Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
1986. JANUÁR 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kordában a gőz Hétfőre tervezik a kitörés elfojtását Utolsó szakaszába lógott a védekezés A fúrótorony helyén ma már a nyomás alatti beépittiegység (magasodik. (Ennek segítségével csöveket, majd iszapot sajtolnak a kútba, így próbálják megakadályozni a gőz további kiáramlását. Képeinken a szerkezet távolról és közelről látható Fábiánsebestyént elhagyva még vagy másfél kilométert tekereg a bekötőút, aztán a sárba vész. A nap már magasan jár, amikor a helyszínre érkezünk. Előttünk egy kisebb fajta majornak is beillő ideiglenes települést Egymás meglett konténerházak, gépek több mázsás alkatrészek sorakoznak. Itt vertek tanyát a gőzkitörés elfojtásán dolgozó szakemberek. — No, ezt sem ússzuk meg szárazon — bólint kollégám a hatalmas iszaptenger felé. Igaza van, hiszen bokáig ér a pépes sár. Először a gyepen indulunk a kút irányába, az!Bán mégis a gépek taposta csapást választjuk. Hiába, a járt utat a járatlanért mi sem hagyjuk el. Nyakig sáros, bőrruhába öltözött emberek serénykednek mindenfelé. A kút körül már alig halljuk egymás szavát. — A kilépő szelvénynél 120—125 decibel, itt pedig ahol állunk, 100—105 decibel lehet a hang erősséget — kiabálja túl a mo- raljást Udvardi József — munkavédelmi és tűzvédelmi felelős. — S ez akkor értékelhető igazán — folytatja —, ha elmondom, hogy 80—85 decibell fölött már komoly károsodás érheti a hallószerveket. Úgyhogy menjenek vissza, s kérjenek maguknak sisakot meg füldugót. A gőz hangja rosszabb mint a gázé, mert mélyebben „orgonái”. Meggyőzött bennünket. Így hát nem tudunk mást tenné: visszafordulunk. Megkapjuk a védőfelszerelést, s újra nekivágunk. Az úton Götz Tibor, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt biztonságtech-. .nikai osztályának vezetője, az itteni munkák irányítója közeledik felénk. Gyorsan túljutunk az első kézfogáson, s rögtön magya-' rázni kezd: Bővítik az úrkúti mangánbányát Mezőkapcsolással hosszabbítják meg az úrkúti mangánbánya élettartamát. E célból együttesen 1800 méter hosszú feltáró vágatot építenek. Ezekkel majd ösz- szekötik a bányát az újabb mangánteleppel. Így tudják biztosítani hosszú távon a hazai és exportigények kielégítését. — Vasárnap délután fél öttől nem beszélhetünk kitörésről. Attól kezdve kezünkben van a kút, hiszen a tornyot leszereltük és elszállítottuk Nagykanizsára. Ott a Dunántúli Olajipari Gépgyár szakemberei vizsgálják. Amit most a helyén látnak, az a nyomás alatti beépítő egység. Ennek segítségével már elfojtható a kút. — A régi kitörésgátlót kicseréltük újra — veszi át a szót Simon Balázs, a Kőolajkutató Vállalat haj- dúszoboszlói üzemének főmérnöke. — Most egy hidraulikus rendszer segítségével elkezdjük a kút nyomás alatti beépítését. Ezt a berendezést — mutat feléje beszélgetőtársam — Hollandiából 10 kamion hozta. Szóval ezzel a szerkezettel besajtoljuk a béléscsöveket 3 ezer 700 méter mélységig a kútba, s majd különleges eljárásokkal kezelt iszappal töltjük fel a rendszert. így egyensúlyba hozható a nyomás, s visz- szaállítható a kitörés előtti állapot. S hogy mindezt végig tudjuk csinálni, ezért a kiáramló gőzt egyelőre el kellett vezetni — bólint árira ahol áthatolhatatlan a fehérség. Persze ez sem egyszerű dolog, mivel a- feltörő gőz nagy sótartalma miatt vízkövesednek a csövek, ezért állandóan cserélni kell őket. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a kút két oldalán kiépítettünk egy-egy csőrendszert. s amíg az egyik irányba megy a gőz, addig a másik oldalon cseréljük a csöveket. Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy 150 fokos nedves gőz jön a felszínre, és teljesen el- iszaposítia a talajt. Nézzen körül, ezen a terepen nemcsak az ember, de a gép is nehezen mozog. — Hogy mikorra várható a kút elfojtása? — ezt kérdezte ugye. Nem akaAz egészségesebb táplálkozást szolgáló új készítmény gyártásának előkészítését kezdték meg az Abo- nyi Üj Világ Tsz-ben. Úgynevezett extrudálással állítanak majd elő kukoricából és búzalisztből a fogyókúrázók és diétázók részére különleges kenyeret kétszersültet. desz- szertet. Az eljárás lényege, hogy a gabonamagvakat, illetve a lisztet nagy nyomás alatt, magas hő hatására varok jóslásokba bocsátkozni, de remélem, hogy a névnapomat már otthon ünnepelhetem. Az meg a jövő héten hétfőn lesz. Míg beszélgetünk összeül la magyar, és> .külföldi szakemberekből álló stáb. — Arról tárgyalnak odabenn, hogyan lehet legbiztonságosabban lezárni a kutat — szólal' meg mellettem Hegyi Ferenc, a Kőolajkutató Vállalat fúrási főmérnöke. — Ideje lesz már végezni vele, hiszen december 16-a óta nem volt szinte egy szabad percünk se. Itt járt egy amerikai szakértő. s ő azt mondta, hogy ilyen munkával még nem találkozott, pedig eddig a1 világ különböző tájain már 2500 gőz. gáz és olajkitörés megfékezésében működött közre. Nem js csoda, hiszen itt 80 és 350 atmoszféra között változik a nyomás, attól függően, hogy a csővezetékekben mennyire rakódott le a vízkő. — Mire jutottak? — teszem fel a kérdést Győry Gyulának, a Kő- olajkutató Vállalat műszaki főmérnökének, amikor jó két óra múlva a megbeszélés végeztével kilép az ajtón. — Először is nyomás alatt beépítjük a csöveket, majd vízzel hűtjük és iszappal feltöltjük a rendszert — válaszolja. — Ezután pedig a csövön mint egy injekciós tűn keresztül, cementet sajtolunk a kútba. Az megköt, s így megszűnik a gőz további kiáramlása. Ha minden a tervek szerint sikerült, akkor február harmadikára végzünk a munkával. Jócskán benne járunk a délutánban, amikor elindulunk visszafelé. Kibotorkálunk a munkaterületről. Dübörgéshez szokott fülünknek már jól esik a csend. Nagy Tibor Fotó: Hargitai Lajos lósággal felrobbantják — ily módon levegős, nagy térfogatú, speciális alapanyaghoz jutnak. Ebből különféle ízekben kalóriaszegény kenyérfélék vagy akár édesség készülhet. A gyártáshoz szükséges gépeket — lízingszerződéssel — Svájcból szerezték be. A velük készített különlegességekkel fizetik ki a bérleti díjukat is. A próbagyártás előreláthatóan októberben indul. Fogyókúrázóknak Újfajta élelmiszer * Abonyból Kiegészítő tevékenység a tsz-ekben Tények és következmények B tiszafüredi városi pártbizottság ülése A tiszafüredi városi párt- bizottság tegnap tartotta soros ülését és a többi között személyi kérdésben is döntött. Miután Tóth Lajos a párt Központi Bizottságának munkatársa lett, a testület már korábban felmentette őt pártbizottsági, végrehajtó bizottsági tagságából és első titkári funkciójából. A párt- bizottság Gáspár Józsefet, a pártbizottság titkárát választotta meg első titkárnak. Az ülésen részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Több sörárpa Növekszik a hazai felhasználás és az export A Sörárpa Termesztési Társasághoz tartozó gazdaságok az idén a tervek szerint 50 ezer tonnával több árpát adnak a söripar három hazai gyárának, ezen felül az exportot is jelentős mértékben akarják fokozni. A megnövekedett sörgyári igényeket „papíron” a termeltetési szerződésekbe foglaltakkal már január közepéig sikerült fedezniük. Eddig mintegy 35 ezer hektárra szerződtek és [összesen 130 ezer tonna sörárpa átvételére kötötték meg az egyezséget a partnerek. Ha az ősziek esetleges kifagyása miatt tavasszal újabb területek bevetésére kényszerülnének a gazdaságok, úgy a társaság kész újabb szerződések megkötésére is. Annál inkább szorgalmazzák ezt. mivel a belföldi értékesítésen túl 25—30 ezer tonnát exportálnak 1986-ban. többet, mint az elmúlt évben. Tavaszi börze Új kezdeményezés a tavaszi marketingbörzén: az április 16—18. között sorra kerülő eseményen a részt vevő vállalatok azokat a fölösleges anyagokat, alkatrészeket és gépeket, amelyeket főképp importból vásároltak, teljesen díjmentesen ajánlhatják fel. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis szép számmal vannak az országban olyan tőkés behozatalból eredő termékek, amelyek különféle okok miatt nem kerülhettek felhasználásra, s ezeket, vagly ezeknek legalább egy részét ily módon ismét be lehet kapcsolni a népgazdaság vérkeringésébe. „Mi a kiegészítő tevékenységnek köszönhetjük a talpon maradást”. Ekként összegezte a közelmúltban megtett pályájukat egy szövetkezeti vezető. Véleményével nincs is egyedül, a (mezőgazdaság! nagyüzemek nagy része az alaptevékenységen — a növénytermelésen, az állattenyésztésen — kívül .kereste boldogulását. Ezt egyébként a statisztika is igazolja: a mezőgazdasági nagyüzemek bevételének harmada származik a kiegészítő tevékenységből, a nyereségüknek viszont a fele, egyes térségekben ennél is jóval nagyobb aránya. S ahol nem ezt az utat választották? Arra akár tanmese is lehetne két szomszédos gazdaság példája, amelyeket földi%jzilag csupán egy főút, jövedelmezőségben tízmilliók választanak el egymástól. Fél évtizede az út bal oldalán még vígan éltek, napsugarasnak látták jövőjüket, mert tisztes nyereség maradt a számlájukon. Mindezt az alaptevékenységgel érték el, s erre akkoriban büszke is volt a szövetkezet vezetősége. Híresztelték sikereiket, s megszólták azokat, akik a kiegészítő tevékenységben látták jövőjüket. Szemben velük szegényes volt a termelőszövetkezet, veszteséget, veszteségre halmozott, s a szanálási bizottságnak kellett rendet teremtenie. Ennek egyik módszere az lett, hogy új vezetők kerültek a gazdaságba, akik viszont a kiegészítő tevékenység jövedelemjavító hatásában hittek, s annak fejlesztésére alapozták a jövőt. Mostanra átbillent a mérleg nyelve. Az út bal oldalán — a korábbi gazdaság földjén — veszteséges a gazdaság, a másik felén, ha nem is tekintélyes, de biztonságos jövedelemmel zárják az éveket. A mostani lemaradók nem is szégyellik bevallani: tévedtek, amikor lemondtak a kiegészítő tevékenységről, s ez lett a vesztük. A példa igazságához persze még hozzátartozik, hogy ' mindkét termelőszövetkezet kedvezőtlen adottságú, S az általában is igaz, hogy elsősorban e térségek mező- gazdasági nagyüzemei kényszerültek a kiegészítő tevékenység gyorsabb bővítésére. Az átlagosnál mostohább adottságok ugyanis megdrágítják a termelést, s nem teszik lehetővé a nagyobb termésátlagok elérését, így a nagy költség kicsi bevétel összefüggéséből csak szerény nyereség vagy veszteség kerekedhet ki. A kiegészítő tevékenység mostanában országszerte hanyatlik. A VI. ötéves tervidőszak elején még évi 20 százalékkal nőttek a kiegészítő tevékenységből származó bevételek, egyes gazdaságok pedig rövid idő alatt meg is duplázták bevételeiket. A megtorpanás 1984- ben már jól érzékelhetővé vált: a kiegészítő tevékenység termelési értéke folyó áron 2,5 százalékkal nőtt, de változatlan áron ez már csak 0,8 százalékos bővülést jelentett. 1985-ben tovább romlott a helyzet, hiszen változatlan áron számítva csökkenésről beszélnek a gazdaságokban. Ez persze önmagában még nem volna baj, nem rendítené meg a gazdaságokat, ha a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem elég volna a talpon maradáshoz. A kedvezőtlen adottságú körzetekben azonban nem elég, mert a mezőgazdasági termelés kialakult szerkezete az átlagosnál is rosszabb helyzetbe hozza a gazdaságokat. E térségekben, éppen a kedvezőtlen természeti adottságok miatt, az állat- tenyésztésre alapozták a gazdálkodást, amely általánosságban is gyengébben jövedelmez a növénytermelésnél, egyes ágazatai pedig veszteségesek. Magyarán, ha e gazdaságokban adottságaikhoz igazodtak, eleve nehéz helyzetbe hozták magukat. A kialakult termelési szerkezetet persze sok minden meghatározhatta, egyebek között jelentős hatással volt rá az adott gazdaság vezetőinek szemlélete, az irányítás színvonala is. A bevezetőben említett, egyedi példán kívül ezt jól szemlélteti. hogy a kedvezőtlen adottságú nagyüzemeknek csak a 12 százaléka volt tartósan veszteséges a VI. ötéves tervidőszakban, 25 százalékuk viszont magas hatékonysággal — vagyis száz forint befektetés után 12 forintnál nagyobb jövedelemmel — gazdálkodott. ftz eredményesen per -------------------------------g azdálkodók többsége azonban éppen a kiegészítő tevékenység révén került jobb helyzetbe, annak segítségével találták meg a kiutat. Miután most megcsappantak a lehetőségek a kiegészítő tevékenység fejlesztésében, a kilábalás útja is szőkébbre zárult. Segíti rajta az áthatolást, hogy javul az állattartás jövedelmezősége, és a VII. ötéves tervidőszakban a térségi fejlesztési programok is megvalósulhatnak. V. F. J. K Készülnek a villamos gépekhez az alkatrészek a Ganz-Electric szolnoki gyáriban Fotó: T. Z. ' ' ' '
