Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
1985. DECEMBER 7SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyei egészségügyi aktíva Szolnokon (Folytatás a 2. oldalon.) Részletesen szólt a megyei pártbizottság titkára az egészségügy kritikus pontjairól a többi között kiemelte: A kórházi ágyak kiszolgáról, a többi között kiemelte: sak, előfordul, hogy a normális üzemet sem biztosítják. Háttérbe szorultak az infrastrukturális fejlesztések, az intézmények konfort- fokozata általában gyenge. A higiénés feltételek, az ápolás körülményei — az emberek mai életszínvonala mellett — sok esetben nem felelnek meg a jogosan elvárható igényeknek. Itt indokolt megemlíteni a megye — és nemcsak a megye — egészségügyének egyik legkritikusabb pontját: a műszerezettség nem ^kielégítő iszínvonalát. A műszerállo- mány 43 százaléka elöregedett, elhasználódott vagy elavult; az igazán korszerű jmütezer kevés. Ugyanakkor előfordul olyan eset is, hogy nagy értékű műszerek raktáron vannak, mert elhúzódik a beruházás vagy a beüzemelése várat magára. A személyi feltételek alakulásával is csak részben «ehetünk elégedettek. Gondok — a fejlődés ellenére — elsősorban a szakorvosi ellátásában mutatkoznak. — hangsúlyozta az előadó. — — Egyes szakmákban — nőidéül röntgen, higiénikus, pszichiáter ideggondozó • krónikus a szakorvos-hiány. Van egy másik gond is: egy részüket — főleg a fiatalokat _ az intézmények nem tudják magukhoz kötni. A szakorvosok optimális aránya nélkül pedig a szakmai színvonal emelése szintén elképzelhetetlen. A színvonalas, tudatosan és célszerűen végzett személyzeti munka az egészségügyben is döntő kérdés. Teljes áttekintése és értékelése most nem célunk, de szükségesnek tartjuk, hogy nehány kérdésben világosan kifejezzük álláspontunkat. Kádertigyekben vitatkozunk qTOai a nézettel, amely a politikát arra sarkallja: döntse el, ki milyen posztra alkalmas, ki milyen címet kapjon; ki a jó szakember, ki nem az; kiből mi legyen? Álláspontunk ebben a kérdésben egyértelmű: a szakmai alkalmasság, a vezető- képesség megítélése a szakemberekre tartozik. Az orvosi etika kérdéseiről szólva megállapította: Alapvető gondok nincsenek, kirívó mulasztások, közvéleményt nyugtalanító esetek nem fordulnak elő. A betegség megállapítása, a gyógyítás mellett azonban több jó szó, megnyugtatás is elkelne. A betegnek éreznie kell. hogy az orvos nemcsak a betegségét, hanem egész emberi lényét is nézi, gyógyulása nemcsak önmaga, hanem kezelője számára is fontos. Ám több tényező akadályozza még ennek megvalósulását: a zsúfoltság, a túlzott adminisztráció, az egyenetlen leterhelés, szervezési hiányosságok. Az etikát az orvos—beteg viszony minősíti, a kapcsolat alapja pedig az emberi bánásmód, a humánum, a kölcsönös bizalom. Tudjuk, hogy a hálapénz az orvostársadalomban is feszültségeket okoz: a jövedelmekben rendkívül igazságtalan és bántó különbségekhez vezet, zavarokat okoz az ellátásban és hozzájárul a hiányszakmák tartós fennmaradásához. A VII. ötéves terv céljairól szólva Fábián Péter rámutatott: — A VII. ötéves tervben az egészségügy fejlesztésének fő irányai és alapvető prioritásai: az anya- és csecsemővédelem; a leggyakoribb halálokok; a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések visszaszorítása, az úgynevezett erőszakos esetek számának csökkentése. E komplex központi feladatok szolgálatába kell állítani a legnagyobb és legjobb erőket, beleértve a beruházásokat, a műszerezettséget, a személyi feltételeket és a tudományos kutatásokat. A kiemelt egészségpolitikai feladatok megvalósítása azt igényli, hogy az egészségügyi ■intézményekben konszolidált, demokratikus viszonyok uralkodjanak. Ezt semmi más nem oótolhatja. Nagyra értékeljük a tudományos kutatásokat, rendezvényeket, de ezek mellett kapjanak nagyobb megbecsülést a kiváló tudású, de szerényen. értékesen dolgozó, a betegek javát mindenek fölé helyező egészségügyi szakemberek. Az egészségügy fejlődése csak komplex, együttműködő környezetben képzelhető el. összefügg a gazdasági helyzet alakulásával, az életmóddal, a társadalom erkölcsi állapotával. Nem tud elszakadni a társadalmi valóságtól, a gazdasági alapoktól. Fejlődését tehát nagymértékben befolyásolja a környezet haladása és az, mennyire válik össztársadalmi üggyé, megkapja-e azt a segítséget, amelyet nem nélkülözhet. De önmagának is fogadóképesnek kell lennie a környezeti hatásokra és változásokra, különösen a lakossági észrevételekre, véleményekre. Az egészséges életmódra nevelésben úgy látszik, nehezebben jutunk előre, mint ahogyan szeretnénk. Nem sikerült érezhetően visszaszorítani a káros szenvedélyeket: a dohányzást, az alkoholfogyasztást ; nem változtak az étkezési szokások, hatnak az urbanizációs ártalmak. Nem kell különösebben hangsúlyozni az egészséges életmódra nevelés fontosságát és össztársadalmi jellegét Majd így folytatta az előadó: Ma elég jól látszanak az egészségügy fejlesztésének követendő irányai, lényeges ellentmondásai. Ez önmagában is fontos eleme a továbblépésnek. Minden ma felismert feladatot természetesen nem lehet a VII. ötéves tervben megoldani. Ezért — az egészben gondolkodva — fontossági sorrendet kell felállítani, beleértve az időtényezőt is. Nagy energiát kell fordítani a meglévő lehetőségek kiaknázására, a szervezésben, az együttműködésben, a gazdái,kodásban lévő tartalékok hasznosítására, mert ezeknél kevesebbet tudunk a befektetésre fordítani. A tartalékokat éppúgy programba kell venni, mint a különféle fejlesztéseket. Kérem önöket, az itt élő közel másfél millió ember érdekében fogjunk össze valamennyien; a jobbítás szándékával és gyakorlatával, — fejezte be előadását Fábián Péter. Felszólalások - vita - véleménycsere Dr. Zsembeli József, a Karcagi Városi Tanács Kórház-Rendelőintézete igazgató főorvosa az egészségügyi integráció helyi tapasztalatairól beszélt. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy túlméretezett regionális rendszer szakmai és szervezeti irányítása nagy körültekintést igényel. Az integráció szükségességét, hasznosságát több tényező is igazolja, mindenekelőtt az, hogy érezhetően hozzájárul az ellátás színvonalának javulásához. Berki Ferencné, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkára az egészségügyi pártmunkáról szólt. Elmondta, hogy az orvosokkal történő személyes beszélgetések során sokszor esik szó a gondokról, amelyek rontják az egészségügyi dolgozók közérzetét. Úgy kell szervezni a munkát, hogy az elősegítse a helytelen folyamatok visz- szaszorulását, erősítse a munkahelyek feszültségmentes. nyugodt légkörét. Dr. Karácsony György nagykörüli körzeti orvos arról szólt, hogy a községben az utóbbi években milyen egészségügyi-szociális fejlesztések történtek. Ezeknek és a dolgozók munkájának köszönhető, hogy megfelelő színvonalú az alapellátás, egyre több beteget tudnak helyben ellátni. Dr. Bényei Magdolna, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a VII. ötéves terv kiemelt egészségügyi feladata a szívós érrendszeri megbetegedések visszaszorítása. Ehhez azonban javítani kell a kardiológiai gondozás személyi és tárgyi feltételeit, és nagyobb gondot fordítani a megelőző munkára, a lakosság! szűrésekre. Kidért a hálapénzre is, amely nemcsak a betegeknek, hanem az egészségügyi dolgozóknak is kellemetlen. A beteg és az orvos effajta kiszolgáltatottságát a differenciált bérezéssel lehetne megszüntetni. Az üzemorvosi rendelések és az üzemkörzetek kialakulásának előnyeiről beszélt dr. Kasuba János, a Karcagi Magyar—Polgár Barátság Tsz elnöke. Mióta termelőszövetkezetükben üzemorvos van, jobban ismerik a tagság egészségi állapotát, több gondot tudnak fordítani a gyógyító, megelőző munkára» és valamelyest tehermentesítik a városi körzetek munkáját. Dr. Fügt Sarolta, a Hetényi Géza Kórház osztályvezető főorvosa az időskorúak mentálhigiénés problémáiról beszélt. Az átlagéletkor meghosszabbodásával nemcsak a gyógyítás, hanem a gondolkozás iránti igény is megnövekedett. Az idős emberek egy részének azonban nemcsak egészségi, hanem szociális gondjai is vannak, ezért az időskorúak helyzetének megoldása csak több szakma dolgozóinak összefogásával sikerülhet. Mit tehet a Vöröskereszt- mozgalom az egészséges életre nevelésért? Erről beszélt Bencze Istvánná, a Hazafias Népfront túrkevei városi bizottságának titkára. Nemcsak felvilágosító munkával, propagandaanyagokkal — amelyből nem kapnak elegendőt — kell meggyőzni az embereket, hogy az egészség érték; fontos a személyes példamutatás is. A család, a munkahely együttes erővel tud egészséges közösségi embert formálni a fiatalokból. Törökszentmiklós és vonzáskörzete egészségügyi ellátásáról beszélt dr. Sülé Mihály városi főorvos. Elmondta, hogy az utóbbi években javulás történt, új szakrendeléseket tudtak megvalósítani. Ennek ellenére a 'betegek száma nem csökkent. A jelenség hátterében elsősorban a helytelen, túlhajszolt életmód áll. A szociális ellátás azonban fejlődött, melynek előnyeit elsősorban a kisgyermekes családok és az idős emberek élvezik. Dr. Krasznai Géza, a Hetényi Géza Kórház osztály- vezető főorvosa felszólalásában az integrációról szólva hangsúlyozta, hogy gyümölcse lassan már érik. értelme is. tekintettel azonban a fiatal szervezetre, több törődést. gondoskodást, karbantartást igényel, mert érzékeny, sérülékeny még. A hiányszakmákról elhangzottakkal egyetértett, de sürgette, hogy mind az egyetemek, mind az orvosokat foglalkoztató intézményeknek jobban kellene ezekre figyelni, a helyzeten, a körülményeken és a bérezésen változtatni. Dr. Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese többek között elmondta: a VII. ötéves tervkoncepció reális kidolgozásához fontos elemzések állnak rendelkezésre. A pártbizottság alapos, elemző, feltáró dokumentumán kívül a minisztérium főfelügyeleti vizsgálatának anyaga is; s ezek világossá teszik a jövő feladatait. Ezek alapján a résztervek, elképzelések a megyei tanács egészségügyi osztályán már készülnek. • Magyari Miklósné. * az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságának titkára a munkahelyi demokrácia jelentőségéről szólt. Rámutatott, hogy a fórumok adottak, jók, működésük tapasztalatai azonban eltérő képet mutatnak. Helyenként formálisnak minősíthetők, egyes vezetők a szabályokat gyakran megsértik. Dr. Juszt Lajos miniszter- helyettes egyetértését fejezte ki a megyei pártbizottság- vitaindító elemzésével. Izgalmasnak ítélte mind a beszámoló, mind a vitában elhangzott kérdéseket, a javaslatokat és véleményeket egyaránt. Hangsúlyozta: hólesőn hallotta, hogy a felszólalásokból a társadalom, az egyén és az egészségügy együttes felelősségérzete bontakozott ki; s kiderült, ami a szakma alapos ismerői körében köztudomású: az egészséges életre nevelés legalább annyira fontos, mint a gyógyító munka. Az orvostársadalom előtt a VII. ötéves tervre . szóló egészségpolitikai irányelvek már ismertek, a helyi tervek ezek tudatában készülhetnék. A miniszterhelyettes óvott attól, hogy a fő halálokok, a betegsé.tgyakoriság kérdésében általánosítsunk. Még harminc kilométeres körzetek között is nagy különbségek vannak a betegségek fajtáiban, gyakoriságában — mondotta, majd arról szólt, hogy a következő tervidőszak szellemi feltételei adottak, s az anyagiak alapvető része is biztosítottnak látszik. Tájékoztatta az aktíva résztvevőit arról, hogy készül az egészségügyi törvény módosításának javaslata és az érdekeltségi rendszer tervezete, amelyet a tudományos fejlődés és az alapellátás megváltozott feltételei és követelményei indokolnak. Dr. Kocsis Károly szolnoki körzeti főorvos, a Vöröskereszt megyei vezetőségének tagja az egészségnevelésről, az egészségügyi propaganda jelentőségéről és ezek orvosi hatásairól beszélt. Szólt a Vöröskereszt céljairól, tevékenységéről és feladatairól is. Dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB munkatársa felszólalásában hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás a lakosság közérzetét, politikai hangulatát befolyásoló tényező. Ezért nagy jelentőségű az a tény, hogy a megyei pártbizottság alapos, reális és a központi dokumentumokkal egybehangzó elemzést alakított ki, s feltárta a jövőre vonatkozó legfontosabb teendőket, lehetőségeket is. Az egészségügyben tapasztalható ellentmondásokról elmondotta, hogy — az eredmények és a szükségletek ismeretében — a központi szervek is vizsgálják a fejlesztés lehetőségeit. Annyi máris megállapítható, hogy a fő halálokok esetében a megelőzés napjaink és á jövő egyik legizgalmasabb kérdése. A lakosság egészségének védelme érdekében széles körű társadalmi-gazdasági programra van szükség. amely a családban kezdődik, s az iskolában. a munkahelyeken és a tömeg- sportmozgalomban folytatódik. Vitazárójábart Fábián Péter jó politikai eszmecserének, az együtt gondolkodás és a közös munka kibontakozásához fontosnak Ítélte a tanácskozást. Lényeges, hogy az alapvető kérdésekben egység volt, s az érintettek közreadták tapasztalataikat, szóltak örömeikről, gondjaikról — mondatta. Ez a tanácskozás azonban akkor válik igazán hasznossá, ha az elhangzottakat közkinccsé tesszük, s már holnaptól ennek szellemében tevékenykedünk. 8. J.—P. £. A sajtó Szolnok megyei dolgozóinak Kedves Elvtársak! A magyar sajtó napján a megyei pártbizottság és a magam nevében őszinte megbecsüléssel köszöntőm a szerkesztőségek, a stúdiók, a tudósító irodák dolgozóit, mindazokat, akiknek munkája hozzájárul ahhoz, hogy a tájékoztatás eszközei a megyében betölthessék fontos szerepüket. Társadalmunk fejlődésével, a szocialista demokratizmus mind teljesebb kibontakozásával természetes módon együtt jár a tájékozottság növekvő szükséglete. Örvendetes tény, hogy a sajtó egyre jobban ki tudja elégíteni ezeket az igényeket, mert a szerkesztőségek lelkiismeretesen, politikai el kötél’- zettséggel végzik felelősségteljes munkájukat. De gyarapodtak, változtak az utóbbi időben eszközeink is, és szélesedett annak a lehetősége, hogy megyénk életéről bővebb, alaposabb tájékoztatást kapjon az ország nyilvánossága. Elismerés illeti a sajtó dolgozóit az ért, hogy az elmúlt időszakban hivatásuknak megfelelően részt vállaltak olyan nagy horderejű politikai folyamatok lebonyolításában, mint a XIII. kongresszusra, a megyei pártértekezletre való felkészülés, majd a határozat megismertetése, értelmezése, illetve felszabadulásunk 40. évfordulójának méltó megünneplése; hozzájárultuk ahhoz, hogy az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások a közéleti aktivitás és tudatosság, a politikai egység jegyében, sikerrel zajlottak le. Számítunk arra, hogy hasonló politikai érettség, gondolati tisztaság, szakmai igényesség fogja jellemezni a jövőben is tevékenységüket. Olyan feladat áll előttünk, mint a XIII. kongresszus és megyei pártértekezletünk határozatának maradéktalan és lendületes megvalósítása. Ehhez pedig a közvélemény alapos és megbízható tájékoztatásán kívül az is szükséges, hogy a feladatok elvégzéséhez kedvező konstruktív légkört alakítsunk ki. A nyomtatott és kimondott szó erejével támogassák ezt a törekvésünket! Segítsék a helyes, szocialista értékrenden alapuló társadalmi gyakorlat teljesebb kibontakozását, az ellentmondásos jelenségek közti biztosabb eligazodást, támogassák a kezdeményezőkész, közösségi cselekvésre képes embereket! Munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok,. Szolnok, 1985. december 6. Elvtársi üdvözlettel Majoros Károly az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának •< első titkára Megemlékezések a magyar sajté napján A Vörös Újság megjelenésének 67. évfordulójára emlékezve ünnepi ülést tartott tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte aa ülés résztvevőit, majd Fodor László, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Kékesdi Gyula, az Arany- toll odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöke átnyújtotta a MUOSZ 1985. évi Aranyfóliát 14 újságírónak: Gajdár Pálnak, Gedeon Pálnak. Hantos Évának. Kelen Bélának, Kovács Imrének, Köves Rózsának, Lévai Bélának, Molnár Aurélnak. Rajna Bélának, Rátonyi Jánosnak. Rfeményi-Gyenes Istvánnak, Teszkó Sándornak Tolnai Erzsébetnek és Vig Istvánnak. Ezután az újságíró szövet- . ség székházának Rózsa Ferenc termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A magyar sajtó napja alkalmából tegnap Szolnokon is tartottak ünnepi megemlékezéseket. Délelőtt tizenegykor az első megyei kommunista lan, a Szolnoki Munkás Kossuth téri emléktáblájánál koszorúzás! ünnepséget rendeztek amelyen részt vettek a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat, a Néplap szerkesztősége, az MTI és a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársai. Este a Tisza Szállóban rendezett ünnepségen emlékeztek a magyar sajtó napjára. Az eseményen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, és jelen voltak á* tömegszervezetek, tömegmozgalmak képviselői. Az ünnepségen került sor a szerkesztőségi nívódíl. a Bálint György-díj átadására. Az újságírók« KISZ- alaoszervezete ez alkalommal vette át a KISZ KB dicsérő oklevelét, a törzsgár- daltagak pediig jutalmakat, okleveleket kaptak.
