Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 19­IA tudomány vflá Kutatják a „látható semmit" Üstökös—földközelben Az üstökösöket valaha ba­bonás félelemmel, baljós ér­zelmekkel kísérték az em­berek. Ügy vélték, egy-egy ilyen égi vándor megjelené­se háborúkat, járványokat, elemi csapásokat jelez előre. Napjainkban viszont már „csak” tudományos érde­kesség, mint például a Hal- ley-féle üstökösnek a Föld közelébe való mostani ellá- togatása. E „randevúra” már jó ideje készültek a tu­dósok, tudván, hogy a Hal- ley-üstökös periódusa 76 év, és 1910-ben járt utoljára a Föld közelében. yfMinek nevezzelek?” Az üstökösöket a csillagá­szok már sokféleképpen pró­bálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a „látható semmi” kifejezés; Voroncov—Veljaminov, a hi­res orosz „üstökösvadász”, „az égbolt kaméleonjai”-nak nevezte őket. Ugyancsak ta­láló és tudományos szem­pontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagász­tól származó megjelölés: a „szennyezett jéghegy”. De vajon van-e jogosultságuk e kissé regényesen hangzó el­nevezéseknek? Az első elnevezés azért helytálló, mert az üstökösök­nek óriási méreteik ellenére sincsen jelentős tömegük, és anyaguk átlagos sűrűsége roppant kicsiny. (A villany­körte belsejében nagyobb a gázok sűrűsége, mint az üs­tökös csóvájában!). A máso­dikként említett elnevezés szellemesen fejezi ki az üs­tökösök nagyfokú változé­konyságát, amely nemegy­szer már néhány napos meg­figyelés során is kitűnik. S tulajdonképpen az amerikai asztronómusnak is igaza van, mert mai ismereteink szerint az üstökösök fejének laza meteorikus tömegét, amelyben jócskán fordul elő egészen finom kozmikus tör­melékanyag. „kozmikus por” is, valóban jég cementezi össze. Amikor az égitest még na­gyon messze van a Naptól, a világ legnagyobb teleszkóp­jával sem észlelhető. Ebben az időszakban csupán az összefagyott mag kóborol magányosan a világűrben. Amikor megkezdődik és fel­fokozódik az üstökös magját övező ritka gázburok — az úgynevezett kóma —, vala­mint a magból hosszan ki­nyúló csóva képződése, egy­re hevesebb ütemben kü­lönféle gázok szabadulnak fel az üstökös magjából, s ezek a kitóduló gázok bizo­nyos „rakétahatást” kelte­nek. Az üstökösmag elég bo­nyolult szerkezetű, abban az értelemben, hogy a legkü­lönbözőbb méretű szilárd tömegek vannak benne, tel­jes összevisszaságban (s ezeket, mint már említettük, jég fogja össze). Mihelyt az üstökös közeledik a Naphoz, a jég azonnal olvadás nél­kül párologni kezd (szubli­mál). Ez néha olyan erőtel­jessé válhat, hogy az üstö­kös pályájának napközeli pontján (perihélium-átme- net) valóságos anyagkilövel- lődések mehetnek végbe. A mag egyébként sohasem fi­gyelhető meg közvetlenül. Amikor még messze van a Naptól, a tőlünk való nagy távolság miatt nem látható, amikor pedig mór közel jár hozzá, a kóma akadályozza meg azt, hogy láthassuk. Csaj sejtjük, hogy a mag va­lahol a gázokból képződő kóma középső részén van. Az említett perihélium-át- menet idején — az erős pá­rolgás következtében — már kialakul az üstökös legjelleg­zetesebb része, a csóva. Amíg az üstökös feje (a mag és az őt övező kóma) álta­lában csak 50—300 ezer ki­lométer átmérőjű, addig az üstököst kísérő csóva sok-sok millió kilométer hosszúra nő. (Megfigyeltek már egy 900 millió kilométer hosszú csóvájú üstököst is!). A csóva különleges viselkedése Az üstököscsóvák egyik jellegzetessége, hogy min­dig a Nappal ellentétes ol­dalon vannak. Amikor te­hát az üstökös a Nap felé közeledik, a fej halad elöl, s a csóva követi. Ám a Nap megkerülése után a helyzet változik: a csóva halad elöl. s a fej marad hátra. Ez elő­ször meglepőnek látszik, hi­szen azt jelenti, hogy a hosz- szú csóva iránya a Naphoz képest megfordul: a csóva átmegy a mag túlsó oldalá­ra. A dolgot az magyarázza, hogy a Napból érkező külön­féle sugárzások taszítják a csóvát alkotó részecskéket. A magból természetesen a Nap felé áramlik ki a leg­több gázmolekula, hiszen a magnak éppen ezt, a Nap felé néző részét éri a nap­sugárzás. A Napból szárma­zó sugárzás és részecske- áramlás hatására azonban az üstökösmag gázmolekulái csakhamar olyan „lökést” kapnak, amely a Nappal el­lentétes irányú mozgásra készteti őket. (Ezt a jelen­séget egyébként szökőkút- hatásnak nevezik, a Nap felé törő részecskék úgy fordul­nak vissza, mint ahogyan a magasba lövellt vízsugár cseppjei hullanak lefelé azt követően, hogy egy bizonyos magasságot elértek). Visszatérők és „elkafandozók” Napjainkban több mint százhetven olyan üstököst ismerünk, amely rövidebb- hosszabb idő elmúltával ói­ra visszatér. A legrövidebb periódusú az Enoke-féle, amely 3,3 esztendő alatt futja be pályáját, ugyanak­kor a Herschell—Rigolett- üstökös periódusa 156 esz­tendő. Mindezek — köztük a Halley is — az úevneve- zet.t rövid periódusú üstökö­sök családjába tartoznak. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek a pályája szinte a végtelenbe nyúlik, s egy-egy visszatérésükre tízezer, sőt százezer éves időközökben kerül csak sor. Ezek a hosszú periódusúak — ilyent mindezideig csak egyetlen alkalommal sike­rült a csillagászoknak ész­lelniük. Végül akadnak vagy akadhatnak olyanok, ame­lyek csak egyetlenegyszer látogatnak be a Naprend­szer belsejébe. Halley-érdekességek A Halley-üstököst már hosszú évszázadok óta meg­figyelték. és róla van a leg­több információnk. Az első kínai krónikákban is fel­jegyzett üstökös i. e. 1058— 57 telén valószínűleg a Hal­lév-üstökös volt. de ezek a feljegvzések meglehetősen pontatlanul azonosíthatók. Csaknem bizonyos viszont, hogy az i. e. 240-ben Kíná­ban látott üstökös azonos a Halley-vel. tehát ez az első biztos feljegyzés róla. Az újkorban Newton tö­megvonzási törvénye alap­ján Edmond Halley angol csillagász mintegy negyed­száz üstökös pálváiát és keringési ideiét határozta meg. és tette közzé egv 1705- ben megjelent munkájában. Halley kiszámította, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682- ben feltűnt fényes üstökö­sök pályája nagyon hasonló, és keringési idejük is szin­te pontosan azonos. Azonnal felismerte, hogy itt egy­ugyanazon üstökösről van szó. Mivel 1759-ben a Halley által előreszámított pozíció­ban újra megtalálták a visz- szatért üstököst, tiszteletére róla nevezték el. A világűr­ben óránként 56 327 kilomé­teres sebességgel, a Nap kö­rül ellipszis alakú pólyán száguldó üstökös legutóbbi — 1910-es — látogatásakor a Föld áthaladt az üstökös mintegy kilencvenmillió ki­lométer hosszú és tízmillió kilométer átmérőjű gázcsó­váján. A három napig tartó áthaladás során a csóva sáv­jai az egész éjszakai égbol­tot beragyogták. B. I. A blinden idők leghíresebb üstökösének felfedezője és névadója. Edmond Halley csillagász Hazai klsszámítógópek A fejlesztés „fájdalmai” A személyi komputerek egy része ma már nálunk is joggal tart igényt arra. hogy házi számítógéppé váljék, se­gítve a kikapcsolódást, a ta­nulást, a művelődést, az ott­hon végzett szellemi mun­kát. Nem meglepő tehát, hogy előállításuk, működte­tésük, forgalmazásuk gond­jaival legalább ötven kisebb- nagyobb hazai cég foglalko­zik. Pedig sokan úgy vélik, hogy reménytelen kísérlet felvenni a versenvt a mesz- sze-messze előttünk járó nagy cégekkel, amelyek ma­guk is egyre öldöklőbb harc­ban próbálnak talpon ma­radni, de amelyek mögött óriási kutató-fejlesztő gár­da. általunk szinte elképzel­hetetlenül nagy tőke áll. Ám mások úgy érvelnek, hogy ha igazán meg akarjuk ér­teni, meg akariuk ismerni a fejlett technikát és techno­lógiát. akkor bizonyos mér­tékben magunknak is végig kell kínlódnunk a „szülés néhány olyan fájdalmát, amin a vezető cégek fejlesz­tői is keresztül mentek. Arról viszont már keve­sebbet beszélünk, hogy szá­mítógépet és hozzá való programot gyártani Magyar- országon csak pillanatnyilag, a hiány miatt felkorbácsolt magas árak mellett gazdaságos. De ha majd a hiány enyhülése kö­vetkeztében esni fognak a külföldi gépek árai. vajon akad-e majd vevő a magvar számítógépekre? Mert egyéb­ként a rendkívül erős nem­zetközi mezőnyben sincs szégyenkeznivalónk, de gaz­daságos gyártásukhoz idehaza eladhatatlan sorozatnagyság­ra lenne szükség. Nem sok jót ígér a jövőt illetően az sem. hogy minden fejlesztő és gyártó szinte kizárólag csak az alapgép előállításá­val foglalkozik, a nélkülöz­hetetlen tartozékokkal és perifériákkal ugyanakkor senki sem törődik. Ráadásul semmiféle együttműködés sincs a különféle gépek fej­lesztői között. Föld alatti laboratórium Aramfejlesztű algák Már jó ideje foglalkoztat­ja a kutatókat az a kérdés: nem alakíthatnák-e át a napfényt élő sejtek közremű­ködésével villamos árammá? Legutóbb Japánban olyan rendszert készítettek, amely­nek zöldalgák a főszereplői. Ismeretes, hogy a zöld nö­vények — a Nap sugarait és a vizet hasznosítva — szén­dioxidból hozzák létre a szá­mukra szükséges szénhidrá­tokat és más szerves anya­gokat. E folyamat egyik: lé­pésében a fény gerjeszti a klorofillmolekulát , erről el­mozdul egy elektron, bele­kerül egy elektronátvivő rendszerbe. Egy másik lé­pésben a növény a fény se­gítségével a vizet oxigénre és hidrogénre bontja, s a hidrogénnek az elektronja is egy elektronszállító rend­szerbe jut. A japán kutatók alkalmas rendszerben ezeket a természetes elektronáram­lásokat használták fel. kap­tak a fénynek kitett algából villamosáramot. D gyomor is termel pajzsmirigy- hormont? A Türkmén SZSZK-ban, Ashabad közelében egy ré­gebbi olajfúrás 4500 méter mélységű aknájában föld alatti laboratóriumot ren­deztek be. Nagyon érzékeny műszereket helyeztek el ben­ne, hogy különféle ,a föld­rengéskutatás szempontjá­A hazai forgácsolószer­szám-felhasználás és ennek megfelelően a szerszám­anyag-igény a leforgácsolt anyagmennyiséghez viszo­nyítva jelentősen nagyobb, mint a fejlett iparú országo­ké, illetve a Szovjetunióé. Ennek legfőbb okai a szer­szám, illetve a szerszám­anyagok nem kielégítő meny- nyisége, a szerszámgépek el­használódott állapota, a szerszámok utánérzésének és karbantartásának megol­datlansága. A fejlesztés feladata, hogy korszerű műszerekkel és mód­szerekkel komplexen vizs­gálja az egyes anyagokat ab­ból a szempontból, hogy alkalmasságukat egy-egy szerszámhoz mely tulajdon­ságuk és milyen mértékben befolyásolja. Az egyik leg­fontosabb vizsgálat a forgá­ból fontos méréseket végez­zenek velük. Akusztikai ké­szülékkel a földkéregben végbemenő parányi változá­sokat is észlelhetik. Adato­kat gyűjtenek a mélyben ta­lálható vizek hőmérsékleté­ről és vegyi összetételéről is. csolóképesség megállapítása. A forgácsolóképesség, mint anyagtulajdonság a szer­szám élettartamában jelent­kezik. Valamennyi forgácso­lási vizsgálat közös jellem­zője a nagy anyag- és mun­kaigényesség. Ugyanakkor mindenfajta forgácsolási vizsgálat szórása nagy, mi­vel a mérési eredményeket számos nehezen kézben tart­ható tényező befolyásolja. Élettartam kritériumként rendszerint az un. katasztro­fális kopást (azaz a szerszám leégését) szokás választani, mivel a tapasztalatok alap­ján folyamatos hosszeszter- gálásnál ez a legjellemzőbb. A forgácsolási vizsgálatok­nál természetesen figyelem­be kell venni a forgácsoló­erők nagyságára is, amelyek mérésére ma már korszerű műszerek állnak rendelke­zésre. Kevés szerszám, öreg gépek Forgácsolási vizsgálatok A kalkuttai Kísérleti Or­vostudományi Intézetben ege­rek gyomrának a gyomor­savtermelésben is résztve­vő sejtjeit vizsgálva egy na­gyon aktív peroxidáz enzi­met találtak. A peroxidázok a szervezetben keletkező ká­ros peroxidokat távolítják el. A szóban forgó peroxidáz fölöttébb érzékenynek mu­tatkozott a pajzsmirigy mű­ködését gátló anyagokra, s azt tapasztalták, hogy a ti- rozinmolekulákra jódot ké­pes megkötni. Megfelelő fe­hérjék jelenlétében a pajzs- mirigy-hormonnak — a ti- roxinnak — a képzésére is alkalmasnak bizonyult. Ez a felfedezés azért fon­tos, mert eddig úgy tudták, hogy a pajzsmirigy-hormo­nokat csak a pajzsmirigy szövete képes termelni, a benne lévő enzimrendszer révén. Márpedig az újonnan elkülönített enzim ezektől nagymértékben különbözik, hiszen minden kétséget ki­záróan a peroxidázok közé tartozik. Képünk; egy svájci gyártmányú műszert mutat, amellyel el­sősorban esztergákon lohet a fellépő forgácsolóerőt mérni három egymásra merőleges irányban. A műszer késtartójá­ba 32 X 32 milliméter szárméretű esztergakést lehet befog­ni. A 100 X 150 milliméter nagyságú, 60 mm magas mérő­lap (A) maximálisan 5000 N nagyságú erők mérésére alkal­mas. Az érzékelés eredményét három erősítő csatornán ke­resztül (B) regisztráló szerkezet (C) jegyzi fel (KB) Egy hazai fejlesztésű és gyártású személy) számítógép

Next

/
Oldalképek
Tartalom