Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

1985. DECEMBER 6­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I Halásszák a tlszangi holtágat. A Tlszaalpári Halászati Szö­vetkezet az idén mintegy 550 mázsa halat értékesít ebből a vízből Fotó: T.K.L. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Benjámin László kétszeres Kossuth-dí- jas költőnek kimagasló iro­dalmi munkássága elismeré­seként. 70. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz- társaság Babérkoszorújával ékesített zászlórendje kitün­tetést adományozta. A kitüntetést tegnap Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlament­ben. A kitüntetés átadásánál jelen volt Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese és Drecin József műve­lődési minisztériumi állam­titkár. Az Elnöki Tanács Szabó Vladimir festőművésznek, ki-* magasló művészi munkássá­ga elismeréseként, 80. szü­letésnapja alkalmából a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend . kitüntetést; Ko- czogh Ákos írónak irodalmi munkássága elismeréseként. 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. Egyhangú döntés született A vállalatI tanács alakuló Illése a SZOT ÉV-né! Tegnap, az év eleje óta tartó előkészítő munka, a dolgo­zói képviselők megválasztása után tartotta meg alakuló ülé­sét a Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalatánál a vál­lalati tanács. Az 1986. január elseje után új irányítási szer­vezet keretei között dolgozó vállalat életének e jelentős ese­ményén ott volt Mohácsi Ottó, a Szolnok Megyei Tanács el­nöke iá. A harminckét tagú válla­lati tanács tagjainak felét a SZOTÉV különböEő munka- területein dolgozók delegál­ták* tizenöten beosztásuk ré­vén, illetve az igazgató ja­vaslatára lettek a vezető testület tagjai. A testület tagjai nyílt szavazással választották meg maguk közül a tanács elnö­kének Krasznai Andor gaz­dasági igazgatóhelyettest, el­nökhelyettesül pedig Ul- viczki Imre vállalkozási cso­portvezetőt. A tanács ezután Krasznai Andor elnökletével folytatta munkáját. Bohács György szb-titkár, az előké­szítő bizottság elnöke java­solta, hogy Adámosi Györ­gyöt , a SZOTÉV igazgatóját erősítsék meg tisztségében. Kiemelte, hogy Ádámosi György egy igen kritikus időszakban került a vállalat élére öt évvel ezelőtt. A pénzügyi nehézségeiből ak­kor csak szanálás után kilá­balni tudó Épszernél, mun­káját kezdettől fogva igen Irányításával viszonylag rö­vid idő alatt sikerült a vál­lalat helyzetét stabilizálni, a megrendelőknél visszaszerez­ni a bizalmat. Az öt eszten­dő alatt a vállalat szerve­zete alkalmazkodott a mai követelményekhez, jórészt az igazgató törekvésének kö­szönhető, hogy irta már jól képzett vezető gárda dolgo­zik a vállalatnál. Az 1980 vege óta folytatott céltuda­tos vállalkozási politikának köszönhető, hogy a SZO­TÉV évek óta nyereségesen dolgozik, munkájával meg­rendelői elégedettek és ka­pacitásait minden esztendő­ben le tudta kötni. Az eddigi munkája alap­ján — mondta Bohács György — az előkészítő bi­zottság Ádámosi Györgyöt alkalmasnak találja a válla­lat előtt álló feladatok meg­oldására. a jövedelmezőséget javító, a belső ösztönzési rendszert továbbfejlesztő munka irányítására és java­solja, hogy igazgatói megbí­zatásában erősítsék meg. A javaslat után szót kért Markót István, az üzemi pártvezetőség titkára, ki­emelte, hogy Ádámosi György nemcsak a szakmai feladatok hibátlan megoldá­sára törekedett, munkájá­nak eredményességét jórészt az magyarázza, hogy a dön­téseikor mindig figyelembe vette a vállalati demokrácia fórumain elhangzott vélemé­nyeket. Jenei László, a fel­ügyeleti szerv, a megyei ta­nács osztályvezető főmérnö­ke, az igazgató munkáját ér­tékelve. azt tartotta fontos­nak, hogy képes volt az elő­relépést szolgáló követelmé­nyeket meghatározni és szá- monkérni. Titkos szavazáson a válla­lati tanács tagjai egyhangú­lag voksoltak Ádámosi György igazgatói megbízatá­sának megerősítése mellett. Az igazgató a bizalmat megköszönő szavaiban az el­következendő évek felada­tainak bonyolultságáról szó­lott, majd Mohácsi Ottókért szót. A felügyeleti szerv — mondotta — azért örül a megbízatásban történő meg­erősítésnek, mert az igazga­tó az évenként szigorodó fel­tételek ellenére is képes volt a vállalat öt évvel ez­előtti gondjainak megszün­tetését irányítani, vezetői rátermettségét egyértelműen igazolta. Nyugodt és kellemes han­gulatú választás volt. Egy­hangú döntéssel, teljes biza­lom. Most újra a hétközna­pok következnek, amelyek­ben remélhetőleg ugyanez a teljes egyetértés és bizalom jellemzi a közösség munká­ját és hozza meg a SZOTÉV újabb eredményeit. Előkészületek az alkalmazásra A gyártók, a kereskedők és vásárlók érdekét egyaránt szolgálja majd az egységes termékazonosító kódrendszer bevezetése: az élelmiszer­ipari üzemekben — közpon­ti útmutatások alapján — készülnek a program meg­alapozására. A MÉM területén már két évvel ezielőtt néhány üzem­ben megtették az első lépé­seket. Kedvező tapasztalato­kat szereztek például a szen­tesi Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál, ahol korszerű szá­mítógép bekapcsolásával kódszámos termelési adat-, készletnyilvántartást tettek lehetővé. A jelöléssel kül - földre is szállítanak árut és a megrendelők kívánsága szerinti jelzésekkel látják el a termékeket. Szükség ese­tén a vonal-kódot is alkal­mazzák, azt a megoldást, amely a legkorszerűbb mód­szer. A hazai növényolaj- iparban már 1983 végén át­álltak a termékek jelentős részénél a számjelzéses meg­különböztetésre, azóta is ily­Egységes kódrendszer az élelmiszeriparban módon kerülnek az üzletek­be például a margarin szál­lítmányok. A tejiparban szintén megalapozták az egységes rendszer bevezeté­sét, egyebek között a literes, a fél literes tej kapott szá­mozást. de a poharas készít­mények és a sajtok azonosí­tását is lehetővé tették meg­felelő jelzésekkel. A Győri Keksz-és Ostyagyár legújabb termékén is ott van már a jelzés; az export szállítmá­nyokon például a vonalkód található meg. A MÉM ágazatainak mint­egy fele bekapcsolódott a programba, egyharmada pe­dig kisebb-nagyobb sikerrel már alkalmazza is a kódie- leket. A többi ágazatban ki­jelölték azoka* a közoonto- kat, amelyek segítik- az üzemekben a program indí­tását, a kódmunka megkez­dését. Több kutatóhelyet, la­boratóriumot bíztak meg pél­dául ezzel a feladattal. A munka első részével mintegy két éven belül el­készülnek, a számítások sze­rint 1987 végére az összes élelmiszeripari termék vala­milyen jelzést kap. Többnyi­re számozást alkalmaznak majd, a vonalkódot csak ab­ban az esetben „írják ki”, ha a kereskedelem azt kifeiezet- ten kéri. Az ilven. kétség­telenül korszerűbb kódjelzés csakis akkor alkalmas szé­les körű bevezetésre, ha a kereskedelem rendelkezik kódolvasó készülékkel Ad­dig amíg erre nincs lehető­ség, megelégednek a szám­jelzésekkel. A kereskedők a rendelés­nél, a termékazonosításnál, a leltározásnak a számlázás­nál. stb. veszik maid hasz­nát a módszernek. A vásár­lók számára a jelzések ugyan nem sokat mondanak, ám a fogyasztók végül is jól járnak, hiszen a gyártók és a kereskedők munkája jó­val egyszerűbb lesz. ennél­fogva még folyamatosabb lehét az áruterítés, szállítás, készletezés. Édes kételyek Mi legyen a cukorrépával? Az ágazatot nem érheti meglepetés szeretnék csökkenteni, s a fölszabadult területeken pe­dig kukoricát kívánnak ter­meltetni. Kétségtelen, sok minden szól a termőterület mérséklése mellett, ám egy ilyen drasztikus lépésnek rendkívül nagy a kockáza­ta, s félő, hogy a világpiaci helyzet esetleges változása­kor ismét nehéz helyzetbe kerülhetünk. Sokkal életrevalóbb gjn- dolatnak látszik a hozamok növelésével arányos terül it- csökkentés. Elsősorban ott tanácsos felszámolni a cu­korrépa termesztését, ahol az eszközök hiánya — vagy más ok miatt — nem tudnak Sejthető, a területcsök kerí­tés nem. lesz könnyű, hiszen a termelő üzemek egy ré­szét a több évre szóló szer­ződések. Ugyanakkor a cu­korgyárak sem tapsolnak ennek, hiszen így kevesebb lesz a feldolgozandó nyers­anyag, s emiatt romolhat a .termelékenységi .Mi legyen hát a cukorrépával? Leg- bölcsebbnek egy öt-tfzezer hektáros terülptcsökkentés lát­szik 1986-ban. Ekkora vissza­lépés még nem veszélyezte­ti a hazai ellátást, s a jó cu- korrépatermelök — egy esetleges konjunktúra ide - jén — képesek lesznek a bővítésre is. Évekig éles vi­ták folytak a cu- korrépa-betaka- ' rító gépekről, va- lutahiány miatt sokáig nem volt mód megfelelő mennyiségű és minőségű gép vásárlására. A ki­fejlesztett magyar betakarító gép­család nem ara­tott nagy sikert a termelők körében, inkább a drágább francia és nyugat­német gépeket választották. Má­ra. a meglévő gé­pek alaposan el­használódtak, ezért is' okoz so­kaknak megköny- nyebbülést, hogy a világbanki hi­telből mód nyílt száz darab égető­en fontos betaka- tnitógép beszerzé­sére. Egy bizo­nyos: a minőség- javítás a cukor- ágazatban koránt­sem szólam, je­lenleg a termés tekintélyes része 30 százaléka — . — körülbelül 20—30 százalé­ka — megy veszendőbe egyes üzemekben a helytelen be­takarítás és a rossz tárolá­si körülmények miatt. Már­pedig a gazdaságok csak a minden ponton stabil cukor­répatermeléssel lesznek ké­pesek talpon maradni a jö­vőben: az ilyen ágazatot nem érheti meglepetés. Cs, J* elfogadható eredményt fel­mutatni. Jelenleg az üze­mek 15 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Azokban a gazdaságokban, ahol má­ig nem érték el a 32 tonnás termésátlagot, ott — a mos­tani helyzetben — már nem érdemes tovább kísérletez­ni, a fölszabaduló földeken ’tanácsosabb ola/jjsnövénye- ket termelni. Gépet bérelnek a gyártók Több meleg zokni, harisnya, harisnyanadrág Januárban kezdik a termelést A cukornál rapszódikusabb termék kevés akad a világ­piacon: előfordult, hogy egyik évben még 1500 dol­lárt kínáltak tonnájáért, né­hány év múlva viszont csak 150-et. A nyolc-tízszeres ár­mozgás kétségbeejtően ne­héz lecke elé állítja a ter­melőket, mert szinte képte­lenség egy ilyen szeszélyes termék sorsát előre látni. Nagy a cukortermés ingado­zása, de a bizonytalansághoz hozzájárulnak a készletezők is, olyan államok, amelyek manipulációs szándékkal föl­vásárolják a cukrot, majd amikor az . üzleti vagy poli - tikai érdekük úgy kívánja, elárasztják véle a piacot. A hetvenes évek közepén azt a célt tűzték az üzemek elé. hogy mihamarabb ter­meljék meg a teljes hazai szükségletet, az esetleges többletet pedig adják el a külpiacon. A korszerűsített technológiának, s a kedve­ző közgazdasági szabályo­zásnak köszönhetően hama­rosan emelkedett a répa te­rülete; nőttek a hozamok is: már a hetvenes évek végén 448 ezer tonna cukor került a raktárakba. Ez a mennyi­ség teljes egészében fedezte a hazai igényeket, sőt lehe­tőséget kínált jelentős, nem rubel elszámolású exportra is. Mivel az évtized forduló­ján feljebb kúszott a ter­mék ára. mindenki a terme­lés további bővítését látta indokoltnak. Sajnos azon­ban — 1981—82-ben — meg­állt az ár növekedése, majd bekövetkezett az erőteljes visszaesés, így nem sikerült a tervezett eladásokat nyél­be ütni. Még tavaly is amiatt ag­gódtak néhányan, hogy nem lesz elég a répa területe, manapság viszont már arról hallani, hogy túl sok a cu­korrépa, túl sok a raktára -- ban tárolt cukor, s ezért jö­vőre csökkenteni kell a *e rületet. Merthogy a termék külpiaci ára jottányit sem mozdult. A mostani 120- 150 dolláros tonnánkénti á”ért egyszerűen nem szabad el-d ni: csak ráfizetnénk az üz­letre. Sokan — éppen a nyo­mott árak miatt — a jelen­legi 100—108 ezer hektárnyi cukorrépa területét gyorsan, radcklális mértékben, mint­egy 30—50 ezer hektárral Népfront-program agrárpolitikánk időszerű feladatai Tegnap Szolnokon, a vá­rosi tanács nagytermében tartotta kibővített ülését a Hazafias Népfront Országos Elnökségének szövetkezeti és agrárpolitikai munkabizott­sága. A dr. Molnár Frigves elnökletével megtartott ülé­sen —, amelyen a bizottság tagjait és a meghívott me­gyei téeszvezetőket és gaz­dasági szakembereket Sán­dor László. a népfront me­gyei titkára üdvözölte — dr. Kovács Imre, a Központi Bi­zottság osztályvezető helyet­tesének előadását, hallgatták meg agrárpolitikánk idősze­rű feladatairól. Az előadást követően Kovács Imre a gazdálkodás napi problémái­val kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Digép-kiállftás Tegnap a Szovjet Kultúra és Tudománv Házában kiál­lítás nyílt ..Bemutatkozik a Diósgyőri Géosvár” címmel. A bemutatón dokumentumok és fotók ismerteti k a válla­lat szovjet üzemekkel folvtr\ tott együttműködését. Kiál­lították a Digép által szállí­tott berendezések makett­jeit. is. A Budapesti Harisnyagyár a keresett, de jelenleg hiányzó meleg téli zoknik, harisnyák, harisnyanadrá­gok gyártására mintegy 270 millió forint értékben bérel gépeket, amelyeket a bérleti szerződés lejárta után meg is vásárol. Az Egyesült Ál- lamok-beli. olasz és NSZK- beli kötőgéDek. valamint a továbbfeldolgozáshoz szük­séges speciális berendezések, varrógépek egy része már megérkezett, s a gépek el­helyezését el is kezdték. A divatos és a hazai, vala­mint a külföldi piacon egy­aránt kelendő cikkek ter­melését januártól kezdik meg, és jövőre már az idei­nél hárommillióval többet, összesen 83 millió pár zok­nit, vagy harisnyát állítanak elő. A többlettermelés túl­nyomó többségét egyelőre külföldi oia'con értékesítik. Főként az NSZK-ba. és a skandináv országokba kül­denek a jelenleginél lénye­gesen több zoknit, haris­nyát. harisnyanadrágot, de a gyártók azt ígérik, ha a bel­kereskedelem rendel, a ha­zai üzletekbe is szállítanak a termékekből. A 16 darab, gyermekharis­nyát kötő és a húsz darab, női divatos árut készítő kö­tőgép elhelyezését úgy old­ják meg, hogy a munkahe­lyeket a jelenleginél egysze­rűbben alakítják ki. a mű­helyek alapterületét a mos­taninál jobban kihasználják. A továbbfeldolgozáshoz szükséges varrógépeket, ipa­ri speciális berendezéseket, amelyeknek száma mintegy ötven abban a három tsz- ben állítják üzembe, ame­lyekkel a harisnyagyár ko­rábban együttműködési szer­ződést kötött a zoknik, ha­risnyák, harisnyanadrágok konfekcionálására. Ezzel a feldolgozó kapacitás e tsz- ekben jelentősen bővül. Az acryl, poliamid. pamut, gvapiú típusú, kevert fona­lakat a gépek mindegyikén kénesek feldolgozni, ami je- ]°ntő=en megkönnyíti a di­vatnak éppen megfelelő ter­mék sorozatgyártását. A kengyeli Dózsa Tsz-ben az idén igen jó cukorrépatermés volt. Hektáronként 420 mázsa termett. Képünkön hőmérő­zik a prizmába rakott répát, szállítás előtt _____________________________________T. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom