Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

vikrSZOLNOK megyei vi lag proletárjai egyesüueteki Nők az üzletekben Magyarországon hozzáve­tőlegesen négyszázezer nő dolgozik ma a kereskede­lemben. Ügy tartják: megle­hetősen rossz körülmények •között A baj jószerivel már ak­kor kezdődik, amikor az új üzlet felépül. Nyitás előtt ugyanis kiderül; kicsi a mozgástér, a raktár. Így például az italok egy része ládástól kiszorul az eladó­térbe, ahol a vevők kényte­lenek kerülgetni, de az el­adók is mérgelődnek miatta. Ám e tekintetben az öreg üzletekben sem jobb a hely­zet. Évekkel ezelőtt kezdődött a konténerprogram. A ke­reskedelemszervezők azt val­lották: ez a szállítási és rak­tározási módszer lényegesen megkönnyíti az eladók mun­káját. A cukorral, liszttel, sóval, darával, morzsával telt nehéz „dobozt” csak be kell tolni az eladótérbe, s máris vevőközeibe kerül. A konténer azonban nem ter­jedt el eléggé. Sokféle áru ömlesztve érkezik a boltok­ba, maguk az eladók emelge­tik, méricskélik, töltik zacs­kókba. Továbbá, mivel az árak majdnem naponta vál­toznak — hiszen mind több termék lesz szabadáras —, újra és újra kell árazni az egyes cikkeket. Ez a munka többnyire hétvégekre esik; a „kereskedőnőknek” hétvégi otthoni munkáját is nehezí­ti. Egyáltalán: még soha senki nem számolta ki, hogy az eladók voltaképpen hány kilót emelnek naponta. A kereskedelem gépesítése igen hiányos, sok helyütt már a pénztárgépek is elavultak. Mindenesetre, a kereske­delemben dolgozó nők kö­zül sokan éppen a nehéz fi­zikai munkára hivatkozva változtatnak munkahelyet. Különösen az ünnepek előt­ti napok forgalma jelent nagymérvű megterhelést. Az elvándorlás okai kö­zött szerepel a kedvezőtlen munkaidőbeosztós, a nem mindig kielégítő szociális kö­rülmények. és nem utolsó­sorban az alacsony jövede­lem. Elsődleges — például vegyi — szakmai —ártalom nincs a kereskedelemben, de feltűnően sok az ízületi, az idegi és az érrendszeri meg­betegedés, ami évtizedek so­rán fejlődik ki. Hogyan igyekeznek mind­ezeken segíteni? A szociális körülményeken a vállalatok általában csak azzal tudnak javítani, hogy közétkeztetést biztosítanak, hogy hévízi be­utalójegyeket osztanak szét a dolgozók között. A lét­számhiányt — főként a nagy forgalmat hozó ünnepek előtt — nyugdíjasok foglal­koztatásával próbálják csök­kenteni. A kereskedelemben 4770 forint az átlagjövedelem. Azt tartják, ez nincs arány­ban az elvégzendő munká­val. Az új kereskedelmi be­ruházások hitellel terheltek, ezért a költségek is jócs­kán megemelkedtek, a jelen­legi 8—10 százalékos árrés néha csak a működésre ele­gendő, haszon alig van belő­le. A kereskedők szerint a kereskedelmi vállalatokat jobban kellene támogatni, kivételes pénzügyi szabályo­zókkal is, annak ellenére hogy már most is élvezned bizonyos kedvezményeket Sőt, szerintük az árrést is to­vább kellene növelni. A megoldás nehéz, mivel az a fogyasztói árakat is érintheti. De a kereskedők, és különösen a „kereskedő­nők” helyzetét könnyíteni kellene. H. T, PRA VDA- VEZÉRCIKK A tárgyalások új lehetőségeiről A Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal szo­ros egységben, a békeszere­tő államokkal együttműköd­ve a jövőben még kitartób­ban munkálkodik azon hogy a nemzetközi életben a ke­let—nyugati konfrontáció enyhülésének irányvonala kerekedjen felül; azt kíván­ja, hogy a fegyverkezési haj­sza érjen véget a Földön, és ne terjedjen ki a világűrre, radikálisan csökkentsék, majd maradéktalanul szá­molják fel a nukleáris fegy­verzeteket, hogy örökre le­hetetlenné váljon az atom­háború — állapítja meg teg­napi számának vezércikké­ben a Pravda. A Pravda szerint a Szov­jetunió példát mutat arra, miként lehet előrelátóan megközelíteni a nukleáris f egy veri-usér lfeteki' betiltp.- nak kérdését. A múlt ev nyarán a Szovjetunió egyol­dalúan moratóriumot hirde­tett mindenféle nukleáris robbantásra. Sajnos az Egyesült Államok nem a szükséges módon reagált er­re a lépésre, s nem tett ha­sonló intézkedést. Nagy nemzetközi elismerést vál­tott ki az is, hogy e kérdés megoldása érdekében a Szovjetunió beleegyezett a robbantási tilalom ellenőr­zését szolgáló kiegészítő in­tézkedések megvitatásába. Az új év komoly előrelé­pést eredményezhet a nuk­leáris fegyverzetekről foly­tatott genfi tárgyalásokon. Erre természetesen csak ak­kor kerül sor, ha az ameri­kai fél lemond a világűr mi­litari zálására vonatkozó ter­veiről. A Szovjetunió ennek előmozdításáért javasolta, (Folytatás a 2. oldalon.) MunkásgyUlóa a húsiparI vállalatnál Eredményes gazdálkodás: jobb minőség Az elmúlt évről készült számvetést és az idei felada­tokat értékelő munkásgyű­lést tartottak tegnap reggel a Szolnok Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál. Csorna János igazgató köszöntötte a vállalat dolgo­zóit, majd röviden értékelte az elmúlt évi gazdálkodást. Többek között elmondtg, hogy a vállalat éves tervét több területen teljesítette. Ugyanakkor elmaradások is jelentkeztek, mint például az élőállat-felvásárlásnál, hi­szen vágósertésből csak a tervezett mennyiség 91 szá­zalékát vásárolták fel. A ki­esés oka az állatállomány erőteljes csökkenése, amit az elmúlt év eleji hideg időjá­rás és az aszály miatti ta­karmányhiány, valamint az állategészségügyi gondok mellett a sertéstartás jöve­delmezőségének romlása együttesen idézett elő. A sertésvágás 55 ezerrel ma­radt el az előirányzottól, amit csak részben ellensú­lyozott a marhavágás 146 százalékos teljesítése és a 4—500 tonnával több húské­szítmény. Ezt követően az igazgató az ellátás fontosságáról, a húskitermelés növelésének lehetőségeiről, az export­feladatokról, a termékek cso­magolásáról, a gazdaságos termelés feltételeiről, a piac- kutatói-információs tevé­kenység és az újítások hasz­náról, az utánpótlás biztosí­tásáról, a beruházások, fel­újítások szükségességéről és az elért eredményekről szólt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a vállalati kol­lektívát a tennikarás jelle­mezte. A tervek teljesítésé­ért végzett mozgósító, szer­vező és irányító munka nem volt hiábavaló, s az eredmé­nyes tevékenység lehetővé tette, hogy az 1985-ös évet csaknem 60 millió forintos eredménnyel zárják. Átérve a VII. ötéves terv feladataira, Csorna János el­mondta: a vállalatok életé­ben mindig fontos követel­mény, hogy a rövidebb- hosszabb időszakra szóló ter­vek jól megalapozzák a kü­lönböző gazdálkodó egységek termelését és jövőbeni fejlő­dését. Így most az eddigiek­nél is körültekintőbben kell tervezniük, mert a hosszú idő óta tartó világgazdasági recesszióból csak lassú és mérsékelt ütemű a kilábalás. Tekintve, hogy a megter­melt nemzeti jövedelem mintegy fele a külkereske­delemben realizálódik, a vi­lággazdasági hatások ben­nünket is érintenek. Számí­tásba kell vennük, hogy a Nyugat-Európába irányuló húsexport bővítésére a kö­vetkező tervidőszakban nincs nagy lehetőség, mert ezek az országok összességében ma már önellátóak, sőt ver­senytársaink a KGST-piaco­kon is. így ezekben az or­szágokban is csak maga­sabb feldolgozottságé, spe­ciális termékekkel lehet megjelenni és piacon ma­radni. A belföldi kereslet nö­vekedési üteme várhatóan szintén szerény, mindössze évi 1—2 százalékos lesz. En­nek ellenére feladataink a hazai piacokon is nehezül­nek, mert erősen differen­ciált keresletet kell kielégí­tenünk. Ezt követően az igazgató a növekvő jó minőségű és hatékony gazdálkodás felté­teleiről beszélt. Így szólt, többek között, a sertés-, a szarvasmarha- és a juhte- nyésztési ágazatokban szük­séges változtatásokról, az ide­gen járművek foglalkoztatá­sának csökkentéséről, a mimk’v”eryezésse’ a minő­séggé;, a higiénia fontossá­gával, a termékszerkezet korszerűsítésével, a folyama­tos gyártás- és gyártmány- fejlesztés fontosságával ösz- szefüggő kérdésekről, majd előadását így fejezte be: — A legjobb szándék mellett sem leszünk olyan helyzet­ben, hogy céljainkat csak anyagi ösztönzéssel érjük el. Megnő a nevelőmunka sze­repe, jelentősége. A dolgozó­kat az eddigieknél jobban kell tájékoztatnunk feladata­inkról. Az emberek megíté­lésében, elismerésében, vagy ha szükséges elmarasztalásá­ban sokkal inkább a telje­sítményüket és eredményei­ket kell figyelembe ven­nünk. Mert csak így felelhe­tünk meg a magasabb köve­telményeknek. A munkásgyűlés hozzászó­lásokkal és az azokra adott válaszokkal ért véget. —N— A munkasgyűlés résztvevői (T. Z.) Pártmunka a gazdaságban Mozivarázs Fát, bokrot minden utcába Hz óra körbejár Barangolás az országban Házunk tája Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke Jósé Ramón Fernandez mi­niszterelnök-helyettesnek, a bizottság kubai társelnöké­nek meghívására tegnap Ha­vannába utazott, ahol részt vesz a bizottság 14. üléssza­kán. Bejrút a BT összehívását kéri Egyelőre holtponton a libanoni helyzet Amin Dzsemajel libanoni és Hafez Asszad szíriai el­nök csúcstalálkozójának egyetlen eredménye, hogy a két államfő a jövő héten újabb csúcstalálkozót tart. Miközben Dzsemajel elnök­nek sikerült megkerülnie, hogy határozott választ ad­jon a Damaszkusz segédle­tével létrehozott „háromolda­lú egyezményre”, a tegnapi szíriai sajtó nem köntörfa- lazott: Damaszkusz kész időt adni az egyezmény ellenfe­leinek — de egyfajta vá­laszt fogad csak el — az „igent”. Izrael „válasza” is megérkezett: Libanon déli részén súlyos harcok foly­nak — arányaikban csak a Libanon elleni agresszióhoz. 1982 nyarához hasonlíthatók. A bejrúti kormány még teg­nap a Biztonsági Tanács összehívását kérte a libano­ni területek elleni súlyos iz­raeli támadások miatt. Dzsemajel libanoni elnök pontosan ezzel érvelt Asszad szíriai elnöknek: a libano­ni válság megoldásának kul­csa a déli országrészen van. Amíg ott n*m sikerül áttö­rést elérni, addig a „milí­ciák békéje” nem megvaló­sítható. Dzsemajel emellett arra hivatkozott, hogy da­maszkuszi tárgyalásairól konzultálnia kell az érintett keresztény jobboldali felek­kel. A jelek azt mutatják, hogy az egyezmény ellenfeleinek egyelőre sikerült „alkotmá­nyos” keretekbe terelniük a vitát a damaszkuszi egyez­ményről — ez a gyakorlat­ban az egyezmény halálával lenne egyenlő, hiszen a liba­noni törvényhozás és kor­mányzat a teljes cselekvés- képtelenség állapotában van. Dzsemajel elnök csak. ha­ladékot kapott. Nemcsak Da- maszkusznak sürgős a „liba­noni dosszié” lezárása, de Hobeika, Bem és Dzsumb- latt türelme sem végtelen. Hobeika figyelmeztette a libanoni elnököt: ne próbál­kozzék azzal, hogy „teljes jogú félként” akar részt ven­ni a probléma rendezésében. Megfigyelők szerint a „Liba­noni Erők” vezetője már ar­ra is elszánta magát, hogy a keresztény táborban tisz­ta vizet öntsön a pohárba — azaz a fegyverek erejével bírja rá a habozókat, hogy válasszanak. MARJAI JÓZSEF KUBÁBA UTAZOTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom