Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
1985. DECEMBER 6SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I Halásszák a tlszangi holtágat. A Tlszaalpári Halászati Szövetkezet az idén mintegy 550 mázsa halat értékesít ebből a vízből Fotó: T.K.L. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Benjámin László kétszeres Kossuth-dí- jas költőnek kimagasló irodalmi munkássága elismeréseként. 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság Babérkoszorújával ékesített zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben. A kitüntetés átadásánál jelen volt Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár. Az Elnöki Tanács Szabó Vladimir festőművésznek, ki-* magasló művészi munkássága elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend . kitüntetést; Ko- czogh Ákos írónak irodalmi munkássága elismeréseként. 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Egyhangú döntés született A vállalatI tanács alakuló Illése a SZOT ÉV-né! Tegnap, az év eleje óta tartó előkészítő munka, a dolgozói képviselők megválasztása után tartotta meg alakuló ülését a Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalatánál a vállalati tanács. Az 1986. január elseje után új irányítási szervezet keretei között dolgozó vállalat életének e jelentős eseményén ott volt Mohácsi Ottó, a Szolnok Megyei Tanács elnöke iá. A harminckét tagú vállalati tanács tagjainak felét a SZOTÉV különböEő munka- területein dolgozók delegálták* tizenöten beosztásuk révén, illetve az igazgató javaslatára lettek a vezető testület tagjai. A testület tagjai nyílt szavazással választották meg maguk közül a tanács elnökének Krasznai Andor gazdasági igazgatóhelyettest, elnökhelyettesül pedig Ul- viczki Imre vállalkozási csoportvezetőt. A tanács ezután Krasznai Andor elnökletével folytatta munkáját. Bohács György szb-titkár, az előkészítő bizottság elnöke javasolta, hogy Adámosi Györgyöt , a SZOTÉV igazgatóját erősítsék meg tisztségében. Kiemelte, hogy Ádámosi György egy igen kritikus időszakban került a vállalat élére öt évvel ezelőtt. A pénzügyi nehézségeiből akkor csak szanálás után kilábalni tudó Épszernél, munkáját kezdettől fogva igen Irányításával viszonylag rövid idő alatt sikerült a vállalat helyzetét stabilizálni, a megrendelőknél visszaszerezni a bizalmat. Az öt esztendő alatt a vállalat szervezete alkalmazkodott a mai követelményekhez, jórészt az igazgató törekvésének köszönhető, hogy irta már jól képzett vezető gárda dolgozik a vállalatnál. Az 1980 vege óta folytatott céltudatos vállalkozási politikának köszönhető, hogy a SZOTÉV évek óta nyereségesen dolgozik, munkájával megrendelői elégedettek és kapacitásait minden esztendőben le tudta kötni. Az eddigi munkája alapján — mondta Bohács György — az előkészítő bizottság Ádámosi Györgyöt alkalmasnak találja a vállalat előtt álló feladatok megoldására. a jövedelmezőséget javító, a belső ösztönzési rendszert továbbfejlesztő munka irányítására és javasolja, hogy igazgatói megbízatásában erősítsék meg. A javaslat után szót kért Markót István, az üzemi pártvezetőség titkára, kiemelte, hogy Ádámosi György nemcsak a szakmai feladatok hibátlan megoldására törekedett, munkájának eredményességét jórészt az magyarázza, hogy a döntéseikor mindig figyelembe vette a vállalati demokrácia fórumain elhangzott véleményeket. Jenei László, a felügyeleti szerv, a megyei tanács osztályvezető főmérnöke, az igazgató munkáját értékelve. azt tartotta fontosnak, hogy képes volt az előrelépést szolgáló követelményeket meghatározni és szá- monkérni. Titkos szavazáson a vállalati tanács tagjai egyhangúlag voksoltak Ádámosi György igazgatói megbízatásának megerősítése mellett. Az igazgató a bizalmat megköszönő szavaiban az elkövetkezendő évek feladatainak bonyolultságáról szólott, majd Mohácsi Ottókért szót. A felügyeleti szerv — mondotta — azért örül a megbízatásban történő megerősítésnek, mert az igazgató az évenként szigorodó feltételek ellenére is képes volt a vállalat öt évvel ezelőtti gondjainak megszüntetését irányítani, vezetői rátermettségét egyértelműen igazolta. Nyugodt és kellemes hangulatú választás volt. Egyhangú döntéssel, teljes bizalom. Most újra a hétköznapok következnek, amelyekben remélhetőleg ugyanez a teljes egyetértés és bizalom jellemzi a közösség munkáját és hozza meg a SZOTÉV újabb eredményeit. Előkészületek az alkalmazásra A gyártók, a kereskedők és vásárlók érdekét egyaránt szolgálja majd az egységes termékazonosító kódrendszer bevezetése: az élelmiszeripari üzemekben — központi útmutatások alapján — készülnek a program megalapozására. A MÉM területén már két évvel ezielőtt néhány üzemben megtették az első lépéseket. Kedvező tapasztalatokat szereztek például a szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, ahol korszerű számítógép bekapcsolásával kódszámos termelési adat-, készletnyilvántartást tettek lehetővé. A jelöléssel kül - földre is szállítanak árut és a megrendelők kívánsága szerinti jelzésekkel látják el a termékeket. Szükség esetén a vonal-kódot is alkalmazzák, azt a megoldást, amely a legkorszerűbb módszer. A hazai növényolaj- iparban már 1983 végén átálltak a termékek jelentős részénél a számjelzéses megkülönböztetésre, azóta is ilyEgységes kódrendszer az élelmiszeriparban módon kerülnek az üzletekbe például a margarin szállítmányok. A tejiparban szintén megalapozták az egységes rendszer bevezetését, egyebek között a literes, a fél literes tej kapott számozást. de a poharas készítmények és a sajtok azonosítását is lehetővé tették megfelelő jelzésekkel. A Győri Keksz-és Ostyagyár legújabb termékén is ott van már a jelzés; az export szállítmányokon például a vonalkód található meg. A MÉM ágazatainak mintegy fele bekapcsolódott a programba, egyharmada pedig kisebb-nagyobb sikerrel már alkalmazza is a kódie- leket. A többi ágazatban kijelölték azoka* a közoonto- kat, amelyek segítik- az üzemekben a program indítását, a kódmunka megkezdését. Több kutatóhelyet, laboratóriumot bíztak meg például ezzel a feladattal. A munka első részével mintegy két éven belül elkészülnek, a számítások szerint 1987 végére az összes élelmiszeripari termék valamilyen jelzést kap. Többnyire számozást alkalmaznak majd, a vonalkódot csak abban az esetben „írják ki”, ha a kereskedelem azt kifeiezet- ten kéri. Az ilven. kétségtelenül korszerűbb kódjelzés csakis akkor alkalmas széles körű bevezetésre, ha a kereskedelem rendelkezik kódolvasó készülékkel Addig amíg erre nincs lehetőség, megelégednek a számjelzésekkel. A kereskedők a rendelésnél, a termékazonosításnál, a leltározásnak a számlázásnál. stb. veszik maid hasznát a módszernek. A vásárlók számára a jelzések ugyan nem sokat mondanak, ám a fogyasztók végül is jól járnak, hiszen a gyártók és a kereskedők munkája jóval egyszerűbb lesz. ennélfogva még folyamatosabb lehét az áruterítés, szállítás, készletezés. Édes kételyek Mi legyen a cukorrépával? Az ágazatot nem érheti meglepetés szeretnék csökkenteni, s a fölszabadult területeken pedig kukoricát kívánnak termeltetni. Kétségtelen, sok minden szól a termőterület mérséklése mellett, ám egy ilyen drasztikus lépésnek rendkívül nagy a kockázata, s félő, hogy a világpiaci helyzet esetleges változásakor ismét nehéz helyzetbe kerülhetünk. Sokkal életrevalóbb gjn- dolatnak látszik a hozamok növelésével arányos terül it- csökkentés. Elsősorban ott tanácsos felszámolni a cukorrépa termesztését, ahol az eszközök hiánya — vagy más ok miatt — nem tudnak Sejthető, a területcsök kerítés nem. lesz könnyű, hiszen a termelő üzemek egy részét a több évre szóló szerződések. Ugyanakkor a cukorgyárak sem tapsolnak ennek, hiszen így kevesebb lesz a feldolgozandó nyersanyag, s emiatt romolhat a .termelékenységi .Mi legyen hát a cukorrépával? Leg- bölcsebbnek egy öt-tfzezer hektáros terülptcsökkentés látszik 1986-ban. Ekkora visszalépés még nem veszélyezteti a hazai ellátást, s a jó cu- korrépatermelök — egy esetleges konjunktúra ide - jén — képesek lesznek a bővítésre is. Évekig éles viták folytak a cu- korrépa-betaka- ' rító gépekről, va- lutahiány miatt sokáig nem volt mód megfelelő mennyiségű és minőségű gép vásárlására. A kifejlesztett magyar betakarító gépcsalád nem aratott nagy sikert a termelők körében, inkább a drágább francia és nyugatnémet gépeket választották. Mára. a meglévő gépek alaposan elhasználódtak, ezért is' okoz sokaknak megköny- nyebbülést, hogy a világbanki hitelből mód nyílt száz darab égetően fontos betaka- tnitógép beszerzésére. Egy bizonyos: a minőség- javítás a cukor- ágazatban korántsem szólam, jelenleg a termés tekintélyes része 30 százaléka — . — körülbelül 20—30 százaléka — megy veszendőbe egyes üzemekben a helytelen betakarítás és a rossz tárolási körülmények miatt. Márpedig a gazdaságok csak a minden ponton stabil cukorrépatermeléssel lesznek képesek talpon maradni a jövőben: az ilyen ágazatot nem érheti meglepetés. Cs, J* elfogadható eredményt felmutatni. Jelenleg az üzemek 15 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Azokban a gazdaságokban, ahol máig nem érték el a 32 tonnás termésátlagot, ott — a mostani helyzetben — már nem érdemes tovább kísérletezni, a fölszabaduló földeken ’tanácsosabb ola/jjsnövénye- ket termelni. Gépet bérelnek a gyártók Több meleg zokni, harisnya, harisnyanadrág Januárban kezdik a termelést A cukornál rapszódikusabb termék kevés akad a világpiacon: előfordult, hogy egyik évben még 1500 dollárt kínáltak tonnájáért, néhány év múlva viszont csak 150-et. A nyolc-tízszeres ármozgás kétségbeejtően nehéz lecke elé állítja a termelőket, mert szinte képtelenség egy ilyen szeszélyes termék sorsát előre látni. Nagy a cukortermés ingadozása, de a bizonytalansághoz hozzájárulnak a készletezők is, olyan államok, amelyek manipulációs szándékkal fölvásárolják a cukrot, majd amikor az . üzleti vagy poli - tikai érdekük úgy kívánja, elárasztják véle a piacot. A hetvenes évek közepén azt a célt tűzték az üzemek elé. hogy mihamarabb termeljék meg a teljes hazai szükségletet, az esetleges többletet pedig adják el a külpiacon. A korszerűsített technológiának, s a kedvező közgazdasági szabályozásnak köszönhetően hamarosan emelkedett a répa területe; nőttek a hozamok is: már a hetvenes évek végén 448 ezer tonna cukor került a raktárakba. Ez a mennyiség teljes egészében fedezte a hazai igényeket, sőt lehetőséget kínált jelentős, nem rubel elszámolású exportra is. Mivel az évtized fordulóján feljebb kúszott a termék ára. mindenki a termelés további bővítését látta indokoltnak. Sajnos azonban — 1981—82-ben — megállt az ár növekedése, majd bekövetkezett az erőteljes visszaesés, így nem sikerült a tervezett eladásokat nyélbe ütni. Még tavaly is amiatt aggódtak néhányan, hogy nem lesz elég a répa területe, manapság viszont már arról hallani, hogy túl sok a cukorrépa, túl sok a raktára -- ban tárolt cukor, s ezért jövőre csökkenteni kell a *e rületet. Merthogy a termék külpiaci ára jottányit sem mozdult. A mostani 120- 150 dolláros tonnánkénti á”ért egyszerűen nem szabad el-d ni: csak ráfizetnénk az üzletre. Sokan — éppen a nyomott árak miatt — a jelenlegi 100—108 ezer hektárnyi cukorrépa területét gyorsan, radcklális mértékben, mintegy 30—50 ezer hektárral Népfront-program agrárpolitikánk időszerű feladatai Tegnap Szolnokon, a városi tanács nagytermében tartotta kibővített ülését a Hazafias Népfront Országos Elnökségének szövetkezeti és agrárpolitikai munkabizottsága. A dr. Molnár Frigves elnökletével megtartott ülésen —, amelyen a bizottság tagjait és a meghívott megyei téeszvezetőket és gazdasági szakembereket Sándor László. a népfront megyei titkára üdvözölte — dr. Kovács Imre, a Központi Bizottság osztályvezető helyettesének előadását, hallgatták meg agrárpolitikánk időszerű feladatairól. Az előadást követően Kovács Imre a gazdálkodás napi problémáival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Digép-kiállftás Tegnap a Szovjet Kultúra és Tudománv Házában kiállítás nyílt ..Bemutatkozik a Diósgyőri Géosvár” címmel. A bemutatón dokumentumok és fotók ismerteti k a vállalat szovjet üzemekkel folvtr\ tott együttműködését. Kiállították a Digép által szállított berendezések makettjeit. is. A Budapesti Harisnyagyár a keresett, de jelenleg hiányzó meleg téli zoknik, harisnyák, harisnyanadrágok gyártására mintegy 270 millió forint értékben bérel gépeket, amelyeket a bérleti szerződés lejárta után meg is vásárol. Az Egyesült Ál- lamok-beli. olasz és NSZK- beli kötőgéDek. valamint a továbbfeldolgozáshoz szükséges speciális berendezések, varrógépek egy része már megérkezett, s a gépek elhelyezését el is kezdték. A divatos és a hazai, valamint a külföldi piacon egyaránt kelendő cikkek termelését januártól kezdik meg, és jövőre már az ideinél hárommillióval többet, összesen 83 millió pár zoknit, vagy harisnyát állítanak elő. A többlettermelés túlnyomó többségét egyelőre külföldi oia'con értékesítik. Főként az NSZK-ba. és a skandináv országokba küldenek a jelenleginél lényegesen több zoknit, harisnyát. harisnyanadrágot, de a gyártók azt ígérik, ha a belkereskedelem rendel, a hazai üzletekbe is szállítanak a termékekből. A 16 darab, gyermekharisnyát kötő és a húsz darab, női divatos árut készítő kötőgép elhelyezését úgy oldják meg, hogy a munkahelyeket a jelenleginél egyszerűbben alakítják ki. a műhelyek alapterületét a mostaninál jobban kihasználják. A továbbfeldolgozáshoz szükséges varrógépeket, ipari speciális berendezéseket, amelyeknek száma mintegy ötven abban a három tsz- ben állítják üzembe, amelyekkel a harisnyagyár korábban együttműködési szerződést kötött a zoknik, harisnyák, harisnyanadrágok konfekcionálására. Ezzel a feldolgozó kapacitás e tsz- ekben jelentősen bővül. Az acryl, poliamid. pamut, gvapiú típusú, kevert fonalakat a gépek mindegyikén kénesek feldolgozni, ami je- ]°ntő=en megkönnyíti a divatnak éppen megfelelő termék sorozatgyártását. A kengyeli Dózsa Tsz-ben az idén igen jó cukorrépatermés volt. Hektáronként 420 mázsa termett. Képünkön hőmérőzik a prizmába rakott répát, szállítás előtt _____________________________________T. Z.