Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hétvégi ügyeletek Gyógyszertárak szoinoKon 24— 25—26-án a Fe­hérkereszt gyógy­szertár lesz. ügye­letes 27-én regge­lig. Sürgős esetekben, keres­hetők fel. Jászberényben a Szövetkezet úti gyógyszertár szintén 27-én reggelig tart ügyeletet. Martfűn és Kun- szentmártonban is gyógy­szerhez juthatnak a rászo­rulók. Mezőtúron a Kossuth tér 3—5. szám alatti gyógy­szertár az állandó ügyeletes, Jászárokszálláson is állandó éjjel-nappali ügyelet van. Jászapátiban is mindhárom nap ügyeletet tartanak. A hármas ünnep alatt Karca­gon a Vörös Hadsereg úti, Kisújszálláson a Széchenyi u. 1-ben lévő, Tiszaföldvá- ron az ószöllői, Tiszafüreden a Baross u. 26-ban lévő, Tö- rökszentmiklóson a Felsza­badulás u. 2-ben lévő és Túrke vén a Széchenyi u. 1- ben lévő gyógyszertár tart ügyeletet keden, szerdán és csütörtökön. Orvosi ügyelet Az ügyelet ideje: december 24-én — kedden — 07 órától december 27-én — pénteken — 07 óráig tart. Szolnokon 24-én — ked­den — 08—12 óráig: belgyó­gyászat, nőgyógyászat, sebé­szet, fül-orr-gége, fizikothe- rápia, röntgen, laboratórium tart szakrendelést. Központi körzeti ügyelet: Hősök tere 2—4., tel: 11—732. Ellátási területe: Szolnok város. Tó- Ipzleg, Tiszavárkony, Várko- nyi-szőlő, Tiszajenő, Zagy- varékas, Szászberek, Sza- jol, Rákóczifalva, Rákózciúj- falu, Vezseny. Ügyelet ideje: kedden 07 órától péntek 07 óráig tart Gyermekorvosi ügyelet: Móra F. u. 9., tel: 15—312. Fogorvosi ügyelet: Hubay úti rendelő kedden, szerdán és csütörtökön 08— 17 óráig; 17 órától másnap reggel 08 óráig a kórház szájsebészeti osztályán (Vö­rös Hadsereg u. 39—41), tör­ténik a betegek ellátása sür­gős esetekben. Szolnoki te­rület; Martfű: Tisza Cipő­gyár üzemorvosi rendelő, Lenin u. 1. Tiszaföldvár 24- én: dr. Sonkoly Lajos, Kö­rösi Cs. S. u. 8., 25-én: dr. Nagy Margit, Kossuth u. 13., 26-án: dr. Végh Endre, Döb- rei u. 149. Besenyszögön 24—25—26-án: dr. Bekker Sándor, Damjanich u. 4/a. Nagykörű, Kőtelek, Tisza- süly 24—25—26-án: dr. Ka­rácson János Nagykörű, Rá­kóczi u 4. Űjszászon 24-én: dir. Szóró Magdolna, Kos­suth u. 1., 25-én: dr. Nemes József, Erkel u. 44.. 26-án: dr. ördög Lajos, Damjanich u. 14. Jászberényben kedden 07—13 óráig a kórház-ren­delőintézetben a sebészeten, fogászaton, röntgenen és a laboratóriumban fogadnak betegeket. Központi körzeti ügyelet: Thököly u. 13., tel: 12—226. Ellátási területe: Jászberény, Jásztelek, Jász- jákóhalma, Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusz­tamonostor, Jászárokszállás. Gyermekgyógyászati ügye­let kedd-fczefda-csütörtökörn 09—12, illetve 15—18 óráig. Jászberényi terület: Jászágó: dr. Paulai Gyula. Kókai tér 3. Jánoshida központi körze­ti ügyelet: Fő u. 41. Ellátá­si területe: Jánoshida, Alaty- tyán, Jászboldogháza, Jász- ladány, Jászalsó&zentgyörgy. Jászapáti központi körzeti ügyelet: Árvái u. 3., tel: 33. Ellátási területe: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jász- dózsa, Jászszentandrás. Kar­cagon kedden 08—13 óráig a rendelőintézetben: belgyó­gyászat. Körzeti ügyelet: Vö­rös Hadsereg u 27., tel: 222. Ellátási területe: Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras, Bucsa. Kisújszállás közpon­ti körzeti ügyelet: Nyár u. 7., tel: 105. Ellátási területe: Kisújszállás, Kenderes, Bán­halma, Csorbái Állami Gaz­daság, M árialaka. Mezőtú­ron kedden a fogászaton 08—11 óráig (Kossuth u. 7— 11.) a gyermekgyógyászaton 08—10 óráig fogadnak bete­geket. Központi körzeti ügyelet: Kossuth u. 7—11. Ellátási területe: Mezőtúr, Kétpó, Mezőhék, Mesterszál­lás. Törökszentmiklós I. kör­zeti ügyelet: Kossuth u. 126. Ellátási területe: Török­szentmiklós, Tiszapüspöki, Tiszatenyő. Törökszcntmik- lós II. központi összevont ügyelet: Fegyvernek közpon­ti orvosi rendelő. Ellátási te­rülete: Fegyvernek, örmé­nyes. Kuncsorba, Tiszabő. TOríjikszentmiklósi tetrület; Kengyel: dr. Herbály Éva, Kossuth u. 141. Kunszent- márton központi körzeti ügyelet: Mátyás kir. u. 21/a. Ellátási területe: Kunszent- márton, Tiszaug, Cserkesző- lő, Tiszasas, Csépa, Szelé­vé ny, Öcsöd, Tiszakürt, Nagyrév, Tiszainoka. Kun­szentmártoni terület; Cibak­háza 24-én: dr. Szarvas Gá­bor, Szabadság tér 23/a., 25 —26-án: dr. Litkei Tamás, Hősök tere 10/a. Tiszafüred központi körzeti ügyelet: Ne­felejcs u. 4., tel: 165: Ellá­tási területe: Tiszafüred, Ti- szaszentimre, Tiszaörs, Ti- szaderzs, Nagyiván, Kócs, Tiszaigar. Kunhegyes köz­ponti körzeti ügyelet: Dózsa Gy. u. 4. Ellátási területe: Kunhegyes, Tiszagyenda. Ti- szaroff, Tiszabura, Abádsza- njók, Tomajj monostorai. Túr- keve központi rendelő. Kál­vin u. 3. Állatorvosi ügyelet Jászberény város: Alaty- tyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsó- szentgyörgy 24-én: dr. Pesti Béla Alattyán, 25—26-án: dr. Szedő József Jászboldogháza. Jászapáti, Jászivány, Jász­szentandrás 24—25—26-án: dr. Kiss Béla Jászszentand­rás és dr. Hegedűs Dénes Jászapáti. Jászárokszállás, Jászágó, Jászdózsa 24—25— 26-án: dr. Szűcs Imre Jász­árokszállás. Jászkisér, Jász- ladány, Üjszász 24—25-26- án: dr. Cseh'Gábor Üjszász. Jászberény, Jászfelsőszént- györgy, Pusztamonostor, Jászjákóhalma, Jászfénysza ru 24—25—26-án: dr. Feny­vesi Máté Jászberény. Jász­sági Állami Gazdaság (Jász­berény) 24—25—26-án: dr. Galambos Sándor Jászkisér. Karcag nagyüzemben és ta­nyán 24—25-én; dr. Szabó József, Erkel F. u. 11., 26-án: dr. Magyar György, Hajnal u. 22., városi körzet 24—25— 26-án: dr. Fűzfői Béla, Eöt­vös u. 3. Kisújszállás 24—25 -26-án: dr. Tölgy vári Béla, Nyár u. 45/a. Kunszentmár- ton és környéke 24—25—26- án: dr. Molnár János Öcsöd, Bacsó B. u. 4/a. Tiszaföldvár és Martfű 24—25—26-án: dr. Soós Pál Tiszaföldvár, Kos­suth u. 139/4. Szolnoki kerü­let: Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly 24—25— 26-án: dr. Horváth Gábor Besenyszög, Vasvári u. 3/a., Kengyel, Tiszatenyő, Rákó- cziújfalu 24-én: dr. Rucz Ist­ván Kengyel, Kossuth u. 137., 25— 26-án: dr. Konrád Ede Kengyel, Szabadság u. 9. Fegyvernek, Kuncsorba, ör­ményes, Tiszabő 24—25r—26- án: dr. Tóth István Kuncsor­ba, Dózsa Gy. u. 34., Béke Tsz Zagyvarékas 24-én: dr. Harka Ödön Zagyvarékas, Fekete L. u. 53., 25—26-án: dr. Katona László Szolnok, Rétpart 1., tel.: 12-806. Szol­nok város; Szolnok 24—25— 26- án; dr. Gulyás László Szolnok, Keskeny J. u. 31. 1/2., tel.: 11-779. Szajol 24— 25— 26-án; dr. Gulyás Pál Szajol, Fő u. 1. Rákóczifalva 24—25—26-án: dr. Vissi Fe­renc Szolnok, Vörösmező u. 223. Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny 24—25— 26- án: dr. Boné László Szol­nok, Dózsa Gy. u. 18. Török­szentmiklós és Tiszapüspöki városi körzet 24—25—26-án: dr. Kicsi István, Kossuth tér 2. 2. lh. III/10., üzemi körzet 24—25—26-án: dr. Nagy Jó­zsef, Bethlen G. u. 12/2. (Az ügyelet csak sürgős esetekben vehető igénybe!) Nyomáspróba a fábiánsebestyéni kút elfojtására A fábiánsebestyéni 4-es számú fúrási ponton — ahol immáron hatodik napja áramlik a 4300 méter mély­ségből feltörő 140 Celsius fokos forró víz és a gőz — tegnap is teljes erővel dol­goztak a Kőolajkutató Vál­laltait védelmi brigádjának tagjai, valamint a tűzoltó­ság és a honvédség egységei. A külön erre a célra gyár­tott eszközökkel megkísérel­ték a kitörés megfékezését. A beavatkozás átmenetileg sikerrel járt, az ellennyo­más, valamint a kútba bo- csájtott speciális alumíni­um golyók időnként, rövid időre — tíz tizenöt másod­percre — megfékezték a ki­hívást, ám a kilenc alkalom­mal végrehajtott tömedéke­lés sem hozta meg a kívánt eredményt. Sötétedés után a munkát szüneteltették. Ma reggel az eddig szer­zett tapasztalatok birtoká­ban újult erővel folytatják a védelmi munkákat. A Szolnoki Cukorgyárban Befejeződött a kampány Tegnap az ország második legnagyobb cukorgyárában, Szolnokon, befejeződött a kampány. Szeptember 2G-án kezdték a munkát, és 94 nap alatt 475 ezer tonna cukor­répát dolgoztak fel. Az utol­só szállítmányok közúton de­cember 19-én, vasúton 22-én érkeztek a gyárba. A mun­kákban ezerkétszáz ember vett részt. Az idén kevesebb répa termett, de a cukortar­talom magasabb volt, így el­érték a tervezett mennyisé­get. Alma egy cigány táncegyüttes Balogh Béla. a népművé­szet ifjú mestere, néotán- cos. A budapesti Vadrózsák Táncegyüttes tagja. Nagy- ecsedi születésű, cigány származású fiatalember. Ne­ve ismert, tehetségét elisme­rik és nem csupán szakmai körökben. A közelmúltban Szolnokon dolgozott. Az új­jáalakult Barna Gyöngyök hagyományőrző cigány tánc- együttes műsorát állította színpadra. Az „Ének és tánc” című koreográfia a máig élő cigány népművé­szetre, az eredeti tánc- és zenei hagyományokra épí­tett A cigányok mindennap­jai, életük, szokásaik eleve­nedtek meg a színpadon tánccal, dallal elbeszélve. A bemutató előtt, egy próbán beszélgettünk Balogh Bélá­val. — Európában ma már csak a cigányságnak van élő népművészete. Mekkora fi­gyelem fordul efelé itt Ma­gyarországon? — Beszéljünk most csak a Jtáincról. ÍAz méta újkeletű dolog, hogy hagvományőrző cigány táncegyüttesek ala­kulnak az országban. Szük­ség van ezekre a közössé­gekre. A cigányokban is él a bizonyítás vágya; szeret­nék megmutatni, hogy ren­delkeznek saját kultúrával, értékes, gazdag hagyomá­nyokkal. Sajnos azonban ezek az együttesek többnyi­re rövid életűek, feltehetően azért is. mert nem kapnak kellő biztatást, támogatást a munkájukhoz. Ugyanakkor ma kevés olyan szakembe­rünk van, aki folytatója le­hetne Martin György vagy Vígh Rudolf munkájának, ök sokat tettek azért, hogv a cigány népművészet, a tánc, a zene, a dal értékei megőrződjenek, fennmarad­janak. Gyűjtéseikkel olvan alapot raktak le, amelyekre lehetne építeni. — Az ön táncos pályafu­tása hogyan kezdődött? Exkluzív interjú — Gyermekkoromban szü­leimtől tanultam táncolni. A tánc teljesen természetes kifejezési módja volt öröm­nek. bánatnak és nem csu­pán az ünnepnapokon. A ci­gányemberek még ma is ösztönösen élnek ősi művé­szetükkel, de irégen ebben valamennyi ember, vala­mennyi népcsoport közös volt. Sajnos ma már a pa­raszti kultúra nem létezik. A táncházakban próbálják újraéleszteni a régi hagyo­mányokat. Nekem sokan a szememre vetik, hogy nem­csak cigány táncot táncolok, de úgy gondolom, ha csak „magunkban” maradunk, szegényebbek is maradunk. Én minden táncot szeretek. Ha maavar zenét hallok, nem tudom befogni a fülem, lefogni a lábam, de szeretem más nemzetek táncait, sőt a modem táncokat is. — Alma mégis eay cigány táncegyüttes létrehozása. — Ez inkább „Balogh Béla együttese” lenne. Úgy lenne cigány együttes, hogy „cigá­nyul gondolkodna”, a cigány folklór lenne az alap, mely­ről elindulna. Azt vallom, a népi táncnak kell, hogy mon­danivalója legyen a ma em­beréhez is, a közönség él­ményt, érzelmeket, gondo­latokat vár. Milyen szép vol­na például Gorkij Makar Cstudráját táncszínpadra vinni. Ez a történet nem csupán a cigányokról szól. magyarok, oroszok, cigányok élnek benne együtt. A tánc­ban sem lehetne másképp, önálló műsoraim sem csak cigány táncokból állnak, de ez nem azt jelenti, hogy megtagadnám cigány mivol­tomat, eltávolodtam volna a cigányságtól. Hisz — talán nagy szavaknak tűnnek — de műsoraimmal is mindig ró­luk és értük szólok. Nagyon is szeretném, ha a cigány­ság megőrizné saját kultúrá­ját, megőrizné önmagát. A cél tulajdonképpen az volna, hogy a cigányok sajátossá­gaikat megőrizve válianak e társadalom tagjaivá. A tánc, a művészet, a közösség ehhez nagy segítséget nyújthat. Magyarországon ma három fő csoportja él a cigányság­nak. Azok, akik beszélik a nyelvet, a lovarit — amit a Cigányok Világszövetsége is elfogadott, — a Dél-Durián- túlon élő román anyanyelvű cigányság, és azok, akiket a köznyelv „muzsikus” cigá­nyoknak ismer. Jó volna, ha lennének olyan táncházak, ahol találkozhatnának ezek az emberek. Ugyanakkor ret­tenetesen nagy szükség len­ne — főleg a nagyvárosok­ban — klubokra, olvan he­lyekre, amelyek némiképp pótolhatnák az elvesztett kö­zösségeket. A természetbe mindenkor vissza lehet menni. Az erdő­ket. vizeket, az esőt, a nap­sütést sok ember szereti.' Jó volna visszatalálni ebben az elgépiesedatt Európában az emberi természethez Is. S ehhez hozzásegíthet a mese, a tánc, a dal... Török Erzsébet Öltöztessük díszbe a szivünket! Közeledik az esztendő vége, s putto­nyosán, petárdásan élénkbe jönnek az ünnepek. A múl­tat idéző napokban elcsitul­nak a szerteindázó indula­tok is, s a tizenkét harang- kongásra készülő tornyok árnyékában már jó előre fo- gadkozunk: jövőre minden másképpen lesz. Karácsonykor valami meg­foghatatlan ragyogás veszi körül az embert Persze másként a meghitt, boldog családi otthonokban, a ba­rátok ölelésében, megint másképpen a dohos szagú, füstös magányban, s a kri­zantémok között. Ilyenkot talán, a csiliagszórók, s a gyertyák fényét magába gyűjti az ember. Szükség is van erre, hiszen mennyi minden beleíródott az elmúlt tizenkét hónap nyitott köny­vébe: emberség, megbékélés, közjó, születés, halál, buta­ság, baj, szegénység, küsz­ködés, akarat. A közösség ereje, vagy a remény az, ami erőt ad, hogy mégis érde­mes? Talán mindkettő, mi­vel a jó és a rossz úgy keve­redik bennünk, mint zava­ros folyóban a tiszta forrás­víz. Miént is van karácsony? Talán azért, hogy az ember örömét „felöltöztesse”. Ün­nepelni annyit jelent, mint rendibejönni magunkkal s a világgal. Erre pedig itt és most nagy szükségünk van. Hiszen ha az automaták ra- kétasuhanásos éveiben sem kerülünk közelebb egymás­hoz, akkor mit szegezhe­tünk szembe örök ellensége­inkkel: az ostobasággal, a demagógiával, képmutatás­sal, az értékek összekuszáló- dásával? Akkor mivel tör­hetnénk le a közösség rová­sára ügyeskedőket, az együt­tes erőfeszítéseink alól ki­búvókat, a felelőtleneket, a közönyöseket? És akkor egy­általán hogyan gyarapodha­tunk anyagiakban és szel­lemi értékekben? S hogy valóban, rendbe jöjjünk magunkkal, s a vi­lággal — készülnünk kell rá. Miként az ünnepre is. Antoine de Saint-Exupéry írja A kis hercegben: „— Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz — mondta a róka. — Ha például délután négykor ér­kezel, majd, én már három­kor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál 'boldogabb lejszek. Négykor már itele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfede­zem milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fo­gom tudni, hány órára öl­töztessem díszbe a szíve­met... Szükség van bizonyos szer­tartásokra is. — Mi az, hogy szertartás? — kérdezte a kis herceg. — Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek — mondta a róka. — Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a má­siktól”. Az ünnepekkel megtiszte­li magát az ember és a nem­zet. Csakhogy mi nem tu­dunk igazán ünnepelni. Hisz napjainkban a karácsony már nem a valódi kitárul­kozásé. Ilyenkor kívül kerül a világ, és szűk családi kör­ben telik az idő. Ugyanakkor mintha a másodlagos dolgok elsődlegessé lépnének elő. Észre sem vesszük, s az ün­nep előtti napokban máris tornyosulnak előttünk a kérdések: mit együnk?... mit igyunk?... mit vegyünk?.... Pedig régen például készí­tették az ajándékot egymás­nak az emberek, ma már in­kább megvesszük a fenyőfa alá valót. Nem ez a baj, hisz jól tudjuk, azóta na­gyot változott a világ, de valahogy mégis másként kel­lene: az ajándékoknak az örömszerzést, a meglepetést, a személyes kapcsolatokat, az együvé tartozás érzését, s nem egymás túllicitálását kellene erősítenie. Mintha az ész dolgozna a szív helyett. „Pedig csak a szívével lát jól az ember” — olvashatjuk ugyancsak A kis hercegben. De mit jelent az ünnep, a karácsony a ma gyermekei­nek? Erről írt dolgozatot a minap százötven kisiskolás. Íme néhány tipikusnak mondható válasz. „Mi az ünnep előtt felhiz­laljuk,, és karácsony első napján pedig levágjuk a disznót. Nekünk ez jelenti az ünnepet” — írja az egyik kisfiú. — Mi karácsonykor nem megyünk sehová. Megkapjuk az ajándékot, s leülünk a te­levízió elé — tudhatjuk meg egy másik dolgozatból. „Ma már sajnos a kará­csonyfa alatt nem csutkaba­bákat találunk, mint régen, hanem elektromos játéko­kat” — igy a negyedikes kislány. S egy újabb dolgozat: „Mamának, meg tatának egy pam'rvágó kést vettem a kolóniái szobába”. A foly­tatás pedig így szól: „Ilyen­kor kérhetek bármit, telje­sítik”. „Szerintem az emberek azért találták ki ezt az ün­nepet, hogy kifejezzék egy­más iránti szeretetüket” — írja dolgozatában az e"”ik ötödikes kislány, majd így fejezi be: „Ajándékot adni is szeretek, nemcsak kapni”. Nagy közös karácsonyfánk alá akkor mi is kerüljön? Okulás. Józan értelem okos szeretet, tisztesség, bő­ség, öröm, és következetes kitartó munka mindannyi­unknak. GoLyószóró helyett csillagszórót, fegyverropo­gás helyett a tűzhely ropo­gását, melegséget és alkotást. Nagy Tibor Kenderesen megújult az óvoda Az elmúlt pénteken már a felújított óvodában köszön­tötték a fenyőünnepet a kenderesi gyerekek. A 800 ezer forintért végzett felújí­tás a kisújszállási Szoliváll dolgozóinak munkáját dicsé­ri. Nagy előrelépés a nagyköz­ség életében a tágas, korsze­rű gyermekintézmény, hi­szen így minden óvodás korú gyereket fogadni tudnak. Statisztikai évkönyv az épitöiparrél A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent az 1984. évi építőipari statisztikai évkönyv. Adat­sorai az ágazat csaknem másfél évtizedes munkájáról, ezen belül a kivitelező épí­tőipar, a magánépítkezések és az építőipari magánkis­ipar, az állami és szövetke­zeti tervezők, valamint a kisszervezetek tevékenysé­géről, és ennek arányairól adnak áttekintést. Az évkönyvből kitűnik, hogy 1975 óta az országban elvégzett építési és szerelési munkában az állami szek­tor aránya 52,4-ről 43,3 szá­zalékra csökkent, a szövet­kezeteké másfél százalékkal mérséklődött. A nem építő­ipari szervezetek építési te­vékenységének aránya vi­szont 1,3 százalékkal emel­kedett, s majdnem kétszere­sére, 11.3-ról 20,6 százalék­ra növekedett a magánépít- kezések részaránya. Az építőipari tevékenysé­get folytató szervezetek és egységek száma — idesorolva a kisvállalkozásokat, szer­vezeteket is — 1980 óta 27 ezerről több mint 34 ezerre növekedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom