Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
1985. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Házasodunk? Válunk? Kereskedelmi őrjáratunk Három vagon narancs a szemétdombon Hütőházak nélkül nem megy Az ünnep előtt a szerkesztőség bejáratánál napokig a konténerben díszelgett több kiló rothadt narancs. Hogyan került oda? Vajon mi az oka, hogy a közkedvelt déligyümölcs ilyen sorsra jutott? Talán elfelejtették időben eladni? Vagy már a boltba is ilyen állapotban érkezett? Tornyosulnak a kérdések. Az irodaház első emeleti büféjében érdeklődöm: — Eddig két mázsa narancsot kaptunk, s ebből másnap már 27 kilót ki kellett dobnunk — tárta szét a karját a büfé vezetője. Mintha összebeszéltek volna, közben az Űjszászi Áfész elnöke, Varga János is telefonált szerkesztőségünkbe, s bosszankodott, hogy a Fü- szérttől szállított narancsból több száz kilót a szemétre kellett dobniuk. — Nálunk nem volt ilyen gond, mivel mi nem a Füszérttől, hanem Budapestről hoztunk 70 mázsát. Ezek egytől egyig egészségesek — tájékoztatott Csík Pál, a Szolnoki — 60-as néven közismert — Csemege Áruház igazgatója. Akkor mi történhetett? Erre a kérdésre kerestem a választ, amikor bekopogtattam a Kunság Füszért szolnoki raktárházának igazgatójához. — December 2-án érkezett hozzánk az első görög- országi szállítmány — fogadott Demeter Miklós. — Eddig 15 vagon, vagyis mintegy 3 ezer mázsa narancsot kaptunk. Ez a mennyiség más években egy hónapra elosztva érkezik, s így bőven van időnk arra, hogy kiválogassuk, mert csak egészséges és ép áru kerülhet a fogyasztókhoz. Most viszont két hét alatt jött meg, s ilyen tömegű árut napokon belül szétválogatni szinte lehetetlen. Hiszen mj is munkaerőgondokkal küszködünk. Igaz, van egy vállalati utasításunk az azonnali válogatást illetően, de most mégis kivételt kellett tennünk. Vagyis azokkal a vevőinkkel, akik azt mondták, hogy keLl a narancs, úgy egyeztünk meg, hogy ők kiválogatják a romlottakat. Ez annál is inkább fontos feladat, mert a beteg gyümölcs az egészségeseket is gyorsan megfertőzi. — Honnan tudták, hogy egy-pgy szállítmányból menynyi a használhatatlan áru? — Az ide beérkező vagonokat a MERT (Minőségi Ellenőrző RT) megvizsgálta. Általában egy vasúti kocsiban ezer rekesz van, ebből hatvan ládát kiválogattak, s az azokban tapasztalt romlást vetítették az egész szállítmányra. így tudtuk, hogy vagononként mennyi az el adhatatlan áru. Mi ennek ismeretében egyeztünk meg a vevőkkel, s annyival kevesebbet számláztunk nekik. Ennek bizonyítására Demeter Miklós elém tesz egy jegyzéket, amely december 17-i keltezéssel íródott, s az Űjszászi Áfész által elvitt 13 mázsa 81 kiló narancsszállítmányról szól. Ebből levontak 12 százalékot a ládasúlyra, 9 százalékot fjedig a romlásra. S így számláztak nettóban 1106 kilót. — A kilenc százalékot ki kellett volna válogatni és megsemmisíteni — mutat a számokra a raktárház igazgatója. — Hozzáteszem, ebben megegyeztünk a partnereinkkel, hogy így cselekszenek. Mert azt is megmondtuk, hogy mi kiválogatjuk az árut, de akkor később kapják meg a narancsot. — Nézze, nekünk a Fü- szérttel nincs semmi gondunk — magyarázza Eszes Jánosné, az Űjszászi Áfész kereskedelmi osztályvezetője. — Csak azért, mégis furcsa a dolog. Ugyanis, amikor megérkezett, a narancs, azonnal hozzákezdtünk a válogatáshoz, s az említett 9 százalékon felül még további 319 kilogrammot kellett kidobnunk. Mi szóltunk a Füszértnek, kijött a minőségi ellenőrük, és ő is elismerte a romlást. így kárunk nem, de annál több bosszúságunk származott az ügyből. — Mégis mi lehet az oka, hogy ilyen árut kaptunk külföldről? — tettem fel a kérdést telefonon Turba Józsefnek, a Délker főosztályvezetőjének. — Görögországban az idén a tenyészidő alatt nagyobb esőzések voltak, mint más években, s így lazább szerkezetű a gyümölcs — hallom a választ. — Ezért gyorsabban romlik az áru. De mi a használhatatlan mennyiséget levonjuk a külföldi szállítótól. Igaz, a további romlásból származó veszteségeket a belföldi forgalmazóknak kell lenyelniük. De ez a mennyiség csökkenthető, ha megfelelő hűtőtér áll rendelkezésre. Most különösen igaz ez, hiszen az idei tél inkább hasonlít a tavaszra, mivel nulla fok alá eddig még alig süllyedt a hőmérséklet. Márpedig ha nincs megfelelő tárolási lehetőség, akkor ezzel a gyümölccsel nem is szabad foglalkozni. Nézze, az a kívánalom, hogy plusz 5 foknál nagyobb hőmérséklet ne legyen abban a helyiségben, ahol tárolják a narancsot. Én mostanában nem jártam Szolnokon, de el tudom képzelni, hogy az ottani raktárban ennél jóval melegebb lehet. Akkor pedig felgyorsul a hosszú égés folyamata, s túlérik, majd megromlik az áru. — Elég szűkös a raktár- kapacitásunk — válaszolta Demeter Miklós, amikor ismét megkerestem. — így nem tudtuk, elkülöníteni a narancsot, s az élelmiszerraktárakban tároltuk. Ott pedig 10 fok körüli a hőmérséklet. — S a romlásból származó veszteség? — ezt kérdezte ugye? Nos, eddig minimum három vagon narancs került a szemétre. Ez pedig semmiképpen nem -mindegy. Nagy Tibor Módosul a CsJT. Van, akinek semmit sem mond ez a betűszó, és van, aki nagyon is érdekelt benne. Ez a három betű a családjogi törvényt rejti., A magánéletet bármiféle korlátok közé szorítani meglehetősen nehéz feladat. Ki lát bele az intim szférába, ki tud érzelmekre paragrafusokat gyártani ? Pedig kell, hiszen a házasság csak egyfelől két ember legfelsőbb magánügye, másfelől fontos társadalmi szerepe van. A családjogi törvényt 1986-ban módosítani fogják. Miért van erre szükség? Nem kell különösebben tájékozottnak lenni ahhoz, hogy lássuk magunk körül is: a csalód helyzete bizonytalanná vált. Nemcsak a válások száma emelkedik kitartóan, de csökken a házasságok száma is. Márpedig ennek népességi kihatásán túl közérzeti összetevői is vannak. Néhány évvel ezelőtt az élettársi kapcsolat csak a társadalom peremén élő vékony rétegben volt elfogadott, most egyre többen és többen választják ezt a formát mert nem óhajtják a házasságban mégegyszer kiszolgáltatni magukat. Folyóiratok, közírók, újságírók, napi és hetilapok rövidebb- hosszabb vitákat folytattak az elmúlt években a család és a házasság funkciózavarairól. A törvénymódosítást tehát jócskán megelőzte az élet. Ha figyelmesen elolvassuk a sajtóban megjelenő riportokat meglehetősen lehangoló kép rajzolódik elénk. Korán megkötött, meggondolatlan házasságok, minimális ütközést sem viselő felek, türelmetlenség, vádaskodás, gyűlölködés. — válás. A családban rendszerint a váláskor már gyerek is van. hiszen a házasulandó menyasszonyok ió része már terhesen áll az anyakönyvvezető elé. A válás gondolata a házasság negyedik-ötödik évére tehető, ekkor adiák be tömegesen a válókereseteket, de erre az időpontra tehető a lakásgondok mego’dása is. Magyarán, amikor a házaspár végre nyugvópontra jutna, egysziercsak elválik. A válóperek kétharmadát nők adják be, és a válások nagy százaléka kölcsönös megegyezésen alapul. Váláskor a bíróság mintegy 90 százalékban az anyának ítéli a gyereket vagy a gyerekeket, a férjnek pedig távozni kell a közös lakásból. Ugyanakkor fizetnie kell a húsz vagy a negyven százalékos gyermektartást, s ha jófejű a gyerek, akkor akár addig, míg diplomás nem lesz. Eddig tart egy tipikusnak mondható válóper. De mi van a háttérben? Először is a férfiakat rendszerint váratlanul éri a válás ténye, ők ritkábban látnak reménytelen, megoldhatatlan akadályokat a további együttélés útjában. A közös megegyezés sokszor valótlan, erről persze a bíróság nem tud. Gyakran húzódik meg mögötte nemtelen zsarolás a nők részéről; — Ha nem egyezel bele a válásba, soha nem mutatom meg a gyereket, ha nem adod nekem a lakást, elperelem a ^erekkel együtt, és minimális láthatást kérek, — és így tovább változatos módokon. Tehát már a megegyezéses válások sem tartalmaznak sok megegyezést. A másik: amikor a férfi távozik a lakásból, egyszerűen nemi részesül a ráeső vagyontárgyakból igazságosan. Gondoljunk bele abba, hogy például mennyiért lehet ma lakást venni? így a férfi azonnal be nem hozható, hátrányos helyzetbe kerül, ami a tartásdíj fizetésével csak súlyosbodik. Tételezzük fel* hogy a magyar apák nagyrésze becsületesen fizeti a gyermek- tartást. Aztán egyszer csak újra nősül, és az új házasságból lesz egy közös gyerekük. Az új feleség nem mehet gyesre, mert a húsz százalékkal megterhelt fizetésből nem mindig lehet gyereket eltartani. A különmunkák? Azokból is kíméletlenül vonják a gyermektartást. Ugyanakkor nézzük meg a feleség helyzetét. Mondjuk újból férjhez megy. ő mehet gyesre, mert nemcsak az új kereső lép be a képbe, de a gyed, vagy gyes mellé pontosan megérkezik a havi gyerektartás is. Ugye nem kell magyarázni a két helyzet közti különbséget. A családjogi törvény alkotóinak tehát volt dolguk elég, amíg a készülő módosítás minden pontját alaposan mérlegelték. Egy dologra sajnos az új törvény sem tér ki. Ez a családjognak a legsötétebb, legkuszább pontja: a igyermekláthatás. Mivel nálunk már a válások is gyűlöletben és egymás tönkretételében fogannak, a láthatás kizárólag az anya személyén, intelligenciáján, vagy annak hiányán múlik. Ha nem akarja, hogy az ap>a lássa a saját gyerekét, évekig tud háborítatlanul mesterkedni, és a gyámhatóság ehhez még sokszor akaratán kívül hozzá is segíti. Nálunk ugyanis az a szokás., hogy elég egyetlen elmarasztaló szó az apára, nem baj ha semmi alapja sincs, csak gusztustalan legyen, és már ugrott a láthatás. Fel van adva a lecke a törvényalkotóknak! Lássuk, mire számíthatunk biztosan: á nőknél felemelhetik a há- zasodás korhatárát. Tervezik a házassági vagyoni szerződés felújítását, aminek az a lényege, hogy már a házasságkötés előtt elosztják a bevitt vagyont. A lakásról is egyértelműen határozni szeretnének a jogalkotók a válás esetére. A gyermektartás összege is módosul, mindig a két fél anyagi helyzetétől függően, nem automatikusan, ahogy az eddig történt. Nagyon lényeges módosításnak tűnik, — bár a kivitele elég bonyolultnak látszik —, az. hogy a lakásból távozót egy nagyobb ösz- szeggel kártalanítani kell. Azaz nem lehet a közös öröklakás ráeső részét párszáz forintos részletekben fizetgetni a férjnek az idők végezetéig, ahogy az eddig történt. Kérdés, hogy a lakásban maradónak honnan lesz erre pénze? A módosításban érintettek talán egy kicsit csalódnak, hogy nincs radikálisabb változtatás. Kétségtelen, hogy a gyermekelhelyezés, gyermekláthatás kérdése messze meghaladja a jog kereteit. Emberség, intelligencia és belátás kérdése ez, amit egyetlen bíróság sem képes a félek számára törvényileg biztosítani. S bízzunk abban, hogy a bíróságok sem lesznek agyondeklaráltan gyerekpártiak egy fájdalmas válóperben, hanem inkább EMBER-pártiak, s e kategóriába mi mindannyian beletartozunk. TEGNAPI TÁJÉKOZTATÓ Népi ellenőrök vizsgálatai Jövő évi program A népi ellenőrzés — tervszerű munkájának köszönhetően — teljesítette erre az esztendőre kitűzött feladatait A különböző szintű bizottságokban dolgozó mintegy 20 ezer népi ellenőr 1985-ben 12 ezer vizsgálati egység — vállalat, szövetkezet, intézmény — tevékenységét ellenőrizte, értékelte. Munkájukban különös figyelmet fordítottak az ország előtt álló legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldásának, a kormányprogramok /megvalósításának elősegítésére — mondotta a népi ellenőrzés Idei tevékenységét, illetve jövő évi feladatait ismertetve Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tegnap a testület székházában tartott 'ajtötá jékozta tón. A népi ellenőrzési bizottságokhoz mintegy 5500 bejelentés érkezett az elmúlt évben. Kedvező jelenség, hogy csökkent a névtelen bejelentések száma. A népi ellenőrzéshez fordulók 60—70 százalékának — többségében logos — panasza a vezetés hibáival foglalkozott. Ugyanakkor azonban nőtt a rendet, a fegyelmet követelő, s a jogszerűen eljáró vezetők ellen tett bejelentések aránya. A jövő évi feladatokat ismertetve Szakali József elmondta: a Központi Népi Ellenőrző Bizottság 1986 első félévi tervét a kormány jóváhagyta. A KNEB egyik legfontosabb feladata lesz jövőre a dollár elszámolású ipari export bővítési lehetőségeinek felmérése. Ennek során egyebek között megvizsgálják, milyen műszaki, gazdasági, illetve piaci tényezők akadályozzák az iparvállalatok exportjának bővítését, s a gazdaságszervező munka, hogyan és milyen mértékben befolyásolta a vállalatok konvertibilis elszámolású kivitelét. Másik jelentős vizsgálatuk az egészségügvi intézmények műszerellátásának helyzetét elemzi. Célja, hogy feltárja a gyógyító intézmények mfl- szerezettségi fokát. Megvizsgálják továbbá a hazai, illetve a külföldi gyártmányú eszközök aránvát. s választ keresnek arra is, hogy a magyar gyártók — elsősorban a Medicor — termékei miért nem jutnak el megfelelő mennyiségben az egészség- ügyi intézményekbe. Ennek során ellenőrzik, hogy a hazai gyártók mennyire veszik figyelembe az igényeket, s azokat milyen mértékben elélgítik ki. Téli álmukat alusszák az üdülőtelep kis házai Több mint 500 ezer szál szegfű kerül telente az üzletekbe az Üj Elet Tsz fóliás kertészetéből Város lett Tiszakécske A tegnapi ünnepélyes tanácsülés után, immár város lett Tiszakécske. A több mint 12 ezer lelket számláló , település országos jelentőségű üdülőterület, ahová megyénkből is sokan eljárnak pihenni, sőt a tőle nem is olyan nagy távolságra eső Szolnok megyei települések lakóinak munkát is adnak a kécskei üzemek. Így véldául az ország különböző nagyvállalatainak kooperátora, az elektronikai cikkeket előállító Remix gyár, vagy a palacktöltő üzem, de említésre méltó gazdálkodó cég a helyi Űj élet Termelőszövetkezet is. A város szennyvíztisztítóval, fedett uszodával sok családi házba bevezetett földgázai büszkélkedhet. Az emeletes házak a városkép új jellemzői
