Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 21 Helikopter érkezett Küzdelem a vizes gőzkitörés elfojtásáért Ma már hatodik napja tart a küzdelem a fábiánse- bestyéni 4-es számú fúrási ponton, ahol a hazai szénhidrogén-kutatófúrások történetében eddig egyedülállóan nagy erejű forró víz és gőz tört a felszínre. A hatalmas robajjal 4300 méter mélységből felszínre törő geothermikus energia elfojtásáért a Kőolajkutató Vállalat védelmi egységei, a tűzoltóság és a honvédség együttes erővel dolgoznak. A műveletek folyamán többek között turbógenerátort is ,,bevetettek”, ezzel sikerült az oldalirányba kiáramló gőzt úgy elterelni, hogy a szakemberek az elzáró szerkezetet megvizsgálhatták, és ennek alapján meghatározhatták a további tennivalókat. Pénteken újabb változások történtek. A víz és a gőz váltakozó erősséggel tört a felszínre, és törmeléket is hozott magával. A védelem irányítói az elmúlt napokban úgy döntöttek, hogy speciális munkaeszközök is szükségesek a megfékezéséhez, ezért a vállalat szegedi üzemében illetve a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban soron kívül, igen gyorsan elkészítették a védelmi eszközöket. Miután a védelmi munka során minden óra drága, a szerszámokat, védelmi eszközöket tegnap a honvédség helikopterével szállították Nagykanizsáról Fábiánsebestyénre, a helyszínre. Az elfojtási műveleteket — veszélyességük miatt — csak sötétedésig folytatták. A tényleees elfojtásra, a több mint 400 atmoszféra nyomású kitörés visszaszorítására, ma tesznek kísérletet. e. s. Tiszafüredről Kétszáz daru a Szovjetuniónak Pénteken útnak indították a Ganz Danubius tiszafüredi darugyárából a Szovjetuniónak gyártott kétszáza- dik darut, ezzel a nagyüzem teljesítette a VI. ötéves tervben vállalt kötelezettségeit. Az idei utolsó rakodóberendezés úticélja az Ob-mentén lévő Szurgut folyami kikötő, ahová vasúton érkezik meg a tetemes súlyú szállítmány. A mostani tervidőszak záró • -esztendeje kulcsfontosságú volt a tiszafüredi gyárnak a Masinoimport szovjet Külkereskedelmi Vállalattal kötött szerződés valóra váltásáért. összesen 42 portáldarut készített az ezerkétszáz fős kollektíva, ezzel behozta a tavalyi — anyagellátási gondok miatt keletkezett — lemaradását is. A Ganz Danubius tiszafüredi gyára 1981-től szállít folyamatosan darut a Szovjetunióba. Az 5 tonnás portáldaruk speciális jellemzője, hogy mínusz 40 Celsius fokig működőképesek. A szélsőséges időjárási viszonyok között is rugalmas acélfajtát a Dunai Vasműben gyártják, a szerkezetek hegesztése pedig különleges technológiát és anyagot igényel. Az első N-típusú portáldarut Murmanszkban helyezték üzembe, s a prototípus azóta is kifogástalanu’ működik. Az elmúlt években gyártott daruk többségét szintén a nagy szovjet kikötőkben — Riga, Vlagyivosztok, Arhangelszk, Taganrog, Baku és Szevasztopol — állították munkába. Ajándékkészítés, sportverseny, disznóvágás Téli szünidei programok gyermekeknek Jóllehet, a téli tanítási szünet alig két hétig tart, a művelődési intézmények, úttörőházak igyekeznek tartalmas programodat összeállítani erre a kis időre is a vakációzó gyermekeknek. Az úttörőházak vezetői arra törekedtek a szünidei elfoglaltságok kiválasztásában, hogy azok elsősorban szórakoztató jellegűek fegyenek. A szolnoki Tisza Antal Üttörőházban december 21-én, szombaton kilenckor karácsonyi meglepetések készítésére várják a kisdiákokat, ugyanebben az időben a sportkedvelők is találnak mozgási lehetőséget az Űt- törőház Kupáért kiírt tűz- harcversenyben. Bizonyára sok érdeklődőt vonz a hétfőn reggel nyolc órakor kezdődő disznóvágás, falusi módra. Délután háromkor a természetjárók klubjának ünnepi foglalkozását rendezik meg. December 24-én tíztől a Süsü, a sárkány című filmet vetítik, 27-én pedig Hegedűs József fafaragó segítségével a népi gyermekjátékok készítésének titkaiba tekinthetnek be a fiatalok. Ezen a napon délután tartják az asztalitenisz versenyt. December 28-án kettőtől fél hatig vidám óévbúcsúztatóra kerül sor, amelynek keretében a Holló együttes lép a közönség elé, de részt vehetnek az úttörők újévi bábok készítésében és a diszkóprogramon is. A törökszentmiklósi úttörőházban 21-én karácsonyi ajándékokat állítanak össze a gyerekek, 23-án pedig a sakk kedvelői vehetnek részt egy szimultán játékban. December 28-án, ha lesz hó, a Rózsa Ferenc Téri Általános Iskola udvarán rendeznek sportvetélkedőt, ha nem esne a hó, akkor az iskola tornatermében mérhetik össze ügyességüket a kisdobosok és az úttörők. Jászberényben december 23-án tíztől videoműsor keretében mutatják be aSzaf- fi című magyar rajzfilmet, 27-én asztaliteniszből és gombfociból tartanak bajnokságot, amelynek győztesei elnyerik a Vakáció Kupát. A jászberényi úttörőház látogatói január 2-án benevezhetnek a Miénk az egész ház című játékos kaszinó versenyeire is. Január 4-én az úttörőház egésznapos kirándulásra viszi el a diákokat a Mátrába. Az úttörőház mellett az ifjúsági klubok és a művelődési házak is gondoskodnak szünidei elfoglaltságról. Az MMIK-ban december 22-én, január 3-án és 5-én a számítógéppel ismerkedhetnek meg játékos formában a gyerekek. December 23-án ajándékok, díszek készítésének tudományát sajátíthatják el az érdeklődők, 29-én pedig a kecskeméti Garabonciás színpad tagjai betle- hemes játékot mutatnak be. Martfűn ifjúsági filmeket vetítenek, a karcagi ifjúsági klubban rendszeresen tartanak diszkóprogramot videofilmek bemutatójával fűsze rezve. A Jászberényi Kossuth Tsz-ben Nyereséges az erdészeti A települések és a környezet egészségéért , Vizsgálatok a megyei Köjálnál ágazat A Jászberényi Kossuth Tsz 7400 hektáros területéből mintegy 2 ezer termőképessége nem éri el az 5 ezer aranykorona értéket sem. Megművelése sok fáradtsággal, .költséggel és kevés haszonnal járna, ezért a szövetkezet fokozatosan erdőművelésbe fogja az alig használható futóhomokot. Erdőtelepítés a 60-as évek eleje óta tart ma már 11 ezer hektáron zöldell az akác és a nyár. A terület négyötödén a papírkészítés kiváló alapanyagául szolgáló nemes nyárt telepítettek. Idén őszszel 21 hektárral gyarapodott az akácosuk. A vásárolt csemetéket a huszonkét dolgozót foglalkoztató erdészeti ágazat ültette, ennek feladata a megerősödésig a gondozás, majd természetesen a kitermelés is. A gyorsan növő nyárfák egy része már vágásérett, így egész évben van munkája az ágazatnak. Az erre az évre tervezett 4500 köbméter papírnyárt kérgezett, méretre vágott állapotban — szerződések szerint — tőkés piacon értékesítették, ilyen elő- feldolgozott formában ugyanis kedvezőbb az ára. A nyereséges erdészeti ágazat elérte a 7,2 milliós árbevételét, de a vágást, feldolgozást nem hagyták abba az év hátralévő napjaiban sem. Munkájuk egyre szaporodik, mert nemcsak a még nem erdősített, gyenge termőképességű területet kell betelepíteni, hanem a kivágottak helyét is újra fásítják. Az újratelepítés megkönnyítésére a tsz az idén 1,8 millióért tuskófúró gépet vásárolt. A kitermelés és feldolgozás során keletkezett kérget, gallyat, faaprítékot se hagyják veszendőbe menni. Három éve már, hogy a vágóhíd, a gépműhely, a konyha és a szociális épületek fűtéséről, fhelegvíz-ellátásáról a hulladék hasznosításával gondoskodnak. A faapríték egészének elégetésével a szövetkezet évenként 200 tonna szenet takarít meg. —lp— Valljuk be, ha a Köjál nevét halljuk, elsősorban a büntető tevékenysége jut eszünkbe, az. hogy boltokat, éttermeket zárat be: ahol a szakemberei megjelennek, „valami nincs rendben”. Pedig a Köjálnak mindezeken túl sok egyéb feladata is van. közéjük tartozik a település- és kömyezetegészségügvi osztály munkája. Az osztálv vezetőiétől, dr. Kádár Györgytől érdeklődtünk: mit tesznek a település és a környezet, egyszóval valameny- nyiünk egészségéért? Az osztályvezető elmondta, hogy vizsgálataik kétirá- nyúak, egyrészt a közegészségügyi érdekből nyilvántartott egységekre, másrészt az emberi környezetre terjednek ki. Ez így persze túlságosan szakszerűen hangzik, leegyszerűsítve!; 'folyamatosan ellenőrzik az ivóvízellátás teljes hálózatát, a szennv- vízkibocsátó műveket, a fürdőket, a veszélyes hulladéklerakó helyeket, a szemétlerakókat, a dögkutakat, pontosabban azok egészségkárosító hatását. De állandóan vizsgálják a levegő minőségét, a megye felszíni vizeinek kémiai-biológiai változásait. a zajártalmat, de még a településszerkezet okozta ártalmakat is. Egy helység levegőjének minősége, szennyezettség! szintje, bármilyen meglepő az első pillanatban, de annál kedvezőtlenebb, minél civilizáltabb a település. Azaz ha fejlett a tömegközlekedés, általában a motorizáció, észrevehető a levegőben is. A település-egészségügyi osztály tizenegy éve folyamatosan végez Szolnokon levegőmintavételt. A város hat pontján elhelyezett műszerekben 24 óránként összegyűjtött mintákból a levegő kéndioxid, nitrogénoxid és koromtartalmát ismerik meg. további tizenkét mérőponton pedig az ülepedő por meny- nyiségét, ólom, fluorid és kadmium tartalmát vizsgálják. Tapasztalataik szerint Szolnok levegőjét a fűtés és a közlekedés rongálja, ugyanakkor szerepe van ebben az ipari üzemek különböző, az egészségre ártalmas anyagokat kibocsátó tevékenységének is. A város levegőjének „porosodása” márciusban, áprilisban, júliusban és augusztusban éri el a megengedett hatáérték fölötti szintet. Az okok a megyeszékhely földrajzi és meteorológiai viszonyaira vezethetők vissza. A tavaszi ülepedő por, a téli csapadék felszáradásának következménye, hiszen — miután erdősávok nem védik Szolnokot — a mezőgazdasági területekről a szél hátán köny- nyedén „belovagol” a por. Júliusban és augusztusban hasonló a helyzet: kevés a csapadék, befejeződik az aratás. a por hamar utat talál a város felé. Dr. Kádár György szerint mindez elkerülhető lenne. ha a nagyüzemi gazdálkodás, a nagytáblás művelés elterjedésével nem járt volna együtt erdősávok kiirtása is. A megye egyébként Békés után a legszegényebb fákban. Az ülepedő por fluorid tartalma a Tiszamenti Vegyiművekből ered, bár a gyár az utóbbi években nagyon sokat tett azért, hogy a fluorid ne kerüljön bele a levegőbe. A porban megtalálható ólom a közlekedési eszközök rovására írható. Az osztálv nemzetközi vizsgálatrendszerhez gyűjt adatokat. Az ólomtartalom vizsgálatának célja, hogy az ismert egészségügyi hatása nagyon jelentéktelen — legalábbis Szolnok megyében —. de kíváncsiak arra a szakemberek, hogy káros lehet-e a gyermekek testi fejlődésére. A nemzetközi vizsgálatban, amelynek végső eredményei majd körülbelül tíz év múlva szolgálnak biztos adatokkal, következtetésekkel, kilenc európai ország vesz részt. Hogy a levegőbe jutó ólom mennyisége a minimálisra szoruljon vissza, csak az ólommentes üzemanyag széles körű elterjedése után Tudjuk, hogy a '/árosok mind nagyobb gondia. a környezeti zajártalom. Ennek ellenőrzése nem tartozik a Köjál település-egészségügvi osztályának feladatai közé. ők igények szerint a lakásokon belül érzékelhető zajártalmak megszüntesésére tesznek javaslatokat. Konkrét példa erre. hogy a lakók panaszai miatt a szolnoki Árkád presszóban este tíz után nincs zene. Rendkívül fontos dolguk az ivóvízellátási rendszerek állandó felügyelete. A vízminőségre vigyáznak oly módon, hogy évente hétezer kémiai vízmintát vesznek, amelyeket több oldalú vizsgálatnak vetnek alá. A tízezer bakteorológiai minta húsz- huszonötezer vizsgán megy át. Természetesen nemcsak a rendszeres vizsgálatoknak köszönhető, hogy a megyében az ivóvíz minősége kifogástalan. Viszonylag új feladata az osztálynak, a veszélyes hulladékok (Szennyező hatásának mérése. Ezt a munkát ők végzik Szabolcs és Hajdú megyében is. Hogy mennyire szükség van a veszélyes hulladéklerakó helyek környékének ellenőrzésére, bizonyítja egy öt évvel ezelőtti adat: a megye ipartelepeinek közelében elhelyezett veszélyesnek nyilvánított 240 ezer tonna hulladék közül harmincezer tonna kifejezetten mérgező volt. A vizsgált harmincöt település ..versenyében” Szolnak és Jászberény messze az élen végzett. A Tiszamenti Vegyiművek és a Hűtőgépgyár jelentős összegeket fordít a környezetvédelemre, mégis ők maradtak a veszélyes hulladék elhelyezésének gócai. A település-egészségügyi osztály dolga, hogy a hulladékokból mintát vegyen és megvizsgálja azok fertőzőképességét. A többi, ugyancsak igen szigorú vizsgálat más hatóságok feladata. A hulladék minősítését végül is az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hagyja jóvá. Újabban foglalkoznak a nagy energiájú elektromos bázisok környezetszennyező hatásának mérésével is, mert a tartós elektromos terhelés veszélyes lehet az emberek egészségére. Ezért ilyen bázisokat, telepeket. nagyfeszültségű vezetékhálózatokat a lakott területtől távol engednek létesíteni. Számtalan egyéb vizsgálattal foglalkozik még az osztály. de talán a felsoroltakból is kiderült, hogy munkájukkal mindannyiunk egészségét, környezetét igyekeznek megóvni. — bj — Szombat-vasárnap is Csönget a postás Ezekben a napokban a szokásosnál többet dolgoznak a posta alkalmazottai. Megnőtt a levél- a pénz- és a csomagforgalom. Ajándékok, ajándékokra szánt összegek, üdvözlések, jókívánságok .kelnek útra” ezerszám. Szolnokon a 2. sz. posta- hivatalnak van a legnagyobb forgalma. Naponta 25 ezer levelet kell szortírozni — egyenként. Ez húsz-harminc dolgozó feladata. Hajnalonként 10 gépkocsi indul a megye minden tájára csomaggal, levéllel, hírlappal megrakodva. A csomagok „szezonja” december 10-e körül kezdődött, és e hét végén várhatóan csökken majd a számuk. A hétfő a „legerősebb” nap, hiszen a szombat-vasárnapi disznótorokból küldött kóstolót általában hét elején adják postára. Hétfőn Szolnok „átmenő rjSte= Válogatják a leveleket a 2. sz. postahivatalban csomagforgalma” — hogy szakmai kifejezéssel éljek! — 7 ezer darab volt, míg más, ünnep előtti napokon körülbelül ötezer. Kedden 800 csomagot vettek föl a 8 szolnoki postahivatalban, és 632-t kézbesítettek. A küldeményeket általában másnap megkapják a címzettek, ha expressz adják föl, és tartalomként romlandó élelmet, nyers húst jelölnek meg. Az expressz feladás garantálja a szombatvasárnapi kézbesítést is. Bizonyára sokan kíváncsiak, hogy az ünnepek alatt hogyan dolgozik a posta. Levelet és csomagot 24-én is kivisznek magánszemélyeknek. Az akkor érkező pénzt és értékküldeményt csak ünnep után lehet átvenni. Szilveszterkor pedig csak a csomaggal csönget a postás.
