Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

1985. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sorozat Szolnok megyei képzőművészekről Képünkön Simon Ferenc küzdelem című alkotása Gazdagságról gazdaságosan A napokban szép kivitelű, dekora­tív kismonográfia jelent meg Simon Ferenc szobrász- művész munkás­ságáról. A kiad­vány első darabja annak a sorozat­nak, amely a Szol­nok megyei kép­zőművészek be­mutatására vál­lalkozott. A soro­dat szerkesztője Rideg Gábor, a Művészet című fo­lyóirat főszerkesz­tője. A kiadvány megjelenésekor vele beszélget- fehh. tünk. — Nemcsak a vállalkozás, a so­rozat műfaji meg­jelölése is újsze­rű. Mit takar, mi­lyen szerkesztői szándékra utal a címlapon is feltüntetett kis­monográfia megnevezés? — A monográfia egy-egy alkotó művészi pályáját mu­tatja be. A mi kiadványunk — jellegéből, céljából adódó­an — nem ilyen igénnyel ké­szült. Részben már terjedel­mi okokból sem vállalkoz­hattunk ilyenfajta teljesség­re. A kiállítási katalógusok esetlegességénél azonban többre törekedtünk. A cé­lunk az volt, hogy úgyneve­zett minitanulmányokkal ad­junk, többé-kevésbé átfogó képet egy-egy művész mun­kásságáról. Folyóiratunk, a Művészet eddig is teret szen­telt ennek a törekvésnek, de célszerűnek látszott, hogy önálló formában is publikál­juk az itt megjelenő műhely- tanulmányokat. A sorozat füzeteiben a szakmai értéke­lésen és a műalkotásokról készített felvételeken, repro­dukciókon túl megtalálhat­juk az alkotók életrajzát, va­lamint a köztéri, illetve köz­tulajdonban lévő munkáikról összeállított katalógust is. — Kikről olvashatunk a sorozatban? — A Simon Ferencet be­mutató kiadványt további négy füzet követi, megjelené­si sorrendben; Berényi Fe­renc festőművészről, Győrffy Sándor karcagi szobrászról, Bokros László festőművész­ről, Meggyes László festőmű­vészről. Tervezzük továbbá, hogy Szabó László szobrász­ról és Fazekas Magda festő­művészről is készítünk ha­sonló kiadványt. — A sorozat képzőművé­szeti szakirodalmunkban meglévő hiányok pótlására is jó példa. Milyen kiadói megfontolások szóltak mel­lette, milyen intézményeket sikerült megnyerni ennek az ügynek? — A képzőművészeti kia­dók által készített reprezen­tatív kiállítási katalógusok előállítási költsége igen ma­gas. Különösen, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy egy alkalomra „szólnak”. A mi kiadványaink hosszabb éle­tűek, minthogy melléklettel kiegészítve bármikor adap­tálhatók egy-egy újabb kiál­lításhoz, A Művészet és a Magyar Média elképzelése azonban csak a Szolnok Me­gyei Tanács és a Szolnok Vá­rosi Tanács anyagi támoga­tásával és a Szolnoki Nyom­da színvonalas szakmai mun­kájával valósulhatott meg: Az egyes kiadványok kétezer példányban jelennek meg. A füzeteket a tanácsok saját intézményeikben, kiállítóter­mekben, múzeumokban áru­sítják. A sorozat mint gazda­sági vállalkozás sem tekint­hető veszteségesnek, az a cél azonban, amelyet szolgál, egyértelműen gazdaságossá teszi; hiszen a Szolnok me­gyei képzőművészet egyre gyarapodó értékeit teszi köz­kinccsé. A sorozat vélhetően mar most jó hírverése lesz annak a Nemzeti Galériában jövőre tervezett gyűjtemé­nyes kiállításnak, amelyet Szolnok megyei képzőművé­szek munkáiból állítanak össze. Sz. Gy. A Pártélet decemberi számából I tagdíjfizetés módosított rendjéről—Új vonások a mezőgazdaságban -Kerekasztal a fömunkaidőről A folyóirat rövidítve közli Havasi Ferencnek, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak a Központi Bizottság 1985. november 12-i ülésén elhangzott előadói beszédét, amely a többi között megál­lapítja: a hetedik ötéves népgazdasági terv irányelvei olyan fejlődést vázolnak fel, amelynek gazdaságpolitikai irányvonalában a hatékony­ság és a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek megte­remtése, a külső és a belső egyensúly további javítása áll. A tervjavaslat azzal szá­mol, hogy a lakosság élet- színvonalának és életkörül­ményeinek fejlesztésére for­dítható források növekedhet­nek. A Központi Bizottság 1985. november 12-i ülésén — mint ismeretes — határozat­ban módosította a tagdíjfize­tés rendjét. A Pártélet közli Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesé­nek a Központi Bizottság ülésén a tagdíjfizetés rend­jének módosításáról elhang­zott előadói beszédét, vala­mint a Központi Bizottság határozatát. Németh Károly hangsúlyozta: a tapasztala­tok szerint a tagdíjfizetés rendszere összegében bevált, egyes elemei azonban módo­sításra szorulnak. Különösen az utóbbi két évben szapo­rodtak a tagdíjfizetéssel kap­csolatos bíráló észrevételek. Az ajánlott változtatás nem érinti az elvi követelménye­ket, ugyanakkor figyelembe veszi a párttagok észrevéte­leit, és a párttagsági díj je­lentős mérséklését irányozza elő. Hazánk területének több mint hetven százaléka alkal­mas mezőgazdasági művelés­re. A keresők ötödé ma is a mezőgazdaságban él, és to­vábbi milliók egészítik ki jö­vedelmüket háztáji kister­meléssel, agrártevékenység­gel. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter áttekinti az élelmi­szergazdaságban jelentkező új vonásokat és követelmé­nyeket. A kommunista pártok éle­tében a pártprogramok alap­vető, meghatározó szerepet játszanak; Az SZKP prog­ramja mindenkor iránytű­ként szolgált a Szovjetunió kommunistái számára. A Pártélet szerkesztőségi cikk­ben méltatja az SZKP most vitára bocsátott programter­vezetét. Napjainkban számos észre­vétel, bírálat hangzik el a főmunkaidőben végzett mun­ka mennyiségével, minőségé­vel, a főmunkaidő kihaszná­lásával kapcsolatban. A fő­munkaidő veszteségeinek okairól, a lehetséges megol­dásokról rendezett kerekasz- talbeszélgetést a szerkesztő­ség szakemberek részvételé vei. (KS) Karácsonykor történt Live did Hungary Több mint tízezren zsúfo­lódtak össze csütörtökön a Budapest Sportcsarnokban. Az Afrikai éhezőkért mint­egy két tucat zenekar lépett színre. A zenészek kitettek ma­gukért, igyekeztek a lehető legtöbbet nyújtani a mint­egy nyolcórás monstrum­koncert fénypontjai: Deák Bili Gyula és a Kprmorán, a Prognózis, a hiánytalan L. G. T. (plusz a H. B. B. és Révész Sándor visszaté­rése), a V’Moto-rock első koncertje 1985-ben, a P. Mo­bil, az Edda és a hirtelen is­mét összejött Beatrice. Is­mét bebizonyosodott: a zene hatalmas erő. István, a gyémánt Karácsony első napján, ké­ső este, a Fórum Szálló kü­löntermében átadták a gyé­mántlemezt az István, a ki­rály című rockopera alkotói; nak: Boldizsár Miklósnak, az ezredforduló című dráma írójának — ez volt a szö­vegkönyv alapja — Bródy János szövegírónak, Szörényi Levente zeneszerzőnek, va­lamint Szörényi Szabolcs ze­nei rendezőnek. Mint isme­retes, a gyémántlemez el­nyeréséhez az szükséges, hogy a lemezből félmillió példányt adjanak el. A fo­gadáson jelen voltak a rock- opera korábbi — királydom- bi és szegedi — előadásának, illetve a filmváltozatnak sze­replői, továbbá Kerényi Im­re rendező és a legújabb változat, a nemzeti színházi előadás megvalósítói, köztük a két címszereplő: Bubik Ist­ván és Hirtling István, to­vábbá Kováts Adél és Viki­déi Gyula. Gyermekek, veszélyben Az iskolatáska mellett álmatlan éjszakák, rettegések, félelmek súlyát cipelik. Nehezen nevelhetők, idegesek, az átlagosnál ér­zékenyebbek, az órán fára­dékonyak, gyengén tanul­nak. Esetenként rosszul táp­láltak, rosszul öltözöttek. Számuk egyre szaporodik. Az újaíbb nyilvántartósok szerint hazáinkban százezer gyermek veszélyeztetett. a 3—18 éves korosztály 3,5 százaléka. Vannak olyanok, akik még ennél is többre, 10 százalékra becsülik az arányukat. A gyerekek számára rend­ellenes, romboló körülmé­nyek között az első helyen a rossz családi légkört, a szülők alkoholizmusát kell említeni. Mindez rendszerint anyagi hátránnyal párosul. Noha természetesen nem­csak ezek az okok jelente­nek anyagi hátrányt. A számtalan szociálpolitikai in­tézkedés ellenére a családok egy része kedvezőtlen anya- ;gi körülmények között él, s arra is akad példa, hogy gondot okoz még az óvoda vagy a napközi térítési díjá­nak kifizetése is. Különböző rétegek, csoportok gazd asági- társadalmi eredetű okok kö­vetkeztében hátrányos hely­zetbe kerülnek, s ez rányom­ja a bélyegét a gyerekek ne­velésére. Ugyanakkor, az utóbbi években már nem­csak az anyagi gondokkal küszködő családok gyerekei kerülnek hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetbe. Számtalan, jólétben élő, mindent készen kapó fiatal válik nehezen nevelhetővé,1 csavargóvá, csövessé. Ese­tükben a család érzelmi si­vársága a kiváltó ok. A veszélyeztetettséget is­kolán kívüli tényezők idé­zik elő, ugyanakkor követ­kezményei jobbára mégis az iskolában csapódnak le. A veszélyeztetett gyerekek nem az iskola büszkeségei. A csak kiváló eredményt méltányoló köztudatunk ugyanis nemigen érdeklődik aziránt, hogy hány mosto­ha körülmények között élő diák útját egyengették a munkájukat megszállottan végző pedagógusok, hány fiatalt mentettek meg a kal- lódástól, segítették abban, hogy szakmát tanuljon, s aztán meg tudjon állni a lá­bán. Az iskolai gyermek- és if­júságvédelem sokirányú, összetett tevékenység, amely­ben a legfőbb feladat a meg­előzés. A ma még csak hát­rányos helyzetű gyermek holnapra akár veszélyezte­tetté válhat. Ezt hogy előz­heti meg az iskola? Erről tanácskoztak a közelmúlt­ban a megye tanulmányi fel­ügyelői. Valamennyien egyetértettek abban, hogy sikerről csak akkor lehet szó. ha a gyermek minél kevesebb időt tölt a számá­ra kedvezőtlen környezet­ben, s lehetőleg minél ko­fádban érik másfajta ha­tások. Vagyis igen fontos teendő, hogy három évet töltsenek el az óvodáiban. Jelentős erőfeszítések elle­nére is jobbára a szülői aka­rat következtében a hátrá­nyos és veszélyeztetett hely­zetű .gyerekek egy része mégis kimarad a gyermek- intézményekből. S ennek szükségszerű következményei az iskolai kudarcok. Az első két osztályban lehetetlen felszámolni azt a temérdek hátrányt, amivel ezek a hat­évesek az iskolába láptek. Nehezíti a tanító munkáját a tanulócsoport nagy létszá­ma is. Igen örvendetes vi­szont, hogy az alsótagozatos kisdiákok napközis ellátását rrtindenütt 'kiemelt feladat­nak érzik, s minden arra rászoruló gyermeket fel­vesznek. Néha persze, csak a szülőkkel vívott „harcok” érán sikerül elérni, hogy a veszélyeztetett tanuló nap­közibe járjon. A felsőtagoza­tosoknál sajnos már nem ilyen kedvező a kép. Az is­kolai termek száma jelen­leg ugyanis nem teszi lehe­tővé a napközis ellátás to­vábbi szélesítését. Marad te­hát a tanítási óra, a korre­petálás, esetleg a szakkör. Ez utóbbi azonban egyelőre még csak kevés iskolában foglalkoztat veszélyeztetett helyzetű gyerekeket is. Mindettől függetlenül a pedagógusok érdeme, hogy a bukottak aránya kisebb, mint a veszélyeztetett hely­zetű diákoké. Természetes, persze, hogy nemcsak közü­lük kerülnek ki az elégte­len tanulók. S ez éppen azt igazolja, hogy a nevelők többsége szívén viseli tanít­ványai sorsát, minden le­hetségest megtesz értük. Vagy majdnem mindent. Esetenként még találkozha­tunk nem helyesen megvá­lasztott módszerekkel vagy tapintatlansággal. S néha az is előfordul, hogy a pedagó­gusok nem szereznek tudo­mást a tanuló veszélyezte­tett helyzetéről. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység az utóbbi években egyre in­tenzivebben kiterjed a szü­netek idejére is. Az idén nyáron számos sikeres nap­közis tábort szerveztek me- gyeszerte. Szolnokon például a veszélyeztetett diákok hat­van százaléka töltötte él a vakációt a korábbi éveknél tartalmasabb, színvonala­sabb, a 'gyerekek számára igazán élményt jelentő nyá­ri napköziben. Az eredmények ellenére is sok a tennivaló az iskolában. Am talán még több az isko­lán kívül. A gyermek- és if­júságvédelmet számos intéz­mény, szervezet ugyancsak kiemelt feladatának tekinti. S egyre hatékonyabb mód­szerekkel igyekeznek köhy- nyíteni a veszélyeztetétt gyerekek helyzetén, beillesz­kedésén. A Népfront, a KISZ, az Üt törőszövetség, s számtalan munkahely kö­zös összefogásának eredmé­nyeként sikeres, élmények­ben gazdag táborokban tölt­hetik el a diákok a vakáció egy részét. A tíznapos, vagy kéthetes tábor nyugodt lég­körében a gyerekek nagyon jól érzik magukat, ízelítőt kapnak egy, a családétól el­térő életformából. Egy időre elfelejtik a szorongást. A táborba azonban sajnos még nem jut el minden veszé­lyeztetett helyzetű gyermek. A tanácsok, munkahelyek évente több millió forint szociális és nevelési segély- lyel támogatják a nagycsa­ládosokat, a rászorulókat, indokolt esetben átvállalják az óvodai, a napközi téríté­si díjat Az anyagi segítség azonban az esetek többségé­ben kevés. Főleg azoknál a családoknál, amelyek alko­holra költik a segélyt, s el­adják még a gyermekeknek adott ruháikat is. Több figye­lemmel kellene kísérniük a munkahelyeken a párt-, a KISZ-szervezeteknek, a szakszervezetei bizottságok­nak, a szocialista brigádok­nak a környezetükben lévő veszélyeztetett családok életmódját, segíteni, irányí­tani kellene őket a gyerme­kekről való gondoskodásban, a nevelésben. Még akkor is, ha ez hálátlan feladat, s „magánügy” kijelentéssel el­utasítás a végeredmény. A gyerekek élete sorsa nem a szülők magán­ügye. Többek között ezért is hozták létre az úgyneve­zett családsegítő központo­kat. Megyénkben jelenleg három településen: Jászbe­rényben, Csépán. Jászboldog- iházán alakítottak ki ilyen intézményt. Egyelőre még csak kísérleti jelleggel, az első tapasztalatok azonban biztatóak. A központok szak­emberei sikeresen átsegít­hetik a családokat a krízi­seken, s jogi, pedagógiai, pszichológiai tanácsokkal is ellátják a hozzájuk forduló szülőket. Az intézmények létjogosultsága aligha vitat­ható, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a gyerekek csa­ládban, nyugodt légkörben nevelkedjenek. Tál Gizella MIT OLVASHATUNK 1986-BAN? A Kossuth Kiadó tervei A népfronthagyományok jegyében történik a hajdani szociográfikus irodalom új­ra megjelentetése, mégpedig facsimile kiadásokban, ami a hitelesség kedvéért még a hibákhoz való hűséget is jelenti. Mindenképpen nagy öröm, hogy kézbe vehetjük a Kossuth Kiadó gondozásá­ban Szabó Zoltán Tarái helyzetét és Veres Péter Az Alföld parasztsága című munkáját, a Kelet népe és a Szép Szó legjava cikk­anyagának reprint kiadását. A két háború közötti haladó mozgalmak emlékeinek föl- elevenítésére szolgál a Baj- csy-Zsilinszky születésének 100. évfordulóiára megjele­nő kötet is: Tilkovszkv End­re életrajza, és a mártírha­lállal szembenéző, hősi fel­adatvállalást bemutató ta­nulmánya, amelyet számos kiadatlan Bajcsv-Zsilinszkv- írás. -napló, -levél, -prog­ramtervezet egészít ki. Nem kevésbé fontos 100 éves év­forduló a Kun Béláé: az ő emléke előtt egv rév hiánvzó teljes bibliográfiával, a lee- fontosabb írásait és beszédeit felölelő kis kötettel, csaknem hatvan elvtársának-munka- társának visszaemlékezései­vel, végül A proletárforrada­lom élén című tanulmány- gyűjteménnyel tiszteleg a kiadó. Kötet jelenik meg a ma­gyar katonapolitikáról, a gö­rög ellenállásról, a nácik pénzhamisító csoportjáról. Érdekesnek ígérkezik egy, az átmeneti időszak (1943—49) angolszász—magyar kapcso­latairól számot adó munka. A felszabadulás utáni idők politikájával szintéh egész sor könyv foglalkozik. Balog Sándor az ötvenes évek átfo- fogó bemutatására vállalko­zik. Egy-egy önálló mű jele­nik meg a magyar értelmiség útkereséséről (1945—47). majd konszolidációjáról (1956i— 62), valamint a köz­igazgatás fejlődéséről, a Ma­gyar Radikális Pártról, az 1949—58 közötti felsőoktatási Dolitikáról. megjelenik Kö- peczi Bélának a magyar kultúra negyven évéről szó­ló áttekintése. Két könyv olvasható a Kossuth Kiadásában az 1956-os válságról: új kiadás­ban a Hollós—Lajta-féle El­lenforradalom Magyarorszá­gon 1956, és egy új kötet az ellenforradalmi fegyveres csoportokról. Az azóta eltelt időszaknak valóságos alap­műve lesz Kádár János be­szédeinek és cikkeinek átfo­gó nagy gyűjteménye. Meg­jelenik továbbá az 1936— 1986-os évek „képes króni­kája”. Ami pedig a mát és a jö­vőt illeti: fontos könyv lesz a Vélemények viták sorozat­ban az Áru-e a kultúra?, valamint A gazdasági me­chanizmus továbbfejlesztésé­ről a Szovjetunióbaji című kötet. Igazán hézagpótló mű a rég várt Magyarország gazdaságiöldrajza, no meg a hazánk vármegyéit bemutató sorozat jó pár új kötete. Abra- hám Kálmánnak Környeze­tünkről írott könyve, a magyar é<s szovjet népesedéssel fog­lalkozó két kötet, s Anyers- anyaggazdaság jövője című mű Faluvégi La­tosnak A ’80-as évek második felének gazda­ságpolitikájával. Nyilas Jó­zsefnek A tudományos-tech­nikai forradalom második szakaszával foglalkozó nagy tanulmánya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom