Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 16. IA tudomány világa 1 Természetes tartósítószer A húsfüstölés kémiája Kísérletek mesterséges szemmel Mikroáramkörök az agyban A világ számos laboratóriumában dolgoznak olyan bonyolult elektronikus rendszerek kifejlesztésén, amelyekei — legalább részben — visszaadhatnák a vakok elveszített szemevilágát. Angol orvoskutatók — elektronikus szakértőkkel együttműködve — már több évvel ezelőtt kidolgoztak olyan mikroáramköröket, amelyek szilíciumba ágyazva sikeresen működnek meleg biológiai sóoldatban is. A mesterséges szem tudósok elképzelt rendszere egyfajta tv-kamerából áll, amelynek kimenő jeleit (tehát a villamos jelekre bontott képet) parányi adók hálózatára vezetik,- s ezeket kalap módjára a fején viseli a világtalan. A parányi adók rádióimpulzusokat továbbítanak a fejbőr alá beültetett elektródokra, amelyek ingerük az agy látóközpontját. Ezzel a módszerrel a vakok például fényes pontok alakzataiként láthatják a Braille-írás betűit. A mesterséges látás minősége a beépített áramkörök összetettségétől függ. Rendkívül kis méretűnek kell lenniük, nem jöhetnek létre bennük rövidzárlatok, és nem korrodálódhatnak a testfolyadé- koktól. A nagyon szigorú követelményeknek mindenben megfelelő szilíciumba csomagolt parányi angol áramkörök létrehozása mérföldkövet jelentett a mesterséges szem létrehozásához vezető úton. Biológiai sóoldatban úszik a szilíciumba ágyazott mikro- áramkör, amelyről mikroszkóp segítségével készült a felvétel. Kifogástalanul működik, így a testnedvek sem okoznak kárt benne, amikor műtéti úton beültetik majd őket a világtalan kísérleti személyek szervezetébe (KS) Fa műtárgyak védelme Radioaktív sugárzással védték meg a Prága melletti Roztoky múzeumának mintegy 50 ezer fatárgyát a kártevőktől. A kobalt—60 izotóppal végzett besugárzás 24—48 óráig tartott, és még egy méterrel a felszín alatt is elpusztított valamennyi petét, lárvát, bábot, továbbá a penészgombákat is. A csehszlovák magfizikusokkal közösen kidolgozott új módszer — a besugárzást követő felületkezeléssel együtt — legalább tíz évig teljes védelmet nyújt a fatárgyaknak a kártevők ellen. A múzeumban felszerelt sugárforrást más módon is hasznosítják az értékes műtárgyak védelmére. A restaurátorok olyan, rendkívül mértékben sérült tárgyakat is helyreállíthatnak vele, amelyek többé nem lennének megmenthetők a hagyományos módszerekkel. A súlyosan sérült tárgyakat alkalmas vegyszerrel (műanyaggal) itatják át, majd besugárzással kezeük a vegyszert. A műtárgyba behatolt vegyszer így megszilárdul, és az utókornak megőrzi a sérült műtárgyat. A hús rövidebb ideig való tárolásához már az elegendő, hogy jó huzatos helyen tartsuk, mert ilyenkor a felülete kiszárad és ez megakadályozza a penészedést. Régebben akként is tartósították a húst, hogy vékony szeletekre vágva napon szárították. Egy másik szárítási mód az volt, hogy tűz fölé aggatták a húsokat. Ilyenkor azonban nemcsak a nedvességet hajtották ki belőle, hanem az égő fából elpárolgó olajok és gyanták hatásának is kitették. Időközben rájöttek, hogy maga a füstölés is konzervál, ugyanis a baktériumok nem bírják a gyantagőzöket. Amikor ezt felismerték, akkor a húst már nem a lángok fölé akasztották, hanem csak füstölték, hiszen így is érték felületét a tartósító hatású füstkomponensek. Nyugatnémet kutatók alapos elemzései alapján kiderült, hogy a tartósító füstben körülbelül 300 különböző vegyület mutatható ki, A legfontosabbak: fenolok, karbonilek, savak, furénok, alkoholok, észterek, lakto- nok és poUciklikus szénhidrogének. Különös jelentősége van a füstölésben az ízképzés és tartósítás szempontjából a fenoloknak. Mivel azonban ezeknél rákkeltő hatásra utaló jelek is ismertek, egyenként analizálták őket. Megállapították, Szélmotorprogram Dániában Dániában 1995-re az ország energiaszükségletének 15 százalékát a szélenergia fedezi majd, ha megvalósul a környezetvédelmi minisztérium 3000 szélerőmű felállítására irányuló terve. (Dánia jelenlegi energiafogyasztásának 95 százalékát importból fedezi.) Egy 1979. évi törvény szerint az állam a kicsi „házi” szélmalmok felállításának költségeihez 30 százalékkal járul hozzá. Az új terv ennél jóval többet tűz ki célul. Megalkották a Nibe típusú, há- romvitorlájú szélmotorokat. Ezeket 41 méter magas betontalapzatra szerelik fel, s a motorok vitorlái 40 méter hosszúak. E szélmotorok óránkénti 21—90 km-es erősségű szélben működnek. Ha sikerülne a 3000 szélmalmot a tengerparton elhelyezni, 25 százalékkal több energiát termelhetnének, mintha a tengertől távolabb telepítenék őket. A szélmalmok térhódításához elengedhetetlen, hogy áruk olcsóbb legyen. Ma az 1 kilowatt teljesítményre jutó költség mintegy 2000 dollár. A szélmalmok ugyan nem szennyezik a környezetet, ám a közelükben lakóknak el kell viselniük azt, hogy zajt okoznak, esetleg zavarják a rádiózást és a televíziózást, s bizony elcsúfítják a tájat. Dániában a közvélemény, úgy látszik, mégis a szélmalmok mellett foglal állást, s Dánia lesz az első olyan ország, amely nagyszabású, kereskedelmi méretű szélenergia-programot hajt végre. Foggyökér - kerámiából Egy mannheimi cég élet- tanilag semleges kerámiából mesterséges foggyökeret gyárt. Először megvárják, hogy a kihúzott fog sebe begyógyuljon, majd az állcsontba olyan lyukat fúrnak, amelynek alakja pontosan megegyezik a műfog gyökerével. A képződött csontszövet gyorsan és erősen körülnövi a mesterséges íoggyökeret, s erre a seb gyógyulásának rövid ideje után — a mesterséges gyökérbe erősített csappal — szokványos korona helyezhető. A műgyökeret helyi érzéstelenítéssel ültetik be, mindössze húszharminc perc alatt. Ezen a módon csak egy-egy fog pótolható. Teljesen fogatlan állcsontokba e műfoggyöke- rek nem ültethetők be. Dohánylevelet válogat a számftágáp A bolgár műszaki kibernetikai intézetben kifejlesztett új berendezés a színük alapján válogatja szét a tárgyakat. A „Deltakróm—01” elnevezésű készüléket a dohánylevelek osztályozására használják. Véletlenül vagy akarattal? Idegen testek a gyomorban Az élet olykor furcsa dolgokat produkál. Előfordul, hogy az orvosok a kórházakban olyan esetekkel találkoznak, amikor a gyomorban vagy a belekben oda nem való tárgyak vannak. Ezeket a tárgyakat általában véletlenül vagy akarattal nyelik le a betegek. Leggyakrabban kisgyermekekkel fordul elő, hogy a kezük ügyébe kerülő apróbb tárgyakat szájukba veszik, és véletlenül lenyelik. Ilyen tárgy Déldául a pénzdarab, szög, tű, hajcsipesz,. csavar, síp, stb. A szülők ezt legtöbbször nem is észlelik, csak azt. hogy a kisgyermeknél hasfájás lép fel, amire nem találnak magyarázatot. Előbb-utóbb orvoshoz viszik őket. A felnőttek általában véletlenül nyelnek le idegen anyagokat. A foglalkozással függ össze, hogy például a varrónők, dekoratőrök, kirakatrendezők gombostűt, apró szöget tartanak munka közben a szájukban. így előfordulhat, hogy pillanatnyi figyelemkieséí vagy köhögés miatt lenyelik ezeket. Szándékosan csak a gyenge el- méjűek és pszichopaták nyelnek le nagyobb tárgyakat, öngyilkossági szándékból, esetleg rabok, akik így akarnak betegszobába vagy kórházba kerülni, mert azt remélik, hogy onnan köny- nyebben megszökhetnek. Néha elképzelhetetlen tárgyakat képesek így lenyelni, például kést. villát, kulcsot, ajtókilincset, stb. ahogy ez a röntgenfelvételen is látható. A kisebb idegentestek — köztük az élesek és hegyesek is — az esetek többségében természetes úton kiürülnek. A lenyelt idegentestek többsége áthalad a gyomorból a bélcsatomába, csak azok maradnak vissza, amelyek mérete nagyobb, mint a gyomor kivezető nyílása. A fémes idegentestek útja jól kivehető röntgen- vizsgálattal. Mind a fémes, mind a nem fémes idegentestek (csontdarabok, nagyobb gyümölcsmagok, letört műfogsordarabok) azonban megakadhatnak a belekben, vagy hegyes részükkel átfúrhatják a bélfalat. A legtöbb esetben csak a beteg gondos megfigyelésére van szükség az idegentest kiürülésekor. Hashajtó adása ilyenkor tilos. Műtétre csak akkor van szükség, ha bél- átfúródás lehetősége fenyeget, és ha hashártyagyulla- dás tünetei vannak kifejlődőben. (KS) hogy a füstöléskor keletkező fenolok és összetétele többek között a füstképzés alatti parázshőmérséklettől, a füstölés idejétől, az alkalmazott faféleségtől és a fűtőeszköz szerkezetétől függ. Fenolokban különösen gazdagnak mutatkozott a lúc- fenyővel fejlesztett füst. Más puhafák, fenyőféleségek füstjéből is általában több fenol keletkezik, m int a kemény- fák így a bükk és a tölgy elégetése során. Rájöttek, nem mindegy, hogy a fenolt mennyire és miként veszd magába a hús. A különböző összetételű húskészítmények e tekintetben eltérőek. Gondban voltak még a kutatók a policiklus szénhidrogénekkel is. Azok között ugyanis szintén vannak rákkeltő hatásúak. Mivel e vegyületek amúgy sem gyakorolnak befolyást az ízre, olyan füstölési eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknél a keletkező po- liciklikus aromás szénhidrogének mennyisége csökkenthető. A füst konzerváló alkatelemei a hús mélyebb részeibe akkor tudnak behatolni, amikor már száradásnak indult. Először tehát a füstölő magasabb részébe kell akasztani a füstölésre szánt húsokat, miután előzőleg két-három napig a levegőn szikkadtak. Az a jó, ha a füstölési hőmérséklet kezdetben nem emelkedik a 40 Celsius-fok fölé. A forró füst károsan hat a húsokra, mert a hő hatására a felületen kéreg keletkezik, amely az amúgyis csak lassan a mélybe hatoló füstnek az útját állja. Ilyenkor a konzerválás helyett a meleg hatására szétesési folyamat indulhat meg a hús belsejében, hiszen a baktériumok a füstöléstől nem szenvednek kárt, sőt szaporodni kezdenek. Szabályként elfogadható: a tiszta, keményfával történő rövid füstölés során csak igen csekély mennyiségű ártalmas vegyület kerül — a jók mellett — a húsokba. Nagyüzemileg ma már füstfejlesztő generátor állítja elő a szabályozható hőmérsékletű füstöt, amit azután ventillátorral fújnak be a húsfélékkel megtöltött kamrákba. A fűrészforgács megfelelő módon való elégetésének kondenzátumaként lehet készíteni olyan füstaromát, füstoldatot, amit — a káros alkotórészektől való teljes megtisztítás után — csak hozzá kell keverni a húskészítmények anyagához. E módszer egyelőre csak töltelékáruk, gyorsan fogyasztandó termékek füstízesítésére alkalmas, mert az aromák csak ízt adnak, de tartósító hatásuk minimális. M. I. Technikatörténeti érdekességek Az ingaóra Később azonban Galilei tervei alapján mégis befejezték az ingaórát és az ma is jól működik a leideni múzeumban. Képünkön Galilei ingaórájának rekonstrukciója a Természettudományok Történetének Múzeumában, Leidenben. A kiváló olasz csillagász, matematikus és fizikus, Galileo Galilei (1564— 1642) 345 évvel ezelőtt 1641-ben készítette el az első ingaórát, amelynél elsőízben alkalmazta az ingamozgást az jra kerekeinek meghajtására. A szerkezet csak részben készült el, a feltaláló egy évre rá elhunyt és örökösei a tervén nem tudtak eligazodni, s a találmányt így vették leltárba: „lEgy darab vasóra, befejezetlen, Galilei találmánya.”) ? Később Christian Huygens nevéhez fűzték az ingaóra feltalálását és ezt Galilei örökösei annak idején sikertelenül támadták meg. Az anyagvizsgálat jövője Informálódás ipari röntgennel A roncsolás nélküli anyag- vizsgálatok egyik jelentős és fontos eszköze az ipari röntgen. Alkalmazási területe napról napra bővül, s az ipari gyakorlaton kívül a tudományos kutatásban is fontos eszközzé vált az utóbbi években. A gépgyártás területén a hegesztési varratok és az öntvények igénylik a röntgenvizsgálatok zömét. Különösen fontos a hegesztés utáni gyors röntgenvizsgálat értékelése, amely nagyban hozzájárulhat a további gyártás folyamán keletkező selejt kiküszöböléséhez. Ugyancsak jelentős a kényes feladatokra szánt, esetleg drága megmunkálást kívánó acél- és könnyűfémöntvények) megmunkálás előtti röntgenvizsgálata. Tömegcikk jellegű gyártmányoknál vagy olyan esetben, amikor a gyártmány értéke nem fedezi a röntgenfelvételek költségeit, röntgenátvilágítással válogathatok ki a hibás munkadarabok. Természetesen a röntgenátvilágításon kívül a kényesebb részekről időnként felvételeket kell készíteni, mert ezeken a részletek sokkal jobban megfigyelhetők, mint átvilágításkor, ezenkívül dokumentálásra is felhasználhatók a képek. Egyes kritikus munkadarabokról panoráma röntgen- felvételek is készíthetők. A panoráma felvételekhez körsugárzó röntgengenerátorokat használnak. A röntgencsőből gömbcikkszerűen 360 fokban lépnek ki a röntgen- sugarak, így a sugárgenerátor körül egyenlő távolságban elhelyezett azonos munkadarabokról egyidejűleg készíthető röntgenfelvétel.
