Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 12Polgári uédelem A színvonalasabb foglalkozások javítják a kiképzést Interjú Kosztyu Miklóssal, Szolnok polgári védelmi törzsparancsnokával A polgári védelemben két évvel ezelőtt változott meg a kiképzési év; a naptári évről a szeptember 1-től június 30-ig tartó iskolai évre tértek át Az új időbeosztás előnye, hogy eleve számol a nyári holt idővel, a szabadságok, az üdülések időszakával, azaz nem zavarja az emberek pihenését. A most folyó kiképzési év céljáról, feladatairól, módszereiről kérdeztük Kosztyu Miklós alezredest, Szolnok polgári védelmi törzsparancsnokát. A kiképzési év célja az. ami a polgári védelem feladata: felkészíteni a polgári védelem állományát arra, hogy háború esetén vagy katasztrófahelyzetben — ezt hangsúlyoznám inkább — a mentést és a mentesítést szakszerűen el tudja végezni. Erre kell felkészíteni a parancsnokokat és a beosztottakat. — Hozott-e újabb feladatokat az 7985—86-os kiképzési év? — Igen. A nyáron, a tanácsi választások alkalmával jónéhány településen úi vezetőket választottak. Az úi vállalatirányítási formák bevezetésével pedig sok helyütt a munkahelyi vezetők változtak. Az ő felkészítésük szintén fontos feladatunk, hiszen ők az első számú polgári védelmi parancsnoki posztokat töltik be. — Hogyan korszerűsödik a polgári védelem szervezete? — Az év hátralevő részében felülvizsgáljuk az önvédelmi szervezeteket és a szakszolgálatokat. Persze ez a munika már jó ideje folyik. A változás lényege, hogv úgynevezett keretalakulatok jönnek létre, amelyekben elsősorban a parancsnoki állomány kap beosztást, a beosztottak a dolgozókkal együtt, a munkahelyen kapnak felkészítést. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának utasítása szerint az önvédelmi szervezeteket is „keretesíteni” kell, ez azt jelenti, hogy az üzemeknél, az intézményeknél dolgozó alegységparancsnokokat összevont foglalkozásokon képezzük ki körülbelül tizenöt szakmában (egészségügyi, műszaki mentő, rend- fenntartó. elsötétítő, riasztó, stb.). Kiképzésükre januárban és februárban kerül sor. Ezzel párhuzamosan folyik a szakszolgálati parancsnokok kiképzése, a megyei szakszolgálati parancsnokságok irányításával. — A kiképzés csak akkor lehet eredményes, ha színvonalas előadók tartják a foglalkozásokat, a különböző módszerek váltják egymást. — Egyre inkább szakítunk a monoton előadásokkal. A kiképzés színvonalát a filmvetítések, a szemléltető eszközök használata emeli. Arra ösztönözzük az üzemek, az intézmények polgári védelmi parancsnokait is, hogy tegyék minél színesebbé, érdekesebbé a foglalkozásokat. Van hatvan filmünk, különböző tablósorozatokkal is rendelkezünk. Most tárgyalunk a Moziüzemi Vállalattal, hogy vegyék át tőlünk ezeket a filmeket, és szervezzenek vetítéseket a vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél. A filmvetítéseket természetesen szakelőadások egészítik majd ki. — Hogyan segíti a városi polgári védelmi parancsnok- sáo a munkahelyeken folyó kiképzést? — Szemléltető eszközöket, szemléltető anyagokat bocsátunk az üzemek, intézmények rendelkezésére. A kiképzés egységes elvek szerint folyik, hiszen az előadások vázlatait Összeállítjuk, és sokszorosítva a munkahelyek rendelkezésére bocsátjuk. Az üzemi komplex gyakorlatok mórlege Jó előkészítés, eredményes végrehajtás Megyénkben a most záródó tervciklus alatt több üzemi komplex gyakorlatot tartottak. Ezek célja az volt, hogy gyakoroltassák az üzemekben a polgári védelmi feladatok megszervezését a háborút megelőző veszélyez- tetettségi időszakban. Különös figyelmet fordítottak az üzemi dolgozók komplex védelmének, valamint az üzemek háborús ellenállóképességének fokozására, továbbá a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezésére. a mentés, a mentesítés megszervezésére és vezetésére — többségében az ellenség hagyományos fegyverekkel mért csapásai, illetve elemi csapás és ipari katasztrófa esetére. Számos tény indokolja az üzemi komplex gyakorlatok szervezését. Csupán példaként említve: ezek jelentik a parancsnoki és a beosztott állomány kiképzésének legmagasabb formáját. Lehető- vé teszik, hogy a szakszolgálati és az önvédelmi alegységek céltudatosan felkészüljenek a rendeltetésükből eredő megelőző védelmi, mentő-mentesítő, fertőtlenítő és helyreállító feladataik ellátására, továbbá, hogy a parancsnokok és a törzsek tökéletesítsék az egységek és az alegységek vezetésével kapcsolatos feliadataikat. Lehetőségét biztosítanak arra is, hogy a dolgozók és a polgári védelmi erők pszichológiai felké- Iszítélse megtörténjen. Módot nyújtanak arra is. hogy az alegységek olyan feladatokat oldjanak meg, melyek hasznot hajtanak az üzemeknek. Hosszan lehet még sorolni az üzemi komplex gyakorlatok előnyeit, — feltételezve azt, hogy minden feladatot az előírtak szerint oldanak meg. Korántsem mellékes tehát, hogy milyen a komplex üzemi gyakorlatok színvonala. Pozitívumként említhető, hogy az eddigi gyakorlatokat a felügyeleti szervek értékelése szerint is színvonalasan készítették elő és hajtották végre. A korábbi tapasztalatokon okulva figyelmet fordítottak az előkészítésre. Minden esetben konkrétan felkészítve az üzemi pv-törzseket, áttekintették feladataikat, pontosították terveiket. Jó alkalmat jelentettek ezek a gyakorlatok a technikai eszközök alkalmasságának vizsgálatára is. A tapasztalatok alapján helyenként növelni kell a tűzoltási kapacitást. Kedvezőtlen időjárás esetén a technikai eszközök nem kielégítő terepjáró képessége okozhat gondot. összességében elmondható, hogy az üzemi polgári védelmi parancsnoki törzsek határidőre elkészítették a gyakorlatokhoz szükséges okmányokat. Azok megfeleltek az előírt követelményeknek. A törzsek »érképei a folyamatos helvze- tet tükrözték, elősegítették a helyes elhatározást. Az üzemek sajátosságának megfelelően mindenhol felkészültek a dolgozók védelmére, az üzemek állóképességének növelésére. A gyakorlatok sikerét nagyban elősegítette, hogy a politikai munka a tervezéstől a befejezésig folyamatos volt. A parancsnokok és a törzsek vezetői, irányítói tevékenysége biztosította a feladatok végrehajtását, az alegységek tevékenységét az alkalmazási készenlétbe helyezéstől a mentő-mentesítő munkák befejezéséig. A gyakorlatokon jól vizsgáztak az irányításba bevont törzstagok és az alegységek is. A siker mindenekelőtt annak eredménye, hogy az üzemek vezetői és törzseik lelkiismeretesen felkészültek a gyakorlatra. Nagy szakértelemmel végezték munkájukat. Ennek alapján mindenki a siker reményében, annak érdekében dolgozott. Az eredmények elérésének a jövőben is ez a kulcsa. Nyugdíjba ment Kovács Ágoston alezredes, Tiszafüred eddigi polgári védelmi törzsparancsnoka. Ezt a tisztét 1970 januárjától töltötte be. Azelőtt tüzér volt. Nem talált tehát semmi meglepőt abban, amikor Szé- csi Ferenc alezredes, a polgári védelem megyei törzs- parancsnoka kedvenc szava- járásával megkérdezte tőle: mi van, öreg tüzér? Mostanában, a nyugdíj közeledtekor sokszor feltette önmagának is ezt a kérdést. Meg azt is: hogy volt, öreg tüzér? Katonás ember volt világéletében. Azt mondja erről: — Mindig tetszett az egyenruha és az azzal járó rend fegyelem. 1948-ban vonult be katonának, ’49-ben már alhadnagy. Néphadseregünk első tisztjei közé tartozik. Úgy Nem sajnálják rá az időt Akik hosszú távon aratnak Egyedül Is biztonságban A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság polgári védelmi szervezete éves kiképzést tartott a minap Szolnokon. Akkor kértünk egy kis „helyzetjelentést” néhány vezetőtől. Török László igazgató: Erős az együvé tartozás érzése — Gazdaságunk három megyére terjed ki. Harmincötezer hektáron gazdálkodunk, és kilencvenkilenc közigazgatási hellyel tartunk kapcsolatot. Működési területünk észak—déli irányban 105, kelet—nyugati irányban pedig 140 kilométert tesz ki. Ebből adódik, hogy nálunk nem zárt területen dolgoznak az emberek. Helyenként mindössze három-négy ember végzi munkáját. Ez a tény fokozott felelősségérzetet kelt munkatársainkban javaink védelmét illetően. tig mindig ott vannak. Nem sajnálják rá az időt. Hálásak vagyunk a polgári védelem hivatásos állományának a segítségéért. Tudjuk, hogy több a gondjuk velünk, mint egy zárt üzemmel. Foglalkozásainkon rendszeresen részt vesznek és segítenek. Ezt azért méltányoljuk, mert hosszú távra tervezünk, munkánk jellegéből adódóan hosszú távon aratunk. Nem szeretnénk, ha bármi zavarná elképzeléseink megvalósítását. Dr. Tácsik Mihály: termelési igazgatóhelyettes A termelés szerves része Dr. Tácsik Mihály mindössze négy hónapja van a gazdaságban. Ezért nem annyira a tapasztalatairól, inkább arról faggattuk, hogy első benyomásai szerint miKupai Sándor törzsparancsnok: Megkapjuk az elismerést — Közel nyolc éve végzem a polgári védelmi munkát. A tűzoltó, a mentő, az egészségügyi rajparancsnokkal évek óta dolgozom együtt. Nem függetlenített emberként látom el a törzsparancsnoki teendőket, de az igazgató elvtárs segítségével szinte minden foglalkozáson részt vehetek. Így tapasztalatból mondhatom, hogy a polgári védelmi munkában gazdaságunk egész területén nagy aktivitás tapasztalható. Pedig a távolság miatt nem könnyű a foglalkozásokon való részvétel. Esetenként hatvan kilométer megtételét is jelenti. Már csak ezért is igyekszünk jól megszervezni a foglalkozásokat. A gyakorlati dolgokat helyezzük előtérbe. A kiképzés résztvevőinek egyik csoportja Az együvé tartozás érzése áthatja kétezer dolgozónkat. Ennek köszönhetően egyedül vagy kisebb csoportokban is biztonságban érzik magukat. Tudják, hogy baj esetén nem maradnak magukra. A megfelelő életkörülmények .mellett megfelelő biztonságot akarnak, ezért nagyon felelősen gondoskodnak egymásról. Akárhol rendezünk polgári védelmi gyakorlatot, az illetékesek hajnaltól késő eslyen szerepe van a polgári védelemnek a gazdaságban. Válasza pozitív megítélésről tanúskodik: — A termelési és a polgári védelmi feladatok sok helyen összefüggnek. A tűzvédelmi és a mentési munkálatok például a termelésnek is szerves részei. A károk helyreállítása ugyancsak közös feladat. A gazdasági és a polgári védelmi munkát ezért tartjuk egymástól elválaszthatatlannak. Munkánkat könnyíti, hogy az anyagi-erkölcsi elismerést biztosítja a gazdaság. Szeretnénk erre a továbbiakban is rászolgálni. Ügy véljük, nagyobb üzemeinknél szükség volna komplex gyakorlatra. Szervezésükben szeretnénk előbbre lépni. Alkalmazási készenlétbe helyezési gyakorlatot tervezünk. Kisebb üzemeinkben az idén is voltak gyakorlatok. Levetve az egyenruhát Aktívan nyugállományban látszik az úttör és később is osztályrésze lett: — Azelőtt nem volt hivatásos pv. tiszt Tiszafüreden. Én voltam az első. A hadseregben megkövetelhető fegyelemtől el kellett tekintenem. Egészen más módszereket kívánt ez a munka. A parancsnok kiadása helyett a meggyőzésre kellett törekednem. A kezdeti magára hagyatottság után egyre nagyobb figyelem irányult a járásban (akkor Tiszafüred még járási székhely volt) a polgári védelemre. A nemzetközi helyzet alakulása mellett az is közrejátszott ebben, hogy Kovács Ágoston erőfeszítésének eredményeként egyre rendszeresebbé vált a szakmai felkészítés és a pv-pro- pnganda. Az olyan események. mint az 1970-es nagy tiszai árvíz, figyelmeztettek arra. hogy békében is létfontosságú a jól szervezett polgári védelem. A felkészülést, a szervező munkát jelentő e'ső lépcső után következett a második: — A megalakult szakaiegységeket el kellett látni korszerű felszereléssel. Az ifjúsági és a tömegszervezetekkel való jó kapcsolatot mindig gyümölcsözőnek tartotta Kovács alezredes, szakmai felkészítésükben rendszeresen segített. Az általa kialakított polgári védelmi tanterem révén a tanulók magasabb szinten sajátíthatják el a védelmi ismereteket. A felettes szervek anyagiakkal is méltányolták ezt. A. polgári védelem országos törzsparancsnoka nagyobb összeggel segítette a szemléltető eszközök korszerűsítését. Sikerélményt nemcsak a fiatalok körében szerzett. . — Elértük, hogy a gazdálkodó szervek is fontosnak tartsák ezt a munkát. Ma már például azok is rendelkeznek polgári védelmi tablósarokkal. Körzetünkben az átlagosnál többen fizetik elő a Polgári Védelem című folyóiratot. Ez is mutat valamit. Maximális segítséget kapott a pártbizottságtól, a tanácstól kezdve mindenhol. Ezért mondhatja: — Tiszafüreden ma már nem tekintik szükséges rossznak a polgári védelmet. Igaz, ha kellett .ötször is megbeszéltem valamit. A fontos mindig az volt, hogy egyetértsünk, hogy mindenki meggyőződésből segítse a testületet, hogy belássa: végső soron a saját javát szolgálja 1983-ban érte el a nyugdíjkorhatárt. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka akkor számoltatta be Tiszafüred tanácselnökét és őt. Megkérték, „húzzon rá” még egy kicsit. Vállalta. Azután, tehát a nyugdíjkorhatáron túl léptették elő alezredesnek. A kialakult szervezeti rend is módosult a járások megszűntével. Ez is pluszmunkát rótt rá. Nem zsörtölődött, hozzászokott ahhoz, hogy az állandó újat akarás élteti az embert. Talán ezért sem nyugszik nyugállományba vonulása után sem. — A Tiszaburai Lenin és a Tiszaszőlősi Petőfi Tsz- ben segítem a polgári védelmi munkát. Egyik helyen sincs különösebb gondom Arra törekszem, hogy gyakorta tiasabbak legyenek a foglalkozások, elősegítve^ ezzel a megfelelő felkészülést az üzemi komplex gyakorlatokra.
