Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUAR 7. EgóazsógUgyl zárszámadás — 40 óvrőI Esélyegyenlőséget az élethez Nem vették komolyan a „játékszabályokat"? Minél tovább halasztják, „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét!” — még 1946-ban fogadta el ezt a definíciót az Egészségügyi Világszervezet. Vagyis: nem elég, ha egy ország lakosságának egészségi állapotát vizsgálva csak a demográfiai, a születési, a haláiozáDr. Forgács Iván orvosírónak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában nemrég megjelent Egészségügy című könyve a magyar egészségügy felszabadulás utáni négy évtizedes fejlődését mutatja be, eljutva napjaink embere egészségi állapotának és egészségügyi ellátásának értékeléséhez. A szerző egyetemi tanár, az Orvostovábbképző Társadalomorvostani Intézetének igazgatója, hazánk képviselője az Egészségügyi Világszervezet Végrehajtó Tanácsában. Országhatárokat is túllépő, átfogó, széles körű ismeretével könyvében tükröt állít elénk, amelyben nemcsak a magunk múlt-jelen-jövő képét, hanem Európa egészségi állapotát is láthatjuk. Többek között választ kapunk arra a kérdésre, hogy mennyire egészséges a magyar lakosság? 1950—60 között kifejezetten javult egészségi állapotunk. 1965—1980 között viszont, míg a csecsemő- és anyai halálozás igen jelentős Milyen a helyzet országhatárainkon kívül, mennyire egyenlőek esélyeink? Két „kemény adat”, a születéskor várható élettartam, és a halálozási mutatók összehasonlításával az író szépítés nélkül tárja elénk a valóságot: az európai országokban a férfiaknál 55 és 73 év, a nőknél 57 és 80 év között változik a születéskor várható élettartam. (Magyarországon 1983-ban 65,6 és 73 5 év volt ez az érték). A csecsemőhalandóság is 7 és 100 ezrelék között változik (a hazai 19—20 ezrelék körül si adatokat, a várható átlagos élettartamot, a kórházi ápoltak, a bejelentésre kötelezett betegek számát. a táppénzes napok mennyiségét veszik alapul a szakemberek, a szociológiai tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül a megítélésben. mértékben csökkent addig a 30 éven felüli korcsoportban különösen a férfiak helyzete romlott a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok és a balesetek következményeként Húsz év alatt megkétszereződött a táppénzállományban lévők száma, több lett a rokkant- nyugdíjas. Az egyre növekvő szeszesital-fogyasztás miatt 100 ezer lakos közül 55 alkohol okozta elmebajban szenvedőt tartanak nyilván. Elgondolkodtató ez a kedvezőtlen fordulat, annál is inkább, mivel az egészségügyi ellátás 1965-től jóval többet tudott, tudhatott volna nyújtani, mint korábban. (A könyv bemutatja a kórházi, a járóbetegellátást magába- foglaló egészségügyi intézményrendszer felépítését, fejlődését, működését, kitér arra is, hogy mibe kerül ma hazánkban az egészségügy). Egy jelenre vonatkozó statisztikai felmérés szerint a magyar lakosságnak csak alig több mint fele biztosan egészséges: 40 százaléka idült betegségben szenved. van). A különböző társadalmi rétegek között — azonos országon belül is — akár kétszeres eltérés lehet a csecsemőhalálozásban, a baleseti halálozásban, a tüdőrák, a szívinfarktus előfordulásában; háromszoros különbség adódhat az alkoholos májzsugorodás okozta halálozásban. A 15—34 éves korosztályt tekintve a férfiak halálozása egyes országokban háromszor magasabb, mint a nőké (Magyarországon 2,45-ször). A különbségek zöme az élet- és munkakörülmények közötti differenciákból adódik, ezek csökkentésével el lehetne érni a valamilyen okból hátrányos helyzetű csoportok, rétegek egészségi állapotának javítását. Esélyeink a hosszabb életre feltétlenül függenek a betegségek megelőzésétől, a helyes életmódtól, a rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, alkoholizálás) csökkentésétől, megszüntetésétől, a rendszeres mozgástól, a stresszhatások Jel kerül épétől, továbbá környezetünk állapotától, beleértve a munkahelyi és családi életen túl a település színvonalát, tisztaságát, (levegő, ivóvíz). Mindenesetre életünk minőségét, az esély- egyenlőséget továbbra is lényegesen befolyásolja az egészségügyi ellátás színvonala. Hogyan lesz az ezredfordulón? A szerző az Egészségügyi Világszervezet „Egészséget mindenkinek 2000-re!” — stratégiai célkitűzéssel ösz- szevetve ismerteti; hogyan állunk, milyenek a kilátásaink, hol tart majd a magyar egészségügyi az ezredforduló táján. Nem éppen rózsaszín a kép; 15 év alatt csaknem fél millióval fogy a népesség, főleg a fiatalabb korosztályban lesznek kevesebben. 200 ezerrel több 60 éven felüli lakos várható, tehát növekszik a gondozásra szorulók száma. Feltételezhető, hogy a munkaerő hatékonyabb felhasználásával egyes betegségekkel jobban kell számolni (szív- és érrendszeri, neurózis, mozgásszervi). éppen ezért sürgető ezek megelőzésére, illetve a gyógyításukra való felkészülés. Folytatódik az urbanizáció, növekszik a szabadidő, remélhetőleg átalakulnak, kedvezőbbek lesznek táplálkozási szokásaink, javul a közlekedési morál, fejlődik a munkavédelem, s mindez az életmódot olyan irányba fogja változtatni, hogy a 35—59 éves korosztály megbetegedési aránya várhatóan csökkenni fog. — ha — A tükörben: múlt, jelen, jövő Szépítés nélkül A hírlapkózbesítö Csak a kerékpár el ne romoljon! Hat éve. mikor a gyermekgondozási segély leteltével ismét munkára jelentkezett, a Hűtőgépgyár csak háromműszakos állást kínált neki. Egyedül nevelte kislányát, hogyan vállalhatta volna el?! Kötetlenebb munkát keresett, így esett választása a postára, ahol a hírlapok kézbesítését bízták rá. Azóta se bánta meg a változtatást, a jászberényi postahivatal pedig egy jó munkaerőt köszön a gyárnak. Megbízható, pontos udvarias. Így jellemzi Orosz Máriát a hivatalvezető. A körzetében szeretik, panaszt nem hallani rá. A megközelítőleg 15 kilométeres „járáson”, a Rákóczi úton, a Pesti úton és környékén pedig sok lakás tartozik hozzá. Még nem számolta össze, de szinte kivétel nélkül mindegyikbe visz valamilyen újságot. Naponta 800—1000 lappal, folyóirattal indul útjára a reggeli elosztás, számolás után Megpakolja a szolgálati kerékpár csomagtartóját., és kezdi hét óra, negyed nyolc körül, a megszokott rendben a kézbesítést. Elmúlik dél. mire a Pesti úti tömblakásoknál kiürül a t>ska. Méltatlankodtak is emiatt a lakók egy ideig, de tudomásul vették, hogy a járati rendet a posta előírja, attól nem térhet el a kézbesítő. Az útvonalat próbákkal határozzák meg, az rögződik a postásban, és pontosan tudja, mikor hová ér. mit kell a ládába csúsztatni. Van. aki már az ajtóban várja, és a kezéből kapja ki. hogy mohón végigfussa a lapot. Naponta a megszokott házak, arcok követik egymást, változást alkalmanként az expressz-levelek kézbesítése, vagy az előfizetések módosulása jelent, mégis más minden nap. Mint ahogy az emberek sem egyformák, úgy útközben is mindig adódik valami. Az időjárás viszontagságait pedig különösen jól érzékelik a postások. Legfeljebb eev hirtelen záporra lehet behúzódni valamelyik kaoualiba. egyébként menni kell, mert váirják a nao híreivel, eseményeivel. A hideghez, szélhez, esőhöz még csak hozzá lehet szokni, akkor van igazán baj, ha útközben elromlik a kerékpár, tövist kap a gumi. Ha van valami kérése a főnökeitől, hát az, hogy ilyenkor azonnal iavítsák meg, mert vállon széthordani azt a 30—40 kilót, ’nem embernek való munka. A gumiragasztást már megtanulta. de a kerékszereléssel a múltkoriban hosszú időt eltöltött. Ki gondolná, hogv egy kézbesítőnek ehhez is kell érteni, ha munkáját jól akarja végezni! Márpedig Orosz Máriával elégedettek, nemcsak a lakók, hanem — elismerések, jutalmak igazolják, — „odabent” is. A Néplapot olvassák a körzetében a legtöbben pontosan 415 példányt hord ki, ezután a Népszabadság következik 241 darabbal, és még ötvenféle lap, folyóirat tölti meg a táskát. Nyaranként általában csökken az előfizetők száma, ezért minden szeptemberben a posta lap terjesztési kampányba kezd, hogy visszaszerezze a nyé.ri programok miatt feledékeny olvasóit. Az ő körzetében a nyári hullámvölgy kisebb, mint másoknál, és évek óta folyamatosan emelkedik az előfizetők száma. Nem titkolja, hogy sokat törődik a két lap előfizetőinek gyűjtésével. Idén is megkapta mind a 13 hírlapkézbesítő a feladatot, hogy legalább három úi Népszabadság-előfizetőt szerezzen. Mit tehet a jó postás ilyenkor? Orosz Mária rövid másfél hónap alatt 24 nevet tett le a hivatalvezető asztalára. Ez nemcsak a lan érdeme, az újsághoz fűződő bizalom megszerzésében nagy szerepe van a pontos, megbízható kézbesítőnek is. — lp — annál többe kerül Mi lesz veletek Vörös Csillag úti lakások? Mint minden, jól tudjuk, így a házak is idővel elhasználódnak és felújításra szorulnak. Különösen azok, amelyek közvetlenül a háború után. vagyis ’48-ban, ’49- ben, ’50-ben épültek. Ilyenek Szolnokon a Vörös Csillag úti lakások is. S mivel ezek tanácsi kezelésben vannak, ezért minden gondjuk- .bajuk az Ingatlankezelő Vállalatra hárul. Aki ismerős Szolnokon, annak nem kell bizonygatni, hogy azok a házak mára jócskán megértek a felújításra. Az IKV terveiben szerepeltek is ezek a munkák, így készült el a 48—30-es számú ház 32 lakásának felújítása. Akkor még ki gondolta volna, hogy a másik ház esetében nem ilyen simán mennek majd a dolgok. Pedig ezeknek az épületeknek a felújítását — ugyanúgy, mint az előzőét — a Szolnoki Építő Javító és Szolgáltató Vállalat végezte, illetve kezdte el. De nem folytatta ... Ügy látszik, az IKV és a kivitelező vállalat közti több évtizedes jó kapcsolat már a múlté. De mi is történt valójában? Talán a már említett jó kapcsolat miatt fordult elő, hogy a két cég vezetői a „játékszabályokat” nem vették olyan komolyan. Vagyis a szerződéseket nem kötötték meg. s így mindenféle papír nélkül indult a munka. Igaz, az IKV ’84 novemberében megrendelte ennek a háznak a felújítását, s a Szolnoki Építő Javító és Szolgáltató Vállalat szakemberei tavaly februárban fel is vonultak. Akkor még úgy látszott, hogy minden rendben fog menni. De időközben kiderült, hogy nemcsak sima (felújításról valn szó, hanem a födémeket is cserélni kell, mivel életveszélyesek. Így az IKV a Budapesti Műszaki Egyetemtől kért szakvéleményt, ők megvizsgálták az épületet, s megállapították, hogy „csak” a tartó és összekötő gerendákat kell újjal helyettesíteni. A szakvélemény mellé az Építő Javító és Szolgáltató Vállalat kiviteli tervet kért, amelynek alapján elkészítették volna a költségvetést. Ezt nem kapták meg, ellenben tavaly az év közepén megérkezett hozzájuk a szerződés. amely az első ütem munkálatait tartalmazta a födémcseréig. Tehát azt nem. A kivitelező pedig így nem vállalta a további munkákat, mivel nekik egyrészt nem volt annyi pénzük, hogy a felmerült plusz feladatokat is finanszírozni tudták volna, másrészt pedig még az időközben elvégzett munkáért járó összeget sem kapták meg az IKV-tóL Ez a helyzet jelenleg is. S az utolsó csepp a pohárban, amikor az Ingatlankezelő Vállalat a megnövekedett feladatok ellenére továbbra is ragaszkodott az eredeti, 1985. december 31 -i átadási határidőkhöz. Sőt. kikötötte: ha a kivitelező nem fejezi be az említett időpontra a lakások felújítását, akkor naponta és lakásonként 500 forintos kötbért köteles fizetni. Ilyen terhet pedig egy kis vállalat nem képes kigazdálkodni, hiszen ez az összeg a 32 lakásnál — könnyű kiszámolni — csaknem félmillió forintot jelent havonta. Igaz, a Szolnok Megyei Tervező Vállalat elkészítette a terveket, amelyekben 14 millió forintban határozta meg a felújítási munkákat. Igen ám, csakhogy ebben — mint már említettük — nem szerepelt a födémtesere, amely pedig 6 millióval megnövelné a költségeket. Az IKV-nak pedig ennyi pénze nincs, s meglehet, hogy az idén sem lesz. Hát így áll a dolog. Azért néhány tanulsággal szolgál az ügy. Nem ártott volna például, alaposabban fölmérni a hibákat, s csak utána neki kezdeni a munkának. S legyen az bármilyen munka, még egy ilyen felújítást is alapos felmérés és komplett tervdokumentáció nélkül nagy rizikó hozzákezdeni. Mert ha valaki ma arra jár — nem kell hozzá jó szeműnek lennie — könnyen megállapíthatja, hogy az épület állapota a jelenlegi helyzetben csak tovább romolhat. S minél tovább húzódik, annál többe kerül. És ez egyáltalán nem mindegy. N. T. Gyermekbankárok Mágocson Az ország első általános iskolai takarékszövetkezete alakult meg a Baranya megyei Mágocson. Létrehozója az egyik legnagyobb, eredményesen működő „falusi bank”; a 7500 tagot számláló és 157 millió forint betétet kezelő Hegyhát takarékszövetkezet. Az általános iskola szívesen vállalta a kísérletet, hiszen már több éve működik a tanintézetben iskolaszövetkezet is, amely nevelési és gazdasági szempontból egyaránt hasznosnak bizonyult. Az iskolai bank meghatározott időpontokban tart pénztári órákat, amikor a gyerekektől átveszik megtakarított forintjaikat az ugyancsak gyerek pénztárosok. A pénzt kamatozó betétkönyvekben tartják. Bűvöld márkabolthálózat A márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskedelem és a termelők közös, más részük a gyártók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a korábbinál gyorsabban gyarapodott a termelő vállalatok saját bolthálózata, mivel a gyártók egyre inkább felismerik: a mintaboltokban szerzett információkat gyorsabban, jobban hasznosíthatják a termék- választék alakításánál. Beváltak a közös érdekeltségű üzletek is, amelyekben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközökkel, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltségű bolthálózat létesítésére, akár egy. akár több termelő, illetve kjereskedelmi vállalat között. Az ilyen bolthálózatok előnye, hogy mód nyílik alaposabb és hatékonyabb piackutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott márkájú termékek széles körű népszerűsítésére. A vevők is jól járnak, hiszen vonzóbbak az olyan újdonságok, amelyek a szokásosnál gyorsabban jutnak el a termelőtől a fogyasztóig. A márka- és mintaboltok bevétele 1985-ben elérte a 36 millió forintot, s ez a kiskereskedelmi forgalom mintegy 8 százalékát jelenti. A legtöbb mintabolt az élelmiszerszakmában működik, de hagyománya van az ilyen értékesítésnek a bútor-, illetve a textilkereskedelemben is. Nem, vagy csak alig néhány mintabolt működik viszont a műszer, a híradás- technikai, illetve a gépkeres- kede'.emben. Pedig a vásárlók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismerhessék a speciális árusító, illetve bemutató helyeken. Tavaszi divatelőzetes Elegancia, finomság, frissesség jellemezte a Duna Intercontinental Budavár-termében nemrég rendezett divat- bemutatót, amelyen a Magyar Divatintézet az 1986-os év tavaszi—nyári kollekcióit vonultatta fel. Képünkön enciánkék és fekete együttesek langyosabb napokra
