élnek, azokon az udvarokon, ahol disznó­kat hizlalnak, a vályú szé­lén ott maradt dara és szemmaradványokon. Én a cinkéknek tepertőt szoktam felkötni néhány gyümölcsfa ágának végére, 12—15 centis madzagon ló­gatva, és csak igen kemény hidegben szalonnát. így felfüggesztve a macska sem juthat hozzá. Ha pedig ete­tőt készítünk, az minden oldalon zárt legyen, csak az elülső részén egy-két kis lyukkal alul. Olyan legyen a lyuk átmérője, hogy a cinke bebújhasson rajta, de a veréb már ne férjen be. Legjobb úgy felkötni egy erősebb faágra, hogy alulról ne érje el semmi. Célszerű az elkészítésnél arra is gon­dolni, hogy pl. a hátsó fala levehető legyen, így köny- nyen tudjuk tisztítani be­lülről. Az ennivalókat a lyuk közelében helyezzük el, hogy a cinkék észrevegyék. Legújabb ajánlatunk: lakásépítéshez és felújí­táshoz válasszon a BAU—WELT cég termékeiből! Mar hétfőn is vásárolhatnák áruházunkbanI STANDARD tip. garázskapu 223x201,5 cm-es 234x221,5 cm-es 253x241,5 cm-es infravörös vezérléssel vagy távirányítással Parafa tapéta Parafa tapéta Parafa préselt Parafa parketta Irányár: 9 570,— Ft 9 680,— Ft 17 900,— Ft plusz 20 000,— Ft plusz 23 000,— Ft Irányára: 584,—/tekercs Irányára: 584,— Ft tekercs 294,— Ft—303,— Ft/csomag 1 080,— Ft/csomag Mercedes gyártmányú, exkluzív kivitelű villanykapcsolók, dug. aljzatok bronz, bézs, arany, négerbarna és fehér színben 180—350,— Ft,'db Schuller festőszerszámok (ecsettartó, lapos­ecsetek, csiszolópapírok, hengerezők stb.) 12—800,— Ft/db Csempefugázó különböző színekben Irányár: 70,— Ft/csomag SIKA BOOM tömítőhab 325,— Ft/db BAU—WELT csavaráruk (barkácsoláshoz) Szeretettel várjuk vásárlóinkat a hét 6 munkanapján! Nyitvatartásunk: hétfő 7.30—14.30 óráig kedd— péntek 7.30—15.30 óráig szombat 7.30—12.00 óráig ÁRUHÁZ Áruház Szolnok, Piroskai út (1794)

Next

/
Oldalképek
Tartalom