Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
10 Barangolás az országban 1985. DECEMBER 7A hadiút a várba vezetett Tüzérmúzeum Várpalotán Múltidózés az egri Kossuth Lajos utcában Részlet a híres utcából A középkorban királyok vonultak erre kíséretükkel, mert ez a szakasz része volt a Budáról a várba vezető hadiútnak. A Hatvani kapunál csatlakozott a városhoz, s az Eger patak hídján át a híres erősség nyugati kapujához ívelt. Mindezek olyan tények, amelyet nemcsak okleveles források erősítenek meg, hanem a régészek felfedezései is. Az 1950-es esztendők végén vízvezetéket építettek itt, s közben szenzációs leletre bukkantak a munkások. A kutatók megállapították, hogy a 26- os számú ház előtt, másfél méter mélységben a már említett hajdani út húzódik, amelyet gerendákra fektetett pallókból készítettek. A valaha volt házaknak persze nyoma sincsen, hiszen a törökvilág több mint kilencven esztendeje itt is elpusztította a hagyatékot. A hódítók kiűzése után azonban a polgárok szorgos munkájukkal igyekeztek pótolni a hatalmas veszteséget. Az egyház is hozzájárult a város új arculatának a kialakításához. A Jászóról visszatért kanonokok először a régi Káptalan utcában — ma Knézich Károly nevét viseli — telepedtek meg, itt építtették lakályos otthonaikat. Megjelenésük alapvető változásokat hozott. Elsősorban jót — legalábbis a jövő szempontjából —, hiszen igényesek voltak, s nem akármilyen hajlékot szántak maguknak. Ittlétük a sor elnevezését is módosította: a XVIII. század közepén először' . Urak, majd Barátok, végül Káptalan utcának hívták. A sajátos „honfoglalás” részleteiről is vallanak a ránk maradt írásos adalékok. Házáéi Hugó jezsuita szerzetes gondos térképet készített korának állapotairól, nem is sejtve, hogy ezzel az eligazodást, az összehasonlítást könnyíti meg számunkra. Ő 1753-ból tudósít, hallgassuk hát érdekes információit! A kettős városfalhoz futó szűk köz képezte a torkolatot. Ez Véber, Gemey, Deák kanonokok otthonainál terebélyesedett. Következett az ispotályt szorgalmazó, s meg is teremtő pap. Komáromi János épülete, a hozzásimuló jókora kerttel. Itt van most a nagytemplom előtti park déli fele. Két utca is csatlakozott a fő ághoz. Az egyik a Tömlöc elnevezést kapta — jelenleg Tárkányi Béla emlékét őrzi. Napjainkra eddig módosult a kép, innen azonban őrzi régi jellegét. Tudunk a Keskeny utcáról a Jókai elődjéről is. Pyrker János László érsek nemcsak a művészeteket pártfogolta, nemcsak kincseket érő képgyűjteménnyel gazdagított bennünket — pontosabban a Széohenyi által alapított Nemzeti Múzeumot —. hanem lehetőségeihez képest mindent megtett a megye- székhely fejlesztéséért is. így jött létre a Melgél vízi fürdőhöz vezető út, amelyet később Pyrker emlékének szenteltek. Nem is teljesen indokolatlanul, ugyanis a munkálatokra 4707 forintot fizetett ki. Neki is köszönhető, hogy elindulhatunk — szabadjára engedve képzeletünket a Budáról a ivarba vezető hadi- úton ... Pécsi István Püspökszentlászló a hegyek karéjában Az arborétum ősi fái kffzött magasllk a barokk stílusú kastély (ma szociális otthon) (Bojtár Ottó felvétele — KS) Aki kedveli a különleges tájakat, annak érdemes felkeresnie á Mecsek legmagasabb kiemelkedésének, a 682 méter magas Zengőnek az északi oldalát, s ott is a Püspökszentlászlói völgyet, ahol megannyi geológiai érdekesség és növényritkaság gyönyörködtet. S mindehhez érdekes legendát is hallhat László királyunkról... A táj földtani múltjára jellemző, hogy a Mecsekben csak itt működött vulkán. Folyt a láva, hullott a hamu, amint azt a felszínre ki-kibukkandó trachidole- rit és fonolit anyagú maradványok máig bizonyítják. Ha Hosszúhetényből gyalogosan vágunk neki a Zengő északi oldalához vezető útnak, hosszú órákon át gyönyörködhetünk a tarka növényekben, kora tavasztól szinte a tél beálltáig. Ha gyöngébb fagyok keményítették csak a talajt, már februárban virítani kezd az illatos hunyor, a kankalin, és a kék szőnyegként mar ekkor előmerészkedő májvirág. A pécsi püspökök korán felfigyeltek a természetnek erre a barátságos kis zugára, s ott nem csak nyaralókastélyt építettek, hanem hatholdas arborétumot is telepítettek. amelyben a fenyők keltenek csodálatot: a kaukázusi jegenyefenyő, az Amerikából származó dug- laszfenyő, a japán vörösfenyő stb. A fenyők, no meg a Bakonyból áttelepített tiszafák tövében cserjék sorakoznak. Van ott illatos fűszercserje éppen úgy, mint tulipánfa, sőt narancseper- fa is. A változatos növényzet egészen különleges állatokat vonzott magához. Az arborétum fáinak ágain hollók is ülnek. A helységnév a legenda szerint Szent László király- lyal kapcsolatos. Uralkodónk egyszer erre vadászván viharba került. Oltalmat keresett az égzengés ellen, s azt éppen ebben a völgyben találta meg. Hálából aztán egy kis kápolnát építtetett oda. Ez az épület időközben teljesen elpusztult. Épségben megmaradt viszont az az oklevél, amely 1235-ben kelt, s benne II. Endre arról intézkedett, hogy a kápolna körüli birtok. Bertalan pécsi püspök tulajdonába menjen át. Egy 1721-es keltezésű ügyirat arról számol be, hogy egyházi méltóságok látogattak el Püspökszent- lászlóra. A település létét ehhez a dátumhoz kötik a történészek. Amikor a XVIII. század végén felépült az említett nyaralókastély, s vele együtt a templom, akkor már egy falucska közepéből emelkedtek ki ezek az építmények. Olyan kicsi lakhely közepéből azonban, amely az egymást váltó évtizedek, évszázadok folyamán szinte mit sem gyarapodott. Részben a szűkös hely. részben az elzártság miatt a lélekszám nemigen haladta meg ott a százat. Manapság alig féltucatnyi család alkotja Püs- pökszentlászló lakosságát. A. L. Hazánkban az első fegyvermúzeumot Várpalotán, az iparvárosban nyitották meg 1977-ben, mint Országos Hadtörténeti Múzeum tüzérmúzeumát. Várpalota legjelentősebb műemléke a Thury György vár, amelyben az Országos Vegyészeti Múzeum kapott helyet. Mellette hasonlóan előkelő helyet foglal el a Tési-domb egyik kiemelkedő részén épült Zichy-kas- tély. A barokk épületet 1725- ben emelték, tehát több mint 250 esztendővel ezelőtt. Földszintjén — a kor szokásának megfelelően — Gábor Arkangyal tiszteletére kápolnát rendeztek be, amelyet Acsádi Ádám veszprémi megyepüspök 1727-ben szentelt fel nagy ceremóniával. A kastélykápolna egyházi jellege 1931-ben megszűnt. Csupán érdekesség, hogy a dombot később a tetején emelt barokk épületről Kastély-dombnak nevezték el. Az egész környéken uralkodik, gyönyörű kilátást nyújt a Péti-medencére. A kastély könyvtárszobájának mennyezetén Pálik Béla jeles múlt századi fes • tőnk alkotása található. Az 1870-es években készült freskó címe: A szerelem fogságában. 1860-ban a kastély leégett. Ybl Miklós neves építészünk irányításával három év múlva, 1863-ban újjáépítették a földszinti kápolnával együtt. Jelenleg a Magyar Néphadsereg tulajdonában van a várpalotai kastély. Itt nyitotta meg 1977-ben az Országos Hadtörténeti Múzeum a tüzér múzeumot. Négy teremben tárják a látogatók elé az egyes történelmi korok tüzérségi technikáját, a tüzérség tervezését és hozzá a harcászatát is. Láthatják az érdeklődők az ostromgépek megjelenésétől az első világháborúig terjedő időszak tüzérfegyverzetét. Bemutatják a Magyar Tanácsköztársaság tüzérségét a második világháború fegyvereit, a Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződés tagállamainak tüzérségét. A várpalotai kastély szépien kialakított és rendszeresen gondozott parkját is a múzeumi kiállítás szolgálatába állították: lövegek, rakéták, aknavetők láthatók a sétányok mellett. Kezdettől azt a célt tűzte maga elé a várpalotai tüzérmúzeum, hogy segíti, szemléltetővé teszi a tanuló- ifjúság számára a történelemórákat. A helybeli és a környéken levő — de távolabbi — iskolák tanulói csoportosan keresik fel a múzeumot, és szaktanárok vezetésével ismerkednek a történelmi korok harcászatával, fegyverzetével, a hozzájuk fűződő politikai, gazdasági helyzettel, zeum több célt is szolgál. így a várpalotai tüzérmúzeum több célt is szolgál. Megismerteti a látogatókat egy adott kor építészeti stílusával, művészeti irányzatával, egy fegyvernem fejlődésével, harcászatával, s a történelmi ismeretek álál hazafiasságra neveli fiataljainkat. Gáldonyi Béla EDELÉNY As cdelényi kastély Miskócz nemzetség sarja Történelmi olvasmányainkból tudhatjuk, hogy amikor honfoglaló őseink megtelepedtek a Kárpát-medencében, Árp>ád fejedelem felosztotta az új hazát vezérei között. A Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Boldva (Bódva) folyók vidékét Borsnak — régiesen mondva: Barsunak — adta. Annak a férfiúnak, aki a Miskócz nemzetség sarja volt, s amely família neve a Miskolc városnévben máig él. (A Bors név pedig Borsod megye megnevezésében öröklődött át az utókorra.) Bors vezér számos települést alapított, s ezek egyike éppen az ő nevét viselte. Itt vízivár is épült: romjai máig ott magasodnak Észak-Ma- gyarország egyik kedves kis településének, Edelénynek a határában. Barokk kastély A .Miskolcról északi irányban Sajószentpéteren át megközelíthető helység tehát egyrészt erről a várromról híres másrészt a XII. századi eredetű templomáról — ezt Schulek János, a visegrádi palota feltárója példás szakszerűséggel restaurálta —; harmadrészt pedig arról a kastélyáról, amelyet a korai barokk építészet legkiválóbb alkotásának tartanak a szakemberek. Ez a szépséges építmény a Koháry— Koburg kastély, íjogy kik voltak a Koháry- ak? Nemzetünk történelmében fontos szerepet játszott ez a grófi família. Az uralkodókat rendre jól szolgálták, s ezért sorra megkapták Hont. Gömör, Borsod és Nógrád vármegyéket. Koháry György 1470-ben Mátyás király kedvenc pohárnoka volt; Koháry István Fülek várának kapitányaként szolgált, majd féltucatnyi verses könyven örökítette meg regényes életét; Koháry Ignác pedig az 1754- ben felkelt magyar nemesség egyik élenjáró őrnagyaként vált históriai alakká Az ő fia, Koháry Antal már főkancellárrá, királyi kamarássá, főpohárnokká lett, és 1815-ben hercegi rangot kapott. Mivel csak leánya született, az ő Mária Antóniáját azzal a feltétellel adta férjhez a szász Koburg Ferdinánd herceghez, ha utódaik a kettős Koháry —Koburg nevet viselik; így maradt fenn, s élt tovább a jó csengésű Koháry név. Ám amikor a most említett frigy létrejött, az ede- lényi kastélyban már ott élt a grófi, majd hercegi család. Azt ugyanis L’Hullier Ferenc János, egri főkapitány 1727-ben és 1728-ban építtette. (A kis palota homlokzatán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint 1730-ban fejeződött be az építkezés). Sisakos saroktorony Hogy a Koháryak miként vették birtokukba ezt a remek ízléssel tető alá hozott kastélyt, nem tudni, azt viszont minden látogató tapasztalhatja, hogy jó otthonul szolgálhatott a népes családnak a Bódva-parttól nem messze álló építmény. Az épületet egy széles bejáró két arányos részre osztja; a jobb és a bal szárny oldalán szintén két sisakos saroktorony áll. Az előcsarnokból jobbra a várőrség egykori ’szobái sorakoznak, ezekkel szemben pedig lépcső indul az emeleti termekhez. Odafent — balról jó- kora_ bálterembe léphet be a vendég, jobbról pedig az ott székelő bíróság helyiségei követik egymást. A fő-fő látnivalóval természetesen az előbb említett terem szolgál, hiszen annak falain igen szép. a XVIII. századból való faliképek vonják magukra a szemet. Ezek rendre olyan jelenetet mutatnak, amelyek az egykori lakók életmódjára, gazdagságban eltöltött mindennapjaikra emlékeztetnek. A bálterem mellett meg lehet még tekinteni más, kisebb helyiségeket is: az ebédlőt — itt a négy évszak termését ábrázolja egy nagy méretű kép —; a könyvtárszobát — ebben allegórikusan ábrázolatok vannak —; és a hercegnő budoárját, ahol a szépségápolás fortélyait örökítette meg egy ismeretlen piktor. Bors vezér A Koháry—Koburgok ede- lényi kastélyát egy szép, angol stílusú park övezi; a mesterségesen kiképzett természeti környezet igen mutatós keretként foglalja magába a korai barokk építészet borsodi remekét. Ilyenformán mind a belső, mind ,a külső értékek miatt é deines ellátogatni Bors v»zér hajdani lakhelyére, ahol egy évezrednyi történelemmel akadhat találkozásunk... (A. L.)
