Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

Kunhegyesiek a környék húsellátásáért Aligha újdonság: húsfo­gyasztó nemzet vagyunk. Hi­szen a statisztikai adatok szerint minden egyes hon­polgár 74 kiló húst és hús- készítményt eszik meg éven­te. Így hát senkinek sem kell bizonygatni, hogy mi­lyen fontos feladatot látnak el a megyei húsipari válla­latok és a húskombinátok. Mellettük azonban gyakran elfelejtkezünk a kisebb, re­gionális vágóhidakról, hús­üzemekről, amelyek közvet­len környékük húsellátásá­ban játszanak döntő szele­pet. Közéjük tartozik a Kun- hegyesi Húsüzem is, amely 1967 óta a Közép-tiszavidéki Áfész berkeiben társulásos formában dolgozik. Akkori­ban mindössze két-három- ezer sertést vágtak évente, de ez a mennyiség kevésnek bizonyult. Már akkor is lát­szott, hogy a továbblépéshez fejleszteni kell a vágóhidat. Így jött el 1975, amikor is nyolcmillió forintos be­ruházással létrehozták töb­bek között a feldolgozó üzemrészt, a zsírolvasztót, a bélfeldolgozót és a vágó­csarnokot. A régi épületet pedig átalakították, ott ka­pott helyet a ládamosó és a készáru-raktár. S ahogy fejlődött az üzem úgy nőtt a kapacitása is, hi­szen 1975-ben már ötezer sertést dolgoztak fel. öt év­vel ezelőtt, az újabb beruhá­zás eredményeképp nagy­ban javultak a dolgozók munkakörülményei, mivel elkészült a korszerű szociá­lis helyiség is. Jelenleg ötvenen tevé­kenykednek az üzemben, s évente tizenöt és félezer ser­tést vágnak. Ennek a mennyiségnek a felét föl­dolgozzák, s 30—35 féle ter­méket készítenek belőle. így többek között disznósajtot, kenőmájast, füstölt kolbászt és felvágottakat. A másik felét tőkehúsként értékesítik a környék boltjaiban. Mint elmondták, a társu­lásos forma garancia arra, hogy mindig legyen munká­juk. Hiszen a Kunsági Hús- feldolgozó Társulás tagjai — így a Középtiszai Állami Gazdaság, az Abádszalóki Lenin, a Kunhegyesi Kun­ság Népe Termelőszövetke­zetek, valamint a Szolnoki Áfész — gondoskodnak az alapanyagellátásróú Ugyan­akkor öt község — Kunhe­gyes, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura és Abádszalók — háztáji kistermelőivel is szerződésben állnak; s ez sem lényegtelen, mert az éves vágási mennyiség felét ők biztosítják. Az alapanyagellátással így nem volt gondjuk az idén sem, annak ellenére, hogy a sertésállomány országosan csökkent. S hogy ezt a kun­hegyesiek valójában nem érezték, bizonyítják a szá­mok is. Az éves árbevételi tervük 73 millió forint, a t«övezett nyereségük pedig egymillió kétszáznegyven­ezer forint. S ezt az év vé­gére el is érik. Befejeződött a KGST-ülésszak Közlemény a tanácskozásról — Hazaérkezett A jászberényi Aprítógépgyár szovjet exportra csőgyári be­rendezéseket is szállít. Képünkön egy csőklfúvó automatát készítenek elő szállításra T. Z. I gazdasági haszon 7,1 milliárd forint egy évben Újítási tanácskozás és kiállítás Szolnokon a magyar delegáció Moszkvában 1985. december 17—18-án megtartották a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 41. (rendkívüli) üléssza­kát. Az ülésszak munkájában részt vett a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, élén Grisa Filipov miniszterelnökkel, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság fcüldött- sége, élén Lnbomir Strougal miniszterel­nökkel, a Kubai Köztársaság küldöttsége, élén Carlos Rafael Rodriguez miniszterel­nök-helyettessel, a Lengyel Népköztársa­ság küldöttsége, élén Zbigniew Messner miniszterelnökkel, a Magyar Népköztár­saság küldöttsége, élén Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével, a Mongol Népköztársaság küldöttsége, élén Dumá- gin Szodnom miniszterelnökkel, az NDK küldöttsége, élén Willi Stoph miniszterel­nökkel, a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Constantin Dascalescu miniszterelnökkel, a Szovjetunió küldött­sége, élén Nyikolaj Rizskov miniszterel­nökkel, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság küldöttsége, élén To Huuval, a mi­niszterelnök első helyettesével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára, és a KGST-szervek képviselői. Tegnap Szolnokon a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a Szervezési és yezetési Tu­dományos Társaság megyei és a Gépipari Tudományos Társaság szolnoki területi szervezete a kétnapos újítá­si kiállítás megnyitása al­kalmából újítási szakmai na­pot rendezett. A tanácskozá­son. melyen részt vett Feny­vesi József, az SZMT vezető titkára, Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke tartott előadást az újítások, találmányok nép- gazdasági szerepéről. Többek között arról be­szélt, hogy a gazdasági ver­seny legfontosabb területévé vált a műszaki fejlesztés és a hozzákapcsolódó az ered­ményeket hasznosító innová­ciós tevékenység. Ma, ami­kor a világgazdaságra egyál­talán nem jellemző a dina­mikus fejlődés, talán minden korábbinál fontosabb nagy erőket koncentrálni a tech­nikai, technológiai haladás meggyorsítására, a kutatási eredmények minél előbbi al­kalmazására. mert az kerül előnyösebb helyzetbe, aki a legkorszerűbb termékekkel a legkorábban tud a piacon megjelenni. A hazai eredményekről szólva az OTH elnöke el­mondta, hogy az elmúlt években a kutató-fejlesztő munkában kedvező szerve­zeti változások történtek, 1982 óta félszáznál több műszaki-fejlesztő vállalat alakult. Ezek érdekeltségi rendszerét azonban még nem sikerült a tevékenységi terü­let sajátosságaihoz igazítani; kedvezőtlen, hogy a szabá­lyozók szinte ugyanazokat a követelményeket állítják a fejlesztő vállalatok és a ter­melő üzemek elé is. Sokat fejlődött a feltalálói tevékenység: az 1980-as 3200 helyett tavaly 4900 szabadal­mi bejelentés érkezett az OTH-hoz; a szabadalmak hasznosításával elért gazda­sági eredmény pedig közel négyszerese volt az 1980 évi 8,4 milliárd forintnak. Az utóbbi években rend­szeresen mérséklődött az újítási javaslatok száma, az 1976-os 128 ezer helyett 1984-ben csak 110 ezer ja­vaslatot kellett elbírálni. A kedvezőtlen tendencia okai­nak alapos elemzése, az újí­tókedv fellendítése, a meg­felelő ösztönzési rendszer ki­alakítása sürgető feladat. Szerencsére az újítások hasz­nosításával elért gazdasági haszon a javaslatok számá­nak csökkenése ellenére 1975 és 1984 között 3,1 milliárd forintról 7.1 milliárd forint­ra növekedett, még gyorsab­ban emelkedett — 177 millió forintról 553 millióra — a kifizetett újítási díjak ösze- ge. Az előadást követő korre­ferátumokban Ülkei István iparjogvédelmi előadó az Al­földi Téglaipari Vállalat újí­tási eredményeivel, a mozga­lomban végzett munka során náluk bevált módszerekkel. Kollár István vegyészmérnök pedig a Martfűi Növényolaj­gyárban kidolgozott, az ola­jos szennyvíziszapok energe­tikai hasznosítására alkal­mas eljárással ismertette meg a tanácskozás résztve­vőit. A még ma is nyitva tartó kiállítást délután egy óra­kor Pusztai Gyula nyitotta meg. A látogatók itt, a tab­lókat és a bemutatott beren­dezéseket megtekintve, meg­ismerkedhetnek a megye ipari nagyüzemeiben és me­zőgazdaságában végzett újí­tó munkát reprezentáló eredményekkel. A Jászapáti Femisz-nél nemrégiben dolgoz tak ki új technológiát a gyermektrlcikli ké­szítésére Az 1984-ben tartott felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően az ülésszak elfogadta a KGST-tagországok tudomá­nyos műszaki haladása 2000- ig szóló komplex program­ját. Figyelembe véve, hogy a következő ötéves tervidő­szakban a kiemelt irányok­ban való termelésszakosítás­ba és együttműködésbe — egyebek között a közvetlen kapcsolatok révén megvaló­suló kooperációba — sokRó- tatóintézetet, tudományos­termelési egyesülést és ipar- vállalatot fognak bevonni, a KGST-tagországok megálla­podtak, hogy minden olyan szükséges intézkedést meg­tesznek, amely biztosítja a program kellő időben törté­nő teljesítéséhez szükséges szervezeti, jogi, gazdasági s egyéb feltételeket. Az ülés­szak megbízta a KGST-szer- veket, és a KGST-tagorszá­gok nemzetközi gazdasági szervezeteit, tevékenységük során vegyék alapul e prog­ramot. 2000-ig szóló komplex prog­ramjának alapvető rendelke­zéseit tartalmazó dokumen­tumot nyilvánosságra fog­ják hozni a sajtóban. Az ülésszak során a prog­ram teljesítéseként aláírták az automatizált műszaki-ter­vezési rendszerek létrehozá­sáról és meghonosításáról szóló, valamint a fényveze­tő információ-átviteli eszkö­zök egységes rendszerének létrehozása, gyártása és üze­meltetése terén való sokol­dalú együttműködésről szó­ló keretegyezményt, továbbá a robottechnikai eszközök fejlesztésével foglalkozó ,.In- terrobot” nemzetközi tudo­mányos-termelő egyesülés megalapításáról szóló egyez­ményt. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a tel­jes kölcsönös megértés lég­körében zajlott le. (Folytatás az 1. oldalról) A program teljesítése elő fogja segíteni a kölcsönös együttműködés fejlesztését, a termelési kooperációt és sza­kosítást, a KGST-tagországok anyagi—műszaki bázisának erősítését, a szocializums te­kintélyének és vonzerejének növekedését az egész vilá­gon. A KGST-tagországok tu­dományos-műszaki haladása A KGST moszkvai ülésszakán Lázár György kormányfő alá­írja a tagországok tudományos és műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programjáról szóló megállapodást (Telefotó; TASZSZ—MTI — KS) Hazánk és a nagyvilág Külpolitikai jegyzetünk a 2. oldalon. Társulásos forma — folyamatos termelés MA: Számítógép kát Iskolának 3. oldal MSZMP-kiildöttség utazott Bukarestbe A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságai kül­ügyi és ideológiai titkárai­nak tanácskozására az MSZMP képviseletében szerdán Bukarestbe utaztak: Berecz János, pál Lénárd és Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkárai. A küldöttség kíséretében vannak: Barabás János, Ko­vács László és Knopp And­rás, a KB osztályvezető-he­lyettesei, valamint Tabajdi Csaba alosztályvezető. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 297. sz„ 1985. dec. 19., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom