Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

1986. JANUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vUI6... ABC csiki-csuki Tiszabön Az asszonyokon nem múlik: szakszerű metszéssel alapozzák meg az idei jó gyümölcstermést Hamar megkedvelték a szeptember közepén meg­nyílt, valóban impozáns, az igényeknek megfelelő új ABC áruházat a tiszabőiek. Olyannyira gyors sikere lett a boltnak — ezt csupán az érdekesség kedvéért emlí­tem —, hogy az első hétvé­gén már fel is törték. Persze ez egy másik történet. A miénk a vízevezetek mentén fut, s hadd áruljuk el előre, a napokban már be is köszöntött a hepiend. Az történt, hogy a Fegyvernek és Vidéke Áfész felkérésére a boltot építő Fegyverneki Költségvetési Üzem szakem­berei nem értettek a vízve­zeték-hálózat fertőtlenítésé­hez, így a megnyitást meg­előző héten derült ki, hogy a bolt vízvezetéke bacilus- sal fertőzött. Az illetékes szakhatóságok — a török­szentmiklósi Közegészség- ügyi Járványügyi Felügye­let — vezetője Koós doktor kérte is a Fegvernek és Vi­déke Áfész vezetőit, hogy ha­lasszák el a megnyitást, és folytassák a fertőtlenítést, amíg megfelelő vízminta nem áll rendelkezésre, éppen a későbbi kellemetlenségek megelőzése érdekében. Vé­gül is az áfészesek kérésére, és az átadási határidőre te­kintettel Koós dr. hozzájá­rult az ABC egy hónapig tartó ideiglenes működésé­hez, azzal a megszorítással, hogy az áfész köteles az egészséges vizet lajtkocsival Fegyvernekről szállítani, il­letve a boltban nem árusít­hatnak tőkehúst. Az élelmiszeráruház építői, gazdái továbbra is szorgal­masan próbálkoztak a fer­tőtlenítéssel, eredményre azonban az egyhónapos ha­táridő lejártáig nem jutot­tak, úgyhogy érvényes Kö­jál-engedély híján október 16-án be kellett zárni az új üzletet. Támadt erre kétke­dés a faluban, az emberek nem értették, mivégre ez a nyitás-zárás? Az ellátást azért valahogyan biztosítani kellett — a másik üzlet meg­lehetősen messze van —, Ez év január elsejétől új adót vezettek be, amelyet a nem lakás céljára szolgáló építmények után kell fizetni. Az erre vonatkozó törvény- erejű rendeletet legutóbbi ülésén alkotta meg az Elnöki Tanács. Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes teg­nap az Országházban a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának sajtóértekezle­tén ismertette a rendelkezés részleteit. Az új adó bevezetését in­dokolva kiemelte, hogy az intézkedés a jövedelmekkel arányos közteherviselés el­vének fokozatos megvalósí­tását célzó törekvéseket szolgálja; egyszersmind a húsz éve változatlan, s im­már elavult házadórendszer korszerűsítésének első lépé­seként is tekinthető. Hozzá­fűzte; indokolt volt a jöve­delemadóztatás mellett a S/aikossáigi vagyon adóztatá­sát is "továbbfejleszteni hi­szen a társadalomban meg­levő, s növekvő jövedelem­különbségek a személyi va­gyonok differenciálódásában is érzékelhetők. S mi/el a teljes személyi vagyon fel­mérésének, nyomonkóvetéső- nek feltételei, így egy ál­talános vagyonadó-rendszer megalkotásának lehetőségei mára még nem alakultak ki, a vagyonkülönbségek egyik legjellemzőbb tárgyát, az üdülőépületeket és más, nem lakásként szolgáló he­lyiségeket vették alapul a társadalmi igazságosságnak jobban megfelelő tehervise­lés érdekében. ■ Az új adó lényegében az eddigi házadót (amely a la­kásokra. családi házakra változatlan mértékben ér­szükségmegoldásként kinyi­tott hát a régi kenyérbolt, ahol kenyeret, péksüteményt, tejet és tejterméket árusítot­tak. Időközben a falu két köz­kifolyójából vízmintát vett a Köjál és azokról is kiderült, hogy baktériummal fertőzöt­tek. Lett erre rémület. Gon­dolom az ijedtség íratta szer­kesztőségünkbe is a levelet: „Most kiderült, hogy az egész falu vize fertőzött. . . .Kérem segítsen nekünk — szólt a levél a főszerkesz­tőhöz —, világossá váljék a Néplapon keresztül, hogy fertőzés nélkül fogyasztha­tó-e a víz.” Nos, a levélnek ez az a so­ra, amelyben e cikk írója a lényeget véli fölfedezni. Ért­hető a félelem, a bizonyta­lanság, és kitapintható, hogy milyen megnyugtató lenne az egyértelmű tájékoztatás, amelyet ez esetben elmulasz­tott az áfész is, a Köjál is. Csak mellékesen jegyzem meg; arra magam sem kap­tam meggyőző magyaráza­tot, hogy a két kifolyó vize mitől lehetett fertőzött, és azt sem sikerült megfejte­nem az ivóvízre vonatkozó szabványok útvesztői között botorkálva, hogy a fertőzött- ség bizonyos mértéke mit je­lent a gyakorlatban. Min­denesetre tény, hogy a két közkifolyóról kapott értesí­tést követően a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tö­rökszentmiklósi kirendeltsé­gének dolgozói azonnal fertőt­lenítették a teljes hálózatot. Mi sem volt egyszerűbb, mint a csapokat megnyitni, és a vezetéket ezzel a fertőtlení­tett vizel jó alaposan átöb­líteni az ABC-ben is, és most már ott is jó eredményt kaptak a mintavételkor. Ezért fogadhatott dr. Koós László Törökszentmiklóson december 4-én az örömhír­rel: — Ma jött meg a vízmin­tavétel eredménye, már írom is a határozatot, enge­délyezem az ABC-ben a víz használatát, a hús árusítását is. vényes) váltja fel, s szemé­lyi tulajdonú üdülőkre, va­lamint a hozzátartozó gará • zsokra, műhelyekre, üzletek­re. raktárépületekre, pan­ziókra, orvosi rendelőkre, műtermekre vetik ki, attól függetlenül, hogy a helyiség a lakással egy épületben van vagy sem. A fizetési kötele­zettség a tulajdonosra, illet­ve az építmény haszonélve­zőjére hárul, vitás esetben a döntő szempont az, hogy iki használja a helyiséget. Az érintett ingatlantulajdono­sokon kívül az üdülő-, mű­hely- és üdülőszövetkezetek tagjai is fizetik az új adót, ha a közös tulajdonban levő épületrészre állandó haszná­lati joguk van. A társas kis­vállalkozások — üzemi épü­leteik után — ugyancsak adókötelesek. Az adó alapösszege két té­nyezőtől: a település jelle­gétől, illetve az építmény alapterületétől függ. Megál­lapításában igen fontos sze­repet kapnak a helyi tanácsi önkormányzatok, ugyanis az érintett övezet természeti fekvésétől, ellátottságától függően 10—50 százalékkal csökkenthetik vagy növel­hetik az alapösszeget, s ugyancsak — 10—40 száza­lékos — növekedést,, illetve mérséklést állapíthatnak meg az építmény jellegétől, értékétől függően. Néhány konkrét példa: egy 30 négy­zetméteres, s nem kiemelt üdülőkörzetben fekvő hét­végi ház tulajdonosa az ed­digi 300 forintos házadó he­lyett 900 forintos új adót fizet. Ha egy ilyen nyaraló 60 négyzetméter körüli, akkor Ki ne maradjon; novem­ber 1-ig tehát a régi ke­nyérbolt árusított, aztán megint kinyitott az ABC ugyancsak ideiglenes enge­déllyel. — Miért volt szükség a kéthetes bezárásra? — kér­deztem dr. Koós Lászlót. — Azért kellett becsukni, hogy rávegyük az áfészt, ha kell bontsa ki az egész cső­rendszert, de mindenképpen egészséges víz folyjon a csapból. Tulajdonképpen még hosszú ideig üzemel­tethették volna az ABC-t úgy, hogy lajttal hordják a vizet, ez azonban senkinek nem lett volna megnyugtató megoldás. Azután azért en­gedélyeztem újból ideiglene­sen a megnyitást, mert lát­tam, hogy az ellátás érdeké­ben szükség van a boltra. Nem tudom mennyire meg­győző ez a magyarázat, a doktor úr végső megállapí­tásával azonban tökéletesen egyetértek. — Abból adódott a báj, hogy elfogadható vízminta nélkül nyitották meg az üz­letet. — És hol volt a vezetékben a hiba? — Ki tudja? Azt nem le­het megállapítani! Az bizo­nyos, hogy a Víz- és Csator­namű Vállalat fertőtlenítése után mindenütt jó víz fo­lyik. Ennek végül is a tiszabői- ekkel együtt örülünk. Az vi­szont már korántsem tölthet el senkit ekkora örömmel, hogy az új létesítmény át­adásakor fontosabb az ün­nepélyes megnyitó időpontja, semmint az, hogy a létesít­mény minden szempontból — természetesen már akkor — megfeleljen az előírások­nak, azzal együtt nyilván a kívánalmaknak is. Abban persze jó volna bízni, hogy történjék bármi, az illetéke- j sek nem fukarkodnak az emberek gyors, pontos és megbízható tájékoztatásával. Mert ez utóbbi Tiszabön most elmaradt. tulajdonosa évi 450 helyett 2400 forintot fizet majd. S amennyiben üdülője mint­egy 100 négyzetméteres, a korábbi 900 helyett 6500 fo­rintra nő az adó. Ezek az összegek azonban csak az alapadó mértékét jelzik, hi­szen az illetékes tanács ren­deletének megfelelően a konkrét esetekben mérsék­lődhetnek, ám jelentősen nö­vekedhetnek is. Így ha a legutóbbi példában említett, viszonylag nagyméretű üdü­lő a Balaton partján fekszik, s meglehetősen drága építé­szeti megoldásokkal készült, tehát tulajdonosának jelen­tős vagyonáról is tanúsko­dik. akkor a helyileg meg­határozott százalékos növe­kedésnek megfelelően az adó az évi 10 000 forintot is el­érheti. Miként Békési Lász­ló hangsúlyozta: ezek az adatok is mutatják az új adó progresszív jellegét, azt. hogy valóban a kiemelkedő vagyonnal rendelkezőkre esik majd a társadalmi köz­terhekből lényegesen na­gyobb rész. A megállapított adó a kü­lönböző szempontok mérle­gelése után szélső esetben 75 százalékkal haladhatja meg a központilag meghatá­rozott mértéket, illetve an­nak 10 százalékára is csök­kenhet. Ám ilyen esetekben sem lehet kevesebb évi 500 forintnál: ez az új adó leg­kisebb összege. Ugyanakkor az adórend­szer számos esetben meg­enged mentességet, illetve fizetési kedvezményt is, sőt bizonyos esetekben a ren­delkezés automatikuisan elő is írja ezt. Csattog az olló, visit a fűrész (Folytatás az I. oldalról) lesleges ágakat, gallyakat. Tavaly ilyenkor még na­gyon az elején tartottunk en­nek a munkának. Műtrágyaszóró kocsikat vontató traktorok hangja dü- börgi túl a motoros fűrészek visítását, a metszőollók csat­togását. Szórják a tápanya­got a fasorok között, ezzel az időszerű tennivalójukkal megkéstek kicsit a téesz- beliek. Mondja is a főága- zatvezető: — Amíg a metszőknek, gallyazóknak, a nyesedék- gyűjtőknek és zúzóknak ked­vezett eddig az időjárás, a tápanyag-visszapótlást hát­ráltatta a lágy talaj. Most, hogy megfogta kicsit az idő, újra dolgozhatnak a gépek a fák között. Meghozták közben a gő­zölgő teát, jólesik a gyü­mölcsösben szorgoskodóknak a meleg ital. Bár, mondja az egyik fiatalasszony, akinek nem áll meg a kezében a metszőolló, az nem szabad, hogy fázzon a három-négy fokos hidegben. A szaksze­rű metszés, a fák koronájá­nak megfelelő kialakítása meghatározó lehet abban, milyen lesz az idei termés. Aminek a 60 százalékát 1986-ban már nem kell nyers gyümölcs formájában „utaz­tatni”. Mintegy 75 százalék­ban elkészült a Debreceni Kisújszállás, Kunszöv Teljes létszámmal A délelőtti műszak fél 8-as kezdését munkásgyűlés előzte meg tegnap reggel Kisújszálláson, a Kunsági Bőr és Textilruházati Ipari Szövetkezet textilruházati üzemében is. A „bőrdíszmű­ves” kollektíva délben ke­rített sort az év első munka­napján szokásos megbeszé­lésre. Somlyai Árpádné, a szövetkezet elnöke arról tá­jékoztathatta a dolgozó­kat, hogy az 1985. évi jó eredményeik a VI. ötéves terv helyi feladatainak sike­res teljesítését is jelentették. — A tervidőszak első esz­tendejéhez hasonlítva, 142 százalékkal, azaz csaknem a két és félszeresére nőtt a ter­melésünk. A tavalyi 155' mil­lió forintos árbevételünkből realizált 34 milliós nyereseg pedig több mint a négysze­rese az öt év előttinek. Az export értékesítést is jelen­tősen növeltük, amíg 1980- ban 30 millió, tavaly 52 mil­lió forint értékű textilruhá­zati és bőrdíszmű terméket értékesítettünk határainkon túl. A bedolgozókkal együtt csaknem hétszázas szövetke­zeti kollektíva munkáját megköszönve, külön .elisme­réssel szólt az elnökasszony a szocialista munkaverseny­ről, amelyet a tervidőszák utolsó éveiben kiszélesítettek a bedolgozók körében is. — Eredményeink elérésé­ben, terveink túlteljesítésé­ben nagy szerepük volt a 22 szocialista brigádunk által kezdeményezett, elsősorban a termékkiszállítási csúcs­munkák idejére, évente négy alkalommal szervezett kom­munista műszakoknak. Szá­mítunk a munkaversenyben részt vevők példamutatására az új esztendő, az új ötéves terv feladatainak megoldásá­ban is. Évi 7—9 százalékos termelésnövelést, 210 milliós árbevételt, valamint a 20 százalékos árbevétel-arányos nyereségszint tartását ter­vezzük. A munkásgyűlést követő­en a textilruházati üzem mind a 150 dolgozója mun­kába állt tegnap reggel a Kunszövnél. — A- két ünnep között el­végezték a tmk-saink a szo­kásos karbantartást, ma tel­jes kapacitással hozzáfog­tunk az 1985. évit 11 millió­val meghaladó; 125 millió forintos idei tervünk teljesí­téséhez. Tartósítóipari Kombináttál közös beruházással épülő kon­zervgyárunk. Most is dolgoz­nak az építkezésen a Szol­nok megyei ÁÉV munkatár­Az újév első munkanapjá­nak reggelén, amikor a gyár közelébe érek, már jól hallani a gépek zakatolását, a kalapácsok csattogását. — A BVM nyolc gyára kö­zül mi vagyunk a legkiseb­bek — fogad Petróczki Ká­roly, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek kunszentmárto­ni gyárának igazgatója. — Feladatunk, hogy a másik hét üzemet ellássuk szer­számokkal fémsablonokkal, egyszóval gyártóberendezé­sekkel. mert ezek nélkül nem tudnának folyamatosan termelni, fgy nekünk bőven van munkánk. Igaz, a többi gyárnak már tavaly is jócs­kán akadt gondja, hiszen termékeik iránt erősen csök­kent a kereslet, mivel ma­gánerőből kevesebb lakás épült, és a nagyobb beruházások is szüne­teltek. De ez nálunk igazából nem éreztette ha­tását, mivel egyéb területe­ken lekötöttük a szabad ka­pacitásunkat. így például ta­valy 20 millió forint érték­ben már tőkés exportra is termeltünk: Líbiának fö­démpanel-gyártósort, az osztrákoknak gipszpanel- gyártó berendezést szállítot­tunk. Az NDK részére pedig csősablonokat gyártottunk. Az 1986-os év előkészítését már tavaly megkezdtük, s szeretnénk az idén expor­tunkat növelni. Tárgyaláso­kat folytatunk a csehekkel. Oda föld alatti építkezések­nél használatos betontermé­kek sablonját szállítjuk majd. Reméljük, nem lesz gond az alapanyag-ellátás­sal. Tavaly például elegen­dő vasáru állt rendelkezésre, csak nem olyan minőségben A népgazdaság idei terve a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási feladatok sorá­ban hangsúlyozza: fokozni kell a vizek minőségének vé­delmét és meg kell kezdeni nyolc kiemelt város szenny­víztisztítási programjának végrehajtását. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint Győr. Komárom, Esztergom, Tatá­sai. A már megszerzett cse­resznye és meggyfák idei terméséből az új üzemben szeretnénk befőttet és gyü­mölcsvelőt gyártani. és méretben .mint amire ne­künk szükségünk volt. — Mi az év végén „nem húztuk le a rollót” — lépked mellettem az udvaron Sutka István termelési és vállal­kozási osztályvezető. — Hi­szen már a múlt hónap ele­jén elkezdtük idei felada­tainkat. Például december tizediké óta a villamosvasú­ti aljazat sablonjait gyártjuk. Ez határidős munka, mivel január 31-én a pesti gyár már ezekben a sablonokban készíti majd az aljazatokat. — Ma reggel lényegében ott folytattuk a munkát, ahol tavaly abbahagytuk — ma­gyarázza Sajó István a la­katosüzem művezetője. — Igaz, ki kellett „bontani” a műhelyt a hóból, de ez nem jelentett különösebb nehéz­séget. Sikerült az átállás, és nem érezték a dolgozók, hogy új évet kezdtünk. Szóval si­mán ment minden. — Az emberek csaknem két hétig szabadságon vol­tak. mivel év közben ledol­gozták az ünnepek közötti napokat — kiabálja túl a gépek zaját Bencsik Imre csoportvezető. — De ez nem jelentett fennakadást, mivel mindenki tudta, hol hagyta abban a munkát. Igaz, régen volt olyan, hogy januárban új feladatokat kantunk, de most időben sikerült előké­szíteni a ’8í-os évet. Reggel mindenki bejött dolgozni. Ügy látszik, senkit sem vi­selt meg a szilveszteri mu­latozás. Nálunk sok a vidé­ki dolgozó, de nem késettel senki. Ezek szerint a hó sem jelentett akadályt, mi­vel a buszok is időben ér­keztek. bánya. Oroszlány, Miskolc, Debrecen és Pécs ez a nyolc kiemelt település, s szenny- víztisztási gondjaik megol­dását a központi erőforrá­sokból erre a célra kapott anyagi eszközökkel segíti az OVH; 1986-ban csaknem 200 millió forintot fordíthat e vízminőségvédelmi progra­mok előkészítésére. kidol­gozására, néhol már a kivi­telezés megkezdésére. Egri Sándor Uj adó a nem lakást szolgáló építményekre Nem mindegy, hogy hot áll a hétvégi ház Kunszentmórton, BVM II hó nem jelentett akadályt VSZJ—TF—NT Szennyvíztisztítási program

Next

/
Oldalképek
Tartalom