Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
6 Nemzetközi Körkép 1986. JANUÁR 25. Lengyelország Megerfisödött, egységes párt készül a X. kongresszusra Varsóban a közelmúltban tartotta XXIII. plénumát a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson elhangzott felszólalásokban a közös téma a LHMP X. kongresszusa volt, amely a Központi Bizottság határozatainak megfelelően 1986 júniusának harmadik dekádjában, azaz körülbelül hat hónap múlva lesz. A szemlélőben felvetődik néhány reflexió, amely a legutóbbi KB plénumból egyenesen következik. Érdemes például elgondolkozni azon, milyen időszakban és milyen helyzetben érkezett el a párt az előző IX. rendkívüli kongresszushoz, amelyet 1981 júniusában tartottak. Emlékezünk az akkori állapotokra: az országban elburjánzó anarchiára, a párt gyengülésére, az egyre mélyebb gazdasági válságra. Ezt az időt szinte ösztönösen összehasonlítjuk a jelennel. Ma már más párt, belsőleg egységes, erős, edzett és teljes mértékben konszolidált párt készül a kongresszusra. Wojciech Jaruzelski, a párt első titkára a plénu- mon szólt arról, hogy a X. kongresszuson kitűzött céloknak ambiciózusabbak- nak, távolabbraszólóknak kell lenniök a három évvel ezelőtt, nehéz és bonyolult helyzetben kijelölt programnál. A IX. pártkongresszus programja helyesnek bizonyult, s végrehajtása megmentette az országot a katasztrófától. A tizedik kongresszusnak azonban már úgyszólván az évszázad végéig kell kitűznie Lengyel- ország gyorsított, intenzív fejlődésének programját, s egyben figyelembe kell vennie a nép szükségleteinek magasabb színvonalon történő kielégítését, utat nyitni az ambiciózus törekvéseknek. Ezek nehéz, bonyolult feladatok lesznek, amelyek megkövetelik az egész párt mozgósítását, a pártdemokrácia és a demokratikus centralizmus széles körű érvényesítését. A LEMP, s vele együtt az egész ország olyan időszakban lép a pártkongresszusi kampány útjára, amikor más szocialista országok pártjai is saját kongresszusaikra készülnek. Lehetőségünk van tehát arra, hogy merítsünk más testvérpár- tok tapasztalataiból, hogy a gazdasági és műszaki-tudományos fejlesztési programokat egyeztessük a többi szocialista országgal. összegezve a XXIII. plé- num keltette benyomásokat, le kell szögeznünk, hogy az ország a párttal együtt rendkívül fontos időszakba lép, amely a párttagoktól — és nemcsak tőlük — magasfokú politikai aktivitást, egyenesen szenvedélyességet, nyílt, őszinte, s egyúttal elkötelezett vitát követel, amelynek során kialakul majd a Lengyelország erejét és gazdaságát valóságosan gyarapító program. Az a program, amellyel bizakodva indulhatunk nemcsak az elkövetkező évekbe, hanem az elkövetkező évszázadba is. Stanislav Glabinski flz első, de nem utolsó Még alig kezdődött meg az. új esztendő, máris Itt van a NATO első nagyszabású Hadgyakorlata. Az első. de korántsem az utolsó, hiszen az Észak-Atlanti Szerződés szervezete immár hagyományosan az egész év folyamán különböző manőverek egész sorát végzi. A Reforger—66 az amerikai , .segély csapatok” Európába való gyors átszállítását és harcba vetését hivatott modellezni egy esetleges nagyszabású háború első időszakában. Több mint húszezer amerikai katonát és nemzeti gárdistát szállítanak át ilyenkor teljes könnyű és nehéz fegyverzetükkel az öreg kontinensre, ahol ezzel jelentős mértékben növekszik az Egyesült Államok katonai ereje. Ez is egy az olyan — mind inkább szaporodó — hadgyakorlatok sorában, amikor nagyon nehéz megkülönböztetni az esetleges „éles” felvonulást a rutin jellegű manőverektől. Az. hogy ilyen méretű hadgyakorlatok ismétlődnek évente többszőr Is a Varsói Szerződés tagállamai határaitól néhány száz kilométerre — olykor ennél jóval közelebb Is — vitathatatlanul növeli egy háború véletlen kitörésének veszélyét. A NATO éves kiképzési tervébe illeszkedően a hadgyakorlatok hosszú lánc» következik a Reforger—86 után, Norvégia sarkköri vidékeitől egészen Szicília déli csücskéig, sőt esetleg Egyiptom sivatagjaiig tanulják majd az amerikai, kanadai és nyugat-európai katonák a különböző földrajzi és időjárási körülmények közötti harc módozatait. A fegyverkezési tervek ismeretében elmondhatjuk, bárhogy alakuljon is a világpolitika 1966-ban, bizonyos, hogy a katonai szembenállás szintje növekedni fog. Erre utal az is, hogy még egy esetleges év közbeni megállapodás után Is emelkedne a fegyverek száma ás minősége — már pusztán a korábban beindított programok tehetetlenségi ereje miatt is. Miközben egyre türelmetlenebbül várjuk a (kompromisszumos megállapodás lehetőségére utaló híreket Stockholmból, Bécsből, Géniből, a NATO újra és újra bebizonyítja, hogy csak az erő pozíciójából hajlandó a tárgyalásokra. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Ezt tartja az ókori közmondás. A jelekből ítélve a Pentagon és szövetségesei nagyon akarják a békét —. merthogy egyre fokozott ütemben készülnek a háborúra. Horváth Gábor Sencsen a különleges gazdasági övezet A kínai légitársaság IL 62-ese Moszkvából nyolc és fél óra után, helyi idő szerint késó délután érkezett a pekingi repülőtérre. Az árnyak már megnyúltak, mire a repülőtérről úton a szálloda felé — manőverezve a biciklisták végeláthatatlan, sűrű folyamában — a Tienanmen térnél beálltunk a balra kanyarodó sávba. A kínai történelem sok eseménye zajlott ezen a téren. Itt, a Mennyei Béke Kapujának terén kiáltotta ki Mao Ce-tung 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaságot. Mao óriási képe néz utánunk a hatalmas vörös téglafalról, ahogy kikanyarodunk a térről. Az egyetlen Mao-kép, amelyet Pekingben vagy az országban láthattam. Mit ismerhet meg Kínából két hét alatt az első ízben odalátogató? A látottak idéződnek fel legelőször. Képek a Toyota-mikrobusz ablakából; Kantonból Sencsen- be szubtrópusi vidéken vezetett az út. A földeken mindenhol dolgoztak, élénk zöld volt már a rizs, az elárasztott csatornákban a szalmakalapos asszonyok és férfiak térdiá-derékig vízben tevékenykedtek. A falvakban itt is, ott is új, takaros családi házak villantak elénk az útkanyarban, a a tetőkön tv-antennák. Az éhséget a mai Kínában nem ismerik. Az élelmiszerboltokban, ahol csak jártunk, mindenhol volt áru a pulton, a pekingi szabadpiacon fáradhatatlanul kántáló árusok kínálták a langusztát, rákot, kagylót és homárt. A gyorsétkezdék előtt sem volt sorban állás, délidőben mindenütt kényelmesen ülve falatozták pálKína újságíró szemmel cikáikkal a vendégek a maguk egytál ételét. Többnyire a frissen készített húsos de- relyét, amely ugyan elég távol van a nagy vendéglők tizenkét fogásos menükölteményeitől, ámde ízletes, kalóriadús. Rongyos embert, mezítlábast, koldust nem láttunk. ... Kantonból többórás az út Sencsenig, a különleges gazdasági övezetig. A Hongkonggal határos Sencsen előszelét jó előre megérezni. A forgalom összetétele A Tienanmen tér is más itt mint általában a kínai utakon. Kevesebb az öreg teherautó, az országutakon poroszkáló matuzsálem. Egymást érik a japán gyártmányú kamionok és a Mercedes teherautók, hongkongi rendszámtáblával. Az országút széle alkalmazkodik a forgalomhoz: kis bódék százai állnak készen az autók és robogók javítására, egymást érik az étkezdék, az italárusok és ahol megállunk, megjelennek a legifjabb maszekok, a magnó- kazettáikat áruló gyermekek is. Aztán, ahogy közeledünk Sencsenhez, feltűnnek az első modern lakóépülettömbök, ultramodern motelek. A belépés nem egyszerű: szabályszerű államhatár, gondosan vigyázott szöges- drót-műszaki zár veszi körül a 320 négyzetkilométeres, különleges gazdasági övezetet, pedig Kínából Kínába lépünk be. A különleges gazdasági övezetet 1979- ben hozták létre, hogy kedvező feltételek révén becsalogassák az országba a külföldi tőkét, segítsék az exportot. A négy különleges gazdasági övezet létrehozását követően még 14 város megnyitását határozták el a külföldi tőke előtt. Az a benyomás, hogy egy másik országba érkeztünk, a „határátlépés” után csak erősödik. Itt nem keveredik a városmagban a régi és az új, itt minden új — 15—20 emeletes toronyházak sora, 24 emeletes felhőkarcoló előtt halad el' az autó a sűrű nagyvárosi forgalomban. Három szomszédos épületben egymással konkuráló áruházak. Amikor másnap gyalogsétát teszünk, tapasztaljuk, hogy az árukínálat a hongkongival vetekszik; Hi-Fi-torony, színes japán tv, számítógép és ékszer. Ám a pultok némelyikénél a szabályos jüant nem foHolnap ismét az urnákhoz járulhatnak a portugálok. Ezúttal a köztársasági elnöki poszt a tét, s ezért a küzdelem már csaknem egy esztendeje, hogy megkezdődött. A kampány egyik főszereplője, a szocialista párti Mário Soares tavaly július- man magára maradt minisztereivel, miután a koalíciós partner szociáldemokraták idejében kiszálltak a süly- lyedő hajóból. A csak nevében szociáldemokrata — valójában a jobboldali, konzervatív politikát folytató — pártot már választási megfontolások vezérelték, amikor cserben hagyta a szocialistákat. Októberi szenzáció Mert 1985. is a választások éve volt Portugáliában: október 6-án tartották a kormányválság miatt előre hozott parlamenti választásokat, míg december derekán a helyi közigazgatás összetételéről szavaztak. A múlt esztendei két szavazás bebizonyította a szociáldemokrata párt taktikájának helyességét: a választók egyértelműen a szocialistákat hibáztatták az ország társadalmi-gazdasági csődjéért. Az októberi parlamenti választásokon Soares pártja katasztrofális vereséget szervedett. A több mint egy évtizedig Portugália legnagyobb politikai tömörülésének tartott szocialista párt szavazóinak 16 százalékát vesztette el, miközben a szociáldemokraták az első helyre küzdöt- ték fel magukat. Az októberi választások politikai szenzációjának számított, hogy az Eanes államfő hívei által létrehozott, úgynevezett elnöki párt, a PRD (Demokratikus Megújulás Pártja) átütő sikert aratott: megszerezte a voksok 18 százaK észül Senesen legnagyobb épülete gadják el fizetőeszközként — csak azt a másik jüant, amire a konvertibilis valutát átváltják. És az árakat hongkongi dollárban is kiírják. Az övezet eredményeiről vendéglátó házigazdánk, Lou Miao, a helyi lap fő- szerkesztője beszél. „Céljaink közé tartozik a legfejlettebb technika átvétele: ez a kilencemeletes épület. ahol beszélgetünk, 14 hónap alatt készült el, a városban épülő 50 emeletes palota lesz Kína legmagasabb épülete: az első emeletek építésénél 10 nap kellett egy új emeletnyi gyarapodáshoz — az utolsó emeleteknél már csak fele idő szükséges.” A városban, ahol öt éve 25 000 ember lakott, most félmillióan élnek, a termelési érték ötvenszeresére nőtt — vagyis a külföldi tőke pozitívan reagált. Portugália Harc a Belém-palotáért Francisco Salgado Zenba (balra) és Diogo Freitas do Amara lékát, s ezzel rögtön Portugália harmadik politikai erejévé vált. Csalódott szavazók A községtanácsi választások legfontosabb tanulsága mégsem a szavazati arányokban keresendő, hanem az urnáktól távolmaradók számában. A választójoggal rendelkező portugálok 36 százaléka (!) nem ment el szavazni. Ez a tény komolyan aggasztja a baloldali pártok vezetését, hiszen zömmel az ő szavazótáboruk nem adta le voksát. Az aggodalom jogos: a baloldali érzelműek egyfelől csalódtak, mert az ígéretes 1974 áprilisi forradalom fokozatosan jobbra tolódott. Másrészt a több mint egy tucat választást megért portugálok kezdenek mélységesen bizalmatlanok lenni a demokratikus intézmények — egyebek közt a semmiféle érzékelhető változást nem hozó választások — iránt. Az elnökválasztások tétje tehát nem kevés: vagy sikerül megakadályozni a jobboldal előretörését, vagy a konzervatívok kezére kerül az áprilisi forradalom utolsó végvára, a Belém- palota is. A tét tudatában a jobboldal félretette korábbi ellentéteit. A szociáldemokraták és a kereszténydemokraták (CDS, Demokrata Szociális Centrum) közös jelöltjeként az a Diogo Freitas do Amaral indul harcba az elnöki posztért, aki az utolsó fasiszta diktátor, Marcelo Caetano tanítványa volt. Ugyanakkor a baloldal — miként az utóbbi egy évti zedben mindig — most ii megosztott. A kormányzat csődtömeg súlyával indult szocialista Mário Soare csupán saját pártja mérsé kelt támogatását élvezi. A szocialisták baloldala ugyan is petícióban határolta e magát a pártvezértől, ak szerintük kormány-, főkénl a társadalmi problémái iránti érzéketlenségről tét tanúságot, s a legfőbb felelőse a párt választási ku darcainak. Jelöltek — gondokkal A baloldal többi három jelöltje voltaképpen kettő. A Portugál Kommunista Párt január elején tartott országos konferenciája ugyanis amellett foglalt állást, hogy nem indít saját jelöltet, hanem azt az egykori szocialista párti politikust, Francisco Salgado Zenhát támogatja, aki élvezi Eanes elnök és pártja, a PRD pártfogását is. Zenhá helyzetét viszont bonyolítja az a tény, hogy Eanes egykori bizalmasa, Maria de Lourdes Pintasilgo asszony volt miniszterelnök nem hajlandó belenyugodni az elnöki döntésbe, és független jelöltként indul, s ebből következően megnehezíti a baloldali jelölt helyzetét az első fordulóban. Arra ugyanis senki nem számít Lisszabonban, hogy már az első menetben fel- szállna a füst Összeállította: Majnár József Földközi-tengeri kálónk PintaaUgo —Meny és MArto 6mtm
