Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

1986. JANUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 f Munkásőrök számvetése Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) A végzett munkát az egy­ség parancsnoka, Mészáros György értékelte, és megha­tározta a következő év fel­adatait is. Elmondta, hogy taz egység állományának tíöntő többsége példásan helytállt munkahelyén, ak­tív közéleti tevékenységet végzett és magas színvona­lon teljesítette a kiképzéssel, a szolgálattal és a harcké­szültséggel járó feladatokat. 'A legjobbak közül kiemelte a Martfűi Tisza Cipőgyár '„Becsület” Szocialista Bri­gádját, amelynek gerincét az egység munkásőrei alkotják, és akiknek részvételével a brigád hétszer nyerte el a 'Vállalat Kiváló Brigádja cí­met, háromszoros aranykoszo- irús brigád, háromszor kapta meg a társadalmi munkáért ijáró aranyplakettet, ötfczör nyert munkavédelmi vetél­kedőt és kitüntették a kong­resszusi oklevéllel is. Meg­dicsérte Kiss Imre, Földi lAndrás, Szlávik József, Ágoston Lajos, Boros Gyula és Kanyó István munkásőrö­ket, akik a közrendet veszé­lyeztető, bűncselekményt el­követett személyek feltartóz- 'tatásával tettek elegét ál­lampolgári, munkásért köte­lességüknek. A parancsnok köszönetét mondott annak a negyven­egy munkásőrnek, akik a munkásőrségben letöltötték alap szolgálati idejüket, és az egységgyűlésen elbúcsúz­tak az egyenruhától. Külön megköszönte Kürti László­nak, az egység alapítójának áldozatos munkáját és kö­szönetét mondott Juhász Bé­lának, Hoksári Istvánnak és Kovács Istvánnak, akik 25 évi szolgálat után kérték le­szerelésüket. Végezetül meg­határozta az egység 1986-ra vonatkozó legfőbb feladatait. A szocialista versenymoz­galomban 1985-ben elért eredményei alánján — az értékelést végző bizottság Javaslatára — Zsovák Lász­ló, a munkásőrség megyei parancsnoka kiemelkedő te­vékenysége elismeréséül, az Élenjáró Munkásőregység fcímmel — és a címmel já­ró vándorserleggel — tün­tette ki az F. Bede László tnunkásőregy séget. Kitün­tette a kiváló szakaszokat, a rajokat, a kiváló parancsno­kokat is. Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára a munkásőrök iránt megnyil­vánuló társadalmi megbe­csülésről szólt: — Az önkén­tes fegyveres testületben végzett tevékenység minden­kiben tiszteletet ébreszt, hi­szen egyszerre vállalják elv­társaink az ország építésé­ben és a szocialista haza vé­delmében jelentkező tenni­valókat. Ismertette a városi párt-végrehajtó bizottság megállapítását, azt, hogy az F. Bede László munkásőr- égység tagjai sikeresen tel­jesítették a párttól kapott feladatokat. Bebizonyították, hogy készek és képesek az 'MSZMP XflII. kongresszu­sának határozatait és a VII. Ötéves terv feladatait elkö­telezetten teljesíteni. Tár­sadalmi helytállásuk, szolgá­latuk értékét növeli, hogy a testület tagjai nagyobbrészt munkaidejükön kívül, ön­kéntesen, ellenszolgáltatás hélkül vállalják a fegyveres Szolgálattal járó nehézsége­ket. Ezután egyéni kitünteté­sek átadására került sor, majd elhangzott Borbély Sándornak, a munkásőrség országos parancsnokának a munkásór-feleségekhez írott levele, amelyben megkö­szönte azt a segítséget, amit á feleségek a biztos, nyugodt Családi háttér megteremté­sével nyújtanak a munkás- öröknek. Az ünnepség üde Színfoltjaként az Újvárosi Általános Iskola Tóth Fe­renc úttörőcsapatának Úttö­rő Gárdája köszöntötte az tegységgyűlést, majd a mun- kásőrjelöltek eskütételére éls az ünnepélyes fegyverát- ádásra került sor. Harangozó Szilveszter al­tábornagy, belügyminiszter­ihelyettes az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Köszönetét mon­dott a leszerelőknek gratu­lált a 'kitüntetetteknek és to­vábbi példás helytállásra 'szólította az egység tagjait. Fotó: Korányi Éva Mészáros György parancsnoknak adja át Zsovák László me­gyei munkásőrparancsnok az Élenjáró Egység címmel járó serleget Hív a Fákon, vár a MÁV Elhelyezkedési lehetőségek Kisújszálláson iNapjaink gazdasága — hogy úgy mondjuk — ked­vez a munkaerőmozgásnak. Nemcsak nagyüzemeknél, a kisvállalatoknál, szövetke­zeteknél is divatba jött a bejelentés; „nem tartunk igényt a munkájára, keres­sen másutt megélhetési lehe­tőséget”. Mennyien változ­tatnak munkát napjainkban például Kisújszálláson, me­gyénk tizenháromezer hét­száz lakosú kisvárosában? Segítheti-e, segíti-e a tanács a munkát kereső intézmé­nyek és a dolgozók egymás­ra találását? — kérdeztük Varga Tibornét, a városi ta­nács városfejlesztési és gaz­dálkodási osztályának mun­kaügyi előadóját. — Azt hiszem, klasszikus munkaerő-gazdálkodásról nem beszélhetek, őszintén szólva eddig — legalábbis Kisújszálláson — nem is volt rá olyan nagy szükség. Most, januárban viszonylag sok munkavállaló jelentkezett, igaz, legtöbbjük szakképzett­ség nélküli. Ebből az látszik, hogy a szakmunkások köny- nyebben el tudnak helyez­kedni. A jelentkezők nemigen vá­logathatnak a munkahelyek között, de azért el tudnak helyezkedni. A nőknek min­dig ajánl munkalehetőséget a Fákon — most húsz szak­munkást és húsz betanított varrónőt tudnak alkalmazni —, a férfiaknak pedig a MÁV; legutóbbi jelzésük alapján tíz pályamunkásra és húsz forgalmi gyakornok­ra van szükségük. A men­tőknél öt mentőápolót vár­nak. — Ezek azok a munkahe­lyek, amelyekért általában nemigen kapkodnak az em­berek. Ha az üzemekben — éppen a szigorodó gazdasá­gi körülmények szorításában — újabb munkahelyek sza­badulnak fel — ha nem is nagy számban —, mégiscsak el kell fogadják az emberek a kínált lehetőségeket... — Az az igazság, hogy ed­dig különösebb gond nem volt az elhelyezkedéssel a városban. Arra már most számítani lehet, hogy az idén érettségizőknek a ked­vezőtlenebb lehetőségeket is el kell fogadniuk, mert mást nem nagyon tudunk ajánla­ni. Bizonyára több lesz az ingázó is, rákényszerülnek majd az eljárásra az embe­rek. A héten várható Tanácsülések E hónap 23-án Jászszent- andráson ül össze a tanács, hogy megvitassa az idei esz­tendő tanácsi gazdálkodásá­nak kérdéseit és hogy meg­vizsgálja a kereskedelmi el­látás helyzetét. Ugyanezen a napon Cserkeszőlőn is ta­nácsülést tartanak, ahol a község pénzügyi tervének megvitatására kerül sor és rendeletet hoznak a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás­ról. Másnap, 24-én a Jász­árokszállási Nagyközségi Tá- nács ül össze, hogy megvi­tassa költségvetési tervét, s hogy jelentést hallgasson meg a lakosság egészségügyi ellátásáról is. Ugyanezen a napon Tiszaföldváron és Ti- szaörsön is tanácsülést tar­tanak — a megyei tanács előzetes információi szerint. Jászdózsán Készülnek a naposlibák „fogadására” A Jászdózsai Tarnamenti Tsz-ben tavaly 31 ezer libát neveltek, idén ennél 12 ezer­rel többet „fogadnak”. Az el­ső szállítmány március kö­zepén érkezik, és azután négyhetenként folyamato­san kapják a naposlibákat. A 13 ezer tömő „alapanyagot” a szerződés szerint, három­szori tépés után adják le a Mezőhéki Táncsics Tsz tömő szakcsoportjának. Pecsenye- libaként 12 ezret értékesíte­nek 9 hetes korukban, a töb­bit pedig héthónaposán, hús­libaként adják le. Hamarosan megkezdik az első szállítmány fogadására a felkészülést, kitakarítják, fertőtlenítik az ólakat, javít­ják az elektromos vezetéke­ket, rendbe teszik a kályhá­kat. Új év, új elképzelések A lakosság jó áruellátása a kereskede­lem egyik fő feladata és gondja. A meg­felelő választék, amely nemcsak a külön­böző ízlésekhez igazodik, számba veszi a vásárlók különböző anyagi lehetőségeit is, és természetesen nem feledkezik meg ar­ról sem, hogy hány és hány árucikk hiá­nya okozhat bosszúságot. Ezek a kérdések, valamint egy könnyűipari szövetkezet idei tervének megismerése vezetett bennünket el a Centrum igazgatónőjéhez és a szolno­ki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet el­nökéhez. Külföldön gyártják a Vörös Csillag modelljeit Laffertón Lászlóné, a Vörös Csillag Ruhaipari Szö­vetkezet elnöke: — 1989-ig kell visszafizet­nünk a szolnoki üzem épí­téséhez felvett hiteleket — így hát, ha azt akarjuk, hogy másra is jusson pénz. min­den nyereséggel kecsegtető üzletbe bele kell vágnunk. Nem véletlenül készítettünk 1985-re is igen feszített ter­veket. Ráadásul nekünk — a hitelfeltételek értelmében — termelésünk 80 százalékát kemény valutáért kell érté­kesítenünk akkor is, ha itt­hon könnyebben találnánk vevőt a mostaninál kevésbé kényes termékekre is. így felsorakoztatva lehet, hogy panaszkodásnak tűnik, még­is hadd folytassam: tavalyi exportunk 70 százaléka már hazai alapanyagból készült — a megfelelő minőségű szö­vetet pedig igen nehéz be­szerezni. mert a textilgyár is a közvetlen exportban ér­dekelt, ráadásul mi a leg­többször nem rendelünk ak­kora tételeket, amelyek el­maradása az alapanyaggyár- tót „megrendítené” ... Sze­rencsére a nehézségek elle­nére. bár kétségtelenül sok gonddal küszködve, nem ru­bel elszámolású exportter­vünket 13 százalékkal túltel­jesítettük (kivitelünk megha­ladta a 80 millió forintot), a nyereség az előző esztendei közel negyedévvel nőtt és meghaladta a 25 millió fo­rintot, bért 8.5 százalékkal fizettünk ki többet. mint 1984-ben. — A nyereségnek az árbe­vételnél gyorsabb növekedé­sét az igényesebb, iobb áron eladható termékek arányá­nak emelkedése mellett je­lentős mértékben annak kö­szönheti, hogy bekapcsolód­tak egy lengyelországi válla­A Szolnoki Centrum Áru­ház a megyeszékhely lako­sainak közkedvelt bevásár­lóközpontja, nem csoda, hogy évről évre sikeres gaz­dasági eredményről adhat­nak számot. Az üzlet csillo­gó kirakatai azonban mit- sem árulnak el arról az erő­feszítésről, amelyet az áru­ház dolgozói fejtenek ki an­nak érdekében, hogy a ve­vők igényét minél maradék- talanabbul elégíthessék ki. Lugosi Lászlóné az áruház igazgatója elsősorban a már bevált, eredményt hozó ta­pasztalatokra számíthat, mi­kor az éves tervekre, célki­tűzésekre gondol. — Az elmúlt évek üzletpo­litikájából mit érdemes át­menteni az idei esztendőre? — Ügy gondolom, az anya­gi érdekeltség bevezetése vállalatunknál is meghozta a várt eredményt. Az áruház valamennyi osztálya rfa- gyobb önállóságot kapott, s ez az önállóság minden tevé­kenységükre kiterjed. Ma­guk döntenek az eladók lét­számáról, a beszerzésről, az árukészlet összetételének ki­alakításáról, szóval önállóan gazdálkodnak. Anyagilag ér­lattal kötött bérmunka-szer­ződésbe: a Vörös Csillagnál tervezett modelleket a szol­nokiak műszaki felügyeleté­vel készítik külföldön. Jó üz­letnek bizonyult tehát a szel­lemi export... — Igen, éppen ezért dön­töttünk úgy. hogy ilyen kül­földi kapcsolatainkat az idén bővítjük. Az év eleje óta a lengyelországihoz ha­sonló feltételekkel egy török céggel is együttműködünk, a napokban várjuk az első ka­mionnyi kint készült férfiru­hát. Nemsokára Vietnamba is utaznak szakembereink, ott is a termelés megszer­vezése, a műszaki felügyelet lesz a dolguk. Ezeket a bér­munka-kapcsolatokat én na­gyon fontosnak tartom, hi­szen így a termelési lehető­ségeket növelő beruházás nélkül tehetünk szert több bevételre, nyereségre — még a gyártáselőkészítéssel fog­lalkozók számát sem kellett növelni. — A szolnoki vásárló gyakran sóvárog az Önöknél tervezett. külföldre szállí­tott férfiruhák után. Több jut-e az idén termékeikből a hazai boltokba? — Bár az exportot nem csökkenthetjük, és a terme­lésnövelő beruházásra sincs pénzünk. öltönveink. nad- rágiaink kedvelőinek keve­sebb oka lesz a panaszra. A Lengyelországban. Törökor­szágban és Vietnamban gyártott termékeket az ittho­ni üzletekben értékesítik. — Többször is említette, hogv a nyeresée folyamatos növekedése ellenére sem jut pénzük komolyabb beru­házásra. amíg a korábban felvett hiteleket vissza nem fizetik. Változatlan géppark­kal meddig lehet eleget ten­dekeltek abban, hogy minél ésszerűbben, gazdaságosab­ban dolgozzanak. Természe­tesen ez fokozottabb felelős­séget is jelent, hiszen az esetleges helytelen lépések anyagi hátrányát is viselni­ük kell. Ez az ösztönző mód­szer sokban hozzájárult a vállalat gazdasági eredmé­nyeihez. így sikerült teljesí­tenünk tervünket, az elmúlt évet 8 és fél millió forintos nyereséggel zártuk. — Az idei esztendő sem ígérkezik könnyebb évnek. Miben látja az előrelépés feltételeit? — A beszerzési lehetősé­gek tágításával szeretnénk a hiánycikkek listáját csök­kenteni. Ma már egyetlen áruház sem hagyatkozhat ki­zárólagosan a Centrum Nagykereskedelmi Vállalat­ra. Növelni kell a kereske­delmi partnerek számát, mert ezáltal egyre gazda­gabbá tehetjük áruválaszté­kunkat. Mindezideig több­nyire csak áruválasztékról beszéltek. Jelenleg azonban egy újabb kulcsfogalmat is szem előtt kell tartanunk: az árválasztékot is bővítenünk kell. A vásárlóerő lényeges javulására idén sem számol­hatunk. Nekünk kell az üz­letpolitikánkat úgy alakíta­nunk, hogy ezt az évet is megnyerjük. Mert igaz ugyan; a vásárlók egy része igényesebb lett, s meg is tudja fizetni a drágább áru­kat, de a lakosság jelentős részének csak olcsóbb cik­kekre telik. Ezért a hasonló rendeltetésű termékeket ala­csonyabb és magasabb áron egyaránt elérhetővé kell ten­nünk. — Hogyan bővíthető az ni az igen szigorú követel­ményeknek? — Gépeink állapota való­ban romlik, és például Kun- szentmártonban ez a folya­mat már elérte azt a szin­tet, ahol be kell avatkozni. Tizenhárom éve, a beruhá­zás befejezése óta ott jelen­tős fejlesztés nem volt, a két műszakban gyártott évi 200 ezer nadrág pedig igen­csak elhasználta a berendeí- zéseket. Úgyhogy ebben az évben feltétlenül megkezd­jük a gépi rekonstrukciót. Belefogunk a kunszentmár­toni tanműhely korszerűsíté­sébe is, hiszen a fiataloknak megfelelő oktatási feltétele­ket biztosítunk, akkor ké­sőbb a Tiszazug térségében ők több szakképzett dolgo­zót foglalkoztathatunk. Ter­mékeink bonyolultságának megnövekedésével, a külföl­di bérmunkában történt be­kapcsolódássá megnövekedtek a gyártáselőkészítési felada­tok. Az itt dolgozókat a számítástechnika alkalmazá­sával igyekszünk tehermen­tesíteni. Máshol talán nem számít nagy dolognak, mi fontos lépésnek tartjuk, hogy 1986-tól már személyi számítógép segít megoldani a gyártáselőkészítési felada­tokat. V. Sz. J. áru- és árválaszték, amikor a nagykereskedelem csak a tömegtermékeket kínálja? — A közvetlen árubeszer­zéstől se riadunk vissza. El­sősorban a Szolnok megyei üzemekkel kötünk egy-egy termék folyamatos szállítá­sára szerződést. Ugyanezt a célt szolgálják az áruházi árucseréből beszerzett cik­kek is. A Szovjetunióból 240 literes hűtőszekrényeket, té­véket és porszívókat, Bulgá­riából pedig ruházati termé­keket, diplomatatáskákat várunk. Az úgynevezett táj­napokon keresett árukat be­mutató vállalatokat is sze­retnénk megnyerni a rend­szeres szállításra. Az elmon­dottakból talán már kitűnik: csak akkor számíthatunk si­kerre, ha jobban igazodunk a vásárlók igényeihez, ha a lakosság minden rétegének tudunk árut kínálni. És ez idén sem lesz egyszerűbb, mint tavaly. A 285 millió fo­rintos tervünket pedig sze­retnénk ebben az évben is elérni. Ehhez azonban sok­kal többet kell dolgoznunk. A kereskedelmi vállalatok közti versenyben ott tudnak jobb pozíciót elérni, ahol mosolyogva szolgálnak ki az eladók, mert oda szíveseb­ben tér vissza a vásárló. Volt idő, amikor az udvarias kiszolgálásban látták a ke­reskedelem előremozdításá- nak lehetőségét. Természe­tesen ennek javítása ma is célunk, de úgy gondolom, a kereskedő csak akkor moso­lyoghat tiszta szívből, ha a zavartalan áruellátás min­den feltételét biztosítja. Sz. Gy. Árválasztékát is bővíteni kívánja a szolnoki Centrum

Next

/
Oldalképek
Tartalom