Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1986. JANUAR 2. Kommentár Gesztusok II remények és a jövőbe mutató bátor tervek éve Az óév utolsó és az újév első napjai hagyományosan nem bővelkednek nagyszabású világpolitikai eseményekben; korunk történelemformálói is kipihenik a 365 nap alatt felgyülemlett fáradtságot, s egyben újabb feladatokra készülnek. A politikusok küldetése nem csekély: meg kellene próbálni közelebb vinni a világot a biztonság, a bizalom erősítését egyértelműen szolgáló tettekhez, a konkrét megállapodásokhoz, az erőegyensúly megőrzésén alapuló valódi békéhez. Nos, ebből a szempontból jobban talán nem is kezdődhetett volna az 1986-os esztendő. Az a tény, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKPKB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök televízión keresztül kölcsönösen üzenetet intézett az amerikai, illetve a szovjet néphez. A két nagyhatalom vezetőjének olyan gesztusa, amely igazolni látszik a jövőt illető, egyelőre még szerény optimizmust. Hiszen, ha e köszöntők csak előlegezik a kölcsönös cselekvés szándékát — már akkor is tovább él a remény. A Szovjetunió újabb és újabb javaslatokkal próbálja megszilárdítani a kialakulóban levő kedvezőbb légkört. Hazája népéhez intézett újévi köszöntőjében Mihail Gorbacsov például a legsürgetőbb feladatnak nevezte a nemzetközi kapcsolatok „civilizáltabbá tételét”, azaz hogy a fegyverkezést és az erőszakot mihamarabb váltsa fel a leszerelés és a szilárd béke létrehozása oly sok válsággóccal terhelt földünkön. A főtitkár szavainak jogosságát támasztja alá — sajnos — az óév utolsó napjának kivonatos eseménykrónikája. Merényletek és merényletkísérletek .kiújult harcok Libanonban (ahol pedig épp a napokban írták alá a 10 éves polgárháború „végleges” lezárására hivatott békeokmányt); zsidó túsz kivégzése Dél-Libanon- ban és a párizsi zsinagóga elleni pokolgépes akció tervének ^leleplezése... Az efféle hírek hallatán a kommentátor időnként elcsügged: mi lesz veled világ? Alapjában véve azonban bizakodik, hogy a tervek és remények, a jószándékot nyomatékosító gesztusok talán egy régi-új korszak, az enyhülés kezdetét jelentik. Azt, hogy a tavalyi genfi nyitány és az 1986-raés 1987- re remélt folytatás jobb irányba tereli az emberiség már-már kátyúba jutott szekerét ... Daróczi László BUDAPEST Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (I) megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében részt vett magyar pártküldöttség hazaérkezett Delhiből. A delegációt Pozs- gay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára vezette. Tagja volt Kisfalvi János, a KB külügyi osztályának munkatársa. PEKING Kínában az idén nem lesznek radikális reformintézkedések, hanem a jövő évi reformlépéseket kívánják előkészíteni, tartóssá tenni a már elért eredményeket. A KKP központi lapja, a Zsen- min Zsipao újévi vezércikkében hangsúlyozza: „1986Politikusok üzenete a világ népeihez Az újév alkalmából számos politikus intézett üzenetet a világ népeihez. Az óesztendő úgy él majd emlékezetünkben, mint a megfeszített munka, a remények és a jövőbe mutató bátor tervek éve — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az újévi televíziós nyilatkozatában. Emlékeztetett rá, hogy az év elején nehézségekkel kellett szembenéznie a szovjet gazdaságnak, de a párt és az egész szovjet nép jelentős erőfeszítései révén, egészében jó eredményekkel lehet búcsúztatni az elmúlt esztendőt. Mihail Gorbacsov kijelentette: maradéktalanul ki kell használni a szocialista rendszerben rejlő hatalmas erőtartalékokat. Ez minőségi változásokat jelent a társadalomban, dinamikus előrehaladást az élet minden területén, a gazdasági, kulturális és szociális szférában egyaránt. A főtitkár kiemelte: az 1986-ban kezdődő új. 12. szovjet ötéves tervidőszak előirányzatait az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsításával kell teljesíteni. Hangsúlyozta, hogy az új esztendő legjelentősebb belpolitikai eseménye az SZKP küszöbön álló 27. kongresszusa lesz. Megemlékezett arról, hogy a tavalyi év a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója volt, majd kijelentette: a háborús veszteségek feletti fájdalom is arra kötelez, hogy mindent megtegyünk egy hasonló tragédia elkerülése érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány, a szovjet nép akaratához híven, mindent megtesz a béke megőrzéséért, a nukleáris összecsapás veszélyének száműzéséért és a jóvátehetetlen megakadályozásáért — mondta Mihail Gorbacsov újévi üzenetében. Genf, ígéretes kezdet Az emberiség számára ritka alkalom nyílik 1986-ban arra, hogy megteremtse a békét — hangsúlyozta újévi üzenetében Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar különösen ígéretesnek nevezte, hogy a két nagyhatalom tavaly elindult csúcsszintű párbeszéde az idén folytatódik. A közelgő nemzetgyűlési választásoknak és a gazdasági helyzetnek szentelte üzenetét Francois Mitterrand francia államfő. Mitterrand közölte: bármi lesz is a márciusi választások eredménye. elnöki megbízatásának hátralevő két esztendejét mindenképpen hivatalában tölti. A gazdasági eredményekről szólva az elnök hangsúlyozta: Franciaországban 18 éve nem volt ennyire alacsony az infláció üteme, s 16 év óta először tavaly nem nőtt a munka- nélküliek száma. Üjévi beszédében Nicolae Ceausescu. az RKP főtitkára, az RSZK elnöke külpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy korunk fő gondja a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre való rátérés. Ebben az összefüggésben a tavalyi év. fontos eseményeként méltatta a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozót, konkrét megállapodásokat szorgalmazott. A belső helyzet normalizálódását, a nemzeti egyetértés elmélyülését emelte ki újságírókkal folytatott újévi beszélgetésében Woj- ciech Jaruzelski, a lengyel Államtanács elnöke. Jaruzelski hangsúlyozta: e folyamat fenntartása 19861-ban is kulcsfontosságú az ország számára, s a lengyel népnek közös erőfeszítéssel kell felülkerekednie az anyagi gondokon is. Bulgária végrehajtotta tavalyi társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, az óesztendővel zárult 8. ötéves terv előirányzatait pedig túlteljesítette — közölte újévi üzenetében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke. Zsivkov hangsúlyozta: a bolgár gazdaság kiállta az elmúlt évek nehéz próbáit, s az ország napjainkra fejlett ipari állammá vált. Béremelések, gazdasági fejlődés Mauno Koivisto finn államfő újévi tv- és rádióbeszédében döntőnek nevezte az elkövetkező hat hónapot a fegyverkorlátozási tárgyalások szempontjából. Koivisto megállapította: a nukleáris kísérleti robbantások betiltása fontos lépés lenne a fegyverkorlátozási megállapodás útján. Dániel Ortega nicaraguai ban Kína a gazdasági reform megszilárdítására és beszabályozására fog összpontosítani, miközben a rendezésre váró problémákat megoldja”. ISLAMABAD Mohammad Han Dzsuned- zso pakisztáni miniszterelnök ötpontos programot tett közzé az „iszlám demokrácia” visszaállítására és az ország gazdaságának fellendítésére. A miniszterelnök egyben felszólította az ellenzéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kampánytól. Hirosima és Nagaszaki városa egyaránt élesen elítélte a legutóbbi amerikai nukleáris fegyverkísérletet. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — nevadai kísérleti telepén a Hirosimára 1945 augusztusában ledobott atombombáénál pontosan tízszer nagyobb pusztító erejű hidrogénbombát robbantott, s mindezt hírhedt űrfegyverkezési programjának keretében hajtotta végre. államfő az óesztendő utolsó napján mondott rádióbeszédében felszólította a lakosságot: ha szükséges, fegyverrel védje meg az országot egv esetleges katonai agresszióval szemben. Bejelentette azt is, hogy a kormány 1986-ban béremeléseket szándékozik végrehajtani. de nem kíván a Nemzetközi Valutaalaphoz GIMF) fordulni pénzügyi segítségért. 1986 a „forradalom megvédésének éve” lesz Angolában — közölte Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság elnöke az országhoz intézett újévi üzenetében. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a dél- afrikai rezsim erői és támogatói még napjainkban is rendszeresen megsértik Angola területét, szuverenitását. A szocialista utat követő radikális gazdasági változások várhatók Zimbabwéban a következő öt év során — jelentette ki Mugabe, az afrikai állam kormányfője az új esztendőt köszöntő beszédében. Mugabe kifejtette : a tervek elsősorban a termelési és a tulajdonviszonyok megváltoztatását célozzák. A népgazdaság kulcságazatainak gyors fejlesztését a gazdasági tervektől való lemaradás behozását sürgette újévi üzenetében Kim ír Szén, a Koreai NDK államfője. Kim szerint a következő esztendőben meg kell gyorsítani a szocialista építőmunkát s mozgósítani kell a dolgozó tömegeket a KNDK gyorsabb fejlesztésére. — Mozambik ellenzi az űrfegyverkezést és kiáll a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a civilizáció elpusztításával fenyegető atomfegyverek felszámolásáért — hangoztatta népéhez intézett újévi üzenetében Samora Machel, a Mozambiki Népi Közsársaság elnökg. A Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottsága, a Nagy Népi Hurál elnöksége és a Minisztertanács újévi nyilatkozata hangsúlyozza: 1985-ben feléledt annak reménye, hogy sikerül kedvező légkört teremteni a világban, és csökken az atomháború veszélye. Jugoszlávia a gazdasági nehézségek sikeres leküzdésének szándékával kezdi meg az új esztendőt — szögezi le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének újévi üzenete. Az üzenet hangsúlyozza: a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 1986-ban esedékes 13. kongresszusa, valamint az egyéb társadalmipolitikai szervezetek fórumai hozzájárulnak majd a munka hatékonyságának emeléséhez, ami elengedhetetlen az ország további fejlődéséhez. Legyen 1986 a gazdaság stabilizálásának és dinamikus fejlesztésének esztendeje — hangsúlyozta újévi üdvözletében Truong Chinh, a VSZK Államtanácsának él- nöke. Az államfő arra hívta fel a dolgozókat, hogy hatékonyabb munkával használják ki a bevezetésre kerülő gazdaságirányítási reform új lehetőségeit, megfelelő alapokat teremtve az életszínvonal későbbi továbbfejlesztéséhez a most kezdődő új ötéves terv időszakában. Gyűlölet helyett szeretetet Gusztáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök újévi köszöntőjében meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikája, valamint a békeszerető erők és a reálisan gondolkodó tényezők révén megóvható a béke a jelenlegi és az eljövendő nemzedékek számára. Anibal Cavaco Silva portugál kormányfő újévi köszöntőjében azt emelte ki, hogy hazája január elsejétől tagja lett a Közös Piacnak. Hangot adott reményének, hogy a csatlakozással lehetővé válik az ország elmaradott gazdaságának korszerűsítése, és megnyílnak a Közös Piac határai a portugál termékek előtt. Kaare Willioch norvég miniszterelnök újévi köszöntőjében kifejezte reményét, hogy a javuló kelet—nyugati kapcsolatok az ENSZ által a béke évének nyilvánított 1986-os esztendőben szilárd alapot teremtenek a feszültség csökkentésére. II. János Pál pápa szerdai újévi köszöntőjében az emberi nem családjának szolidaritásáért emelt szót, hangsúlyozva, hogy csak szeretettel lehet felülkerekedni a gyűlöleten. A Szent Péter bazilikában tízezer hivő előtt mondott szentbeszédében a Vatikán támogatásáról biztosította az Egyesült Nemzetek Szervezetét a világ békéjének megteremtésére kifejtett erőfeszítéseiben. Kormányának 1986-os kül- és belpolitikai célkitűzéseit vázolta hagyományos újévi sajtóértekezletén Nakaszone Jaszuhiro japán miniszter- elnök. Az előbbiek sorában vezető helyen említette a szovjet—japán viszony megjavítását, hangoztatva, hogy ez a szigetországi kabinet egyik fő törekvése az idei esztendőben. Elmúlt egy év rdemes eltöprengeni azon, hogy miért szerzett oly nagy örömet a világnak — függetlenül égtájtól, társadalmi rendszerektől — a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Azért történt így, mert e vezetők azt mondták ki, amit az emberek gondolnak. Kell a remény, ho:gy a legsúlyosabb problémák is megoldhatók háború nélkül, kell a hit önmagunkban és a politika józanságában. Ez az esemény tette azt. hogy 1985 több jót hozott, mint amennyit kezdetben ígért, bár kevesebbet, mint amennyit szerettünk volna. Ha összesűrítve megpróbálunk visszaemlékezni a most elmúlt esztendőre — keserű, nyomasztó kép jelenik meg előttünk. Kár lenne tagadni, tömérdek bajról, veszélyről, katasztrófáról, merényletről, feszültségről érkeztek tudósítások. Valójában ez a kép igaz is meg — torz is. A hírek (eltekintve az említett csúcstalálkozótól), egészében valóban a gondok vonásait vésték az év arculatára. De nem lennénk hűek az igazsághoz, ha nem fűznénk hozzá, hogy a számunkra legfontosabb helyen, Európában — a terrorakciókat leszámítva —, béke volt, végig folytatódhatott kormányok és országok barátságos együttműködése. Ne essünk azonban az egyik végletbe se szóljunk előbb a veszélyekről, mert bármelyik, ha elhatalmasodik, romba dönthet minden eddigi jót. Nézzük mindenekelőtt a csillagháborús terveket. Miért tiltakozunk ellenük oly hevesen? A tudományos világ szinte egyöntetűen kijelenti, hogy tökéletes védőpajzs, olyan, amely egyetlen rakétát sem enged át — nincs. Részeredményeket el lehet érni, de azon az áron, hogy az Egyesült Államok hatalmas katona technikai versenyre hívja ki a Szovjetuniót. próbára, amely óriási pénzeket nyel el, rendkívüli erőfeszítéseket kíván. S végül hova juttatja a résztvevőket? A felfegyver - zettségnek a mainál sokkal magasabb fokára. De hát az legyen a cél, hogy az egyik fél a másikat újabb, még ravaszabb, költségesebb és veszélyesebb romboló esz" közök felhalmozására késztesse? Ha minden egyebet lehántunk e problémáról, legbelül két szemlélet ösz- szeütközése marad: még több fegyvernek, vagy a mainál kevesebbnek a birtokában küzdeni politikai-társadalmi célokért Elmondhatjuk tehát, hogy a nemzetközi helyzet első számú tűzfészke maga a fegyverkezés. De ha már mérleget vonunk a múlt esztendőről, írjunk mellé még kettőt: a Közel- Keletet és Közép-Amerikát. Rászorulunk valóban arra, hogy a külpolitika fölött töprengve valahogy rendet teremtsünk gondolatainkban az értesüléseknek és az eseményeknek ebben a zuhatagában, amely az arab térség felől nap-nap után hozzánk árad. Igaz, a krónikás sem tehet egyebet, minthogy megállapítja: ezek a mindössze néhány évtizede önálló államok most keresik nemzeti öntudatukat, s szociális igazságot, a középkorból származó ideológia és a modern követelmények egyeztetésének módját. A Szovjetunió természetszerűleg a feltörekvők mellett áll, az Egyesült Államok a régit őrzők oldalán. De azért egy fontos jelenséget húzzunk alá: a nagyhatalmak naigyon óvatosak, éppen mert tűzfészkekről van szó — nem játszanak a tűzzel.. Más földrajzi és történelmi körülmények között zajlik a nemzeti felszabadulási folyamat Közép-Ameriká- ban, mély elkeserítő nyomortól fűtve. S van ennek a helyzetnek sok egyéb között. egy érdekes vonása. Nyugat-európai polgári, főleg szociáldemokrata politikusok szeretnék meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy ne katonai eszközökkel avatkozzon a küzdelembe, inkább ösztönözze a gazdasági és a szociális reformokat Közép-Amerikában — így vonja el a „kommunisták” híveit. A valóság azonban az. hogy ez a nagy polgári demokratikus állam nem ért ehhez, ebben a térségben, amelyet saját előszobájának tekint, nem meri kinyitni a szelepeket, s végül mindig a vérengző militarista szélsőségesekre támaszkodik. Ezért lát Nicaraguában hatalmi érdekeit veszélyeztető „marxista központot”, a salvadori vagy a hondurasi ellenforradalmárokban szövetségeseket. Európa, a mi tágabb hazánk, azonban nem tűzfészek. Kiállta a nyolcvanas évek első felének nehéz próbáját. A feszültség növekedése — a Pershing-telepítés, az űrfegyverkezés bejelentése, a gazdasági embargók, a szónokias támadások magukkal hozhatták volna Kelet- és Nyugat-Európa elhidegü- lését. Nem ez történt. Miért nem? Földrészünk a hetvenes években már egyszer megismerte az enyhülés ízét, és többé nem akar lemondani róla. Ez nemcsak a szocialista államok esetében van így, akik a békés egymás- mellett élést kezdeményezték —, a nyugat-európai kormányok is visszahőköltek, amikor Amerika kezdte túlfeszíteni a húrt. Tudták, Nyugat-Európát nem választja el az Atlanti-óceán a Szovjetuniótól, nekik más a stratégiai helyzetük. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik: a közös Európa tudata. Hosszú évszázadok óta élünk egymás mellett, nem óhajtjuk feláldozni kapcsolatainkat a hidegháború oltárán. Ebbe a képbe illeszkedik Magyarország. Megtanultuk, mi volt a különbség a negyven-ötvenes évek, és a hatvan-hetvenesek között. Bőrünkön. zsebünkön, hangulatunkon. Ezért talál nálunk minden jószándékú gondolat támogatásra máig is. Sok dicsérő szó hangzik el hanzákról nyugati lapokban és polgári vezetők nyilatkozataiban. Mi ennek a magyarázata? Elsősorban az, hogy Magyarország belpolitikájával — külpolitizál. Reformkészségével, a véleménynyilvánítás szabadságával, az ország nyitottságával. Mi természetesen a Varsói Szerződés közösen kidolgozott politikáját képviseljük de ennek hitelét, őszinte és nemzeti voltának aranyfedezetét az adja, amit a külföldi itthon lát. ejezzük be tehát ezt a mérlegkészítést az újév első napjaiban magyar szempontból: 1985 igazolta meggyőződésünket, hogy a békés nemzetközi együttműködés az egyetlen járható út. Ezt látta be maga az amerikai elnök is, amikor leült tárgyalni annak az államnak első emberével, amelyet korábban „a Gonosz birodalmának” nevezett. Már maga a találkozó ténye is önbizalmat ad az enyhülés híveinek: lám. lehetséges! A jó politikai hangulat azonban csak kiindulópont. Ezer gondja van az emberiségnek — az éhségtől a környezetszennyeződésen át a szociális és gazdasági problémákig —, kapcsolja hát ki a fegyverkezést, hogy a jövőben minden erejét, pénzét és tudását a békében is meglévő problémák megoldására fordíthassa,
