Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

1985. DECEMBER 7­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyei egészségügyi aktíva Szolnokon (Folytatás a 2. oldalon.) Részletesen szólt a megyei pártbizottság titkára az egészségügy kritikus pontjai­ról a többi között kiemelte: A kórházi ágyak kiszolgá­ról, a többi között kiemelte: sak, előfordul, hogy a nor­mális üzemet sem biztosít­ják. Háttérbe szorultak az infrastrukturális fejleszté­sek, az intézmények konfort- fokozata általában gyenge. A higiénés feltételek, az ápolás körülményei — az emberek mai életszínvonala mellett — sok esetben nem felelnek meg a jogosan el­várható igényeknek. Itt in­dokolt megemlíteni a megye — és nemcsak a megye — egészségügyének egyik leg­kritikusabb pontját: a mű­szerezettség nem ^kielégítő iszínvonalát. A műszerállo- mány 43 százaléka elörege­dett, elhasználódott vagy elavult; az igazán korszerű jmütezer kevés. Ugyanakkor előfordul olyan eset is, hogy nagy értékű műszerek rak­táron vannak, mert elhúzó­dik a beruházás vagy a be­üzemelése várat magára. A személyi feltételek ala­kulásával is csak részben «ehetünk elégedettek. Gon­dok — a fejlődés ellenére — elsősorban a szakorvosi ellátásában mutatkoznak. — hangsúlyozta az előadó. — — Egyes szakmákban — női­déül röntgen, higiénikus, pszichiáter ideggondozó • krónikus a szakorvos-hiány. Van egy másik gond is: egy részüket — főleg a fiatalokat _ az intézmények nem tud­ják magukhoz kötni. A szak­orvosok optimális aránya nélkül pedig a szakmai szín­vonal emelése szintén elkép­zelhetetlen. A színvonalas, tudatosan és célszerűen végzett sze­mélyzeti munka az egészség­ügyben is döntő kérdés. Tel­jes áttekintése és értékelése most nem célunk, de szük­ségesnek tartjuk, hogy ne­hány kérdésben világosan kifejezzük álláspontunkat. Kádertigyekben vitatkozunk qTOai a nézettel, amely a po­litikát arra sarkallja: dönt­se el, ki milyen posztra al­kalmas, ki milyen címet kapjon; ki a jó szakember, ki nem az; kiből mi legyen? Álláspontunk ebben a kér­désben egyértelmű: a szak­mai alkalmasság, a vezető- képesség megítélése a szak­emberekre tartozik. Az orvosi etika kérdéseiről szólva megállapította: Alap­vető gondok nincsenek, kirí­vó mulasztások, közvéle­ményt nyugtalanító esetek nem fordulnak elő. A beteg­ség megállapítása, a gyógyí­tás mellett azonban több jó szó, megnyugtatás is elkelne. A betegnek éreznie kell. hogy az orvos nemcsak a betegségét, hanem egész em­beri lényét is nézi, gyógyu­lása nemcsak önmaga, ha­nem kezelője számára is fontos. Ám több tényező akadályozza még ennek megvalósulását: a zsúfolt­ság, a túlzott adminisztráció, az egyenetlen leterhelés, szervezési hiányosságok. Az etikát az orvos—beteg vi­szony minősíti, a kapcsolat alapja pedig az emberi bá­násmód, a humánum, a köl­csönös bizalom. Tudjuk, hogy a hálapénz az orvostársadalomban is feszültségeket okoz: a jöve­delmekben rendkívül igaz­ságtalan és bántó különbsé­gekhez vezet, zavarokat okoz az ellátásban és hozzá­járul a hiányszakmák tartós fennmaradásához. A VII. ötéves terv céljairól szólva Fábián Péter rámuta­tott: — A VII. ötéves tervben az egészségügy fejlesztésé­nek fő irányai és alapvető prioritásai: az anya- és cse­csemővédelem; a leggyako­ribb halálokok; a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések visszaszo­rítása, az úgynevezett erő­szakos esetek számának csökkentése. E komplex köz­ponti feladatok szolgálatá­ba kell állítani a legna­gyobb és legjobb erőket, be­leértve a beruházásokat, a műszerezettséget, a személyi feltételeket és a tudományos kutatásokat. A kiemelt egészségpolitikai feladatok megvalósítása azt igényli, hogy az egészségügyi ■intézményekben konszolidált, demokratikus viszonyok uralkodjanak. Ezt semmi más nem oótolhatja. Nagy­ra értékeljük a tudományos kutatásokat, rendezvénye­ket, de ezek mellett kapja­nak nagyobb megbecsülést a kiváló tudású, de szerényen. értékesen dolgozó, a betegek javát mindenek fölé helyező egészségügyi szakemberek. Az egészségügy fejlődése csak komplex, együttműkö­dő környezetben képzelhető el. összefügg a gazdasági helyzet alakulásával, az életmóddal, a társadalom er­kölcsi állapotával. Nem tud elszakadni a társadalmi va­lóságtól, a gazdasági ala­poktól. Fejlődését tehát nagymértékben befolyásolja a környezet haladása és az, mennyire válik össztársadal­mi üggyé, megkapja-e azt a segítséget, amelyet nem nél­külözhet. De önmagának is fogadóképesnek kell lennie a környezeti hatásokra és változásokra, különösen a lakossági észrevételekre, vé­leményekre. Az egészséges életmódra nevelésben úgy látszik, ne­hezebben jutunk előre, mint ahogyan szeretnénk. Nem sikerült érezhetően vissza­szorítani a káros szenvedé­lyeket: a dohányzást, az al­koholfogyasztást ; nem vál­toztak az étkezési szokások, hatnak az urbanizációs ártal­mak. Nem kell különösebben hangsúlyozni az egészséges életmódra nevelés fontossá­gát és össztársadalmi jelle­gét Majd így folytatta az elő­adó: Ma elég jól látszanak az egészségügy fejlesztésének követendő irányai, lényeges ellentmondásai. Ez önmagá­ban is fontos eleme a tovább­lépésnek. Minden ma felis­mert feladatot természetesen nem lehet a VII. ötéves tervben megoldani. Ezért — az egészben gondolkodva — fontossági sorrendet kell fel­állítani, beleértve az időté­nyezőt is. Nagy energiát kell fordítani a meglévő lehető­ségek kiaknázására, a szer­vezésben, az együttműkö­désben, a gazdái,kodásban lé­vő tartalékok hasznosításá­ra, mert ezeknél kevesebbet tudunk a befektetésre fordí­tani. A tartalékokat éppúgy programba kell venni, mint a különféle fejlesztéseket. Kérem önöket, az itt élő közel másfél mil­lió ember érdekében fogjunk össze valamennyien; a jobbítás szándékával és gyakorlatával, — fejezte be előadását Fábián Péter. Felszólalások - vita - véleménycsere Dr. Zsembeli József, a Karcagi Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézete igazgató főorvosa az egészségügyi in­tegráció helyi tapasztalatai­ról beszélt. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy túlmére­tezett regionális rendszer szakmai és szervezeti irányí­tása nagy körültekintést igé­nyel. Az integráció szüksé­gességét, hasznosságát több tényező is igazolja, minde­nekelőtt az, hogy érezhetően hozzájárul az ellátás színvo­nalának javulásához. Berki Ferencné, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkára az egészségügyi pártmunká­ról szólt. Elmondta, hogy az orvosokkal történő szemé­lyes beszélgetések során sokszor esik szó a gondok­ról, amelyek rontják az egészségügyi dolgozók közér­zetét. Úgy kell szervezni a munkát, hogy az elősegítse a helytelen folyamatok visz- szaszorulását, erősítse a munkahelyek feszültségmen­tes. nyugodt légkörét. Dr. Karácsony György nagykörüli körzeti orvos ar­ról szólt, hogy a községben az utóbbi években milyen egészségügyi-szociális fej­lesztések történtek. Ezeknek és a dolgozók munkájának köszönhető, hogy megfelelő színvonalú az alapellátás, egyre több beteget tudnak helyben ellátni. Dr. Bényei Magdolna, a Hetényi Géza Kórház-Rende­lőintézet osztályvezető fő­orvosa elmondta, hogy a VII. ötéves terv kiemelt egészségügyi feladata a szív­ós érrendszeri megbetegedé­sek visszaszorítása. Ehhez azonban javítani kell a kar­diológiai gondozás személyi és tárgyi feltételeit, és na­gyobb gondot fordítani a megelőző munkára, a lakos­ság! szűrésekre. Kidért a há­lapénzre is, amely nemcsak a betegeknek, hanem az egészségügyi dolgozóknak is kellemetlen. A beteg és az orvos effajta kiszolgáltatott­ságát a differenciált bérezés­sel lehetne megszüntetni. Az üzemorvosi rendelé­sek és az üzemkörzetek ki­alakulásának előnyeiről be­szélt dr. Kasuba János, a Karcagi Magyar—Polgár Ba­rátság Tsz elnöke. Mióta termelőszövetkezetükben üzemorvos van, jobban is­merik a tagság egészségi ál­lapotát, több gondot tudnak fordítani a gyógyító, meg­előző munkára» és valame­lyest tehermentesítik a vá­rosi körzetek munkáját. Dr. Fügt Sarolta, a Heté­nyi Géza Kórház osztályve­zető főorvosa az időskorúak mentálhigiénés problémáiról beszélt. Az átlagéletkor meg­hosszabbodásával nemcsak a gyógyítás, hanem a gondolko­zás iránti igény is megnöveke­dett. Az idős emberek egy részének azonban nemcsak egészségi, hanem szociális gondjai is vannak, ezért az időskorúak helyzetének meg­oldása csak több szakma dolgozóinak összefogásával sikerülhet. Mit tehet a Vöröskereszt- mozgalom az egészséges életre nevelésért? Erről be­szélt Bencze Istvánná, a Ha­zafias Népfront túrkevei vá­rosi bizottságának titkára. Nemcsak felvilágosító mun­kával, propagandaanyagok­kal — amelyből nem kap­nak elegendőt — kell meg­győzni az embereket, hogy az egészség érték; fontos a személyes példamutatás is. A család, a munkahely együttes erővel tud egészsé­ges közösségi embert for­málni a fiatalokból. Törökszentmiklós és von­záskörzete egészségügyi el­látásáról beszélt dr. Sülé Mi­hály városi főorvos. Elmond­ta, hogy az utóbbi években javulás történt, új szakren­deléseket tudtak megvalósí­tani. Ennek ellenére a 'bete­gek száma nem csökkent. A jelenség hátterében elsősor­ban a helytelen, túlhajszolt életmód áll. A szociális el­látás azonban fejlődött, melynek előnyeit elsősorban a kisgyermekes családok és az idős emberek élvezik. Dr. Krasznai Géza, a He­tényi Géza Kórház osztály- vezető főorvosa felszólalásá­ban az integrációról szólva hangsúlyozta, hogy gyümöl­cse lassan már érik. értelme is. tekintettel azonban a fi­atal szervezetre, több törő­dést. gondoskodást, karban­tartást igényel, mert érzé­keny, sérülékeny még. A hiányszakmákról elhangzot­takkal egyetértett, de sür­gette, hogy mind az egyete­mek, mind az orvosokat fog­lalkoztató intézményeknek jobban kellene ezekre figyel­ni, a helyzeten, a körülmé­nyeken és a bérezésen vál­toztatni. Dr. Urmössy Ildikó, a me­gyei tanács elnökhelyettese többek között elmondta: a VII. ötéves tervkoncepció reális kidolgozásához fontos elemzések állnak rendelke­zésre. A pártbizottság ala­pos, elemző, feltáró doku­mentumán kívül a miniszté­rium főfelügyeleti vizsgála­tának anyaga is; s ezek vi­lágossá teszik a jövő fel­adatait. Ezek alapján a résztervek, elképzelések a megyei tanács egészségügyi osztályán már készülnek. • Magyari Miklósné. * az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsá­gának titkára a munkahelyi demokrácia jelentőségéről szólt. Rámutatott, hogy a fó­rumok adottak, jók, műkö­désük tapasztalatai azonban eltérő képet mutatnak. He­lyenként formálisnak minő­síthetők, egyes vezetők a szabályokat gyakran megsér­tik. Dr. Juszt Lajos miniszter- helyettes egyetértését fejez­te ki a megyei pártbizottság- vitaindító elemzésével. Izgal­masnak ítélte mind a beszá­moló, mind a vitában el­hangzott kérdéseket, a ja­vaslatokat és véleményeket egyaránt. Hangsúlyozta: hól­esőn hallotta, hogy a felszó­lalásokból a társadalom, az egyén és az egészségügy együttes felelősségérzete bon­takozott ki; s kiderült, ami a szakma alapos ismerői kö­rében köztudomású: az egészséges életre nevelés legalább annyira fontos, mint a gyógyító munka. Az or­vostársadalom előtt a VII. ötéves tervre . szóló egész­ségpolitikai irányelvek már ismertek, a helyi tervek ezek tudatában készülhetnék. A miniszterhelyettes óvott at­tól, hogy a fő halálokok, a betegsé.tgyakoriság kérdésé­ben általánosítsunk. Még harminc kilométeres körze­tek között is nagy különbsé­gek vannak a betegségek fajtáiban, gyakoriságában — mondotta, majd arról szólt, hogy a következő tervidő­szak szellemi feltételei adot­tak, s az anyagiak alapvető része is biztosítottnak lát­szik. Tájékoztatta az aktíva résztvevőit arról, hogy ké­szül az egészségügyi tör­vény módosításának javas­lata és az érdekeltségi rend­szer tervezete, amelyet a tu­dományos fejlődés és az alapellátás megváltozott fel­tételei és követelményei in­dokolnak. Dr. Kocsis Károly szolnoki körzeti főorvos, a Vöröske­reszt megyei vezetőségének tagja az egészségnevelésről, az egészségügyi propaganda jelentőségéről és ezek or­vosi hatásairól beszélt. Szólt a Vöröskereszt céljairól, te­vékenységéről és feladatai­ról is. Dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB munkatársa fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás a lakosság közérzetét, politi­kai hangulatát befolyásoló tényező. Ezért nagy jelentő­ségű az a tény, hogy a me­gyei pártbizottság alapos, reális és a központi doku­mentumokkal egybehangzó elemzést alakított ki, s fel­tárta a jövőre vonatkozó leg­fontosabb teendőket, lehető­ségeket is. Az egészségügy­ben tapasztalható ellentmon­dásokról elmondotta, hogy — az eredmények és a szük­ségletek ismeretében — a központi szervek is vizsgál­ják a fejlesztés lehetőségeit. Annyi máris megállapítható, hogy a fő halálokok eseté­ben a megelőzés napjaink és á jövő egyik legizgalmasabb kérdése. A lakosság egész­ségének védelme érdekében széles körű társadalmi-gaz­dasági programra van szük­ség. amely a családban kez­dődik, s az iskolában. a munkahelyeken és a tömeg- sportmozgalomban folytató­dik. Vitazárójábart Fábián Pé­ter jó politikai eszmecseré­nek, az együtt gondolkodás és a közös munka kibontako­zásához fontosnak Ítélte a tanácskozást. Lényeges, hogy az alapvető kérdésekben egy­ség volt, s az érintettek köz­readták tapasztalataikat, szóltak örömeikről, gondja­ikról — mondatta. Ez a ta­nácskozás azonban akkor vá­lik igazán hasznossá, ha az elhangzottakat közkinccsé tesszük, s már holnaptól en­nek szellemében tevékeny­kedünk. 8. J.—P. £. A sajtó Szolnok megyei dolgozóinak Kedves Elvtársak! A magyar sajtó napján a megyei pártbizottság és a magam nevében őszinte megbecsüléssel köszön­tőm a szerkesztőségek, a stúdiók, a tudósító irodák dolgozóit, mindazokat, akiknek munkája hozzá­járul ahhoz, hogy a tájékoztatás eszközei a megyé­ben betölthessék fontos szerepüket. Társadalmunk fejlődésével, a szocialista demok­ratizmus mind teljesebb kibontakozásával termé­szetes módon együtt jár a tájékozottság növekvő szükséglete. Örvendetes tény, hogy a sajtó egyre jobban ki tudja elégíteni ezeket az igényeket, mert a szerkesztőségek lelkiismeretesen, politikai el kötél’- zettséggel végzik felelősségteljes munkájukat. De gyarapodtak, változtak az utóbbi időben eszköze­ink is, és szélesedett annak a lehetősége, hogy me­gyénk életéről bővebb, alaposabb tájékoztatást kapjon az ország nyilvánossága. Elismerés illeti a sajtó dolgozóit az ért, hogy az el­múlt időszakban hivatásuknak megfelelően részt vállaltak olyan nagy horderejű politikai folyamatok lebonyolításában, mint a XIII. kongresszusra, a megyei pártértekezletre való felkészülés, majd a ha­tározat megismertetése, értelmezése, illetve felsza­badulásunk 40. évfordulójának méltó megünnep­lése; hozzájárultuk ahhoz, hogy az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások a közéleti aktivi­tás és tudatosság, a politikai egység jegyében, siker­rel zajlottak le. Számítunk arra, hogy hasonló politikai érettség, gondolati tisztaság, szakmai igényesség fogja jelle­mezni a jövőben is tevékenységüket. Olyan feladat áll előttünk, mint a XIII. kongresszus és megyei pártértekezletünk határozatának maradéktalan és lendületes megvalósítása. Ehhez pedig a közvéle­mény alapos és megbízható tájékoztatásán kívül az is szükséges, hogy a feladatok elvégzéséhez kedve­ző konstruktív légkört alakítsunk ki. A nyomtatott és kimondott szó erejével támogassák ezt a törek­vésünket! Segítsék a helyes, szocialista értékrenden alapuló társadalmi gyakorlat teljesebb kibontako­zását, az ellentmondásos jelenségek közti biztosabb eligazodást, támogassák a kezdeményezőkész, közösségi cselekvésre képes embereket! Munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívá­nok,. Szolnok, 1985. december 6. Elvtársi üdvözlettel Majoros Károly az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának •< első titkára Megemlékezések a magyar sajté napján A Vörös Újság megjelené­sének 67. évfordulójára em­lékezve ünnepi ülést tartott tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya a MUOSZ szék­házában. Pálfy József elnök köszöntötte aa ülés részt­vevőit, majd Fodor László, a szövetség alelnöke, a Nép­szava főszerkesztője mon­dott ünnepi beszédet. Kékesdi Gyula, az Arany- toll odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöke át­nyújtotta a MUOSZ 1985. évi Aranyfóliát 14 újságíró­nak: Gajdár Pálnak, Gedeon Pálnak. Hantos Évának. Ke­len Bélának, Kovács Imré­nek, Köves Rózsának, Lévai Bélának, Molnár Aurélnak. Rajna Bélának, Rátonyi Já­nosnak. Rfeményi-Gyenes Istvánnak, Teszkó Sándornak Tolnai Erzsébetnek és Vig Istvánnak. Ezután az újságíró szövet- . ség székházának Rózsa Fe­renc termében megkoszorúz­ták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktáblá­ját. A magyar sajtó napja al­kalmából tegnap Szolnokon is tartottak ünnepi megemlé­kezéseket. Délelőtt tizenegykor az első megyei kommunista lan, a Szolnoki Munkás Kossuth téri emléktáblájánál koszo­rúzás! ünnepséget rendeztek amelyen részt vettek a Szol­nok Megyei Lapkiadó Vál­lalat, a Néplap szerkesztő­sége, az MTI és a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársai. Este a Tisza Szállóban rendezett ünnepségen emlé­keztek a magyar sajtó nap­jára. Az eseményen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, és je­len voltak á* tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak képvi­selői. Az ünnepségen került sor a szerkesztőségi nívódíl. a Bálint György-díj átadá­sára. Az újságírók« KISZ- alaoszervezete ez alkalom­mal vette át a KISZ KB di­csérő oklevelét, a törzsgár- daltagak pediig jutalmakat, okleveleket kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom