Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUAR 8. A FIATALOK EGÉSZSÉGE Biológiai vagyon második gimnazista Feri ül a tornaterem falánál elhelyezett pádon, és nézi, hogy az osztálytársai tornáznak. Ülhet, hiszen papírja van róla. Orvosi. az egészsége érdekében ül. Hogy közben szerte az országban a mozgáskultúra fejlesztésére agitálnak? Az más kérdés. Arra más papír utasít. Talán kissé talányos így ez a bevezetés, de néhány adat, tény után világosabb lesz az összefüggés, illetve — sajnos — annak hiánya. Tehát: az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium közösen rendelkezik az iskolások testnevelési órákon való részvételéről. A középiskolások egészségügyi álapotuk szerint négy csoportba kerülhetnek. Szerencsére a többség az elsőbe tartozik: egészségesek, a tan terv minden előírása vonatkozik rájuk: a gyakorlatok végrehajtása, s a minőség után az osztályzat. A második csoport a laikus számára kissé homályos, ök kétféle megoldás között választhatnak. Vagy az előírt gyakorlatokat végzik, de teljesítmény-követelmények nélkül, vagy külön csoportban „lötyögnek”. Nem szép kifejezés, de mit lehet mondani, ha az egészséges osztálytárs időre fut, távolságra dob, az ebbe a csoportba tartozó gyerek pedig lődörög a 45 perc alatt. Mi az ő bajuk? Valami apró nyavalya, s az aggódó szülő rohan az orvoshoz, az pedig javasolja a könnyített tornát. Persze — szerencsére — orvosa válogatja, de oly nehéz ellenállni a kezét tördelő szülőnek: kövér (sovány) a gyerek, hamar elfárad. A rendszeres mozgásigény kielégítetílensége miatt később még fáradékonyabb lesz, de úgy tűnik, ezt nem veszik figyelembe. A harmadik csoportba tartozók az iskolában speciális gyógypedagógus irányítása mellett végzik a gyakorlatokat. Ráadásul különböző alcsoportokban. Asztma, ge- rincbántalmak, gyönge szem... Valóban helyes ez a megoldás, és éppen a gyerek érdekében. De ez megint csak papíron igaz. Én csupán néhány középiskolában érdeklődtem, de kissé sajnálkozva néztek rám. „Miből gondolja, hogy a gyógypedagógusok hemzsegnek, az iskolának pedig erre a megoldásra van helve, ideje, pénze?” Mafla módon a rendeletből gondoltam. A negyedik csoportba a valóban beteg gyerekek tartoznak. ök külön időben, orvosi felügyelet mellett végzik a gyakorlataikat. A változatosság kedvéért megint csak papíron. Szép-szép a rendelet, de mit ér, ha a feltételek hiányoznak. Orvos, helyiség, külön idő, egyebek. Ez utóbbinál az országos helyzet így fest: két helyen megoldották a problémát. Miskolcon négy körzetben orvosi felügyelet mellett történik a diákok mozgásigényének kielégítése, s a fővárosban pedig csak Újpesten. E két helyen komolyan vették a rendeletet, és előírásainak megfelelően a feltételeket is biztosították. Ismereteim szerint iskolák és betegek az országban máshol is vannak. Ott mi a helyzet? Valószínűleg a gyógyulás helyett további egészségromlás. Ez bátran állítható, hiszen a statisztika is ezt bizonyítja. Dr. öry Imrével, az Egészségügyi Minisztérium anya- és ifjúságvédelmi főosztájá- nak helyettes vezetőjével beszélgettem. A feltételeket ő is hiányolta, de mint mondta: a „középiskolásoknak csupán 12 százaléka tartozik az utolsó három csoportba”. Csupán? Ez bizony nézőpont kérdése. Főleg, ha figyelembe vesszük: az általános iskolásoknál még tíz százalék alatt van ez a szám. De a középiskola befejezése után tovább romlik az arány. A katonaköteles fiatalok 16—20 százaléka nem alkalmas a mundér viselésére. Egészségügyi okok miatt. S itt csupán a fiúkról van szó. Bár a lányok nem mennek katonának, de náluk sem jobb az arány. Néhány szakembertől hallottam: az ipari tanulók egészségesebbek, mint a középiskolások. Nos, én ebben nem hiszek. A gyerekek többsége nem a testnevelés „minősége” miatt megy ebbe vagy abba az iskolatípusba. Inkább a szülők, orvosok döntenek a — talán — elkényeztetett középiskolások hátrányára. Mert hátrány ez a javából. Hol van az előírva, hogy egy tanár, mérnök betegesebb legyen? ppen, mikor ez a cikk készült, tanácskozott a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szakosztálya.. Az egyetemi és főiskolai hallgatók sporttal kapcsolatos szemlélete címmel. A rendeletek és feltételek, no meg a kialakult gyakorlat mellett érdemes idézni — és elgondolkodni — dr. Fésűs Lászlónak, a Debreceni DOTE tanárának egy, az ENSZ alapokmányában is megtalálható mondatán: „Az ifjúság egészsége az ország biológiai vagyona”. Ne herdáljuk el! Vadas László E Öveges-terem A TIT Természettudományi Stúdiójában Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a TIT Természettudományi Stúdiója. A „Fizikai jelenség-bemutató” kiállítás öveges professzor ötlete alapján jött létre. A Kossuth-díjas fizikatanár emlékére övegesterem a neve annak is, ahol a kiállítás található. Az egyik helyiség tulajdonképpen automata játékterem. Van itt vasúti terepasztal, a síneken kis gőzmozdony zakatol, de látható a hőenergiát mechanikai energiává alakító gőzgép modellje is. Egyetlen gombnyomással működtethető a két- és négyütemű motor, valamint a Wankel-motor s közben lehetőség van a folyamatok tanulmányozására. Van itt digitális stro- boszkó, fénytelefon, rezgéskeltő és sok egyéb érdekesség. S hogy mi az a Fara- day-kalitka? — megtudhatja mindegyik gyerek vagy felnőtt, aki ellátogat ide. Egy másik teremben a fény kettős természetét mutatják be. Több ultraibolyalámpát helyeztek el, s ebben a „láthatatlan fényben” lehet tanulmányozni a falakon világító grafikákat és más fénytani jelenségeket, de van mini lézerbemutató is! A stúdió munkatársai csoportos látogatás esetén szakvezetést biztosítanak, de gondoltak a vidéki érdeklődőkre is, így a bemutató egy része vándoroltatható. öveges professzor módszereit megőrizve, létrehozták az Öveges-kört, amely 1986. január 1-től újra indul. A körben egyetemi oktatók irányításával mindenki maga végezheti el a kísérleteket. Van köztük olyan, amely bűvészmutatványnak is beillik. A Skála-Coop részére varrnak férfinadrágokat jelenleg a szolnoki V5r5s Csillag Ruhaipari Szövetkezet tiszaföldvárl telepén. A szalagon lévő fazonból 6 ezer darab készül (Fotó: T. K. L.) A Tiszát kutatják II tározótó egy évtizede Angol nyelvű tanulmányok a Tisciában Mocsárfelújitás a Hortobágyon A Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek a tervei alapján elkészítették a puszta egyik legféltettebb részének, a kunkápolnási mocsárnak a rekonstrukciós tervét. Ha az időjárás megfelelő lesz, akkor januárban hozzá is kezdenek a munkálatokhoz a vízügyi építő vállalatok szakemberei, s a tervek szerint 1986-ban be is fejezik a rekonstrukciót. A kunkápolnási mocsár 3000 hektárnyi területe magába foglalja mindazokat az élőhely-típusokat, amelyek valaha jellemzőek voltak a Hortobágyra. A hatalmas kiterjedésű nádasok között néhol vízfelületek csillannak meg, de ezeket többnyire teljesen beborítja a buja vízi növényzet. A mocsarat széles gyűrűként réti zóna öleli körül, átmenetet alkotva a vízivilág és a száraz puszta között. A munkálatok során megoldják a mocsár friss vízzel való ellátását a Tiszából. Mélyítik a vízvezető csatornákat, és az úgynevezett halágyakat. Egyes részeket megtisztítanak az elhalt vízinövényektől, s elvezető rendszereket is építenek arra az esetre, ha túl sok víz lenne a védett területen. Új Zalahús- szalámi Hosszú szavatosságú szalámi gyártására rendezkedik be a Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Az új termék íze hasonlít a téliszalámira, az ára viszont lényegesen olcsóbb lesz. Nagyrészt abból a jó minőségű, de formai okok miatt már nem exportálható nyesedékhúsból készítik, amelyet jelenleg kényszerűségből még alacsonyabb értékű áruk előállításánál használnak fel. Az újfajta szalámi az év második felében jelenik meg az üzletekben. Gyártására az Állami Fejlesztési Bank támogatásával évi 600 tonna teljesítményű, klimati- zált érlelőtereket magába foglaló részleget építenek és szerelnek fel Zalaegerszegen. Az elmúlt év utolsó havában Szegeden tartotta soros ülését — immáron ez volt a 16. — a Magyar Tudományos Akadémia Tisza-kutató Bizottsága. A bizottság múltjáról. tevékenységéről. a közelmúlt kutatásairól kérdeztem dr. Bancsi Istvánt, a Kötivizig vízellátási és vízvédelmi osztálya szolnoki laboratóriumának vezetőjét, a Tisza II tározó térségében végzett kutatások szervezőjét. — A Tisza-kutatás több mint negyedszázada kezdődött a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tudósainak, profesz- szorainak, tanárainak, kutatóinak közreműködésével. Többször átszerveződött a csoportosulás, volt olyan időszak, amikor — anyagi támogatás hiányában — csak egészen laza keretek között dolgozott. Ma az Akadémia anyagi támogatását élvezzük; a fő kutatási irányok figyelembevételével pályázatot ír ki az MTA, és aztán anyagilag támogatja az elnyert pályázatokat. A kutatók munkáját az intéző bizottság fogja össze. — Kik a bizottság tagjai, milyen munkamegosztásban dolgoznak? — A bizottság munkájában évente harminc-hatvan kutató vesz részt, szakmájuk szerint legtöbben biológusok és vegyészek. A két szegedi tudományos műhely munkatársain kívül tagjai a vízminőségvédelemmel foglalkozó intézmények munkatársai: a Tisza menti vízügyi igazgatóságok!, a közeáészségügvi és járványügyi intézmények dolgozói, a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet munkatársai. Az elmúlt fél évtizedben a bizottság ió kapcsolatot alakított ki » szovjet és a jugoszláv szakemberekkel, természetesen ők is részt vesznek konferenciáinkon. A kutatásokat egyénileg, vagy egy-eav témához igazodva kisebb munkacsoportokban végezzük. A Szolnok megyei kutatók 1972-től — a kiskörei vízlépcső átadását követően — kapcsolódtak be a Tisza-kutatásba. hiszen a vízlépcső működése, a tározótó kialakítása után változások voltak várhatók a térség növény- és állatvilágában. Az elmúlt években a Kötivizig és a megyei Köiál hat szakembere vett részt a kutatásban. A bizottság tagjai a következőképp osztják meg a feladatokat: amint említettem a Tisza II tározótó térsége a miénk, a Tiszaalpári medence és a Mártélyi Tájvédelmi Körzet a szegedieké. és van olyan munkacsoport. amelynek tagjai a Tisza egész szakaszán végeznek kutatásokat. Általában évente egyszer találkozunk mindannyian. Ezek az ankétok nyújtanak alkalmat a tudományos vitákra, a véleménycserére és a feladatok megf ogalm ázásé ra. — Már a Tisza-kutatás első éveiben napvilágot látott tudományos szakfolyóiratuk, az évente megjelenő Tiscia. Miért angol nyelvű ez a vaskos — 200 oldalas kiadvány? — A folyóirat érdeme, hogy biztosítja a tudományos publikációk megjelenésének lehetőségét. Egyes számai az előző évi vizsgálatok eredményeit tartalmazzák. Az angol nyelvűség adja a Tiscia nemzetközi értékét. így az egész világon olvasható és cserébe közel ötven féle tudományos folyóiratot kap érte bizottságunk. Ezzel vált lehetővé, hogy az évek során a bizottságnak tekintélyes könyvtára jöjjön létre. A Tisciában közzétett publikációk magyar nyelven készülnek, szakfordítók ültetik át őket angolra. Természetesen a magyar nyelvű kéziratok is megtalálhatók a könyvtárban. — Mivel foglalkoztak a közelmúltban a Tisza U tározótó térségének kutatói, melyek voltak legfőbb tapasztalataik? — Kisköre környékén foglalkozunk hidrológiával — azaz vizsgáltuk a felszíni és a felszín alatti vizek különböző tulajdonságait, — víz- és üledékmintáival, a plankton élővilágával, a vízi és a vízpairti növényvilággal. A mostani tanácskozáson megfogalmazhattuk a vízlépcső működése és a tározó élete elmúlt 10 évének tapasztalatait. Kimondhattuk, hogy a tározó vizének minősége megfelel az alapvető célkitűzéseknek ; jó minőségű öntözővizet ad és megfelelő életviszony kát biztosít az élővilágnak. Olyan gazdag és változatos élővilág alakult ki. amely garancia arra. hogy az esetleges kedvezőtlen hatásokat különösebb megrázkódtatás nélkül elviselje, ezek következményeit hamar kiegyensúlyozza. Megállapíthattuk azt is, hogy a vízügyi beavatkozások — amelyek a víz minőségének védelmét szolgálták -*• elérték céljukat, összességében a tározó vize valamennyi vízhasznosítási igénynek megfelelt. Az elmúlt 10 évben megkezdtük feltárni a Tisza lebegő anyagai — ettől „szőke” a folyó, — a feltöltődés. és a vízlépcső üzemrendjé- nek összefüggéseit. Levonhattuk azt a következtetést, hogy a folyó vízjárásához, a hordalékossághoz igazított üzemrenddel a feltöltődés üteme befolyásolható. Egri Sándor A belkereskedelem részére gyárt cirok- és vesszőseprűket a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz