Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

1985. DECEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szünidő—tartalmas programokkal Betlebemes játék — Óévbúcsúztató — Ismerkedés a számítógéppel A kecskeméti Garabonciás Színpad volt a vendége a vakációzó (kisdiákoknak tegnap délután Szolnokon, a Megyei Művelődési és If­júsági Központban. A gye­rekek betlehemes játékot láthattak a kecskeméti szín­játszók előadásában, ma vi­szont óévbúcsúztató — újév- köszöntő foglalkozásra várja őket a művelődési központ. A klubhelyiségekben dél­után 2 árától népi játéko­kat, újévi bábokat készít­hetnek. A vakáció ideje alatt egyébként még több program közül választhat­nak. Az új év második nap­ján — délután 2 órától — Kollányi Ágoston: Álmodik az állatkert című filmjét vetítik számukra január 3- án, pénteken ugyancsak dél­után 2 órától a számítógé­pekkel ismerkedhetnek a gyerekek, 5-én délután 3 órától pedig számítógépes játékdélutánra várják őket. A Tisza Antal Űttörőház Is gazdag programról gon­doskodott. Az Aranyszőrű bárány című mesejátékot ma délelőtt fél 11 órától az óvodások, délután 3 órától pedig a kisdobosok nézhetik meg. Január 2-án és 3-án délelőtt filmvetítés, 3-án délután pedig szabadtéri já­tékok várják a diákokat. Az ifi-klub janiuár 2 és 5 kö­zött Bánhorvátiba kirándul. Felvételünk a kecskeméti Garabonciás Színpad mű­során készült. Af/f olvasunk '86-ban? A Szépirodalmi Könyvkiadó tervei Magyar Remekírók, új művek az Olcsó könyvtár sorozatban — Szociográfiák, ritkaságok Nem csupán „tervről” van szó... Ha egy kéziratot nyomdába adunk, általában — átlagban egy év múlva jelenik meg. Ami tehát a jövő karácsonyra várható, többnyire nyomdában van. Ilyen értelemben a Szépiro­dalmi Könyvkiadó 1986-os terveiről szólva jórészt már a megvalósulás útján levő művekről szólhatunk. Szemléinket a kialssziku- sokkal kezdjük, hiszen ide tartozik a Szépirodalmi év­tizedekre szóló hatalmas vállalkozása, a Maqyar Re­mekírók bibliapapíron ki­adott, szép kötésű sorozata, amelynek eddig napvilágot látott több tucat kötete már­is valóságos alapkönyvtár nemzedékek számára. 1986- ra a következő kötetek vár­hatók: Magyar elbeszélők, 16—18. század. Magyar drá- maiirók, 20. század. Erdélyi János válogatott müvei. Az első gyűjtemény volta­képpen prózánk kialakulá­sának tükre: a késő közép­kor, a reneszánsz, protestan­tizmus, és a barokk világi olvasmányaiból lassan ki­bontakoznak a mai műfajok: az elbeszélés és a regény ... Még a tudósok által is alig ismert szövegek találhatók e válogatásban, amely azon­ban okkal tart számot min­den mai olvasó érdeklődésé­re. A századunk magvar drámáiát bemutató három kötetben helyet foglalnak szórakoztató, könnyed fran­ciás vígjátékok éppúgy, mint társadalmi drámák és köl­tői mesejátékok: az ihseni ihletéstől szinte már az ab­szurd drámáig megannyi drámai (és színházi) próbál­kozás, mi több: megvalósu­lás. — Erdélyi János mű­veinek közreadása egv máig is alig méltánvolt, pe­dig páratlanul sokoldalú al­kotó személviséanek az úi- ra-fölfedezését teszi lehető­vé' egymaga egész intéz­mény volt. pedagógus iro­dalomszervező jnéodalgyfli- tő„ útirajzíró, esztéta s út­törő filozófus, valóságos po­lihisztor; mindezekben és mindezek mellett: a „népi gondolat” tán legelső, hazai herderi harcosa. A kiadó másik óriási vál­lalkozása az immár három évtizedes Olcsó könyvtár. amely valóban könyvtárnyi remekművet juttatott el — sok milliónyi ossz példány­számban — százezrekhez, mégpedig mindmáig világ- viszonylatban páratlanul ol­csó áron, ami a mostani 'könyvár-emelkedés idején igazi misszió, főként a kis­pénzű, de értékre áhítozó fiatalok számára. Csak meg­említem a jövő évre terve­zett egy pár kötetet: Ke­mény János önéletírását.. Voltaire Candide-ját, Goethe Wertherét. a századvég írói közül Ambrus Zoltán. Lövik Károly és persze Mikszáth műveit, végül Dos Passost, Móriczot, Örkényt. Sarka- dit és — Sartre-ot... A Magyar Ritkaságok kö­zött Julianus barát beszá­molója, Ungnád Dávid Konstantinápolyi utazása és Hunfalvv Pál szabadság­harckori Naplója jelenik meg. Jövőre lesz Berzsenyi ha­lálának 150. évflordulóia. Erre az alkalomra nemcsak a költő minden verse haev- ja el a sajtót, hanem Né­meth László összes Berzse­nyiről szóló írása is. Megindul és oár éven be­lül le is zárul egy régi-új sorozat: két tán legnépsze­rűbb írónk tíz-tíz főműve: Jókai és Mikszáth váloga­tott regényei. A minden ed­diginél pontosabb, teljesebb új életmű sorozatokon belül egy Krúdv- (A XIX. század vizitkártvái) eav Móra-, egv Móricz-kötet. ion. Foly­tatódik Veres Péter izgal­masan elfogtult Olvasónap­lója, az 1953—56-os évekből. Megjelennek Gelléri A. Endre novellái, örkénv Ist­ván Párbeszéd a groteszkről című gyűjteményének úi. bővített kiadása: az ör- kény-soarozat zárókötete. Utoljára, de nem utolsóként említessék a rég nem kap­ható sajátos „irodalomtörté­net”: Karinthy Így írtok ti- jének két kötete. Kell-e, kellhet-e még más? Nos igen, a mai iro­dalom! Meg nem jelent mű­vek ismeretének híján csak a szerzők nevét sorolom, azt se mind: Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Bihari Klá­ra, Bolya Péter, Boldizsár Iván, Czakó Gábor, Cseres Tibor; Csikli László, Deák Tamás, Dékány Kálmán. Ember Mária, Fekete Gyu­la, Galgóczi Erzsébet, Goda Gábor, Hallatna Erzsébet, Jókai Anna, Karinthy Fe­renc, Keresztury Dezső, Kertész Ákos, Kiss Dénes, Molnár Géza, Péter László, Sarusi Mihály, Sándor Iván, Somlyó György, Sőtér Ist­ván, Sükösd Mihály, Szabó Magda, Szeberényi Lehel, Tatai Sándor. Tímár György, Tüskés Tibor, Varga Kata­lin, Vári Attila, Zimre Pé­ter ... A szociográfiai iro­dalmat Csalog Zsolt, Ger­gely Mihály, Kunszabó Fe­renc egy-egy nagy sikert aratott művének úi kiadá­sán kívül egy új Magyar- ország felfedezése kötet kép­viseli : öfrszigethy Erzsébet helyzetképe a Budapest vonzásában fejlődő vagy vergődő (nézőpont kérdé­se. . .) Hévízgyörkrői, ahol régi és új ütközik össze. És nem szóltam még a mai költőkről: a beérkezet­tekről, mint Csanády Já­nos, Garai Gábor, Gergely Ágnes (válogatott versek). Győré Imre, Kartal Zsuzsa. Kiss Anna. Lator László, Rákos Sándor (neki óceá­niai fordításai jelennek meg). Simonyi Imre (válo­gatott kötet) Takáts Gyula (összegyűl tött versek); a ..botránykeltő” vagy egy­szerűen csak új költőkről, mint Géczi János. Zalán Ti­bor'.' Benvó Judit. Gáspár Katalin. Tábori Ottó. Tur- csány Péter, Zászlós Le­vente. Cauvá/, az erdő kapitánya Mesekrimi — Dargay Attilától — Megástuk a start- lyukat. így mondják ezt nálunk. Szóval, kezdődhet a nagy munka. Munka? Fá­rasztó, de csodálatos hóna­pok következnek, amelyet egy mese légkörében élünk — mondja Dargay Attila, aki a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió új, egész estés produkcióját rendezi Az erdő kapitánya címmel. Körülötte rajzok százai. Rajzok mindenütt, stúdióbeli kis szobájában. Rajzok borítjlák be hatal­mas otthoni íróasztalát, a kanapét, a karosszékeket. — Ugye milyen soknak tűnik? De a figurák akkor kezdenek élni, amikor a mozduHatterVező is beszáll a munkába. És hirtelen ki­derül, hogy ez a nagyon soknak tűnő rajz voltakép­pen milyen kevés. — Tulajdonképpeni hány rajzból áll össze egy 90 per­ces film? — Ügy 120—130 ezerből. Csupán kétezer rajz a képes forgatókönyv anyaga. — Hányadik egész estés rajzfilmje lesz Az erdők ka­pitánya? — A negyedik. Volt a Ludas Matyi, a Vük és a Szaffi. Van. aki irigyel is, hogy nekem ennvi lehető­ség adatott. De már nincs sok hátra. Talán még egv ötödik összejön. — Ezt hogy érti? — Másfél év múlva nyugdíjba megyek, és attól kezdve csak könyveket il­lusztrálok. A filmezést be akarom fejezni. Lassan le­jár a lemez. 1951 óta csiná­lom, kicsit belefáradtam. Vagy talán kritikus idő­szakba jutottam? — gon­dolkodik el Dargay Attila. — Egy ilyen másfél óvás film háromévi munka. Eev év előkészítés, egy év meló, egy év utómunkálat. S mind­ez megfeszített tempóban. Az erdő kapitánya főszerep­lője, a nyugdíjas rendőrku­tya (Pető Zsuzsa felvételei — KS) Exkluzív interjú Szóval ilyenkor úgy érzi az ember, nem szabad már erőltetni. Arról nem is be­szélve. hogy mit éltem át. amíg egyáltalán hozzákezd­hettem az előkészületekhez. Elmeséljem? — Megkérném. — Ügy kezdődött, hogy volt nekem egy régi vá­gyam. Nem túlzás: életem legnagyobb álma. Film­re akartam vinni Szür­ke Bagoly csodálatos mesé­jét, a Két kicsi hódot. Ezt a könyvet a 30-as évek vé­gén olvastam először, édes­anyám karácsonyi ajándé­kaként. Azóta te imádom. Jelentkeztem a tervvel, hogy ebből rajzfilmet csinálnék. Rábólintottak. Elkészült a képes forgatókönyv, tornyo­sultak asztalomon a figura­tervek, amikor a stúdióba hozták a hírt: a mese meg­filmesítésének jogát az or­runk előtt megvásárolta egy külföldi cég. Azt hittem, felrobbanok. Most mit te­gyek? — És mit csinált? — Máris kérték az újabb tervet. Régi barátom és kedves kollégám, Nepp Jó­zsef ajánlotta, csináljunk egy mesekrimit. Legyen benne erdő, virágos mező. fák, állatok. Kis mackók— mondtam én. De Nepp til­takozott, mivel a bocsok nem tartoznak kedvenc ál­latai közé. Kutya kell, jöt az ötlettel, mégpedig rend­őrkutya. — A nyugdíjas rendőrku­tya modellje bizonyára né­metjuhász. — Hát nem. Van nekem egy öreg, kedves, nyugodt, okos barátom, hu társam, az aerdale terrier. Csuváj. Legyen ő a modell. Ha egy­szer elhagy, mert gyorsan múló évei elparancsolják mellőlem, így marad velem örökké. — Vük a legnépszerűbb hazai rajzfilmsztár. Mii gondol az öreg nyomozóku­tya figurája is arat majd ilyen sikert? — Remélem. Vük mögött Fekete István állt. A kapi­tány mögött az én drága, jó öreg kutyám. — Miről szól a film? — Egyszerű történet. A rosszak nemcsak rosszak, és a jókban is van hiba. Ta­lán csak annyit szeretnék a filmben elmondani, hogy vi­gyázzunk az erdőkre, a ter­mészet szépségeire, a kör­nyezetre!. A nyomoziókutya álma az volt, hogy idős éveiben csak a réteket jár­ja. és virágokat ültessen. De hát nem teheti, mert megje­lenik a színen a gengszter macska. Így az erdő kapitá­nyának kell megvédenie a fákat és a virágokat. Csuváj, mintha értene a szóból, közénk férkőzik, si- mogatásra, kedvességre vár­va tekint hűséges szemével gazdáiéra. Közben farkával félresöpri a rajzokat. „Na, látja, ezeket nem kedveli, tudja, hogyha rajzasztalhoz ülök. kezdődik a munka, rövidülnek a séták. Az el­következő hónapokban pe­dig nagyon nagy munka vár rám. S. E. Csuváj, a modell, a gazdival Gödöllői Agrártudományi Egyetem Pályázati felhívás Békéscsabán megjelent az „Alföldi tanulmányok” cí­mű évkönyvsorozat 9. köte­te. Magyarország középső része vasúti fővonalhálóza­tának XIX. századi kiala­kulásáról, a szarvasi tanya- világ tel epü lésf Ö ldir a jzá r ól. a Tiszafüred közigazgatási határai és valóságos von­záskörzete között feszülő el- llentmondásokdól olvashat­nak a szakemberek és áz érdeklődők. Az utóbbi tanulmányból kitűnik, hogy Tiszafüred környékén a középfokú köz- igazgatás nem a vonzáskör­zetre épül: az utóbbi 17 falujából 7 nem Szolnok megyei. A szerző: Vadász István következtetése, hogy a Közép-Tiszavidék e ré­szének jövője mindenkén- oen indokolttá teszi e terü­let egységes kezelését, fej­lesztését. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara pályá­zatot hirdet középiskolai fiatalok számára Ki tud többet a mezőgazdasági gé­pészmérnöki hivatásról? címmel. A oályaművekben a me­zőgazdasági gépészmérnök feladatával, termelésben el­foglalt helyével, társadalmi megbecsülésével, érvényesü­lési lehetőségeivel, a felké­szítést végző Gödöllői Mező- gazdasági Gépészmérnöki Kar tevékenységével kap­csolatos személyes élmények feldolgozását várjuk ma­ximálisan 1 ív (16! gépelt oldal) terjedelemben. A pályaműveket 1986. március 15-ig kell lezárt borítékban, a feladó nevé­nek, címének és középisko­lájának megnevezésével be­küldeni Címünk: Agrártu­dományi Egyetem Mezőgaz­dasági Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatala, 2130 Gö­döllő, Páter Károly út 1. Pályadijak: 1 db 2000 fo­rintos I. díj, 2. db 1000 fo­rintos II. díj, 3 db 500 fo­rintos III. díj, továbbá ér­tékes könyvjutalmak. A dí­jak kiosztása a végzőé me­zőgazdasági gépészmérnökök gyűrűavató szakesélyén tör­ténik. A nyerteseknek 1986. április elején értesítést kül­dünk. Elemzés Tiszafüred vonzáskörzetéről Alföldi tanulmányok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom