Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
Megkezdődött a Hazafias Népfront VUL kongresszusa (Folytatót az 1. oldalról) ciklus legfontosabb gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása volt és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a köz- megegyezésnek, a nép és a pórt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nemegyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében — eredményeket értüpk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdijak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzését keltette. A gazdasági növekedés lelassulása, a reálbérek hosszú ideig tartó csökkenése, a reáljövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos rétegek életszínvonalának romlása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek a tűrőképességét, veszélyeztetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, a közmegegyezés eredményeinek megőrzését. Ezekkel a jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngvilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. Gond a tisztességes munka presztízsének csökkenése Nem kisebb gond és társadalmunkra nézve nem jelent kevesebb veszélyt a tisztességes munka presztízsének csökkenése, a munkaerkölcs egyre szélesebb körben tapasztalható romlása. A termelés, a szolgáltatások, az ügyintézés sok területén romlottak a munkateljesítmények lazult a munkafegyelem, háttéribe szorultak az alapvető emberi viselkedési normák. A társadalmi élet néhány területén tartó- sultak a korrupt viszonyok, elszaporodtak a visszaélések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttműködést, a nagyobb teljesítményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küzdünk, amelyben nemcsak szükséges, de érdemes is tisztességesen élni, dolgozni. Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a politikai életben, illetve a politikai intézményrendszer működésében végbementek, a stabilitást és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás lehetőségének megteremtését segítették. A népfront a gazdasági tervekhez, a gazdaság és a politika intézményeinek fejlesztéséhez konkrét kezdeményezések'keL és a megvalósításban való aktív részvételével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott településpolitika áttekintését, az új település- politikai koncepció elfogadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletváltozásnak, amely új gondolkodás- módot honosított meg a falu és a városkörnyék szerepéről. A fogyasztói érdek- védelem megszervezése egy igen fontos területen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvédelmi feladatokat. 'Társadalmi és népjóléti szempontból jelentősnek tekintjük az Országos Családvédelmi Tanács létrehozását, a család- védelmi rendszer állami szervezetének kiépítésére irányuló kezdeményezést, valamint a család és az iskola kapcsolatának javítását, erősítését célzó törekVII. kongresszus óta időszak a népfrontba általános fellendülé- c időszaka. A mozgalom idiginél nagyobb érdék- sel fordult az ifjúság, k és a család problémái a közművelődésben, fő- a lakosság nagyrészét 'jó közművelődési moz- ak támogatásában, ezésében és megerősíté- i. A településfejlesztési dalmi munka szervezé- i városvédő és -szépítő sületek tevékenysége, a kertbarátok és kistenyésztők mozgalma, az olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsolatos feladatok és a többi, mind azt jelzik^ hogy a népfront munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a szükségletet kielégítse. Az eredményekben benne van a választott népfronttestületek tagjainak, az áldozatkész aktivistáknak, a kertbarátok és kistenyésztők mind tartalmasabban működő munkabizottságoknak a munkája, a kis létszámú apparátus nagy felelősséggel végzett tevékenysége. A VIII. kongresszus előkészületei megnövekedett társadalmi aktivitás mellett zajlottak le. Nagy szerepe volt ebben annak az általános demokratizálási programnak, amely a párt kezdeményezésére, az egész nép támogatásával bontakozott ki. Az előkészületek során tartott gyűlések jelentették a pártkongresszus és a választások után az első nagy alkalmat a társadalommal való találkozásra, a nyilvános politikai eszmecserékre. Általánosan jellemző vonásuk volt, hogy többnyire a lakóhely, a település és a helyi érdek szemüvegén keresztül vizsgálták az ország gondjait és vállalták e gondok megoldásában való részvételt. Helyenként élesen kritikus megnyilvánulásaik, légkörük mellett, nagyon A népfrontkongresszus első napján Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszámolóját tartja (MTI fotó — Te- lefotó — KS) konstruktív szellemben, nagy vállalkozó kedvről tanúskodva a közmegegyezés, a szocialista nemzeti egység erősítését szolgálták. Kétségtelen, hogy az 1985- ös terv teljesítésében megmutatkozó lemaradások, a lakosság ellátásában tapasztalható hiányok rontották azt a jó politikai hangulatot, amely a XIII. kongresszus idején és a választások során kialakult: de nem rontották le az emberekben a cselekvési készséget, a vállalkozási kedvet. Ezért a jö- tvő Jfeladatainak megoldása nagymértékben azon múlik, hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalkozókedvvel szervezetten. megfelelő irány- mutatás mellett hogyan tud majd élni a társadalom. A népfrontkongresszus előkészítésének idején vitték nyilvánosság elé és tűzték napirendre a településfejlesztési hozzájárulás társadalmi elfogadtatását. A népfront sohasem hallgatta él, s a településfejlesztési társadalmi munka szervezésével és sikerével bizonyította is, hogy a lakosság anyagi eszközeinek és önként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely kommunális viszonyainak, szolgáltatásainak, közösségi intézményeinek fejlesztésében. Ez a helyes elv vezérelte a településfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabály megalkotóit is. De a sok tekintetben rossz hatásfokú és szem- léletileg problematikus, a meggyőződést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szándékát is nélkülöző előkészítő munka azonban több helyen, főleg a nagyvárosokban feszültségeket is okozott. Megmutatkoztak itt a döntéselőkészítés és a félreértett demokrácia árnyoldalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgalmunk bizonyos gyengeségei is megmutatkoztak. A népfrontmozgalomnak a demokrácia fejlesztésére irányuló szándékát bizonyította a népfronttestületek megválasztásának új módja is. A testületek összetétele társadalmi, politikai szempontból kedvezően alakult. Azt reméljük, hogy új bizottságaink alkalmasak lesznek a következő öt esztendőben a népfront előtt álló feladatok megoldására. Az előttünk álló és az elkövetkező időszakban ránk váró feladatokra tekintve, mindenekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy változtak a népfrontmunka társadalmi körülményei, a szövetségi politika és a nemzeti egység feltételei, változott az a társadalmi környezet, amelyben a népfrontnak is dolgoznia kell. Változatlanul igaz azonban, hogy a dolgozó társadalom különböző csoportjai közötti együttműködés alapja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. Ámde azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeknek az osztályoknak is megvan a maguk belső, gyorsan alakuló, érdekeiket is érintő szerkezete. Határozott továbbhaladást a reform útján A nemzeti egység és a közmegegyezés megerősítését, az értelmiséggel való szövetség kiteljesítését, az értelmiség egyik-másik csoportjával megújítását haladéktalanul napirendre kell tűzni. Az előttünk álló óriási feladatok megoldása elképzelhetetlen az értelmiség elkötelezettsége és nagy hivatástudattal végzett munkája nélkül. Javítani kell az értelmiségi munka kibontakozásának feltételeit. A népfront tevékenységében központi helyet foglal el a jövőben is a szövetségi politika. A Hazafias Népfront párttagok és pártonkívüliek közös mozgalma, amely minden ember kezdeményezőkészségére számítva szervezi meg az együttműködést az ország előtt álló feladatok megoldására. Határozottabban kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy hazánkban a pártfunkciók kivételével minden funkciót betölthet- nek pártonkívüliek. A népfrontmozgalom támogatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos társadalmi megbízatásánál és rendeltetésénél fogva, törekszik érvényt szerezni az Országgyűlés által jóváhagyott településpolitikai konMegyénk küldöttel A Hazafias Népfront VIII. kongresszusának mintegy 1200 küldötte között ott vannak szűkebb hazánk delegáltjai is. Megyénket harmincegyen képviselik a kongresszuson: Bállá Gyuláné, a Kunszentmártoni Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet minőségi élmunkása; Berecz Lászlóné, a Finommechanikai Vállalat 2. sz. törökszentmiklósi gyára mechanikai műszerésze; Darmos Józsefné, a BHG kunhe- gyesi 3. sz. gyár művezetője, Dobos László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkársági Iroda osztályvezetője; dr. Ferenczy József, a DATE Mezőtúri Gépészeti Főiskolai Kara tanszékvezető főiskolai tanára; Géczi Pál, a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzem fényező-mázoló szakmunkása; Gyenes Gyula, aTúr- kevei Vörös Csillag Tsz iparfejlesztési főmérnöke; Kiss Gáborné, a Túrkevei Városi Közegészségügyijárványügyi Szolgálat ellenőre; Kiskovács Mihály- né, a Tiszaszentimrei Takarékszövetkezet nyugdíjas vezetője; Koczur Tibor, a Ganz Danubius Tiszafüredi Darugyár raktárvezetője; Kon- rád József, a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz termelési elnökhelyettese; dr. Krasznai Géza, a Heté- nyi Géza Kórház kórbonctani és kórszövettani osztály osztályvezető főorvosa; Kurucz Jánosné, a Hazafias Népfront Karcag Városi Bizottságának titkára; Lazányi Józsefné, a Szolnok Megyei Néplap fő- szerkesztője; Molnár Istvánná, a Kisújszállási Ügyvédi Munkaközösség adminisztrátora; Nyíri Jánosné, az Űjszászi Vegyesipari Szövetkezet belsőellenőre: Oláh János, a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottságának nyugdíjas titkára; Pádárné Kiss Éva, a Hazafias Népfront Jászberény Városi Bizottságának titkára; Réti Erzsébet, a Tiszaburai ÁMK Óvodai Intézmény egységének óvónője; Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottságának titkára; Sinka Imre asztalos kisiparos; dr. Szentistványi Gyulárté, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nyugalmazott titkára, jelenleg alelnöke; Szilágyi Dezső, a Martfűi Tisza Cipőgyár üzemmérnöke; Szőke Imre, a Jászapáti Fém-, Elektromos-, Műanyagipari Szövetkezet elnäke; dr. Szőke Sándor, a Mezőtúri Városi Tanács Egészségügyi Intézmény orvos«; Takács József, a Hazafias Népfront Mezőtúr Városi Bizottságának titkára; Tas- syné Pethő Éva, a Bubiv jászberényi gyára bútorüzletének vezetője; dr. Tarján Péter, a Szolnoki MÁV Kórház osztályvezető főorvosa; Tóth Lajos, a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottságának tit- kárhelyettese; Tóthné Ste• fán Éva, a Tiszabői Napköziotthonos Óvoda óvónője: Zakár Zoltán, a Szolnoki Dr. Csanádi Körúti Általános Iskola nyugdíjas igazgatója. cepciónak; a természet- és környezetvédelmi és a közművelődési törvénynek. Azon munkálkodik, hogy az elosztási viszonyokban ne erősödhessenek meg ellenőrizhetetlen folyamatok. amelyek a társadalom helyes értékrendjét, megfelelő magatartását, egységét veszélyeztető szociális különbségeket hoznak létre. Ám jól tudjuk, hogy a társadalmilag hasznos teljesítményt jobban elismerő igazságosabb elosztás feltételeit a hatékonyabb termeléssel lehet megteremteni. Valljuk, hogy a gazdaságban kiéleződött ellentmondások, egyensúlyi zavarok megkövetelik a határozott továbbhaladást a reform útján — és nemcsak a gazdaságban! Gondjaink megoldásának kulcsa nemcsak a gazdaság egyik-másik területének szabályozásában van, hanem a társadalomban, az emberben. Az emberekben rejlő képességek mozgósítása feltételezi az egész társadalom fejlesztését, az inMegkezdódött a népfrontkongresszus. Képünkön az elnökség (MTI fotó — Telefotó — KS) tézmények és a módszerék megújítását. A szocializmusban is szükségképpen létező érdekkülönbségeket a nagyobb teljesítmény és a társadalmi egység eléréséhez szolgáló hajtóerőnek tekintjük. Ehhez az érdekképviselet és az érdekvédelem további intézményesítésére, a társadalom egész döntési rendszerének a továbbfejlesztésére van szükség. A párt elvi irányítása mellett, a jövőben nagyobb önállósággal kell a népfront-, nak tevékenykednie. Ennek tudatában kell megvizsgálni a népfront érdekképviseleti szerepének újabb lehetőse* geit és a változó helyzetnek, az újabb követelményeknek megfelelő munka formáit. Támogatjuk azt a javaslatot, amely a most lezáruló ciklus végén az országos elnökségben hangzott el és kezdeményezte, hogy az újonnan választott országos tanács dolgozza ki a népfront összevont programját, figyelembe véve a mozgalom sajátosságait és minden állampolgárt érintő közjogi szerepét. A demokratikus és érdek- képviseleti lehetőségek szélesítése céljából keresni kell a népfront és az állami szervek együttműködésének további lehetőségeit. Mindenekelőtt a döntéselőkészítésben, a társadalmi ellenőrzés folyamatában való részvételünket. a társadalmi viták, ' a törvényelőkészítés és törvény kezdeményezés kérdéseit kell megvizsgálni. A szocialista demokrácia alapelvei szerint szükséges megvizsgálni a demokrácia intézményeinek működését. A csupán formálisan demokratikus — intézményeket tartalmassá kell tenni, vagy ha szükségtelenek, meg kell szüntetni. A tanácsok és az elöljáróságok szerepe növekszik a társadalomban és növekedni fog a jövőben is. A népfront közreműködik a tanácsok önkormányzati jellegének erősítésében, az ehhez szükséges társadalmi teltételek megteremtésében; a tanácsok és az állampolgárok kapcsolatának építésében, e kapcsolatok teljes demokratizálásának folyamatában. Meg kell vizsgálni, hogyan kapcsolódhatna be a népfront néhány fontos területen az eddiginél is nagyabb (Folytatás a 3. oldalon.)
