Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
1985. DECEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karácsony. Érdekes, hogy ehhez a szóihoz mindig valami szépet, jót, valami nagyszerűt társít az ember. Nem is csoda, hiszen nincs még egy olyan ünnepünk, amelyen a szeretet, a béke, a megértés, az együvétartozás ennyire „beköltözne” falaink közé. Ilyenkor még a távolban élő gyermek is megtalálja a hazafelé vezető utat. Hiszen a karácsony „csak” úgy szép ha együtt van a család. Csakhogy hány meg hány lakásból — ha időlegesen is, de — hiányzik az édesapa, az édesanya vagy a gyermek, mivel munkájuk, a szolgálat elszólítja őket a fenyőfa alól. Nemigen gondolunk rájuk. Pedig „ott vannak”, s munkájukkal így vagy úgy hozzájárulnak, hogy mi nyugodtan ünnepelhessünk. Nekik szólt a kérdés tegnap: Hogyan töltötte a karácsonyt T •tünk megünnepelni a névnapomat. De csak módjával, mivel ma be kellett jönnöm. Persze, mi már jó élőre tudjuk, hogy mikor kerül ránk a sor, így nem okoz különösebb meglepetést a munka. Mi fiatalok — ha dönthetünk — többnyire a szilvesztert választjuk. Ügy néz ki. hogy akkor szabad leszek. Az állatgondozó Ott ahol már a szél is szabadon nyargalászhat, hiszen nem állja útját semmi, ott található a Zagyvaréka- si Béke Tsz szakosított sertéstelepe. Nem valami köny- nyű ide bejutni, zárt ajtók állják útját az embernek. Jó negyedórányá kiabálás után nyerünk csak bebocsátást. Kéz és lábfertőtlenítés, s ezután egy helyiségbe lépünk, ahol többen üldögélnek. — Ma tizenketten vagyunk bent — magyarázza Vincze István, a sertésgonAz orvos Szolnokon, a Hetényi Géza Kórház sürgősségi beteg- felvételi osztályán — ünnep ide, ünnep oda — „nagyüzem” van. A beteghordók ibostzorkányos ügyességgel egyensúlyoznak a folyosón. A padokon nagykabátba bújt megtört arcú emberek. A rendelőben folyik a vizsgálat. — Az ünnep első napján bejöttem s csak pénteken este érek haza — kínál hely- lyel dr. Kovács Ottó sebész. — Igaz a karácsony estéjét még otthon töltöttem féleségemmel és két gyermekünkkel. Eljöttek Szegedről a szüleim is, így teljes volt a boldogság. A feleségem is orvos. Szászberekén körzetben dolgozik, s ha az otthoniak megkeresik úgysem mond nemet. így állandó a szolgálat. Szóval, ilyenkor sem nagyon lehet pihennünk. Befelé jövet biztos látta a pádon várakozókat. Többnyire kötéscserére jöttek, mivel ilyenkor az SZTK- ban nem dolgoznak, így mi látjuk el őket.’Tegnap például 3 óra hosszat operáltam. Volt egy vakbél és egy sérvműtétem, majd egy vastagbél műtétnél asszisztáltam. Mindezt nem panaszként mondom. Tudja nekem valahogy mindig kell, hogy az emberekkel törődhessek. Másképp talán nem is erezném jól magam. A vasutas *5 I 1%. ji ** I (T í A vasútállomás várótermében feszesen áll a fenyőfa — jelezve, hogy itt sem feledkeztek meg a karácsonyról, A jegypénztáraknál már hosszú sorok kígyóznak. Lassan vége az ünnepnek, s ki-ki siet dolgára, utazik vissza haza vagy a munkahelyére. A központi épülettől kicsit távolabb az irányítótorony ablakai kémlelik a pályaudvart. A hatodik emeleten a kezelőpult előtt több társával együtt egy fiatalember ül. Előtte a pályaudvar vázlatos képe, melyet át meg átszabdalnak a különböző vonalak. — Én már hét éve itt va- , gyök a vasútnál, úgyhogy nem újdonság számomra z ünnepi munka — fogad He- czendorfer István forgalmi szolgálattevő. — Szóval nem jelent nagy gondot, hiszen nőtlen vagyok, s a szüleimmel lakom együtt. Dolgoztam 24-én este is. Karácsony első napja viszont szabad volt s a barátaimmal elmendozók csoportvezetője. — De szükség is van ennyi emberre, hiszen itt 6 ezer sertést gondozunk. Az állatok pedig megkívánják, hogy az ünnepen is ellássuk őket. Váltott műszakban dolgozunk, s így a háromnapos ünnepből két napot otthon töltöttünk. Bőven jutott idő a családra is. Ma reggel 7 órakor kezdtünk, s délután 4-ig leszünk bent. Nézze aki erre a munkára adja a fejét annak vállalni kell az ünnepi műszakot is. Persze, nemcsak karácsonykor, az állat szombaton, vasárnap is eszik. Tudja, itt lelkiismeretesnek és pontosnak kell lenni, ugyanis ha nem időben etetünk az állat már jelzi, nem lehet becsapni. A tévészerelő Szabó Béla, a szolnoki Gelka vezetője azzal fogad, hogy ma eddig hat bejelentés érkezett mindegyik helyre kimentek a szerelők: — nálunk karácsonykor és szilveszterkor „önkéntes alapon” oldjuk meg az ügyeletet. Jelentkeznek fiatalabbak is, idősebbek is. A három nap alatt egyébként 42 alkalommal csörgött a telefonunk. Többnyire sikerült a hibákat kijavítani. Előfordult olyan is. hogy alkatrészhiány miatt nem tudtuk megrepa.rálni a készüléket, ilyenkor kölcsön televíziót A telefonkezelő Szolnokon az 1. sz. posta- hivatal 2. emeletén a távbeszélő központban szőke hölgy ül a kezelőasztalnál. — Gyakorlatilag az idén nem volt karácsonyom. — Ezzel a mondattal áll fel a kezelőpulttól Varga István- né. — Mi folyamatos műszakban dolgozunk, ami azt jelenti, hogy például én 24- én reggel 7 órakor kezdtem és 12-ig dolgoztam. Utána még aznap este 9 órakor ismét munkába álltam és másnap reggel 7-ig itt voltam. Ma déltől este 9-ig tart az ügyeletem. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Tiszavár- konyban lakom, s ilyenkor ünnepen nincs annyi buszjárat. mint a hétköznapokon. Ma például már fél 10-kor el kellett jönnöm otthonról, hogy délre beérjek. Ennek ellenére szeretem csinálni. Felelősségteljes munka a mienk. Gondolja csak el, ide most 22 község és 126 vidéki előfizető van bekapcsolva. S ugyanakkor az ország más tájairól 16 vonalon hívhatják jelenleg Szolnokot, Úgyhogy nem unatkozom Mi minden évben feldíszítünk itt a munkahelyen is egy fát, hogy mégis ünnepi legyen a hangulat, — mutat az ablak mellett meghúzódó apró kis fenyőre. Ám a posta is ad ajándékot — teszi hozzá — mivel karácsonykor és újévkor a telefonálóknak nappal is az éjszakai kedvezményes díjat számlázzuk. Végül az ügyeletes újságíró telefonja az ügyeletes mentőknek, a rendőrségnek. Elmondják semmi különösebb esemény nem történt, csupán Kisújszállásnál csúszott az árokba egy Trabant. Szóval csendes, békés, nyugodt karácsonyunk volt. Nagy Tibor Fotó: Dede G. Az 1986-os állami költségvetés főbb jellemzői Az Országgyűlés a közelmúltban megtartott téli ülésszakán fogadta el a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A költségvetési előirányzatok — a népgazdasági tervvel összhangban — azzal számolnak, hogy 1986-ban folyó áron számítva a népgazdaság ösz- szes jövedelme 7—8 százalékkal gyarapodik: a fogyasztás 6 százalékkal. a nettó felhalmozás 3 százalékkal növekszik: s az ösz- szes jövedelem 3 százalékának megfelelő nagyságú kiviteli többlet jön létre. A jövedelmek képződésének és felhasználásának tervszerű alakulását a pénzügyi folyamatok olyan állami irányítása segíti, ami arra törekszik, hogy a vállalatok jövedelme alapvetően gazdálkodásúik1 'hatékonysága szerint differenciálódjon; gyorsuljon az alacsony hatékonyságú tevékenységek elhagyása; a felhalmozási célú vásárlóerő a hatékony, gyorsan megtérülő és gazdaságos exportot bővítő fejlesztésekre összpontosuljon; a bérek és a munkajövedelmek a teljesítményekkel arányosan emelkedjenek; s a társadalmi közös kiadások a népgazdaság jövedelméhez igazodva növekedjenek. Az állami költségvetés 1986-tól — az állami pénzügyekről szóló törvény módosított előírásainak megfelelően, a tanácsok önállóságának megnövekedése és ezzel összefüggésben a gazdálkodásuk rendjében bekövetkező változások miatt — csak a központi döntések és szabályok által meghatározott pénzfolyamatokat tükrözi; a központi költségvetés saját pénzügyi műveleteit, a tanácsok támogatását és az elkülönített állami pénzalapokat érintő elvonásokat és támogatásokat foglalja magában. Az állami költségvetés bevételei 9 százalékkal. k;adásai 10 százalékkal növekednek. A beterjesztett költségvetés 575,3 milliárd forint bevétel és 598,3 milliárd forint kiadás egyenlegeként 23 milliárd forint hiányt mutat, ami nem haladja meg a népgazdaságban létrehoziott hozzáadott érték (GDP) 2 százalékát. Az állami költségvetés bevételednek döntő hányadát 1986:-ban is a vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései teszik ki: az e körből származó. támogatásokkal csökkentett bevételek előirányzata 324,1 milliárd forint. (A bevételek várhatólag 10 százalékkal, a támogatások 8 százalékkal növekednek.) A vállalati támogatások egy jelentős része — mintegy 52 milliárd forint — a termelési költségek fogyasztói árakban tovább nem hárítható növekedése miatt, fogyasztói árkiegészítésként merül fel. Ez a támogatás 1986-ban több mint 10 százalékkal növekszik, így a fogyasztói forgalomból származó nettó költségvetési bevétel (a fogyasztáshoz kapcsolt adók és támogatások egyenlege) — a korábbi éveket jellemző tendenciával ellentétben — csökken. A lakosság összesen 49.6 milliárd forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az adó- és illetékbefizetések előirányzata 13.4 milliárd forint; ez az előző évinél csaknem 20 százalékkal több. A befizetések között a társaságok adóbefizetése — a nyereség alapján fizetendő társasági adó. a tagok személyi jövedelmét terhelő általános jövedelemadó, valamint a tevékenységük alapján fizetendő forgalmi adó — a meghatározó. Az előirányzat figyelembe veszi a jövedelem- adózás rendelkezéseinek 1986-ban érvénybe lépő változásait is. A lakosság társadalombiztosítási és nyug- diiiáruléka a járulékköteles jövedelmek emelkedésével arányosan növekszik; a befizetés előirányzata 36.2 milliárd forint. Az állami kötlségvetés felhalmozási kiadásainak tervezett összege 38.7 milliárd forint; ez mindössze 700 millió forinttal több az 1985-ben várhatónál. Az előirányzata beruházások közvetlen támogatásán felül fedezetet nyűit a magánerőből való lakásépítés növekvő támogatására és — az állami struktúrapolitikai célok érvényesítése érdekében — egyes vállalatok fejlesztési forrásainak kiegészítésére. A felhalmozási kiadásokon belül az előző évihez képest legnagyobb mértékben — 1.5 milliárd forinttal — a magánerőből való lakásépítés támogatása növekszik; 1986- tól ugyanis — a gyermekek számától függően — nagyobb lesz a szociálpolitikai kedvezmény, növekszik a bányászlakás-ém'tés támogatása, és a kölcsönök rendkívüli törlesztését ösztönző kedvezmények is bővülnek. A társadalombiztosítási kiadások előirányzata 141,1 milliárd forint. 7 százalékkal több az 1985-ben várhatónál. A növekmény 70 százaléka a társadalombiztosítási rendszerben ható népesedési tényezőkből és az átlagbérek növekedéséből ered. A költségvetés 1986-ban nyugdíjakra 98, az anyák és a gyermekes családok támogatására 28,3, táppénzre 10,4 milliárd forintot fordít. Az előirányzat számol azzal is, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételi lehetőségét kiterjesztik, s meghatározott körben emelkednek a nyugdíjak és rendszeres szociális segélyek. Az állami költségvetés mérlege BEVÉTELEK 1986. évi előirányzat Változás milliárd Ft Váll. (szöv.) adóbefizetései 286,5 plusz 15 Társadalombizt. járulék 97,7 plusz 4 Fogy.-hoz kapcsolódó adók 94.5 plusz 4 összesen 478,7 plusz 10 Lakosság befizetései 49,6 plusz 13 Közp. költségv. szervek bef. 40,0 plusz 9 Bei. elk. áll. pénzal.-ból 0,2 mínusz 70 Nemzetk. és egyéb bevételek 6,8 mínusz 4Ö Bevételek főösszege 575,3 plusz 9 KIADÁSOK 1986. évi előirányzat Változás milliárd Ft Váll. (szöv.) támogatása 41,0 mínusz 5 Adóvisszatér, szoc. államközi élsz. 61,5 plusz 16 Fogyasztói árkiegészítés 52,1 plusz 10 összesen 154,6 plusz 8 Felhalmozási kiadások 38,7 plusz 2 Társadalombizt. kiadások 141,1 plusz 7 Közp. költségv. szervek kiadása 110,2 plusz 8 Tanácsok támogatása 74,6 plusz 12 Elk. áll. pénzalapok támogatása 5,7 plusz 49 Nemzetközi és egyéb kiadások 73,4 plusz 29 Kiadások főösszege 598,3 plusz 10 Bevételek főösszege 575,3 plusz 9 Hiány 23,0 plusz 61 x) plusz; növekedés; mínusz: csökkenés az 1985. évi várható teljesítéshez képest. adtunk a bejelentőnek, hiszen a karácsonyi ünnepi műsor fontos esemény az otthonmaradóknak, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Újabb kedvezmények, nagyobb hitelek (Folytatás az 1. oldalról.) igazgatója. — A havi törlesztés összege nem lehet nagyobb mint a lakásban élő családtagok összes jövedelmének 30 százaléka. Tehát elegendő pénznek kell maradnia az életvitelre is. Az új rendelet a törlesztés alsó határát is megszabja: ez nem lehet kevesebb 100 százaléknál:. Három kereső esetén. 15 ezer forintos havi összesített jövedelmet számolva, a havi törlesztés minimum 1500 forint. A rászorulóknál azonban, a helyi tanács vagy a munkáltató néhány évre átvállalhatja a törlesztés egy részét vagy egészét. Figyelembe vesszük azt is, ha valaki gyermekgondozási díjas vagy katonai szolgálatát tölti. Ilyenkor általában mérsékeljük a törlesztés összegét, sok esetben csak a kamatot kell fizetni, és a tartozást később lehet rendezni. olyan család amelyik 1981- ben másfél szobás öröklakáshoz jutott, de azóta már harmadik gyermeke is megszületett, januártól újra igénybe veheti a szociálpolitikai kedvezményt. Három gyermek esetén ez 230 ezer forint, és ebből csupán az ilyen címen kcjrábban már felvett 60 ezer forintot vonják le. Vagyis a mondott család így 170 ezer forintot kap. ha építkezik, lakást vásárol vagy cserél. De újabb építkezésbe, lakásvásárlásba is kezdhet. Az ehhez szükséges készpénzt januártól bevezetendő áthidaló hitel formájában vehetik fel meglevő társasházi vagy szövetkezeti lakásuk terhére. Ennek az egykori jelzálogkölcsönre emlékeztető hitelnek a nagysága elérheti az öröklakás értékének 30—35 százalékát, és akkor kell visz- szafizetni, ha az új lakásba már beköltöztek, a régit pedig a szabadpiacon eladták. Lassú építés, nagyobb kamat Luxusigényre nincs kedvezmény Fontos tudni azt is, hogy a jövőben nem támogatják a luxusjellegű vagy az igény- jogosultságot egy szobánál többel meghaladó túl drága építkezéseket. A határ általában 4 szoba lesz, illetve — Budapesten — az 1 millió 850 ezer forintos építési költség. Ha valaki ennél nagyobbat vagy drágábbat épít, az nem kaphat kedvezményes állami kölcsönt, hanem csak 8—13 százalékos kamatú bankkölcsönt. Azokról sem feledkeztek meg, akik korábban már igénybe vették a kedvezményeket és lakáshoz jutottak, de az kicsi számukra. Ez a jelentős réteg újból támogatási kaphat. Például egy E különféle kedvezőbb lehetőségek mellett az is fontos azonban, hogy a lakáskínálat javuljon. E célból a tanácsok, a vállalatok és más szervezetek januártól újfajta, igen kedvező fongó- hítélt kaphatnak lakásépítésre. A feltételeket úgy szabták meg, hoay a lakások a piac igényeihez igazodjanak, és minél gyorsabban elkészüljenek. Az a vállalat, amelyik másfél éven belül felépíti és el is tudja adni a lakásokat, csak 3 százalékos kamatot fizet. Ha késve építi meg és eladni sem tudja őket. akkor 3 év után a kamat már mintegy 13 százalék. Ezek a vállalkozásban épített lakások szabad áron adhatók el. De a piac keményen szabályoz; ami túl drága, az nehezen adható el, márpedig az idő múlásával ugrik a kamat „taxamétere”, s aki túl magasra tartja az árat, rosszabbul jár. Számítani lehet — e piaci kényszer hatására — meglepő árengedményekre is. T. P.
