Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUAR 27. Világos á! Kubában 1985. a III. Kongresszus éve volt. En­nek ellenére csak a közel­jövőben — tehát immár 1986-ban — ül össze a Ku­bai Kommunista Párt III. Kongresszusa. A forrada­lom győzelme, 1959 óta ha­gyomány, hogy minden esztendőt névvel látnak el a szigetországban, s mivel a kongresszust eredetileg már 1985 decemberében tervez­ték, nem csoda, hogy gya­korlatilag az egész tavalyi év ezen esemény jegyében telt. Az előkészítés során azonban kiderült, hogy a rendelkezésre álló idő túlsá­gosan kevés a körültekintő, alapos munkához, így né­hány hónapos halasztással a párt legmagasabb irányító fórumának ülése ^átcsú­szott’ 1986-ra. A KKP első, 1975-ben megrendezett kongresszusa fontos mérföldkőnek bizo­nyult az ország fejlődésé­ben, s nagyon nagy jelentő­ségű volt az 1980-as máso­dik kongresszus is. A mos­tanira azonban minden ed­diginél bonyolultabb nem­zetközi helyzetben, rendkí­vül összetett gazdasági kö­rülmények között kerül majd sor. Ez részben a kö­zeli Egyesült Államok glo­bális politikájával, illetve a karibi térségben tanúsított fokozott agresszivitásával is magyarázható. A nemzet­közi légkör általános romlá­sa idején Kuba különösen fenyegetve érezte magát, hi­szen a hatalmas szomszéd közvetlen közelében kellett megteremtenie a haladáshoz elengedhetetlenül szüksé­ges biztonságot. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy Ku­ba — főként a grenadai ese­mények után — fokozni kényszerült védelmi erőfe­szítéseit, s ma már a terüle­ti milíciák kiterjedt rend­szerével rendelkezik, gya­korlatilag az egész országot védelmi körzetekre osztot­ták, s ez hatalmas anyagi- és munkaerőtartalékokat köt le. A helyzetet súlyos­bítja a kubai területen fek­vő guantanamói amerikai támaszpont jelenléte — az egyetlen amerikai katonai bázis egy szocialista ország földjén. Természetesen a kubai önkéntesek interna­cionalista tevékenysége is további erőfeszítést követel, s ehhez járul még a több országnak nyújtott támoga­tás, illetve a kubai szakem­berek által biztosított segít­ség is. Mint ahogy az a fokozódó aktivitás is népszerűnek mondható, amelyet a kubai vezetés az ország gazdasági fejlődésének meggyorsítá­sa érdekében fejt ki. A nem túlságosan bő beruházási lehetőségeket egyre racioná­lisabban használják ki, s nagy súlyt fektetnek a bein­dított építkezések gyors be­fejezésére. Kiemelt helyet foglalnak el azok az ipari üzemek, amelyek exportké­pes termékeket tudnak gyár­tani; illetve amelyek kor­szerűsítésük után import­cikkeket helyettesítő áru­kat állítanak majd elő. A legutóbbi kongresszus óta eltelt évek alatt Kuba gazdagodott, komoly sikere­ket ért el az élet több terü­letén. Tovább javult pél­dául az iskolai-, az egész­ségügyi ellátottság, bővültek a kulturális-, a pihenési- és sportlehetőségek. A nemzet­közi politikában erősödött a szigetország tekintélye, nem utolsó sorban az által, hogy egy ideig Fidel Castro töl-, tötte be az el nem kötelezett országok szervezetének el­nöki tisztét. „a mi utunk világos, meg­felelően fogjuk elrendezni á dolgokat.-. . Biztosak va­gyunk abban, hogy ezek az elgondolások helyesek és számíthatunk a sikerre” — mondotta közel egy eszten­deje egy interjúban Fidel Castro. Szavai ma is érvé­nyesek, s megerősítésüket jelentik majd a III. Kong­resszus határozatai is. A nagy érdeklődéssel várt ese­mény végül is a nyugati fél­teke mindmáig egyetlen szo­cialista országának jövőjét van hivatva megalapozni. Horváth Gábor Hz alkotó tevékenység, az aktivitás jé feltételei (Folytatás az 1. oldalról) lóit, valamint a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fej­lesztésének fő irányvonalai­ról szóló tervezetet. Ezek a határozatok mindenek előtt a moszkvaiak életkörülmé­nyeinek javítására összpon­tosítanak, előtérbe helyezik a termelés hatékonyságának, a munka minőségének a ja­vítását. A küldöttek megje­lölték azokat az utakat is. amelyek révén javítani lehet a pártszervezetek tömegpo­litikai és ideológiai tevé­kenységét. A konferencia megválasz­totta a moszkvai városi párt- szervezet vezető szerveit, és az SZKP februárban kez­dődő, XXVII. kongresszu­sán résztvevő küldötteket. Az SZKP moszkvai városi bizottságának szombaton tartott plémumán Borisz Jelcint, az SZKP KB titká­rát a bizottság első titkárá­vá választották. Jerevánban szombaton be­fejezte kétnapos munkáját az örmény Kommunista Párt kongresszusa. A szovjet köztársaság leg­felsőbb pártfórumán ele­mezték az örmény SZSZK gazdasági fejlődését, továb­bá meghatározták az SZKP új szerkesztésű programter­vezetéből. alapszabályzatá­nak tervezetéből, valamint a 12. ötéves tervidőszakra vo­natkozó tervezetből eredő pártfeladatokat. A kongresszuson elfogad­ták a köztársaság gazdasági és társadalmi-kulturális programját és tisztségében újraválasztották Karen De- mircsjánt, az örmény KP KB eddigi első titkárát. Az évszázad végére Grú­ziában kétszeresére emelke­dik a munka termelékenysé­ge és a nemzeti jövedelem növekedése csaknem telje­sen a termelékenység javu­lásából adódik. Erről a Grúz Kommunista Párt szombaton befejeződött 27. kongresszu­sán adtak számot. A kongresszuson részlete­sen elemezték a köztársaság népgazdaságának fejlődését és megvitatták az SZKP új szerkesztésű programterve­zetéből, a szervezeti szabály­zat javasolt módosításaiból, az ötéves és a távlati terv fő irányvonalaiból a köz- társasági pártszervezetre há­ruló feladatokat. A Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárává a 46 éves Dzsum- ber Patiasvilit választották. 1896 április 2-re Összehívták a BKP kongresszusát Személyi változások a vezetésben Ez év áprillis 2-re össze­hívták a Bolgár Kommu­nista Párt soron következő, XIII. kongresszusát — egye­bek között erről döntött a BKP Központi Bizottsága január 24—29-én Szófiában tartott kibővített ülésén. A kibővített ülésen sze­mélyi változásokról is dön­töttek. Más megbízatás miatt felmentették tisztsé­géből Todor Bozsinovot a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját és Sztanis Be nevet, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagját. A Központi Bizottság titkárává választották Csudomir Alek­szandrovot, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagját és javasolták a Miniszterta­nács első elnökhelyettesi tisztségéből való felmenté­sét. A BKP KB Politikai Bizottságának pótitagjává választották Sztojan Marko- vot, a KB tagját, a Tudomá­nyos és Műszaki-fejlesztési Állami Bizottság elnökét. Január 27-re összehívták a Bolgár Népköztársaság nem­zetgyűlését, amely várható­an az államapparátus sze­mélyi összetételének meg­változtatásáról is dönt. Hírügynökségi jelentések szerint Dél-Jemen fővárosában normalizálódik az élet A JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnöksége alelnöké- vé választották Haidar Abu- Bakr Attasz miniszterelnö­köt és ideiglenesen megbíz­ták az államfői teendőkkel — jelentette Ádenből a TASZSZ hírügynökség. Az ádeni rádió jelentése szerint Moszkvából hazaér­kezett Haidar Abu-Bakr At­tasz ideiglenes államfő, akit indiai látogatása idején érte a hazájában január 13-án kezdődött összecsapások híre. Indiából a dél-jemeni mi­niszterelnök a szovjet fővá­rosba utazott. A Reuter brit hírügynök­ség adeni jelentése szerint a dél-jemeni fővárosban az élet lassacskán kezd norma­lizálódni: az emberek nappal már kimerészkednek az ut­cára, az üzletekben ismét le­het élelmiszert vásárolni, megkezdték a holttestek el­szállítását. BUDAPEST Ausztrália nemzeti ünne­pe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tá­viratában üdvözölte Sir Ni- nian Stephen főkormányzót. MOSZKVA Az SZKP KB meghívására tegnap este Moszkvába érke­zett Alessandro Natta, az Olasz KP főtitkára. Kísére­tében van Giancarlo Pajetta. Antonio Rubbi és Renato Sandri, az OKP titkárságá­nak, illetve vezetőségének tagjai. BELGRAD A Koszovoból az utóbbi években elköltözött szerbek és crnogoracok közül mint­egy 2500-an visszatértek a tartományba. Ez olyan po­zitív változás, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni — jelentette ki Kolj Siroka, a Koszovoi Kommu­nisták Szövetsége Tartomá­nyi Bizottságának elnöke szombat esti tv-nyilatkoza- tában. KAIRÓ Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet .Végrehajtó Bizottságának elnöke Ammanba érkezett. Husszein jordániai király és Arafat tárgyalásai már ré­gen esedékesek voltak. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szombaton Alek- szandr Vlaszovot nevezte ki az ország új belügyminiszte­révé. A Legfelsőbb Tanács Befejeződött az agazati szakszervezeti kongresszusok sorozata (Folytatás az 1. oldalról) siágának) (klozoktatáspalitika'i állásfoglalása és a felsőokta­tásról hozott határozata nyo­mán megszületett az egész oktatási rendszer tartalmá­nak és szervezetének fejlesz­tési koncepciója, s a végre­hajtás feltételeit megterem­tő oktatási törvény. A nép­gazdaság lehetőségeivel össz­hangban megkezdődött az itt dolgozók anyagi helyzetének és az oktatás tárgyi feltéte­leinek javítása. A mennyisé­gi és a minőségi követelmé­nyektől, a megnövekedett társadalmi igényektől azon­ban — az erőfeszítések elle­nére is — elmaradt a tárgyi és a személyi feltételrend­szer. a munkakörülmények valamennyi oktatási fokozat­ban kedvezőtlenebbek lettek. Az érdekvédelmi munkáról szólva a főtitkár kiemelte: az előző kongresszusnak az élet- és munkakörülmények javí­tását célzó határozatai jó­részt megvalósultak, köztük az alsó- és középfokú intéz­mények pedagógusaira vo­natkozó központi bérintéz­kedés, az ötnapos tanítási hétre való átállás és az ezzel kapcsolatos kötelező óra­szám csökkentése, az óvónők és a szakoktatók szabadság- idejének felemelése, a kitün­tetések számának és az ezzel járó pénzjutalmaknak az emelése. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István. Bevezetőben szólt arról, hogy a szakszervezeteknek — így a Pedagógusok Szakszerveze­tének is — meg kell találnia a helyes arányokat: mikor kérnek, javasolnak, kezde­ményeznek követelnek, vagy éppenséggel emelnek vétót. Az érdekvédelemi tevékeny­ség néhány vonásáról szólva kifejtette, hogy az érdekvé­delmet az esetek többségé­ben egyoldalúan az anya­giakra korlátozzák. Legalább ilyen fontos a pedagógusok számára a felettes szervek és társszervek erkölcsi megbe­csülése — mondotta. Ugyanilyen jelentős sze­repet tulajdonított az Or­szággyűlés elnöke az egész társadalom részéről megnyil­vánuló megbecsülésnek is. Az iskolák életével kap­csolatban Sarlós István ki­tért a pedagóguspálya el­nőiesedésére és a képesítés nélküli pedagógusok problé­májára is. Egyik esetben sem az a megoldás, hogy csökkentsük a pályán levő nők számát, hanem az, hogy növeljük a pályára kerülő férfiakét, s biztosítsuk a ki­sebb fizetésért e munkát vállaló kollégák továbbkép­zését. Befejezésül röviden szólt az 1986—1990(-es időszak egyes gazdaságifejlesztési el­képzeléseiről, kiemelve, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban is tör rekszünk az oktatás terüle­tén meglevő gondok enyhíté­sére. A vitában felszólalt Köpe- czi Béla is, aki a közoktatás és a felsőoktatás korszerűsí­tésének, fejlesztési prog­ramjának néhány soron levő feladatáról, valamint ezek megvalósításának tárgyi és személyi feltételeiről be­szélt. Elmondta: a jövőben széles körű tantereménítési és egyetemi, főiskolai re­konstrukciós programot va­lósítanak meg. s több peda­gógust képeznek. Emellett azonban segíteni kell a ké­pesítés nélküliek, valamint a nyugdíjas pedagógusok be­vonását az oktatásija. A hozzászólók között volt Baranyi Tibor, a SZOT főtit­kári is. A kongresszus teg­nap folytatta munkáját. A kétnapos vitában hang­súlyosan kerültek szóba a pedagógusok élet- és munka­körülményeivel kapcsolatos gondok, így egyebek között lakáshelyzetük javításának kérdése. Nemcsak a pálya­kezdők letelepedéséhez, a kistelepülések pedagógushiá­nyának enyhítéséhez, de a nyugodt alkotómunka felté­teleinek biztosításához is az kell, s hogy az ágazat dolgo­zói az eddiginél nagyobb tá­mogatást kapjanak — építé­si kölcsönökkel, szolgálati lakással, albérleti hozzájáru­lással, vagy éppen az alap­vető művelődési lehetőségek­hez is szükséges utazási ked­vezményekkel. A több mint harminc fel­szólaló között sokan foglal­koztak az iskola irányítási, igazgatási kérdéseivel. az intézményi önállóság érvé­nyesítésének feltételeivel. Az iskola belső életének demokratizmusáról beszélt felszólalásában Varga Lász­ló, a Magyar Üttörők Szövet­ségének főtitkára is, aki hangsúlyozta: ennek kialakí­tásához szükség van a pe­dagógusok és a diákok ér­dekeit. sajátos igényeit, gondjait egyaránt figyelem­be vevő közös mozgalmi munkára, az iskolán belüli politikai és társadalmi szer­vezetek tevékenységének jobb összehangolására is. A vita után a kongresz- szuson határozatot fogadott el. Ez többek között ki­mondja: a szakszervezet to­vábbra is keresse azokat a lehetőségeket és módszere­ket), amelyekkel elősegíthe­tik a közoktatás fejlesztési programjának megvalósítá­sát, az oktatási törvény végrehajtását, s feladata, hogy figyelemmel kísérje az új jogszabályok érvényesü­lését is. Igényelje a szak- szervezet a személyi feltéte­lek javítását, sürgesse a fuedagógushiány tervszerű megszüntetését. Szorgalmaz­za a meglévő anyagi erőfor­rások ésszerűbb felhaszná­lását és támogassa az okta­tás tárgyi feltételeit javító intézkedéseket. Fordítson továbbra is kiemelt figyel­met a nevelési, oktatási in­tézmények és társadalmi— gazdasági környezetük kap­csolatának javítására, szé­lesítésére. A dolgozók élet és munkakörülményeinek javítása érdekében a köz­ponti vezetőség kezdemé­nyezze az oktatásügyi dol­gozók kereseti viszonyainak javítását A vitát követően megvá­lasztották a Pedagógusok Szakszervezetének vezető tisztségviselőit. Az elnök: Szűcs László, főtitkár: Vok- sán József, titkárok: Köpi Lászlóné és Sárdi Lajos. HVDSZ Növekvő igény a kommunális szolgáltatások iránt Szombaton a SZOT Köz­ponti Iskolájában összeült a Helyiipari és Városgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezeté­nek IX. kongresszusa, ame­lyen 285 ezer szakszervezeti tag képviseletében 255 kül­dött tárgyalja meg az utób­bi öt évben végzett munka tapasztalatait és a soron következő feladatokat. Részt vett a kongresszuson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke. Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Vitalij Fedorcsukot, az ed­digi belügyminisztert fel­mentette tisztségéből, mert más megbízást kap. SAN MARINO A San Marino-i Kommu­nista Párt fő feladatának a demokrácia kiszélesítését, a dolgozók jogainak és érde­keinek védelmét, az ország társadalmi—gazdasági prob­lémáinak megoldását, min­denekelőtt a munkanélküli­ség megszüntetését tekinti — jelentette ki Gilberto Ghiotti, a párt főtitkára a XI. kongresszuson elmon­dott beszámolójában. PÁRIZS A francia kormány báto­rítja az ország vállalatai­nak részvételét az amerikai­ak űrfegyverkezési prog­ramjában — ez derült ki Paul Quiles hadügyminisz­ternek egy elektronikai ku­tatóintézet meglátogatá­sakor elhangzott szavaiból. Gál László, a SZOT titkára, Kapolyi László ipari, So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Sáli Ferenc főtit­kár szóbeli kiegészítése egy­aránt kiemelte: az elmúlt öt évben a kedvezőtlenebb gazdasági körülmények el­lenére a szakszervezethez tartozó vállalatok, üzemek tevékenységében fejlődés ta­pasztalható. A VII. ötéves terv idősza­kában várhatóan tovább nö­vekszik a lakosság igénye a kommunális szolgáltatások iránt, és erre a helyiipari vállalatoknak is fel kell ké­szülniük. A beszámolót követő vi­tában az ingatlankezeléssel kapcsolatban elmondták: a lakók gyakran elégedetlenek az IKV-k munkájával és saj­nos nem ritkán joggal. Ezért is tartották fontosnak a hoz­zászólók a speciális szak­munkásképzés megszervezé­sét, több szakma együttes ok­tatását. Tegnap a beszámoló fe­letti vitával folytatta mun­káját a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezetének IX. kongresz- szusa. A vitában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is felszólalt. A miniszterelnök-helyettes az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében köszönötte a küldötteket. Méltatta az ágazati kong­resszusok munkáját, amely — mint mondotta — nem­csak a magyar szakszerveze­ti mozgalomnak, hanem egész társadalmi életünknek kiemelkedő jelentőségű po­litikai eseménysorozata volt. A HVDSZ kongresszusán is a párt, a kormány politiká­ja iránti messzemenő egyet­értés fejeződött ki, miköz­ben a küldöttek rámutattak a megoldandó kérdésekre, a szakszervezeti tagságot, is érintő ellentmondásokra. A helyiipar munkájáról szólva rámutatott, hogy a közszolgáltatások színvona­la közvetlenül hat a lakos­ság közérzetére, ami nagy felelősséget ró az itt dolgo­zókra. A szolgáltató ágaza­tod gazdaságunk fejleszté­sében korábban háttérbe szorultak, lemaradásuk fel­számolására már jó néhány intézkedés történt, de ez rövid idő alatt nem szün­tethető meg. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott, amely többek között ki­mondja, hogy a helyiipar alapvető feladata a lakosság részére nyújtott köszolgálta- tások színvonalának fejlesz­tése, ezen belül a víz- és csatornahálózat bővítése, a lakóházfenntartással kap­csolatos munka javítása. A kongresszus végül meg­választotta a Helyiipari Dol­gozók Szakszervezetének ve­zető testületéit, tisztségvise­lőit. A szakszervezet elnöke: vabók Zoltán, főtitkára Sa­li Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom