Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 21Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról.) s emellett olyan új problémákkal találtuk magunkat szemben, mint a nyersanyag- és energiaforrások kiaknázásának növekvő költségei, a műszaki fejlődés nehézségei, a külső és belső egyensúlyi problémák, vagy az intenzív gazdasági növekedés irányítási és finanszírozási gondjai. Most, a tervidőszak végén elmondhatjuk, hogy társadalmi megrázkódtatások nélkül, alapvető társadalmi vívmányaink megőrzése mellett sikerült túljutni e kritikus időszakon úgy, hogy a gazdaság néhány fontos területén jelentős változások következtek be. Az egyik az, hogy megállt a külső és belső egyensúlyi viszonyok felbomlásának, az eladósodás növekedésének az V. ötéves tervidőszakban felgyorsult folyamata. A másik, hogy szerény, de mégis figyelemre méltó fejlődés bontakozott ki a termelés és a fogyasztás számos területén is. A lakosság egy főre jutó fogyasztása reálértékben az 1980. évi 53 ezer forintról 1985-ben közel 57 ezer forintra emelkedik. A lakásállomány növekszik; a javulást jól mutatja, hogy 1980-ban 113 család jutott 100 lakásra, 1985-ben pedig 105. A lakásellátást tekintve az európai középmezőnyben foglalunk helyet. Végül a VI. ötéves terv egyik legfőbb eredménye, hogy ismét egyensúlyba hozta az ország gazdaságát: a költségvetés helyzete jobb, mint az V. ötéves tervben volt. Az eredmények mellett ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a választott út új feszültséggócok kialakulását is eredményezte. Az egyik az, hogy a fejlesztési források megcsappanása lelassította a magyar gazdaság kívánatos és elodázhatatlan struTcturá- lis fejlesztését. A másik az, hogy a kedvezőtlen külső és belső körülmények összejátszása, a kialakult hatákony- sági színvonal megnövelte a magyar népgazdaságban lappangó inflációs nyomást, aminek eredményeként évi 4,2 százaléktól 8,3 százalékig terjedő infláció alakult ki. A keresetek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálérékét nem tudtuk megőrizni, a reálbérek csökkentek, köíT- ségvetési intézményeink szolgáltatásai romlottak, s mindez kedvezőtlenül befolyásolta a társadalmi közhangulatot. Reális, mértéktartó koncepció E nehéz években a gazdaságirányít ás olyan, a nehezedő feltételeket közvetítő döntésekre és intézkedésekre kényszerült, amelyek a gazdálkodó szervezeteket kedvezőtlenül érintették. Intézkedéseinket világosan és érthetően kell megindokolni, és a szabályozás kiszámíthatósága iránti jogos igényeknek a lehető legnagyobb mértékig meg kell felelni. Havasi Ferenc ezután a törvényjavaslatokról szóivá hangsúlyozta: — A VII. ötéves terv koncepciója reális és mértéktartó. Fő törekvése az egyensúly megszilárdítása, az adósságállomány további csökkentése, a gazdasági fejlődés élénkítése, s az élet- színvonal javítása. Ez a gazdasági stratégia másképpen kapcsolja össze a növekedési ütem és az egyensúly követelményeit. mint a VI. ötéves időszak tényleges menete, de nem jelenti a „minden áron való” felgyorsulás igényét. A növekedés felgyorsulása csak az egyensúlyi és hatékonysági követélményekkel összehangolt lehet, mivel ettől elszakadó „gyorsítás” szándékainkkal ellentétes következményekre vezetne. A gazdaság ilyen típusú élénkítésének fontos eszköze a műszaki-technikai haladás meggyorsítása. A párt és a kormány az elmúlt években is kiemelt figyelmet fordított a tudományos-műszaki fejlődésre. E kérdéskört társadalmunkban érthetően egvre nagyobb érdeklődés kíséri, és az elmúlt öt esztendő mérsékelt fejlesztési lehetőségei is felerősítették a vitákat. Eredményeink ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy a legfejlettebb országokhoz — az Egyesült Államokhoz, Japánhoz, a Szovjetunióhoz és másokhoz — viszonyítva számottevő lemaradásunk van. Ezekkel az országokkal azonban 40 évvel ezelőtt sem voltunk azonos szinten. Vannak olyan területek, ahol erőfeszítéseink eredményeként lemaradásunk a nemzetközi élvonaltól nem túlzottan nagy, mint például a biotechnológia egyes részterületei, más esetben viszont úgy minősíthetünk, hogy a lemaradás ugyan jelentős, de annak csökkentése érdekében intézkedések történtek (pl. az elektronikában). Végül van néhány olyan terület — pl. a termelés széles körű automatizálása, a robottechnika alkalmazása —, ahol még nem vagyunk képesek az elmaradás érzékelhető csökkentésére. Gondos szelekcióval, a műszaki-technikai haladás fő irányainak figyelembevételével kell kiválasztani azokat a feladatokat, amelyeket a hazai kutatásnak és műszaki fejlesztésnek kell megoldania, illetve meghatározni az újdonságok azon körét, amelyeket a legcélszerűbb átvenni és alkalmazni. A VII. ötéves népgazdasági terv tudományos-műszaki fejlesztéssel összefüggő céljai és kiemelt jelentőségű gazdaságfejlesztési programjai már ennek szellemében alakultak ki. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy a KGST keretein belül is egyre inkább előtérbe kerülnek a műszaki fejlesztés gyorsítá- nak kérdései. A szocialista országok gazdasági fejlődésének meggyorsítását és a tudományos-technikai haladással való lépéstartást szolgálja a KGST e heti rendkívüli ülésszakán elfogadott, 2000-ig szóló műszaki-tudományos fejlesztési program. E program következetes végrehajtása hozzájárul műszaki-gazdasági színvonalunk növeléséhez, biztonságunk erősödéséhez, sebezhetőségünk csökkentéséhez. Az eddiginél szilárdabb bázist teremt ahhoz, hogy kölcsönös előnyök alapján hatékonyabban tudjunk bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba a műszakitudományos területeken is. Erősödnek társadalmunk demokratikus vonásai A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hosv gazdaságpolitikánk és a terv megvalósításának fontos feltétele a gazdaságirányítás elhatározott továbbfejlesztésének megvalósítása. Ennek középpontjában — mint az közismert — a gazdálkodó szervezetek működési feltételeinek javítása, s ennek révén gazdaságunk iövedelem- termelő képességének iavitá- sa áll. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése önmagában is jelentős lépéseket tart íl- maz, hatása azonban nem marad a szűkebben vert gazdaság területén. Igényi’', a politikai intézményrendszer fejlesztését és korszerűsítését is. Társadalmunk demokratikus vonásai erősödnek. Jól érzékeltetik ezt a közigazgatás rendszerének korszerűsítésére, az új választójogi törvény kidolgozására és sikeres alkalmazására, a községek és városok ÖnkorHavasi Ferenc az MSZMP KB titkára a mikrofon előtt mányzati lehetőségeinek bővítésére, a vállalatok önállóságának növekedésére hozott intézkedések. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában is léteznek különféle, egymásnak sokszor ellentmondó érdekek. Ezek felismerése, ellentéteik feloldása és lehetséges összhangjuk megteremtése a politikai vezetés és irányítás egyik legfontosabb és legösszetettebb feladata. Ez a politikai munka gyakorlatának, stílusának módszerének megújítását is igényli. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalom megértő akkor, ha az előrevivő folyamatok kibontakozását a szűkös anyagi lehetőségek vagy tőlünk nem ‘függő okok korlátozzák, de a közhangulatot irritáló tényező, ha azt látják, hogy a haladást szubjektív korlátok, az irányítás, vagy a végrehajtás következetlenségei akadályozzák. Ez még- inkább aláhúzza a káderpolitikai munka feladatait és felelősségét abban, hogy megtaláljuk és a megfelelő helyre állítsuk a társadalom érdekét értő és képviselő, a társadalmi várakozásnak megfelelő, a jelen és jövő követelményeit kielégíteni képes vezetőket. Gazdasági feladataink eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele a fegyelmezett, okosan szervezett, jó minőségű munka. Széles körű tapasztalat, hogy az utóbbi években a munkafegyelem romlik, a munkaidőt nem hasznújuk ki megfelelően, nem sikerül visszaszorítani a munkaidőn belüli magáncélú elfoglaltságokat. Különböző becslések és számítások szerint i munkaidő-alap egyötóde- egyhatoda elvesz a termelésből Ennek okai összetettek, ezért a munkafegyelem javítása egyaránt igényel igazgatási, szabályozási teendőket, a gazdálkodó szervezeteknél belső érdekeltségiszervezési intézkedéseket, valamint szemléletváltozást eredményező politikai és ideológiai munkát. Változásokra van szükség az ünnepnapok körüli munkarend kialakításában, a szabadság kiadásának rendjében, a foglalkozási rehabilitációs gyakorlatban, a munkaügyi viták eljárási módjában, á szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségeinek bővítésében, a különféle társadalmi rendezvények munkaidőt kímélő szervezésében. Mindez nem a dolgozók megrövidítését célozza, éppen ellenkezőleg, a munkaidő jobb kihasználása, a termelés ésszerűbb szervezése útján az elosztható jövedelem növelését, így a dolgozók érdekét szolgálja. A tervjavaslat nem irányoz elő, nem ígér látványos fordulatot, mert ennek nem teremthetők meg a feltételei. Amit tartalmaz, az a szorgalmas és javuló munkán alapuló fokozatos előrehaladás, amelyet meg lehet valósítani, s amit lehet teljesíteni. Ehhez a munkához pártunk XIII. kongresszusa világos, mozgósító erejű programot adott, amit a gazdasági építőmunkában a VII ötéves terv céljainak elérésével lehet megvalósítani. A teljesítéshez nagy erőt kölcsönöz. ha az Országgyűlés meggyőződéssel fogadta el s vallja sajátjának a V(í. ötéves tervet — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. A tervjavaslat további vitája Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke a közgazdasági szabályozókkal foglalkozott felszólalásában. Egyre erősebb az igény, hogv a szabályozókat rendszeresen az élethez igazítsák. A szabályozórendszer sarkalatos eleme az érdekeltség, a vállalati és az egyéni egyaránt — hangsúlyozta. Ladányi József (Borsod m.), a Borsod-Abaúi-Zemp- lén Megyei Tanács elnöke hozzászólásában azt emelte ki. hogy a sajátos természeti adottságú megye komoly reményeket fűz az elmaradott térségek fejlesztésével kapcsolatos programhoz. Ennek megvalósulásától várható a gyenge termőhelyi adottságokkal küszködő termelőszövetkezetek sorsának rendezése is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: azt kell eldönteni, hogy szükség van-e az elmaradott területen gazdálkodó téeszek tevékenységére. Ha igen. akkor többségüknek tartós kedvezmények?* Ikell adni ahhoz, hogy megteremthessék működésük alantait. ■Turatovirs Aladár (Csnng- rád m.). a Nagvalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat algyői üzemegységének igazgatója elmondotta: már több mint másfél évtizede évi kétmillió tonna körül alakul a hazai kőolaikiter- melés. E mennyiség fenntartása mind nehezebbé válik. Az utóbbi években jelentősebb kőolajmezőt nem sikerült feltárni, általában egykét kutas, kis készlettel rendelkező mezőkön kezdődött meg a kitermelés. Igv a termelés üteme mindinkább meghaladja a feltárásét. Ez a kedvezőtlen helyzet csak a kutatások növelésével, a felszereltség iavításával. a beruházások gyorsításával változtatható meg. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapesti, a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kóirház- Rendelőintézet főigazgató- helyettes főorvosa az egészségügy gondjairól szólt. Adatokkal is érzékeltette, hogy népgazdaságunk fejlődése, az életszínvonal jelentős emelkedése és az egészségügyi ellátás feltételeinek javulása ellenére hazánkban a népesség egészségi állapota nem lett jobb, sőt több mutatót tekintve romlott. Mindez nemcsak az egészségügyre ró feladatokat — hangsúlyozta — hiszen lényeges előrelépéshez csak a társadalmi összefogás vezethet. Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m.) a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója felszólalásában település- és területfejlesztési kérdésekről szólt, rámutatva: a VII. ötéves terv időszakában fokozott erőfeszítéseket kell tenni a többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében. A törvényjavaslatban sok ezzel kapcsolatos feladat megfogalmazódott, és érezhető a határozott szándék acra. hogy megoldják a feszítő gondokat. Dr. Juhár János (Pest m.), pomázi körzeti orvos a fiatalság egészséges életmódra nevelésének fontosságát hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a sportot, a természet- járást ifjú korban kell megkedvelteim, mert később már kevés erre az esély. A képviselő úgy vélekedett: az egészségügyben a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megelőzésre, ezen a téren szemléletváltozásra van szükség. A megelőzést szolgáló tevékenységet úi tartalommal kell megtölteni. Kócza Imre, (Heves m.),az Egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója kiemelte: a terv szándékai szerinti differenciáltabb vállalati jövedelemképződés — és az ezzel összhangban levő differenciáltabb egyéni jövedelemalakulás — várhatóan élénkíteni fogja a munkaerőáramlást, amely összhangban van a népgazdasági célokkal. Az elmúlt esztendők ez- irányú tapasztalatai azonban csak óvatos derűlátásra adhatnak okot. Karvalics Ferenc (Zala m.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára a többi között arról beszélt, hogy a terv a hatékonyabb foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében az állami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepének növekedésével számol. Ez megkönnyíti a vállalatok helyzetét. Így elsősorban a hatékonysági szempontokat figyelembe véve hozhatják meg döntéseiket. Gondot jelent azonban, hogy eddig csak az átképzésül és. a munkaerő-közvetítésről született intézkedés. Számítani keli viszont arra, hogy nem lehet mindenütt szakmai átképzéssel megoldani a gondokat. Egyes területeken új munkahelyek teremtése válik szükségessé. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemigazgatója mindenekelőtt az erőforrásokat fogyasztó gazdaságtalan tevékenységek felszámolásának lehetőségeiről szólt. Az e téren tapasztalható lassú előrehaladás okai közül két lényeges tényezőt emelt ki: a gazdasági tisztánlátás esetenkénti hiányát és a foglalkoztatáspolitikai követelményrendszer zavarait. Mint mondta: nehezíti a reális megítélést az, hogy a gazdaságosság kritériumát gyakran alá kell rendelni a külső és belső egyensúlyi követelményeknek. Tulok András (Veszprém m.), a Pápai Állami Gazdaság kerületvezetője elmondta, hogy Veszprém megye már most is túlterhelt ipari szennyeződéssel, ezért a veszélyes ipari hulladékok ártalmatlanná tételére, valamint a veszélytelenek elhelyezésére mielőbb megoldást kell találni. Kifejezte egyetértését azzal, hogy a környezet- és a természetvédelem feladatai külön fejezetben kaptak helyet a törvényjavaslatban, e kérdéseket azonban — véleménye szerint — nem tárgyalja jelentőségüknek megfelelő mélységgel a törvénytervezet. Az előirányzottnál 20 százaié kkal több szón Bánffy György (Budapest) színművész, a József Attila Színház tagja a takarékosság követelményére hívta fel a figyelmet. Szemléletes példákkal illusztrált, szenvedélyes hangú felszólalásában jónéhány pazarló hétköznapi magatartásra mutatott rá, amelyek együtt, társadalmi szinten már jelentős veszteségek forrásai. Tőzsér Gáspár (Nógrád m.), a Nógrádi Szénbányák munkavédelmi főellenőre elmondta. hogy a jelenlegi tervidőszak ötmillió tonnás termelési tervét már november 22-én teljesítette a Nógrádi Szénbányák Vállalat, s lakossági szénből az előirányzottnál 20 százalékkal többet hoztak felszínre a bányászok. Szólt eredményeikről — a többi között sikerült csökkenteni a nehéz fizikai munka arányát— s a műszaki fejlődés lassúságából, az egyre nagyobb létszámhiányból adódó gondjaikról. Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest). a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa az egészségügyi ágazat feladatairól szólva a kiemelt feladatok közé sorolta a szív- és érrendszeri betegek eMátását éq rehabilitációját, az onkológiai betegellátást és a balesetet szenvedett sérültek kezelését, rehabilitációját. Megfontolásra aiánlotta. hogy az egészségügyi ágazatot terhelő több olvan költ séget. amelv jelenleg ?z ingyenes ellátás körébe tartozik. kössenek térítéshez. Solymosi József (Tolna m.), a Bonyhádi Pannónia Mező- gazdasági Termelőszövetkezet elnöke arról szólt, hogy az idén Tolna megyében csökkent az állatállomány, s ennek megfelelően az állati termékek értékesítésében 5— 6 százalékos visszaetés várható. Bár e vidék adottságai jobbak az országosnál, mégis növekedett a oénzügvi gondokkal küszködő mező- gazdasági üzemek száma. Erre is figyelemmel a képviselő biztatónak mondotta, hogy a VII. ötéves tervtörvénv-ia- vaslat részletesen foglalkozik az említett kérdésekkel, és felvállalja a megoldást is. Balogh László (Pest m 29. vk. a Pest Megyei Tanács elnöke a tanácsok gazdálkodásáról szólt, azzal összefüggésben, hogy január 1-től a helyi tanácsok gazdaságilag önállóvá válnak, ami minőségi változást jelent, befolyásolja majd egész tevékenységüket, kapcsolatukat a lakossággal. Bizonyos, hogy a testületek fokozatosan megtanulnak élni az úi jogkörökkel és felelősséggel. Az önálló gazdálkodás jobban ösztönzi maid a demokratikus döntéseket, a tanácsok még szorosabb együttműködését a vállalatokkal, a szövetkezetekkel, az egész lakossággal. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja —. amelyen egymást váltva elnökölt Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János — befejeződött. A képviselők ma folytatiák a népgazdaság VIT. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megvitatását.
