Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
1985. DECEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Határőrök között A nyugati végeken A karcagi szikhez szokott szememnek újdonság a a lankák fenyőcsoportjainak üde zöldje. A havas esőt hozó felhő már átfutott felettünk, derűs nyugalmat árasztó ismét a táj. Az egyik magasfigyelőnek támaszkodva beszélgetek a szentgotthárdi őrs két határőrével. — Az a rossz a mi szolgálatunkban — mondja Horváth Ferenc szakaszvezető —. hogy kánikulában és mínusz húsz fokban is órákat a szabadban kell töltenünk. És közben nincs cigarettaszünet. Az Alpok közelsége érző dik az időjáráson: Pacsi főhadnagy útlevelet ellenőriz A TANÁCSOK ÉS A LAKOSSÁG Erősíteni a demokratikus vonásokat H azánkban a szocialista demokrácia tartalma határozza meg az állam népképviseleti — Sokszor villámlik akkor is, ha nincs eső. Olvadáskor meg úgy megárad a Rába ... Az államhatártól két lépésre omladozó tanya áll. — Az már Ausztria, — jegyzi meg Hóbor Zsolt őrvezető. — A Rudi tanyája, — teszi hozzá a szakaszvezető — Itt főzi a pálinkát. Amikor éjfélre beszeszel egv kicsit, kí- nálva-kérdve átkiabál: „Snapsz? Snapsz?” Amikor nem győzöm cérnával odaszólok. hogy tűnj el, ne rendetlenkedj ! Rudi meg ért magyarul, és eltűnik. Csendben van a legközelebbi berúgásig. Egyébként nincs vele gond. — És mivel van? — Nekem az okmányolással. — mondja a szakaszvezető. — Mivel? — Hát az igazoltatással. Sokszor ellenőrizzük a gépkocsikat, és némelyikben olyan szép, kedvesen mosolygó lányok vannak, hogy leg- szévesebben melléiük ülnék, de meg kell őriznem a szigorúságomat. — Érthető, hiszen komoly feladatot látnak el, és nem tudni, kinek mi a szándéka. Persze más a szándék, és más annak a valóraváltása. A szakaszvezető érti mire célzok: — A múltkoriban, egy jugoszláv népitáncos éjjel kísérelt meg átjutni a határon. Merőben úi koreográfiát produkált, amikor egyszerre négy oldalról kaoott felszólítást a megállásra. Sírt, amikor bekísértük az őrsre, de hát késő bánat, eb gon-, dolat. Riport készítésére nem a legjobbkor érkezünk a laktanyába. Három őrs kapta meg a Határőrség Éleniá- ró Örse címet és most van az ünnepség. A vendégeket kalauzolni kell a parancsnokoknak. Csalló József százados mégis szakít időt ránk. Csendesnek vélt szobában telepszünk le. A telefon azonban percenként cseng. — bizonyítva, hogy az ünnepség nem jelent teljes kikapcsolódást a határszakaszon. A közelgő karácsonyról folyik a szó. — Az ünnepek alatt a hivatásos állomány egy része is bent lesz a laktanyában — mondja a százados, — hogy érezzék a határőrök: osztozunk sorsukban. Egyébként karácsonykor narancs is lesz. — És szabadság? — Karácsonyra, lehetőségünk szerint hazaküldjük a nősöket. Azokat meg, akik komolyabban udvarolnak, szilveszterkor engedjük el. A laktanyában maradók elsősorban a kosztról érzik majd. hogy jelesebb napok vannak. Szilveszterkor például sült csirke lesz vacsorára, éjfélkor pedig főtt virsli. A pezsgőbontás természetesen elmarad. Fegyverhez ugyanis csak józan állapotban lehet nyúlni. — Egyébként is feljavított katonáink kosztja, — magyarázza a százados. — Havonta három sertést vág az őrs. A sertéshizlalás mellett a legtöbb helyen zöldségtermesztéssel is foglalkoznak a határőrök. Gazdagabb terítéket biztosít így a konyhájuk. Csalló százados annak idején tanári diplomát is szerzett. Hivatása mellett ebből is adódik, hogy nemcsak a családjának él. — Sokat foglalkozom a beosztottakkal. Két kislányom gyakran mondja: „apu. te sosem vagy itthon”. Ez a hivatásosok sorsa. Szén tgotthárd tói bakugrásnyira van a határátkelő- hely. Két-három kocsi jelenti mindössze a forgalmat. — Most csak annyi munkánk adódik, hogy az ember ne aludjon el, — tájékoztat Pacsi Imre határőr főhadnagy. — Nyáron viszont, emberfeletti munkát követel tólünk a forgalom. Oj utasok érkeznek. A főhadnagy németül társalog velük. Utána jegyzi meg: — Legalább egy európai nyelv ismerete követelmény számunkra. Ezen az átkelőhelyen az idén több mint hatszázezer ember ment keresztül. A határőrök munkája akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt az utasok száma alig haladta meg a százezret. A forgalom főleg az utóbbi időkben nőtt meg. Ezért fogadható el Pacsi főhadnagy megjegyzése: — Ez az átkelőhely „kinőtte magát”. És mivel az osztrákok Bécs és Graz között építettek eay négvsávos autópályát, várható, hogy a jövőben még többen lépik itt át a határt. A nyáron volt olyan hónap, amikor százezer útlevelet kezeltek itt. Példátlan helytállást tanúsítottak a határőrök. — Naponta tíz- tizenkét órát dolgoztunk. igyekeztünk mindent megtenni. Mondtam is, h'ogy azt. aki becsmérlően beszél rólunk, egv napra ide kellene ültetni egy padra. hogy lássa, mi van itt. : Az utasok többsége törzsvendég. Ausztria szomszédos falvaiból érkezik. Van, aki naponta kétszer is átjön. Szentgott- hárdra járnak vásárolni, a fogorvoshoz, ebédelni, a fodrászhoz és ott tölteni a hétvégét. Az utasok többsége ió- szándékú, becsületes ember. Akadnak persze a határőröket és a vámosokat kijátszani akarók is. Előkerült már egv olasz útról illegálisan behozni szándékozott százezer forint. Máskor meg videomagnót rejtettek a pótkerék helyére. Az ilyenek végül mégis csalt rájönnek: érdemesebb az egyenes utat választani. Búcsúzóul azt kérdem Pacsi főhadnagytól: — Mit kíván karácsonyra? — Hát ha nem is az ideire, de a közeiiövő egyik karácsonyára ugvanezt a munkahelyet. de nagyobb kivitelben. Űgv vélem, hogv az idegenforgalom valutatertnelő ágazat, és fejlesztéséhez az Is hozzátartozik, hogv az utast kulturált környezet fogadia a határon, és gyorsan tovább utazhasson. Simon Béla Fotó: T. Katona László szerveinek sajátosságát, a a velük szemben támasztott követelményeket. Ezzel ösz- szefüggésben a közelmúltban több kiemelkedő jelentőségű politikai és állami döntés foglalkozót az állam- élet és a tanácsi munka tovább fejlesztésével. Ezt a célkitűzést segítette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. október 9-i állásfoglalása, az Országgyűlés 1984. őszi ülésszakán — a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló kapcsán — hozott döntés. Ezeket követte és megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata. A megvalósítás érdekében _ e bben az évben — további feladatokat jelölt meg az Országgyűlés a kormányprogram elfogadásával. Mindezek a dokumentumok az államélet demokratizmusának továbbfejlesztésére hatnak, erősítik. Az államélet demokratizmusának erősítésében a tanácsi szerveknek — az államszervezetben elfoglalt helyük, szerepük következtében — jelentősek a feladataik. A központi párt- és állami döntések feldolgozása s azok végrehajtása kezdetét vette mind a megyei, mind a helyi tanácsoknál. Számba vettük tevékenységünk továbbfejlesztésének feladatait. meghatároztuk tennivalóinkat. A tanácsi munkának melyek azok a területei, amelyeken a demokratikus vonások szélesítését, erősítését tervezzük? A szocialista demokrácia fejlesztése — társadalmi életünk jelenlegi szakaszában — elsősorban a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati szerepének növelését igényli. Ez azt jelenti, hogy a munka súlypontja a helyi tanácsokra tevődik, tovább növekszik önállóságuk, és ezzel jobban előtérbe kerül a tanácstestületek meghatározó szerepének erősítése. A tanácstagok képviseleti munkája alapvetően a tanácstestületben kell, hogy kibontakozzon és ott alkotó légkörben kapjon jó lehetőséget. Ennek megvalósításához szükséges a testületi munka olyan előkészítése, módszereinek gazdagítása, amely a döntéselőkészítés során jobban feltárja a lakosság igényeit, kezdeményezéseit Az elmúlt években mind a megyei tanács, mind a helyi tanácsok kezdeményezték — elsősorban a lakosságot vagy annak egyes rétegeit érintő — tanácsrendeletek, fejlesztési programok előkészítésében a társadalmi vitáik szervezését, a társadalmi és tömegszervezetek véleményének kifejtését. A testületi döntések társadalmi úton való előkészítésének eredményeivel azonban nem lehetünk elégedettek. Előfordult formalizmus, a viták ■crrán felszínre kerültek eltérő érdekek, vélemények az előkészítő apparátus által . megszűrten” kerültek a testületek elé. A továbbfejlődés útját a társadalmi viták érdemibbé tc'ele jelentheti. Napjainkban már kedvezőek a tapasztalatok a kétfordulós testületi tárgyalási mód alkalmazásában. Ezt a módszert tervezzük a jelenleginél szélesebb körben alkalmazni például a középtávú fejlesztési terv, a hosszú vagy középtávú programok, rendezési tervek 'kialakításálban, amely lehetőséget ad aira, hogy ténylegesen a testület döntsön, nagy jelentőséget tulajdonítva az eltérő érdekek feltárásának, a kialakul: vitában az érdekegyeztetésnek. A tanácsok testületi munkája továbbfejlesztésének feltétele a lakossági kapcsolatok közvetlenebbé tétele. A képviseltet és a közvetett demokratikus intézmények kölcsönösen hatnak egymásra. Ezzel összefüggésben nagyobb szerepet kell kapniuk a lakossági kapcsolatoknak. Ennek célját a tanácstörvény kifejezően fogalmazza meg: .... szélesedjék a nép pállandó tevékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában, ellenőrzésében.. A testületek tevékenységének szélesebb társadalmi alapokra helyezése a testületi munka nyitottabbá tétele irányéiban hat. Ezért növelni indokolt a lakó- és ütcabizottságok. városkörzeti tanácskozások, a választói gyűlések — amelyekkel egyébként ritkábban élünk, mint amennyire a lehetőség adott — a tanácstagi 'beszámolók, a falugyűlések szerepét a lakossági vélemények megismerésében, mozgósításában, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében. E demokratikus fórumok alkalmazásának kedvező hagyományai vannak megyénkben, amelyek a lakossággal való véleménycsere nélkülözhetetlen eszközei. E fórumok jelentősegét jelzi a lakossági részvétel növekvő aránya, az érdeklődés fokozódása, amelveken évente mintegy százharmincezer állampolgár vesz részt. tanácsok és a la- kosság kapcsolatának részbeni megmérettetését jelentette a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos tevékenység politikai és szervezeti előkészítése. E munka részben kedvező tapasztalatai, de ugyanakkor hiányosságai is a tanulságok levonására késztetnek bennünket. Nem tartjuk elkepzelhe- tetlennek a jövőben az ilyen népszavazás jellegű módszer más területeken való alkalmazását is. Ennek jogi rendezésére vannak központi elképzelések. A demokrácia alkotó megnyilvánulását jelenti a tanácsok, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak közötti jó együttműködés, amelynek során a különböző szintű testületek támaszkodnak e szervek tapasztalataira. Ezek egyben közvetitőszerepet is betöltenek a tanács és a lakosság között. A nem tanácsi szervekkel való együttműködés továbbfejlesztése is elősegíti az állampolgárok öntevékenységét, kezdeményezéseit, részvételét ügyeink intézésében. A tanácstagok személyes közreműködése a testület eredményes tevékenységének, a testületi demokrácia érvényesülésének alapja. Ezért a demokratizmus szélesítése végett nagyobb teret kívánunk biztosítani a tanácstagoknak azáltal, hogy a döntéselőkészítő munkába történő fokozottabb bevonásukra törekszünk. Ezt a célt szolgálják azok a jogosítványok is. amelyek lehetővé teszik az általuk kezdeményezett eljárásokban való részvételt. A tanácstagok újszerű jogosítványait jelentik, hogy véleményezhetik a szakigazgatási szervek döntéseinek tervezeteit, ha azok a választó- kerületük állampolgárainak életkörülményeit, jogait _ és kötelezettségeit jelentősen befolyásolják. Nem szabad megfeledkeznünk a póttanácstagokról. Segítségükkel sok fontos feladat válhat megoldhatóvá, ha rendszeresen igényeljük közremű ködésüket. A testületi demokratizmus fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be a tanácsok bizottságai. A megyei tanács és a helyi tanácsok bizottságai már eddig is eredményesen segítették a testületek meghatározó munkáját. Erőteljesebbé vált javaslat- tevő, kezdeményező tevékenységük, s az utóbbi években érzékelhetően javult ellenőrző munkájuk is. A tanácsok megnövekedett önállósága együtt jár azzal az igénnyel is, hogy a tanácsi bizottságok!, tanácstagi csoportok — önálló tevékenységük erősítése mellett _ kapjanak nagyobb szerepet a tanács döntéseinek előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében. Cél tehát az, hogy elsősorban a tanács munkáját segítsék, e területen nagyobb szerepet kapjanak,. E zt elősegítve, szelesebb lehetőség rejlik _ a bizottságok véleményezési jogosítványainak gyakorlására, pl., vállalatok, intézmények alapításában, összevonásában, megszüntetésében a lakossági ellátást, szolgáltatást alapvetően érintő kérdésekben, területszervezési elgondolásokban. Ennek garanciája, hogy ezekben az ügyekben kötelező a bizottságok közreműködésének igénylése. A bizottságok tevékenységét érintő célok elérésével, jelentős tartalékok tárhatók fel a tanácsi munka demokratizmusának szélesítésében. A tanácstagi csoportok tevékenységében kibontakozóiban van a helyi és a városkörnyéki érdekek megfelelő képviselete, a közös törekvések összehangolása. _ A közigazgatás irányításának új rendszerében fontos szerep jut a társközségi elöljáróságoknak. Megalakításuknak és tevékenységüknek fő politikai célja a társközségek érdekeinek hatékonyabb képviselete a közös tanácsban. Ehhez most a VII. ötéves terv előkészítése is jó kereteket Különösen fontos követelmény, hogy az elöljáróságok alkotó módon vegyenek részt a következő időszak céljainak, feladatainak meghatározásában. Tevékenységük számottevően átalakítja a közösi tanácsok működését az által, hogy a társközség érdekeit képviselik. Ebből természetesen következik az, ezek az érdekek a testületi üléseken ütközhetnek, ezért a közös tanácsoknál — a döntéseiket megelőzően —; elöljáróságokkal történő egyeztetésre nagy figyelmet kell fordítani. A közös tanácsok munkájában akkor várható el .kiegyensúlyozottság, színvonalasabb tevékenység, ha az elöljáróságok önállóan, öntevékenyen gyakorolják jogosítványaikat. Ennek többek között egyik feltétele a jó együttműködés kialakítása a társközségben működő társadalmi szervezetekkel, különösen a nép- frontibizottságokkat, a lakossággal, biztosítva ezzel a társközségben is a demoK- ratikus fórumok muködtetéhhoz, hogy a tanácsi testületek a megnövekedett (önállósággal jobban tudjanak élni'. felülvizsgálták szervezeti és működési szabályzataikat. A tanácsi munka továbbfejlesztését, a demokratizmus szélesítését jelenítő elképzeléseik jogi garanciái e szabályzatokban fogalmazódnak meg, amelyek tartalma kifejezésre juttatja a képviseleti és a közvetlen demokratizmust. A testületek nagy része már megtárgyalta és megalkotta ezeket a szabályzatokat. Ennek valóra váltásában a tanácsa szerveknek, állampolgároknak, a társadalmi és tömeg- szervezeteknek politikai felelősséggel végzett együttes munkájára van szükség. Mohácsi Ottó a Szolnok Megyei Tanács elnöke Figyelő a határon
