Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

1985. DECEMBER 11­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nézzük, miből élünk! Oaoember 16-tól 22-ig n magyar kultúra napjai Csehszlovákiában KamerakőzBlbon main Delon-sorozat Alain Delon civilben Egyik-másik reflektorfényben élő világsztár sze­rencséje. hogy bár korosodik — hisz múlnak az évek —, de nem öregszik. Közéjük tartozik Alain De­lon, aki novembér 8-án töltötte be ötvenedik évét. Nem akármilyen éveket. Csíny­tevései mi­att sűrűn taná­csolták el az isko­lákból ; fegyelme­zetlensége pokol­lá tette életét a tenger és zetnél, hová önként je­lentkezett. Két évi indokínai ka­tonáskodása ke­mény iskola volt, és így, amikor húsz évesen újra Párizsba ke­rült, már viharos élet és sok élet- tapasztalat állt mögötte. Minden­féle munkával próbálkozott, míg aztán kitűnő kül­seje felkeltette a figyelmet. Sta­tisztaként eljutott a cannes-i filmfesztiválra, ahol a híres amerikai producer. David 0. Salznick hétéves hollywoodi szerződést ajánlott neki. De­lon nem fogadta el s inkább Franciaországban próbálta megalapozni filmkarrierjét. Hogy ez mennyire sikerült? Sikerfilmek címei, neves rendezők és világsztár-part­nerek neve jelzi Delon pá­lyájának állomásait: a Rocco és fivérei, a Napfogyatko­zás, A Párduc, a Zorro, a Fekete tulipán című filmek Luchino Visconti, Yves Al­legret, Michelangelo Anto­nioni, Duvivier rendezők és a partnerek: Romy Schnei­der. Annie Girardot, Moni­ca Vitti, Jean Sabin, Clau­dia Cardinale, jean-Paul Belmondó. A fenegyerek ezekben az években sem tagadja meg önmagát. A számos filmben kemény fickókat, gengszte­reket, kalandorokat alakító Delon a magánéletben is gyakran vívott ki magának kétes hírnevet. Ojra meg újra szellőztetik lehetséges kapcsolatait az alvilággal; titkára, test­őrei révén gyilkossági histó­riába keveredett. Évekig a pletykalapok csemegéje volt Romy Schneiderrel való sze­relmi kapcsolata, majd há­zassága a nevét felvevő kis színésznővel, Nathalie De- lonnal, évekig tartó viszo­nya a szép Mireille Darckal. Delon egyre több üzleti vállalkozásba fogott. Film­gyártó, földbirtokos; iboriát- szata, istállója, ebtenyésze­te van, lemez- és könyvkia­dással foglalkozik. A leg­utóbbi hírek szerint vissza­vonultan él birtokán mosta­ni élettársával, Filmjeiben volt számító, cinikus, mélyérzésű, rá­menős, rokonszenves, gát­lástalan. kedves hős. Ha nem tartozik is a legnagyobbak közé, a legnépszerűbb sztá­rok egyike. Most kilenc al­kalommal láthatjuk a tele­vízió Alain Delon-sorozatá- ban. A számtalan filmjé­ből való válogatás: Az isko­lások útja, Alvilági melódia. Fekete tulipán, Macskák, A zsaru, A szicíliaiak klánja, M. Kelin, Egy zsaru bőré­ért és a Szamuráj. A borongós ősz végi hét­fő délelőttön otthon. sza­badnapon találjuk a nagyré- vi művelődési ház vezetőjét. A szombat és a vasárnap bi­zonyára mozgalmas volt szá­mára. — Lakodalomra adtuk ki a művelődési házát, hosszú­ra sikerült az éjszaka — dör­zsöli ki az álmot a szemé­ből Kukovecz Lídia, a mű­velődési ház nagyon fiatal vezetője. — Gyakran bérbe adják a házat?-v Egy évben kétszer-há- romszor. A bérleti díj csak­nem teljesen tiszta haszon, bár nem sok az alkalman­kénti ezer forint. Túlzás lenne azt állítani, hogy a nagytrévi művelődési ház sokat hallatna magáról. Pedig hely volna benne bő­ven. — Az a baj, hogy nagy a terem — bólogat Kukovecz Lídia. Azért bai. mert rend­kívül nehéz befűteni, így a kisebb csoportok számára az egyetlen szűkös öltöző ma­rad. Szerintem nyugodtan ketté lehetne osztani a szín­háztermet, de hát ez nem mirajtunk múlik. — Felvetette már az ötle­tet a tanácsnál? Fanyar mosolv a válasz. A művelődési ház vezetőjé­ből árad a panasz. — Nem naevon figyelnek rám. Azt mondják, én csak írjam össze, mire volna szük­ségem. aztán majd meglát­ják. Készítek költségvetési tervet, szeretnék szemlélte­tő eszközöket vásárolni, fo­lyóiratokat előfizetni. de hiába tervezek, legtöbbször az a válasz, hogy nincs pénz. — Tavaly óta érvényben levő 118-as utasítás feltéte­lezi a népművelők ötletessé­gét, azt hogy bevételt hozó rendezvényeket szervezze­nek. Ú| szerzemények a soproni mizeumban Értékes képzőművészeti, helytörténeti és iparművé­szeti anyagokkal gazdago­dott az idén a soproni Liszt Ferenc Mpzeum. A képzőmű­vészeti gyűjtemény egyebek között a neves 19. századi soproni portréfestő, Wilfing József néhány munkájával gyarapodott. A múzeum tár­lóiba került egy-egy példány az 1848-as országgyűlés fel­ső- és alsóházának helyszí­neit ábrázoló, történeti érté­kű metszetből, továbbá Szé­chenyi Pál ménesének 1819. évi törzskönyve. Az utóbbi­ra Marcaliban bukkantak rá a muzeológusok. A közgyűj­temény néprajzi anyaga ez­úttal egy századforduló ide­jéből származó horvát nem­zetiségi öltözékegyüttessel gyarapodott. Kópházán vi­selte egykori tulajdonosa. Az év folyamán a Csat- kai-hagyaték újabb darabjai — bútorok és műtárgyak — kerültek a múzeum birtoká­ba. Csatkai Endre, az 1970- ben elhunyt Kossuth-díjás irodalomtörténész és muzeo­lógus évtizedeken át tevé­kenykedett Sopronban. A felszabadulástól 1963-ig irá­nyította igazgatóként a Liszt Ferenc Múzeumot. Irodalmi, valamint helytörténeti kuta­tásait tudományos értekezé­sek egész sorában tette köz­zé. Csaknem 2000 kötetes könyvtára, továbbá múltszá­zadi, illetve kortárs írók, tu­dósok, közéleti emberek sa­ját kezű írását tartalmazó, mintegy 800 darabos auto- gráf-gyűjteménye már ré­gebben a múzeum tulajdoná­ban van. Egykori használati tárgyaiból emlékszobát ren­deznek be a soproni Storno- házban. Publikációin kívül ott helyezik el tudományos igényű kéziratait és levele­zését is, hogy hozzáférhető­vé tegyék a helytörténéti kutatók számára. 3. A népművelő tervez... — A tízezer forintos tisz- teletdíj-keretből évente két bálra futja. Marad a lako­dalmakból származó bevé­tel... — És az igények felméré­se? — Most tervezzük a szé­lesebb körű tájékozódást... A tiszakürti klubkönyytár mindössze egy könyvtári he­lyiségből áll. Igaz. értékes állománnyal rendelkezik. Kovács Istvánná a klub­könyvtár vezetője hivatásos népművelő, csaknem tíz éve áll az intézmény élén. Mo­solyogva fogadja a kérdést, hogy miből élnek? — Ebben az évben egyet­len táncos rendezvényünk volt az áfész-étteremben, de ráfizettünk. Azon kívül tar­tottunk egy gyermekelőadást, amelyet át kellett vinnünk Nagyrévre, mert nekünk nincs színháztermünk. No, azon valamicskét nyertünk is. Mondja meg, itt mi más­ból lehetne még bevételt csinálni? — A helyi viszonyok és igények ismerete nélkül ne­héz ötleteket adni, de hát ön él itt... — Megvallom őszintén, az a szerencsénk, hogy közös kasszából gazdálkodunk Ti- s'zakürt-Bogarassal. ott sike­resek a táncos rendezvények, így a bogarasiak behozzák, amit mi veszítünk. A tiszakürti gameszhoz tartozik Tiszainoka és Nagy­Minden, a történelem, az egzotikumok iránt érdeklődő olvasó, — de különösen mi, Szolnok megyeiek — izga­lommal vehetjük kezünkbe Makkay János régész új könyvét, amely egy évszáza­dos nyomozást újít fel és folytat a modern tudomány eszközeivel, a régészet tel­jes, rendelkezésre álló fegy­vertárával. Mint Tariczky Endre — 1862—1912 között tiszafüre­di plébános, neves amatőr régész — 1872-iben rekonst­ruálta: 1839 nyarán néhány tiszaszőlősi jobbágyasszony az Aszópart oldalából csil­logó tárgyakat látott lehul­lani. A községben hamaro­san „kaliforniai” aranyláz tört ki, néhány nap alatt a Kárpát-medence talán leg­nagyobb arany lelete került elő a partfalból. Méghozzá egészen kivételes módon egy 4500 évvel ezelőtt élt rézkori fejedelem és egy népvándorláskori, gepida fe­jedelem kincsei keveredtek a leletben. Az aranyak egy kisebb ré­sze Bécsbe, a császári kincs­tárba került, egy része el­tűnt, legnagyobb részét pe­dig valószínűleg a tiszasző­lősi földbirtokos Elek csa­lád rejtegette évtizedeken keresztül. A kincs a földből kikerülve igen kalandos utat járt be. Erről, az első felfe­dezés és a többszöri rátalá- lás izgalmairól egy krimi érdekességével íródott a könyv. Makkáy János, aki néhány esztendeje véletle­nül bukkant a leletek nyo­mára, fanatikus buzgalom­mal, Sherloch Holmes-i logi­kával követte a még fellel­hető nyomokat. Néhány rö- videbb publikáció után eb­rév, meg persze Tiszakürt és Bogaras is. — Egyedül Nagyréven van művelődési ház, a többi helységben csak klubkönyv­tár működik — mondja Fe­kete Tamásné, a gamesz fő­könyvelője. — A klubkönyvtárak és a művelődésiház-vezető költ­ségvetési tervet készítenek minden évre, amit á gamesz mérlegel. Nekünk rangso­rolnunk kell a művelődési intézmények között. Azt hi­szem logikus, hogy elsőbbsé­get az iskolák és az óvodák élveznek. Tiszakürtön pél­dául új iskolát építünk, ar- ra fordítjuk a pénz legna­gyobb részét — Nagyon megkötik a klubkönyvtárvezetők kezét. — Időnként meghívnak előadóművészeket, akik bor­sos áron vállalják a fellé­pést. Érdeklődés hiányában ezek a rendezvények gyak­ran ráfizetésesek, a gamesz- nak pedig nincs anyagi fe­dezete a ráfizetés vállalásá­ra. Jobb szervező munkával valószínű, hogv el lehetne kerülni a ráfizetést, ehhez azonban lelkesebb népműve­lőkre volna szükség. Már kérdezte a tiszakürti könyvtárvezetőt, hogy a könyvtár négy órányi nyit- vatartása után mire fordít­ja munkaideje fennmaradó részét. Azt mondta, szerve­zésre. Eredményt viszont keveset tud felmutatni. A négy teleoülés művelődési házaira jelenleg összesen 381 ezer fórint kiadást tervez­hetünk, a keretet jövőre sem igen tudiitk emelni. A tisza- kürtit két éve úütottuk fel. egyelőre nem futia rá több pénz. A bevételeket hozó rendezvényeket mi sem elle­nezzük, de a hogyan már a néDművelők dolga és felelős­sége. Bendó János Következik: ötletekkel jobban. ben a kötetben foglalta ösz- sze kutatásai eredményét. Nemcsak az aranyleleteket ismerteti részletesen, de az eddig kevésbé előtérbe ke­rült egyéb tárgyakat is, így azt a világon egyedülálló ob- szidián tálat, amelyhez né­mileg hasonló darabok csak az egyiptomi fáraók, illetve leggazdagabb őskori fejedel­mek kincstárából kerültek elő, A leleteket leíró fejezetek váltakoznak az őskori tár­sadalmak, főként a korai és középső rézkor művelődését, művészetét, a nagy történe­ti periódusok társadalmi- gazdasági mozgásait felele­venítő fejezetekkel. A szerző az aranykincse­ket részletesen összehason­lítja a hasonló korba datál­ható leletekkel, elsősorban az 1912-ben, Tariczky Endre halála után váratlanul, gya­nús körülmények között fel­bukkanó és meglepően ha­sonló keveredést mutató mojgrádi kinccsel. Fokozato­san erősíti gyanúnkat a két lelet azonosságáról, további kutatásra ösztönözve a ku­tatókat és a helybelieket egyaránt. A kötetet a bizonyítható­an szőlősi, a mojgrádi és az összehasonlításképpen idé­zett leletek képei illusztrál­ják, A könyvet 1985. szep­temberében adta közre a Gondolat Könyvkiadó, a köz- könyvtári gyűjteményekbe előreláthatóan 1986 első he­teiben érkezik. A szerző december 13-án,- pénteken találkozik Tisza- szőlősön olvasóival, a kincs lelőhelyének lakóival. Orbánné Szegő Ágnes Váncsa Ildiké festményei, Kardos Tamás tótéi Kiállítások a megyeszékhelyen Váncsa Ildikó Mezőtúron élő festőművész alkotásaiból kamarakiállítás nyílik hol­nap délután 3 órakor a Szol­noki Művésztelep kollektív műtermében. Szolnokon, a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban ugyancsak holnap délután 5 órakor nyílik meg Kardos Tamás fotókiállitá- sa. Formatervezési triennálé Székesfehérvárott Formatervezési triennálé otthona lesz 1987-től Székes- fehérvár: a Fejér Megyei Tanács, az Ipari Minisztéri­um, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a MTESZ, a Műve­lődési Minisztérium, az OiMFB, és a Székesfehérvári Városi Tanács ezzel kapcso­latos megállapodása szerint a Csók István Képtárban há­romévenként megrendezen­dő, nagyszabású kiállításon a formatervezés legújabb vállalati eredményeit, leg­szebb, legpraktikusabb gép­ipari termékeit mutatják be azzal a céllal, hogy a forma- tervezésben rejlő lehetősé­gek fokozottabb kihasználá­sára ösztönözzék a vállala­tokat. A kiállításon pályá­zat és meghívás útján lehet részt venni, a legjobban si­került munkák alkotóit dí­jazzák. A bemutatón szak­mai napokat is tartanak, s ezen a formatervezés válla­lati alkalmazásának problé­máit és módszereit vitatják meg. Székesfehérvárott már ren­deztek formatervezési bemu­tatót a tavalyi Alba Regia napok idején, most ezt rend­szeressé teszik. A haladó magyar szellemi örökség és a kortársi művé­szet plasztikus keresztmét- szetét tárja a csehszlovák kö­zönség elé a magyar kultúra napjainak eseménysorozata, amelyet a jövő héten, de­cember 16—22. között ren­deznek meg. Az egy hétbe sűrített több mint félszáz programból ki­emelkedik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Ze­nekarának koncertje Lehel György vezényletével. Óriási érdeklődés előzi meg a fia­tal, mégis méltán nemzetkö­zi hírű Győri Balett prágai és pozsonyi fellépését, vala­mint a budapesti Katona Jó­zsef Színház vendégjátékát. Három előadással lépnek a prágai és a pozsonyi közön­ség elé: Queneau Stílusgya­korlatok, Csehov Manó, Bul­gakov Menekülés című da­rabjával. A Katona József Színház és a prágai Cino- herni Klub közötti együtt­működési megállapodás alapján rendszeres kapcsolat eredményeképpen a kulturá­lis napok alatt mutatja be a vendéglátó színház Örkény István Kulcskeresőkjét Szé­kely Gábor vendégrendezé­sében. Csehszlovákia szá­mos más városában is mű­sorra tűznek kortárs magyar szerzők drámáit. A prágai Nemzeti Színház Seregi László koreográfiájá­val mutatja be Delibes Syl­via című balettjét. A kulturális napok kereté­ben lesz Szabó István Redl ezredes című filmjének cseh­szlovákiai premierje, amely­re Prágába várják az Oscar- díjas filmrendezőt. A műértő csehszlovák kö­zönség lelkes fogadtatására számíthat két képzőművé­szeti kiállítás: a különböző gyűjteményekből együtt rit­kán látható gazdag váloga­tást állítottak össze Kondor Béla képeiből, és sok eredeti munkát láthatnak A magyar képzőművészet szocialista tendenciái a két világháború között címet viselő tárlaton. A magyar kultúra napjai alkalmából számos szakmai és közönségtalálkozóra kerül sor, . eszmecserét tartanak egymással a színházművésze­ti szakemberek, a műfordí­tók, valamint a textilterve­zők jeles képviselői. Tegnap a csehszlovák la­pok a program részletes is­mertetésével harangozták be a két ország kulturális kap­csolatainak fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű ese­ménysorozatot. BalassagYarmaton Szolnoki színjátszók slkoro A hétvégén tizennyolcadik alkalommal rendezték meg Balassagyarmaton a Madách Imre irodalmi színpadi na­pokat, a kamaradarabok or­szágos fesztiválját. A feszti­válra — az előzsűrizések alapján — Paródia show el- mű műsorával meghívást kapott a szolnoki Hid Ama­tőr Színház is. A zsűri mű­faji különdíjjal jutalmazta a szolnoki színjátszók produk­cióját. Sajtóbemutatón Film a cukorbetegségről A cukorbetegségről ké­szült, Betegség vagy állapot című tévéfilmet tegnap be­mutatták a sajtó képviselői­nek a Magyar Televízió köz- művelődési főszerkesztősé­gében. A kétrészes produkció a cukorbetegséggel mint civi­lizációs népbetegséggel fog­lalkozik. A december 13-án vetítendő első rész a beteg­ség mibenlétéről, felismeré­séről, megelőzésének lehető­ségeiről szól. A film a tele­vízió második programjá­ban szerepel. Nyomozás egy rézkori fejedelem ügyében A tiszaszőlősi kincs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom