Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
10 1986. JANUÁR 25. Kulturális kilátó A sirat» taki Nagy könyvtár tiszteletet parancsoló, áhítatra intó boltozatos terme Pollack Mihály építészeti zsenialitását őrzi. A polcokon helyet foglaló könyvek pedig híven beszélnek a több mint 450 éves iskola történetéről, de sorsuk fonala mentén nyomon követhető nemzeti múltunk minden jelentősebb sorsfordulója. A sárospataki Nagykönyvtár a kezdettől — 1531-től — iskolai könyvtár. Okulásra szolgált azoknak a diákoknak, akik a több mint négy és fél évszázad alatt az iskola falai között megfordultak. S hogy miként gyűlt össze a közel három- százezer kötet? Nos, a fólián- sok az itt tanuló diákok és tanárok iskolaszeretetóről is vallanak. Íme egy jellemző példa: amikor Szath- mári Paksi Pál fizikatanár 1750-es külföldi tanulmány- útjáról hazajött, könyveinek és a vásárolt, iskolaibővítő instrumentumainak súlya a 12 mázsát is meghaladta. De gazdagabb mecénások is bővítették a rangos gyűjteményt. L Rákóczi György és félesége, lórántffy Zsuzsanna emlékezetesen nagy patrónusa volt mind az iskolának, mind pedig a könyvtárnak. Egyik adományuk a századok viszontagságait átvészelve, mindmáig a könyvtár birtokában van, s őrzi az alábbi ajánló sorokat: „A tisztes sárospataki iskola könyve a felséges Rákóczi családtól, amit az előbb említett ifjúságnak ajánl 1637. évi januárjában.” A Rákóczi család iskolát és könyvtárat ápoló tevékenységét azzal koronázta meg, hogy III. Rákóczi Zsigmond, I. Rákóczi György kisebbik fia, a család értékes könyvtárát végrendeletileg a kollégiumra hagyományozta. A könyvtár a fennmaradt katalógusok szerint közel 3 ezer kötetből állt ekkor. Az iskola fennállásának 130. évében ötezerre bővült a kötetek száma, és ezzel alighanem az ország legnagyobb könyvtára lett. A könyvek sorsa... A pártfogó fejedelem „maradékai”, II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc római katolikusok lettek, s ezzel az iskola, de a könyvtár sorsa is megpecsételődött. A jezsuiták lettek az urak, és az új birtokosok az isko\ la falai között, a diákok pedig mi mást tehettek volna, mint két megmaradt tanáruk — Pósaházj János és Buzinkai Mihály — vezetésével elindultak Debrecenen át Erdélybe. Magukkal vitték a könyvtár töredékét, s amikor Thököly Imre elfoglalta Patakot, visszatértek az alma máterbe. Thököly harcának bukása után ismét menniük kellett, ezúttal a közeli Gönczre, majd Kassára, s nyugalom csak 1704-ben költözött a tantermekbe Mi maradt a könyvtárból? örvendetes módon számos könyv élte túl a német zsoldosok kvártélyozását és a többszöri gazdaváltást. A magyar szellemi élet legjelentősebb -küldetését alighanem a felvilágosodás és a reformkor áramlatában vállalta fel a könyvtár. Az 1780-as években — az ország valamennyi tanintézete közül elsőként — már magyar nyelven tanítottak a pataki kollégiumban. Erre az országos törvény csak 1844-ben született meg. Vajon felbecsülhető-e az a felhalmozott tudásanyag, amit éppen ekkor kezdtek haszonnal forgatni a kollégium nagynevű professzorai? ’ A sárospataki Nagy- könyvtár belső törvényeivel egy szakma alapjait is lerakta, hiszen amit akkor elvártak a könyvtár gazdájától, azt bátran állíthatjuk követelményként bármelyik mai könyvtáros elé is. A kitűnő tanulók közül is a legjelle- mesebbet választották könyvtárnoknak. A tanítók azt választották könyvtárnoknak, aki „okos, jámbor, tanult, józan életű, megpróbált hűségű és becsületes, s akinek szakértő munkássága és szorgos gondoskodása által a közösség könyvei és irományai megőriztetnek és közhasználatra kiadatat- nak.” A főkönyvtárosi tisztet látta itt el Erdélyi János főiskolai tanár, akinek irodalmi és lapszerkesztői munkája, de színigazgatói tevékenysége is közismert. Negyvenkilenc éves korában, özvegyen maradva visszahívta az egykori alma méter, melyet úgy ismert mint szülőotthonát, s amelyet szolgált haláláig, ö volt az, aki néhány tanártársával együtt elkészítette a könyvtárrendezés szakszerű tervét, s a tervezet 28 pontja szinte napjainkig irányt szab az itt tevékenykedők munkájának. Az ódon falak között ma is friss szellemiségű reneszánsz szellemek élnek. Űj- szászy Kálmán tanár úr túl a 80. életévén féltő őre e felbecsülhetetlen vagyonnak. Czegle Imre pedig a könyvtár történetének fonalát fonja, s a históriát maid naprakészen adja át utódjának. —pb— Kiállítások, irodalmi estek, közös kiadványok A Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ idei tervei Szolnok megyében is rendeznek barátsági napokat A budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ eredményes és jő esztendőt zárt tavaly. Két barátsági hetet rendeztek, megtartották a hagyományos magyar—bolgár fegyverbarátsági napokat Baranya, Somogy és Zala megyében. A majdnem száz fővárosi és vidéki barátsági napon és estén a magyar társadalom különböző rétegei ismerkedtek Bulgária történetével és kultúrájával, a szocialista országépítés eredményeivel. Tovább bővítették és gazdagították kapcsolataikat a magyar bulgaristákkal Kiemelkedő rendezvények voltak a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a szegedi József Attila Tudományegyetemen megtartott jubileumi ülésszakok, ajmelyeken magyar, bolgár és más meghívott külföldi tudósok vitatták meg Cirill és Metód, a szláv írásbeliség megteremtőinek munkáját és jelentőségét. Október 11-én Zala váróit, Metód tevékenységének egyik színhelyén felavatták a két testvér emlékművét, amelyet Janzer Frigyes készített. Idei terveik összeállításánál kiemelt figyelmet fordított a kulturális központ a jelentős eseményekre és évfordulókra, köztük a Bolgár Kommunista Párt megalapításának évfordulójára, a párt XIII. kongresszusára, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1956 áprilisában megtartott ülésének 30. évfordulójára, az SZKP XXVII. kongresszusára, a spanyol polgárháborúban részt vett nemzetközi brigádok megalakulásának 50. évfordulójára. Sok rendezvényben konkrét formákat ölt majd az a tény is, hogy az 1986-os esztendőt a béke évének nyilvánították. Tovább folytatódik a Hazafias Népfronttal az eddig is nagyon eredményes együttműködéis. '(Budapesten és vidéken 4 barátsági hetet és több mint 30 barátsági napot, estet rendeznek közösen. Gazdag programjukban előadások, fórumok, kiállítások, irodalmi esték, filmvetítések szerepelnek, fellépnek .bolgár művészeti együttesek is. Szolnok megyében szeptember 2-a és 5-e között kerül sor magyar—bolgár barátsági napokra. A rendezvénysorozat keretében Mezőtúron, Kengyelen, Tisza- jenőn és Kunmadarason irodalmi estet tartanak, kiállítás nyílik bolgár képző- művészeti alkotásokból, s kórusok adnak műsort. A kulturális bemutatókon kívül ízelítőt kapnak a barátsági napok résztvevői a bolgár népgazdaság fejlődéséről is. A központ idén is arra törekszik, hogy erősítse és mélyítse együttműködését a magyar társadalmi és kulturális élet, az alkotó értelmiség jeles képviselőivel, s azon munkálkodik, hogy tartós és gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos kapcsolatokat teremthessenek a bolgár kollégáikkal. A Hungarica—Bulgarien sorozatban bemutatkozik néhány magyar bulgarista, ugyanilyen címmel könyv- sorozatot is indítanak. Még ebben az évben két gyűjteményes kötetben megjelennek a Metód jubileumával kapcsolatos budapesti és szegedi tudományos ülésszakok anyagai. Fontos feladatának tekinti a kulturális központ a két nép irodalmának még alaposabb kölcsönös megismertetését. Ezt segítik majd az irodalmi esték, alkotói megbeszélések magyar és bolgár írók között. Márciusban például Georgi Dzsagarov bolgár költő irodalmi estjére kerül sor a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. A magyar és a bolgár társadalmi és kulturális élet, az alkotó értelmiség képviselői közötti kapcsolat elmélyítését számos más rendezvény is szolgálja, így például a közeljövőben filmművészek találkozójára került sor. S folytatódik a bolgár képző- és iparművészek bemutatása is. Érdekesnek ígérkezik két kiállítás — az elsőn három, a legjobbak közé tartozó bolgár marinista festő mutatkozik be, a másikon Plesnivy Károly bolgár tanítványai. Ezt követi a Magyarországon élő és dolgozó bolgár grafikus Rumen Roszev tárlata. A tavaly Budapesten megnyitott új üzletben a hagyományoknak megfelelően árusítással egybekötött népművészeti kiállításokat rendeznek az idén, az egyiken például trojani mesterek mutatkoznak be. A Hemus Külkereskedelmi Vállalattal közös kiállításon pedig megismerkedhet a magyar közönség a bolgár 'könyvkiadás újdonságaival. IMPULZUS Oz alkotó értelmiség lapja Középiskolások figyelmébe n gödöllői egyetem pályázata A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara „Ki tud többet a mezőgazdasági gépészmérnöki hivatásról?” címmel pályázatot hirdet középiskolás diákoknak. A dolgozatban — amely legfeljebb tizenhat gépelt oldalból állhat — arról kell beszámolniuk a fiataloknak, hogy tapasztalataik, véleményük szerint milyen feladatokat oldanak meg a mezőgazdasági gépészmérnökök, milyen szerepet játszanak a termelésben. mi jellemzi társadalmi megbecsülésüket, s végül arra is választ várnak a pályázóktól. hogy milyen ismereteket, élményeket gyűjtöttek eddig az egyetemről. A pályamunkákat 1988. március 15-ig kell elküldeni Gödöllőre. Az ünneoélyes díjkiosztásra — pénz- illetve könyvjutalmat kapnak 3 legsikeresebb dolgozatok készítői — május elején a végzős mezőgazdasági gépészmérnökök gyűrűavató estélyén kerül sor. Tízéves a Vojtina bábegyüttes A debreceni Vojtina bábegyüttes az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az együttes eddig 1122 alkalommal lépett a legfiatalabb korosztály elé produkcióival, s összesen harminc darabot mutatott be. Tavalyelőtt a békéscsabai fesztiválon János Vitéz című produkciójukért megkapták a Nemzetközi Bábművész Szövetség nagydíját. az Unima diplomát. A Vojtinának régi vágya, hogy Debrecenben minél előbb bábszínház alakuljon, a jelenlegi félhivatásos állapotot átmenetinek tekinti. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége — figyelemmel a műszaki értelmiség előtt álló megnövekedett feladatokra — úgy határozott, hogy új szakmai közéleti fórumot teremt nemcsak tagságának, hanem az egész magyar reálértelmiségnek. így indult útjára a kéthetenként megjelenő Impulzus. Vámos Tibor akadémikus, a szerkesztőbizottság elnöke így fogalmazta meg az újság indításának okait: ..Szükség van olyan lapra, amelyben a műszaki értelmiség önmagáról és önmagának szól, igyekszik feltárni és mozgósító javaslataival előre lendíteni azokat a feltételeket, amelyek a reál- értelmiséget alkalmassá teszik történelmi feladatára, hogy vezesse az ország műszaki felzárkózását.” A kedvező fogadtatásra talált Impulzus a technika iránt megnövekedett érdeklődést — a műszaki témákkal foglalkozó egyéb kiadványoktól eltérően — másféleképpen igyekszik kielégíteni azzal, hogy a műszaki úidonságokat. az innovációs folyamatokat, a népgazdaság, illetve a társadalom, — ezen belül is különösen a mérnöktársadalom — mai valóságába ágyazva tükrözte«. Békés megye műemlékeinek túlnyomó többsége az egyházak kezelésében van. A 100—200 éves épületek felújítása jelentős terheket ró a gyülekezetekre. Ezekhez a munkákhoz azonban az egyházak különböző országos és megyei intézményektől támogatást kapnak. így például az Országos Műemléki Felügyelőség segítségével beAz Impulzus feladatának tekinti az alkotó értelmiség hatékony segítését a műszaki-gazdasági problémák innovatív megoldásában, az új gondolatok, megközelítésmódok, a technikai újítások szüntelen keresésében, azon körülmények feltárásában, amelyek segitik a műszaki feilődést. A lapban megtalálhatók a műszaki tevékenységben hasznosítható, gondolatébresztő esszék, viták, könyvismertetők és kritikák, műszaki tudósítások, hírek. Rendszeresen foglalkozik az újság a jövőkutatás kérdésével, a haditechnikával, az ipari formatervezéssel. Az Impulzus iránt növekszik a társadalmi érdeklődés. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a kéthetente megjelenő 64 oldalas kiadvány igen sokrétű informác ciói nemcsak a mérnöktársadalomban népszerűek. A lap a technikai civilizáció hazai és külföldi híreivel, elméleti és mindennapi gond- iainak megírásával, viták közlésével vonzza mindazokat is, akik az új iránti fogékonysággal tevékenykednek. a technika világában élnek. Ahol ielen van a technika, ott nélkülözhetetlen tájékoztató. gondolatébresztő, cselekvésre inspiráló hasznos „segédeszköz” az Impulzus. fejeződik az idén a szarvasi evangélikus templom felújítása, Szeghalmon a római katolikus templom melletti — városképi jelentőségű — fa harangláb rekonstrukciója. Méhkeréken viszont a gyülekezet saját erőből felújítja a görögkeleti templomot. Az ikonosztáz restaurálásához a méhkerékiek Romániából kapnak szakmai segítséget. Békésben Megújuló műemlékek c A könyvek sorsa a könyvtár sorsa is
