Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 23. IA tudomány világa I Kenőanyagok okozta bőrbetegségek A bőr a test külső védőburkolata. A víz számára áthatolhatatlan, a faggyú- mirigyek kivezető nyílásain át azonban a zsírban oldódó anyagokat elnyeli. Természetesen a bőr különböző védőfunkcióikkal is rendelkezik fizikai hatásokkal szemben. A bőr megsérülhet mechanikai behatások következtében, a szerves oldószerek, mosószerek vagy ásványi olajok pedig kioldhatják a bőr zsírszerű anyagait (lipidjeit). Erős lúgok a lipideket elszapipanosítják, és ezzel lényegesen csökkentik a bőr védőihatását. Vannak zsíros és száraz bőrű emberek, ami szervezeti adottság, de bizonyos jelentősége van a műszaki olajok és zsírok kezelése szempontjából Az iparban használatos olajok között meg kell különböztetni a nem emiulge- álható vágó-, automata-, orsó- és kenőolajokat, másrészt az emuigeálható fúró- és csiszolóolajbkat. Csaknem minden kenőanyag, hűtőolaj- és -emulzió ásványi olaj alapú. Fém- megmunkáláskor növényi olajat is használnak. A vágóolajok ezenkívül körülbelül 10 százalék ként, és 5 százalék klórt is tartalmaznak. Az olajemulziók főként olajból és vízből állnak, többnyire lúgosak. A műszaki zsírok szilárd vagy félig folyékony termékek. Üjabiban kenésre szilikon- olajokat is használnak, amelyeknek a bőrre való hatásáról még csak kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A fémfeldolgozáson kívül optikai üvegek csiszolásakor is nagv mennyiségű hűtőetmulziót használnak. A műanyagiparban alkalmazott preparáló olajok orsóolajat és eímiulgeátort tartalmaznak. Sok ásványi olajat használnak fel a betoniparban zsaluzóolajként Ez rendszerint fáradtolaj, amely gyakran krómmal szennyezett, ami azért lényeges. mert a betonmunkások már úgyis ki vannak téve króm hatásának a cement kezelése folytán. Az ásványi olajoknak a bőrre gyakorolt hatása sokféle lehet A leggyakoribb paraffin- szénbidrát-tartalmú hűtő- és kenőolajok kevésbé ártalmasak. A kőszén lepárlásából nyert olajok több aromás szénhidrogént és kátránymaradékot tartalmaznak, ezért ingerlő és rákokozó hatásuk is erősebb. Az utóbbi hatás azonban megfelelő munkahelyi tisztálkodás útján lényegesen csökkenthető. Az ásványi olajok kiszárítják a bőrt, ennek következtében csökkentik a vegyi anyagokkal és a baktériumokkal szembeni ellenállást. Egyes olajok klórozott szénhidrogéneket 'tartalmaznak, és így klóraknét (pörsenést) okozhatnak. Az olajok kéntartalma gyulladásos tüneteket idézhet elő. Az olajokban vagy emulziókban lévő adalékok allergiás jelenségeket és ekcémát okozhatnak. A különböző hűtőemulziókhoz adott fenol vagy krezol alapú fertőtlenítőszerek allergiát előidéző tulajdonságúak lehetnek. A faggyúmirigyek működési zavaraira panaszkodó személyeket nem szabad olaj hatásának kitenni. Lényegesek a kéz vagy bőr mikrosérülései is, amelyeket fémforgács, üvegcsiszo- lat okozhat. A régi hűtő- olajok baktériumszennyeződése is okozhat bőrbetegséget. Az ásványi olajok zsírtalanító hatásuk folytán kiszárítják a bőrt, amely száraz, repedezett lesz, ehhez további gyulladásos jelien - ségek járulnak. Az erős olajérintkezésnek kitett személyek arcán és kezén egyes esetiekben barna elszíneződést figyeltek meg: keletkezésének mechanizmusa még ■nem tisztázott. A század elején amerikai olajmezőkön figyelték fél először a bőrrák gyakoribb előfordulására Az ásványi olajok rákokozó hatása azonban csak évtizedekig tartó hatás után jelentkezhet. Először szemölcsök képződnek, amelyeket a rák előzetes tünetének tekintenek. De az ilyen bőrrák ritka, és nem fordul elő, ha a munkahelyen megfelelő tisztálkodási lehetőségek állnak rendelkezésre. Minden ártalom megelőzésének legfontosabb szempontja, hogy lehetőleg el kell kerülni a bőrnek olajokkal és zsírokkal való érintkezését. Mivel ez a gyakorlatban nem mindig lehetséges, nagyobb súlyt keli helyezni a bőr megfelelő tisztítására, a védőruhára. Az automatizálásban is még nagy tartalékok rejlenek. Zsaluzóola.i,' alkalmazásakor hosszúnyelű ecsettel és fecskendővel kell a formákat beolajozni, megfelelő védőöltönyt kell hordani, és a fehérneműt gyakran kell váltani. A hűtőanyagok használatával kapcsolatban a bőr minden felesleges olajszeny- nyeződését kerülni kell. Gyorsjáratú gépeken a hűtőanyag szétfröccsenését megfelelő készülékekkel meg kell akadályozni. Olajos rongyot nem szabad a zsebben hordani. Sok esetben ajánlatos olajálló munkaruhát hordani: pvc bevonatos anyagból készített kötényt, ujjas kötényt, melles nadrágot. Bizonyos munkák megkezdése előtt speciális bőrvédő kenőcsöt kell használni, amelyet az üzem bocsát rendelkezésre. Miunka után alaposan le kell zuhanyozni meleg vízzel. A bőr tisztítására jól beváltak a folyékony. szilárd vagy paszta alakú szintetikus mosószerek. S végül még egy jóta- nács: szennyes munkaruhában nem ajánlatos az üzem területét elhagyni. K. G. K mángorlótól a gözvasalóig A vasalás manapság nem tartozik a legnehezebb háztartási munkák közé, nagyanyáink korában azonban ez is másképp volt. A vasalás nagyon nehéz, hosszadalmas, komoly testi erőfeszítést követelő otthoni teendőként fárasztóit leányt és asszonyt egyaránt. A mángorló — a Jiideg- vasaló” — a belocsolt vagy félig nedves ruhát ugyanúgy simította ki, mint ma a gőzölős vasaló. A mángorló először a 17. században bukkant fel Skamdinávió- ban és Észak-Németországban. Hazánkban a Qegrégdhb — múzeumban őrzött — darabjai az 1700-as évek elejéről valók. Am a parazsas, majd a kivehető, tűzben hevíthető belsejű „papucsos” vasalók kiszorították a mángorlót, s a 19. században már csak a paraszti háztartások hidegvasalója volt. Végleges eltűnését mégis az magyarázza, hogy századunkban általánossá váltak a villanyvasalók. Ezeknek a vasalóknak nélkülözhetetlen kelléke volt egy nedvesített kendő, amelyből a forró vasaló gőzt fejlesztett. Az igények — és a kényelem — növekedése miatt a fejlesztők arra törekedtek, hogy kiiktassák a nedvesített kendő használatát Megjelentek tehát az elektromos fűtésű gőzvasalók, amelyeknek víztartályát fel kellett tölteni, és az itt képződött gőz nedvesítette meg a vasalandó textíliát. Kezdetben rengeteg hibájuk volt ezeknek a vasalóknak: vagy túl gyorsan fogyott ki a víz a tartályból, vagy a vízkőlerakódás miatt szabályozhatatlan- ná vált a gőz kiáramlása. A Philips-cég oldotta meg a kérdést azzal, hogy olyan víztartályt alkalmazott, amelyben nem forr fel az egész beletöltött vízmennyiség. A vasaló talpán elhelyezett nyíláson kell a vizet betölteni (a képen éppen kinyitják), a képződött gőz pedig a vasaló elején lévő három nyilason át fújódik ki; ily módon megfelelően elosztódik. A gőz adagolását a vasalón gombnyomással lehet szabályozni, illetve be- és kikapcsolni. A tartályban 1/8 liter víz tölthető be, ami 30—40 percig ad gőzt. Természetesen a vasaló termosztáttal is fél van szerelve, ami a vasalandó anyag tulajdonsága szerint szabályozza a hőfokot. Egy kis égő jelzi a vasaló bekapcsolt állapotát. A vasaló súlya mindössze 1,1 kg. A kiáramló gőz elegendő nedvességet ad a szövet kisimításához vagy a ráncok levasalásá- hoz. (KS) A kemence izzó gyomrából kikerülő üvegolvadékot kétféleképpen dolgozzák fel, úgynevezett öblös áruvá: kézi vagy gépi úton. A korszerű üveggyártás mind nagyobb mértékben tér át a gér pi feldolgozásra, a tömeg- gyártásra. Az üvegkészítés történetében korszakalkotó jelentőségű volt az üvegfúvópipa feltalálása az időszámításunk előtti első században. A kézi kidolgozásnál a fúvó — ma éppúgy, mint régen — előbb a kemence szájnyílásán át a pipával, annak forgatása közben, megfelelő mennyiségű üveget szed ki. Ezt a pipacsövön keresztül gömbbé fújja. Nagyobb tárgyak készítésekor a kissé lehűlt gömbre újabb üveget merít, és további fújjással nagyobbítja a gömböt. A pipa lengetésével az üveggolyó falát egyenletessé teszi, maid a golyót fa- vagy vasformába helyezi, és a végső alakúra fújja az üvegtárgyat A forrna minden fúvás előtt vízbe merül. A gőzköpeny megvédi az üveget a hirtelen lehűléstől és az elrepe- d és tői. Üvegtárgyakat sajtol^ssal is készítenek. A szükséges mennyiségű üvegolvadékot belehelyezik a présformába, és a „bélyeggel” lenyomják. A présforma ozétnyltása után az üvegtárgy kivehető. A lehűlt üveg még nem késztermék. Vannak üvegek, poharak, kelyhek, amelyeknek felső részét („sapkáját”) le- repesztik, és szélüket egyenletessé csiszolják vagy simára olvasztják. A nagyobb üvegitárgyak (korsók, kancsók stb.) aljára vasrudat ragasztanak, a szélüket úgy dolgozzák el, hogy a kemencében felizzítják őket és a felesleges üveget levágják. Az Üveginari Művek gyárában készült felvételen a gyártás egyik végső műveletét láthatjuk: fül kerül az üvegkancsóra. Új megfigyelések a koffein hatásáról Vadászat Svédországban Svédországban a fajdfélék igen elterjedtek. Hogyan vadásznak fajdokra ebben az északi országban? A siket- fajdot a hagyományos be- cserkészési módszeren kívül újabban vadászkutyák segítségével is vadásszák. A felkeltett fájd a kutyát figyeli, így elejthető. Siketfajdból az évi teríték 19 000. nyírfajdból 24 000. míg a császármadárból 32 000 Igen kedvelt a ludak és vadkacsák vadászata is Svédország területén. Fácán csak az ország déli harmadában található, évi terítéke 42 000 kakas. Elterjedt a jávorszarvas vadászata is. A svéd társadalmi élet ritmusa néhány napra átalakul jávorszarvas-vadászat idején, ezt az állatot minden évben 2— 4 napon keresztül lehet csak lőni. Ekkor ejtik el a zsákmány kétharmadát. Máskor külön engedélyt kell kérni a jávorszarvas kilövéséhez. Ősember bazaltbarlangban Az ősember maradványait sokáig csak a karsztbarlan- gokban kutatták. Most egy Jereván melletti bazaltbarlangban több mint kétezer obszidiánból és bazaltból készült szerszám és fegyver került elő, tűzhelynyomok, szenesedéit növényi és állati maradványok — orrszarvú, ősszarvas és őslócsontok — mellett. A leletanyag gazdagsága a dél-franciaországi barlangokéhoz hasonlítható. Pontos korukat nehéz lesz meghatározni, de annyi bizonyos, hogy a mousteri kultúra körébe tartozó vadásznépség maradványai. A telep több nemzedék kőeszközkészítő műhelye lehetett. Néhány kilométerrel Jerevántól északra, a Razdan folyó kanyonjában, egy hasonló sziklabarlang bejáratánál további ősembernyomokat találtak. Ott régebbi, gondosan megmunkált őskori véső került elő. A Manchesteri Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a koffein miként befolyásolja az emberi szervezetben a sejtek szaporodását. Erre a kísérletre annak felismerése után került sor, hogy a koffein genetikus mutációkat hoz létre bizonyos mikroorganizmusokban, egyes növényeket pedig nagy koncentrációban el is pusztít, illetve megakadályozza sejtjeik osztódását. Az orvosi genetikai intézet kutatói egészséges felnőttek vénájából vett nyiroksejtek tenyészetén próbálták ki a koffein hatását. A reneszánsz idők legszínesebb egyénisége volt Leonardo da Vinci (1452—1519), a világhírű firenzei festő, szobrász, építész, író, anatómus, fizikus, mérnök. Számos természettudományos elgondolását igazolta az idő. Sokat foglalkoztatta a repülés technikai eszközökkel történő megvalósítása. A Codex Atlanticus című műve vázlatai alapján a washingtoni repülésügyi múzeum munkatársai elkészítették repülőgépét, amely a levegőA sejtek kóros változását csak olyan koncentrációval tudták elérni, amely a legerősebb kávéfogyasztó szervezetében sem jöhet létre (az emberi szervezetben egyébként is körülbelül 3,8 óra alatt csaknem teljes egészében elbomlik a koffein). A kísérletek tanúsága szerint a koffein természetes formában elfogyasztva nem okoz kárt az emberi sejtekben. Érdekes módon a nagy koncentrációjú (nyolc csésze kávé gyors elfogyasztásának megfelelő mennyiségű) koffein sokkal erősebben hatott a nők, mint a férfiak sejtjeire. ben való mozgás feladatát a madarak szárnyberendezésének elvei szerint, a szárnyak és a kormányzófelületek mozgatásával kívánta megvalósítani. A zseniális művész 5300 oldalra feljegyzett vázlatai alapján az emberi izmokkal, kézzel, lábbal mozgatható repülésre szánt gépezetet korában nem szerkesztették meg és gyakorlatilag sem próbálták ki. Technikatörténeti érdekességek Leonardo repiilőgépterve Leonardo vitorlázó repülőgépe. A washingtoni National Air Museum által készített és ott Őrzött modell Ite-t i kicsit Lrai^ *
