Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
1986. JANUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki felszíni víztisztítómű telepén háromezer köbméteres új déri tőmedencét építenek. A létesítményt újszerű technológiával, előrlegyártott elemekből a KÉV Metró szakemberei építik. Ez a módszer olcsóbb a korábban alkalmazott technológiánál és nagytömegű import fazsaluzó anyagot takarítanak meg ezzel az eljárással. A több mint tíz tonnás előregyártott elemeket a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában készítették, és az Építőipari Gépesítő Vállalat 80 tonnás mozgó daruja emelte a helyére. Amint a most épülő héjszerkezettel elkészülnék, megkezdik a belső szakipari szereléseket. Az új derítőmedencét 1986 második felében állítják üzembe, s ezzel jelentősen csökken majd a csúcsfogyasztási időben a nyomásingadozás a szolnoki ivóvízvezetékes hálózatban. Uj derítőmedenc épül Szolnokoi 1. Az ÉGV 80 tonnás mozgódaruja helyére emeli az egyik előregyártott betonelemet 2. Feszülnek a palástot tartó drótkötelek 3. A végszerelést végzik a medence terelőkúpján Eredményes akció Keresik a kocákat Fonodái rekonstrukció Pipán Megkezdték a fonoda és a kikészítőüzem rekonstrukcióját a Pápai Textilgyárban, ezzel a beruházással 1987-re befejeződik a gyár teljes felújítása. A szövőgépek cseréjére ugyanis már a hatodik ötéves tervidőszakban megtörtént. A megfiatalított üzemek nemcsak a többlet- termelésre adnak lehetőséget, hanem arra is. t.ogv a hetedik ötéves tervidőszakban olyan termékszerkezetet alakítsanak ki, amellyel gyorsan, rugalmasan,„tudnak alkalmazkodni a divatirányzatokhoz, a változó piaci igényekhez, s a minőség tekintetében is előre lépjenek a közepesek mezőnyéből. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok kocakihelyezési akciója iránt növekszik az érdeklődés. A január 1- től érvényes, a kistermelők szempontjából előnyösebb sertésfelvásárlási árak máris éreztetik hatásukat. Különösen sok vemhesállat talált gazdára az elmúlt év utolsó ihónapiában. amikor is már ismertek voltak az 1986-ra szóló -a korábbinál kedvezőbb szerződési lehetőségek. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttől kapott tájékoztatás szerint tavaly ösz- szesen 70 ezer kocát fogadtak a kistermelők, a tervezettnél mintegy 10 ezerrel többet. Az egy évvel korábbihoz képest különösen szembetűnő a növekedés: 1984-ben körülbelül 52 000 anyaállat talált gazdára. 1985. decemberében különösen élénk volt forgalmazásuk, ebben a hónapban 10 ezer állatot helyeztek ki. A tröszt tervei szerint 1286- ban különben mintegy 80 ezer kocát értékesítenek ily módon. A kocák ára 6500 forint, most azonban több vállalat ennél alacsonyabb árat számít fel. A termelői ár azonban 5500 forint alá nem eshet. Vélemények a VII. ötéves tervről Az Országgyűlés december 21-i ülésén elfogadta a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. A törvényerőre emelt új középtávú tervet részletesen ismertették a december 23-i lapok. A következő hetekben vezetőknek, dolgozóknak, közéleti tisztségviselőknek az ötéves tervről alkotott véleményét adjuk közre. Jobban kell alkalmazkodni a körülményekhez Fenyvesi József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára: — Az Országgyűlés téli ülésszaka méltán váltott ki nagy érdeklődést a közvéleményben, hiszen 1985-telegy nehé? ötéves időszakot záriunk, amely egyaránt szolgált eredményekkel, gondokkal és tanulságokkal. Ezekből okulnunk és tanulnunk kell, mert könnyebbnek az új tervidőszak sem ígérkezik. A terv gazdaság- és társadalompolitikai céljai világosan tükröznek három fontos követelményt: a felada- 1ok középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, s ennek függvényében az élet- körülmények jobbítása áll: világosan érzékelhető, hogy a célok eléréséért többet, s főleg másként kell dolgoznunk; a gazdaság hatékonyságának növelése ma nem pusztán elhatározás kérdése, hanem mindenkitől — központi szervektől, gazdasági egységektől, dolgozóktól — a körülményekhez jobban és gyorsabban alkalmazkodó munkát követel. — A tervcélok elérésének — a jobb munka mellett — ön szerint mi még az alap- feltétele? — Elsősorban a tudatformálás, pontosabban a gyökeres szemléletváltozás. Mert az említett követelmények teljesítéséhez alapot ad, hogy eredményeink és az utóbbi időben tapasztalható megújulási erőfeszítések önmagukban is kiváltják a megőrzésre és a javításra irányuló tisztességes törekvéseket. Ez azonban még nem elegendő, mert a követelményeket mindenütt és mindenkinek helyesen kell értelmeznie, elfogadnia és azok szerint dolgoznia. Ehhez természetesen az is elengedhetetlen, hogy fokozódjon a nagyobb, a minőségileg jobb teljesítményhez fűződő érdekeltség. — Az érdekeltség és a hatékony foglalkoztatás növelése megfelelő hangsúlyt kapott a tervtörvényben? — Igen, de ezt is helyesen, a maga realitásában kell értelmeznünk. A terv elveinknek és az Alkotmánynak megfelelően deklarálja a teljes foglalkoztatás fenntartását Mindannyiunk érdeke azonban annak megértése és gyakorlattá tétele, hogy a teljes foglalkoztatás egyúttal szükségképpen a munkaerő leghatékonyabb foglalkoztatását is jelenti, sőt csakis így értelmes cél. A hatékonyabb foglalkoztatás pedig jobb munkaszervezést produktívabb munkát, s ennek megfelelően magasabb munkadíjazást követel. Ezért, ahol szükséges, feltétlenül meg kell gyorsítani a munkaerő átcsoportosítását, átképzését — a dolgozók alapvető érdekeinek sérelme nélkül. Meggyőződésem, hogy e folyamat sikeres végrehajtása is elősegíti annak a jogos, társadalmi méretű igénynek az érvényre jutását, hogy a dolgozók fő munkaideje megfelelő védelemben és elismerésben részesüljön. — Az életszínvonal javítását szolgáló célok megfelelőek, elérhetők? — Reálisak. Mert azt világosan kell látnunk, hogy ilyen feszített gazdasági helyzetben a terv eleve szerényebb mértékben tartalmazza az életszínvonalat növelő célokat. Ezek azonban megalapozhatók és nem is csekélyek. Hogy csak kettőt említsek: nagy jelentőségűnek tartom a nyugdíjasok helyzetének javítását, a „mennyiségi hátralékok megszüntetésének” célját, és a munkabéren felüli jövedelmek szigorúbb és igazságosabb elosztásának követelményét. Vé£ül — az említetteken túl — úgy gondolom, hogy a tervtörvényben szereplő feladatok összhangban vannak a népgazdaság helyzetével, feltételeinkkel. A célok elérése azonban mindannyiunktól nagy felelősséget, hozzáértő munkát igényel. A munkaidő kihasználása nemcsak a dolgozón múlik Fógel László, a Ganz Villamossági Művek művezetője: A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának lakatos-hegesztő részlegében Fógel László 1971 óta művezető, harminc beosztott szakmunkást irányit. — Az új ötéves terv céljai közül engem a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem, munkakultúra fejlesztése ragadott meg legjobban. Ezek körül ugyanis még mindig akad félreértés. Vannak, akik hajlamosak ezeket kizárólag a dolgozókra hárítani. Holott a lakatos vagy a hegesztő hiába szeretné munkával eltölteni a munkaidejét, amely egyébként anyagi érdeke is, ha. rossz a munkaszervezés, ha elkapkodottak a megrendelések, egyszóval, ha nincs elég munka. Minderre van közeli példa is: miután mi leányvállalat vagyunk, kissé kiszolgáltatott a helyzetünk az anyagyárral szemberv Ha odafönn hibát követnek el, idelenn isszuk meg a levét. Mostanában egy külföldi megrendelő visszamondott egy akkora tételt, amely több ezer óra munkát jelentett volna. Lehet, hogy erröi az üzletkötők nem 't • he'.iek ám a lakatost, a hegesztőt, forgácsolót nagyon kellemetlenül érinti. Ezekben a napokban folyik a kapkodás, hogy gyorsan más megrendelő után nézzenek. Nem tagadható persze, hogy a munkaidő kihasználása az egyénen is múlik. Nem szentek dolgoznak nálunk sem, előfordul, hogy valaki megpróbál lazsálni, esetleg különböző indokokkal elkéredzkedni. Az viszont tény, hogy a mi gyárunkban, legalábbis ismereteim szerint, az országos átlagnál jobb a munkafegye- 'em. Problémát jelent a gyárban jelenleg érvényben levő bérezési forma, az órabér és teljesítménybér variáció. Ügy gondolom, ha az a kísérlet — amelyről már sokat hallottam, hogy összekapcsolnák a főmunkaidős és a gmk-s tevékenységet — beválna, biztosan sikert aratna. Arról van szó. hogy ha a dolgozó a főidejében négy óra alatt teljesíti a nyolcórás normát, a munkaideje többi részét gmk-ban tölthetné, vagy esetleg más mur^ka területen besegítene. Azt nem tudnám megmondani, mennyit kellene keresnie a szakmunkásnak a főmunkaidejében, hogy ne kényszerüljön géemká- zásra. A csarnokban, ahol dolgozom, a szakemberek évente harminc-negyvenez- ret keresnek a munkaidő utáni tevékenységükkel. A munkakultúrához, a munkafegyelem betartáséhoz hozzátartozik a jó munkakörülmény is. Ezen lehetne javítani a Ganzvillnél, mert a zajszint magasabb a megengedettnél, azonkívül rendkívül rossz a világítás a lakatos-hegesztő csarnokban. Az adagiakra, a szociális körülményekre nincs kirívóan rossz példa az üzem dolgozói körében. Egy fiatal házas beosztottam nemrégiben kapott vállalati— OTP kombinációs kölcsönt, amelyből lakást épít. De tudok még vagy három műn- Katársamról, akik mostanában fogtak hozzá családi ház építéséhez. A vállalat mind'ei’kmek segít, akinek példás a munkafegyelme, több éve itt dolgozik és más hasonló feltételeknek megfelel. az új kölcsörikedvez- ményeknek pedig — amelyek szerintem jól tükrözik az ötéves terv szociálpolitikai irányait — igen jó visszhangja van a dolgozók körében. L. Gy. — B. J.
