Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

A TARTALOMBÓL: Az erdők munkásai Fogszuvasodást megelőző program „fogftíjakkal” Nemzetközi körkép Pokoljárás tanulságokkal ■ **>'•. - <T': Mindenhol Magyarország Házunk táia Az első félévben 160 ezer pár női szandált gyárt a Karcagi Cipőipari Szövetkezet. Csehszlovák és lengyel exportra 120 ezer pár utazik, a többit hazai piacokon a ke­reskedelem értékesíti fotó: T. K. L. Hz egészséges környezetért A technika századában óvnunk kell a természetet, hogy megőrizzük mai teljes­ségében, gazdagságában. Erre figyelmeztet a Haza­fias Népfront nemrégiben megtartott VII. kongresszu­sának állásfoglalása is, ami­kor — többek között — hangsúlyozza: „Társadalmi érdek, hogy a környezet- és természetvédelem feladatai­ban a felismerést felváltsa a következetes cselekvés. El kell érni, hogy a környezet­gazdálkodás etikai, lelkiis­mereti kérdéssé is váljon”. Nem elég tehát, hogy az ál­lami szervek hivatalból tel­jesítik környezetvédő teen­dőiket, és a lehetőségekhez képest igyekeznek kialakíta­ni a gazdasági tevékenység környezetkímélő módszereit is. Mindezt társadalmi köz­reműködésnek kell kiegészí­tenie. Nagy szükség van a környezetkárosítás mérsék­lése érdekében a társadalmi ellenőrzés erősítésére is. A helyzet komolyságát Jelzi az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal megállapítása, mely sze­rint az ország jelenlegi kör­nyezeti állapota az eddigi erőfeszítések, és a különböző területeken elért eredmé­nyek ellenére sem kedvező. A legnagyobb gondot a ve­szélyes hulladékok kezelése, a levegő szennyezettségének mérséklése, és az ivóvízbá­zisok védelme okozza. Min­dez óriási anvagi terheket is jelent az országnak. Ezért, bár a VII. ötéves tervidő- szakban a környezetvédelmi problémák megoldásában | határozottabbl. differencial- j tabb előrelépésre lenne szükség, reális célként csak a környezet minőségromlá­sának fékezését tűzhetjük ki. 1986-ban 232,7 millió fo­rinttal gazdálkodik az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, ez az összeg az előző évinél 15 és fél százalékkal magasabb. Sok mindenre kellene telni ebből a pénzbőL Például erőteljesebben bekapcso­lódik hazánk a környezetvé­delem nemzetközi, kormány­közi szervezeteinek munká­jába, csatlakozunk különbő­zé természetvédelmi egyez ményekhez, elsősorban szomszédos országokkal mű­ködünk együtt. Nem könnyű feladat a rendelkezésre álló összeget sem elkölteni, például l>e- ruházásra, mert a különle­ges terepeken, a sajátos földrajzi, geológiai viszo­nyok között nehéz gondosan előkészített, kifogástalan munkát végezni: kevesen is vállalkoznak rá. Pedig van­nak halaszthatatlan felada­tok, mint a Kiskunsági Nem­zeti Park területén a Kolon- tó felszíni vízelvezetése, vagy a kúnkápolnási mocsár helyreállítása, hogy csak néhány természetvédelmi célkitűzést említsünk. Déva- ványán a túzokrezervátum­ban folyik a munka. A környezetvédelem érde­kében történő vállalati be­ruházások támogatását szol­gálja 1986-ban is mintegy 400 millió forint; amelyet főként a veszélyes hulladé­kok ártalmatlanná tételére, és a levegő tisztaságának vé­delmére kell fordítani. Mindannyiunk érdeke, hogy kulturált, egészség-s környezetet teremtsünk, > hogy megőrizzük a körülöt- | tünk élő természet szépté- | gét, gazdagságát Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Majoros Károly elvtársnak, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével 1986’ január 24-én ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői; a városi pártbizottságok el­ső titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a társadalmi szervezetek megyei vezetői. A megyei pártbizottság megfvitatta és elfogadta: — Simon József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megye területfejlesztési irányelveinek megvalósításáról, az 1985. évi gazdaságpo­litikai célkitűzések végrehajtásáról el­hangzott szóbeli jelentést; Szolnok megye hosszú távú és a VII. öt­éves terv területfejlesztési irányelveit; va>- lamint a VII. ötéves tervvel kapcsolatos agitációs és propagandamunka tennivalóit; továbbá a megye 1986. évi gazdaságpoliti­kai feladatokra tett javaslatot; — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság 1986. évi munka­tervét. A megyei pártbizottság ezután személyi kérdésekben döntött; Hakucsák László elvtársat, a megyei pártbizottság tagját, a SZIM Karcagi Gyárának meoosoport-veze- tőjét megválasztotta a végrehajtó bizott­ság tagjává, Iváncsik Imre elvtársit, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának első titkárát kooptálta a megyei pártbizottság tagjai sorába. A vitában a megyei pártbizottság tagjai közül a következő elvtársak szólaltak fel: Majoros Károly, Bálint Ferenc, Szolnok város Tanácsának elnöke, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Csáki István, a megyei pártbizottság nyu­galmazott első titkára, Fenyvesi József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ve­zető titkára, Mészáros Boldizsárné, a Tö­rökszentmiklósi Baromfifeldolgozó válla­lat szb-titkára, Mészáros Mátyás, a Héki Állami Gazdaság igazgatója. Szabó Borbá­la, a Martfűi Tisza Cipőgyár művezetője. Szabó László, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Szegő Lász­ló, a Túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke. Szolnoki János, a Martfűi Növényolajgyár villanyszerelője, Szurmai Tibor, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgató-helyettese, Trizsi József, a Ganz Danubius tiszafüredi darugyárának üzemevezetője. Az ülésről a közlemény a 3- oldalon. Kevesebb a hálófogta tapsifüles Csökkent a fácán- és a nyálállomány Móri*gon n megye vadgazdálkodása A megye százharminc­hat hivatásos és csak­nem kétezer sportvadá­szát tömörítő, több mint 520 ezer hektáron gazdálkodó 36 vadásztársaság is elkészítette 1985. évi számadását. A vadállomány helyzetét alapi- vetően meghatározó úgyne­vezett élőhelyi adottságok — állapította meg a Mavosz megyei intéző bizottságának értékelése — országosan is, a megyében is fokozatosan romlanak. Annak ellenére, hogy a társaságok a Mavosz- tól kapott 450 ezer forint tá­mogatással és saját erőből nagy erőfeszítéseket tettek az élőhelyek fejlesztésére. Jelentősen nőtt, elérte az 1000 hektárt az állatoknak búvóhelyet és takarmányt nyújtó vadföldek területe, és 1985-ben 250 ezer fa- és cserjecsemetét ültettek el a vadászok a csenderesek nö- vetésére. A megyében található vad­fajok helyzetének elemzésé­ből kitűnik, hogy az előző kemény tél nem kedvezett a vadállomány alakulásának. Jelentős veszteségeket oko­zott például a fácán-törzsál­lományban, mert a hosszan­tartó hideg miatt késett a fészekrakás, és a csapadékos májusi és júniusi időjárás­ban szinte teljesen megsem­misültek az első fészekaljak. Az alacsony természetes sza’ porulatot tenyésztéssel sem tudták ellensúlyozni a vadá­szok. pedig több mint 260 ezer előnevelt fácáncsibét helyeztek ki a természetes környezetbe. A vadászterüle­ten található természetes törzsállomány szinten tartá­sa érdekében a megyei inté­ző bizottság határozatot ho­zott a fácántvúkok kilövésé^ nek mérséklésére. Ismét szűk esztendejük volt 1985- ben a vizivadvadászatot ked­velőknek, mert a tavaszi jó szaporulat ellenére a vadá­szati idényben nem volt ele­gendő vadréce a társaságok vadászterületein. Az őzállomány létszáma emelkedőben van, de a már említett időiárási okok miatt az átlagosnál gyengébb volt az őzbakok agancsfelrakása. Ennek ellenére a trófeabírá­lók tapasztalatai kedvezőb­bek voltak mint 1984-ben: a minősített 735 „fejdísz” 6.5 százaléka érmes volt. A me- zeinyúl-törzsállománv is ked­vezően alakult a múlt év ta­vaszára, de év közben na­gyon gyér volt a szaporulat. Ezt igazolják a mostani, feb­ruár elejéig tartó élőnyúl- befogási szezon eredményei is. A tavaly ilyenkorinál ke­vesebb taosifüles akad fönn a vadászok hálójában, az 1985. évi 48 ezer helyett mintegy 32—33 ezer elő nyu- lat szállít a megyéből Olasz­országba és Franciaországba a két vadexportáló cég, a Mavad és a Vadex. Amerikai hadgyaksrlat a líbiai partoknál ■■Ám e. Bár Közelharcok Aden utcáin Folytatódik a külföldiek elszállítása Különböző forrásokból származó — általában egy­behangzó — értesülések sze­rint tegnapra virradóvá a dél-jemeni főváros legtöbb kerületében az Ali Nasszer Mohammed elnök ellenzéké­nek irányítása alatt állóerők kerültek fölénybe, miközben hírek vannak arról is, hogy az elnökhöz hű csapatok megerősítésére vidékről újabb fegyveres csoportok tartanak Aden felé. ^ ' ' Szamában akkreditált jjp. lomaták úgy tudjákrhyff a?. Ali Nasszer Mohamffted hí­vei által ellenőrzött északi és keleti tartományok felől különböző törzsek fegyvere­(Folytatás a 2. oldalon) ' „Megfélemlítésre irányuló döntés*’ ára:2 20r SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xzzm. évf. 21. »&, 1986. Jan. 28. wombat a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja / i Egyértelműen provokatív, Líbia megfélemlítésére irá­nyuló döntésnek minősítet­ték az első amerikai kom­mentárok a Pentagonnak azt a bejelentését, hogy a meg­erősített amerikai földközi- tengeri flotta az r«%zSg-yrLv iainak közvetlenrTRwj^pfl indít egyhetes haditengeré­szeti és légi hadgy4i#latot. Az amerikai flotta repülőgé­pei várhatóan olyan körze­téiben is manővereznek majd, amelyeket Líbia nem­zeti felségvizeinek tekint.1 s ahol korábban — 1981-ben — már volt összecsapás ameri­kai és líbiai repülőgépek kö­zött. Az NBC televízió kom1- mentárja szerint nem kizárt. hogy az anrwCta‘ hacfvezgtéa kifejezetten keresi az^tíssze- csapás lehetőségét, s ezzéT*áe ürüjyet arra» hogy csapást méijen Líbiára. A gyakorlatot közvetlenül ^»■ífíehér Ház, illetve a Nem­zetbiztonsági “Tanács utasítá- s «ára hajítják most végre- Bár az amerikai haditenferés^t - általában mtT*4«o_.évb*n tart ehhez hasonló manővert a Földközi-tengeren, a jelen­legi hadgyakorlat mérete meghaladja a korábbiakat, helyszínének kiválasztása és időzítése pedig minden két­séget, kizárólag azt mutatja, hogy kifejezetten Líbia elle­tni lépésről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom