Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

NyAlBll I ji IfllitUUl i W* A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon A ménesgazda lovat keres Exkluzív interjúnk az 5. oldalon A Szovjetunióból, a Gagarin Hőerőműből, valamint Paksról érkezik a vttlamoeenergta az OVIT szolnoki üzemegységébe. Kell a feszültség címmel hétfői riportunk a 3. oldalon SZOVJET PÁRTMUNKÁS­DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA INyikolaj Sanyusevnek, az Észt KP Központi Bizott­sága titkárának vezetésével az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására no­vember 25—30. között szov­jet pártmunkás küldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Hava­si Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Ballai László, a KB osz­tályvezetője. A küldöttség tanulmányozta az MSZMP- nek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és a külgaz­dasági munka pártirányítá­sában szerzett tapasztalatait. Egy híján száz újítás a Velemiben Tízmilliós haszon ötletekből A Jászapáti Velemi End­re Termelőszövetkezet dol­gozói 1981 óta egy híján 100, azaz kilencvenkilenc újítást nyújtottak be a téesz ve­zetőségéhez, illetve az ötle­teket elbíráló bizottsághoz. Alig volt ezek között el­vetni való ötlet, hiszen ki­lencvenötöt elfogadtak, és alkalmaztak. Az újítási bizottság javas­lata alapján a szövetkezet mintegy 400 ezer forint újí­tási díjat fizetett ki öt év alatt az ötletgazdáknak. Jó „befektetésnek” bizonyult az újítások anyagi elismerése, a bevezetésükkel, gyakorla­ti alkalmazásukkal elért hasznos eredmény ugyanis meghaladta a tervidőszak­ban a 10 millió forintot. A mezőgazdasági munkákat könnyítő, gyorsító, az alkat­rész-ellátás gondjait enyhí­tő és jelentős energiamegta­karítást eredményező újítá­sok nem csupán a Velemi Tsz-ben segítették a gazdál­kodást. A szövetkezet ipari ágazata által gyártott újítá­sokból nem egyre vevők vol­tak más gazdaságok is. Az újítások átadásából, eladá­sából az ötéves tervben 4,4 millió forint szövetkezeti eredményre tett szert a kö­zös gazdaság. Az idén, a felszabadulási­kongresszusi munkaverseny jegyében újabb lendületet kapott a Velemi Tsz-ben az újítómozgalom, amely ott hagyományosan szerves ré­sze a brigádmunkának. Az újító téesztagok több mint fe­le szocialista kollektívában dolgozik, és 12 brigád idei munkaversenyvállalásai kö­zött szerepelt az ágazatok munkájának könnyítése, jobbítása ' '"újításokkal. Az 1985-ben elfogadott 14 újí­tás hasznos eredménye vár­hatóan meghaladja a 2 mil­lió 300 ezer forintot. Legje­lentősebb ez idei újítások közül a szövetkezetben ki- fejliesztett' jszőlő-sorközmű- velő gép, amely jóval haté­konyabb és üzembiztosabb az ültetvényekben eddig al­kalmazott talajmarónál. A munkagépek javítás utáni kipróbálásához készített, kisteájesítményű villanymo­torral meghajtott elektro­mos berendezés munkahelyi környezetvédelmi szempont­ból is sikeres újításnak szá­mít: a gépek bejáratásakor nem szennyezi a gépműhely levegőjét. T. F. Tehetségek és tennivalók Meglepődhetett a néző, aki a közelmúlt­ban látta a televízió HÉT című műsorában — vagy korábban a rádióban hallotta — Nórikát, a csodagyereket, ö ugyan még csak óvodás, de már kiválóan olvas, tud a görög mitológia alakjairól, s geológiai korokról, ismeri a magyar történelem kez­deteit. Sok nézőt megdöbbentett az is, hogy a kisgyermek kivételes intellektuális tehet­ség — amit egyébként a riportunkban megszólaltatott kanadai (természetesen magyar származású....) tudós a felnőttek intelligenciaszintjét 30—50 százalékkal f e- lülmúlónak minősített! — a vele évek óta naponként foglalkozó óvónőik, tehát hivatásos pedagógusok nem ismerték fel. A sok gyermek, a gyakran emberfeletti tü­relmet igénylő munka valóban lehet ment­ség, bár egy kisgyermek érdeklődését illik mindenképp ismerni. Ha pedig valaki nem is tud angolul, azért valamit akkor is meg kell sejtenie abból, amit Goethe — Paga­niniről szólva — titokzatos, megfoghatat­lan erőnek nevezett. A tehetségről. Hány ilyen Nórika van még hazánkban? A genetikusok becslése szerint százezer gyermekből mintegy 220—225 a kirobbanó- an tehetséges. Minden százezredik pedig olyan, akit a köznyelv lángésznek nevez. De ezernyi még a, .rejtett tehetség”, a határhelyzetű „tehetséggyanús”. Mi lesz a Nórikákkal? Iskoláinkban je­lenleg még „kifizetődőbb” átlagdiáknak lenni, aki sem „alul”, sem „felül” nem lóg ki túlságosan. (A megbízható középszint valóban hasznos, sokszor nélkülözhetetlen színvonalat jelent, de most nem erről, ha­nem a különböző képességeket középsze­rűvé egybemosó helyzetről van szó.) Szer­vezetileg inkább az előbbieken, a gyen­gébbeken segít az iskola; a követelmény — sajnos — inkább lefelé egyenlősít. Az elmaradó tanulók mindenoldalú segítése felzárkóztatása közoktatásunk alapvető szakmai és erkölcsi kötelessége, de ez egy­általán nincs ellentétben a jók fejleszté­sével. A jobbak — sőt, a legjobbak, a ki­vételes képességűek — pedig gond nélkül „hozzák” az elvárt átlagszintet, velük nem kell vesződni! Legfeljebb akkor, ha már feltűnően unatkoznak az órákon! De mit is tehetnénk mást, amikor az elhangzott első, második, harmadik mondat után már tudják a századikat, a feladat kihirdetése után rögtön a végeredményt? Nekik még a jelenlegi szakköri rendszer is túl kevés Ezért is annyira időszerű, fontos nem­zeti ügyünk a kivételesen tehetséges ta­nulók — számunkra megfelelő ütemű és mértékű — fejlesztése. Közérdek, mert reájuk nem érvényes az „egy róka — egy bőr” népi bölcsessége; róluk legalább ötöt lehet lehúzni — a köz javára s ugyanak­kor az ő egyéni boldogulásukra, örömük­re is! A legmagasabb szintű politikai és álla­mi állásfoglalások már megszülettek; or­szágosan meg kell teremteni a feltételeket a kivételes tehetségű tanulók speciális ok­tatására. A Művelődési Minisztérium fel­kérésére az MTA Pszichológiai Intézeté­ben külön munkacsoport dolgozik azon, hogy felmérje a helyzetet és a lehetősé­geket, de legfőképpen a tennivalókat, 6 kidolgozza ennek elméleti-gyakorlati-igaz- gatási feladatrendszerét. A jövő év tava­szára kel! a megvitatott elvek összefogla­lását és a részletes teendőket az oktatás­ügyi kormányzat elő terjeszteni. Magyar- ország minden Nórikáiának — s szüleik­nek — ezt a rövid időt ki kell várniuk, s attól kezdve aki szárnyalni tud, az szár­nyaljon, s ne libasorban ballagjon csupán. Az ő és valamennyiünk érdeke, hogy ha­zánk ne az elveszett s elkallódott, hanem a megtalált, kiművelt és hasznosított te­hetségek hona legyen! B. L. „Lóerőgyárak" a BS porondján. A hét végén rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban a hazánkban úttörő kezdeménye­zésnek számító I. magyar versenyautó-kiállítást. Képes beszá­molónk a világmárkák parádéjából ad ízelítőt a 7. oldalon. Űjabb áldozatai vannak a rendőri brutalitásnak Dél-Mrikában Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. Ara; 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI érf. MZ. «.. IMS d«. hétre A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ágazati szakszervezetek kongresszusai Ötmillió tonna szén áldozatos munkával Tanácskoztak a bányászat 6a az ogászságügy küldöttel Szombaton és vasárnap a Tatabányai Népházban meg­kezdődött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusa. A 350 küldött és a 150 meghívott tanácskozá­sán részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság ititkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Kapolyi László ipari miniszter is. Kovács László, a szakszer­vezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határoza­tban megfogalmazott ter­vek többsége megvalósult Ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szánbányászati beru­házások. a szénhidrogén-bá­nyászatban az alapkutatások bővítése mellett felerősö­dött a másodlagos és har­mad Lagos termelés szerve­zése, az érc- és ásványbé- nyászatban a termékszer­kezet-váltásban értek el számottevő eredményt. Jó néhány területen sikerült az igények és a lehetőségek összhangját megteremteni. Jelentős intézkedés volt pél­dául a hűségjutalom beve­zetése a szénhidrogén-bá­nyászatban, a villanyáram­kedvezmény, a női dolgozók saját jogú szénjárandóiságá- nak általánossá tétele, vala­mint a nyugdíjasok szénjá­randósága pénzbeli megvál­tási értékének felemelése. Maradandó értéknek számít az is, hogy elkészült az ága­zat 2000-ig szóló szociálpo­litikai programja. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb ifeszüiltiségforrások is kelet­keztek, amelyek megszün­tetését sürgeti az egész bá­nyásztársadalom. Az elmúlt években csökkent a bányász­szakma anyagi megbecsülé­se, pedig a bányászok nem kérnek többet, mint ameny- nyit a nehéz föld alatti mun­ka megérdemel. A bányász­nyugdijak és a társadalmi juttatások egy részének re­(Folytatás a 3. oldalon.) Kisújszálláson, a városközpontban ÚJABB ÖTSZINTES HÁZAK ÉPÜLNEK Kisújszálláson a Szabad­ságtéri lakótelepen az au­gusztusi lakáskiadásokkal a munkálatok nem fejeződtek be. A helybeli Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet szak­emberei tovább folytatják az építkezést: ismét 36 lakás elkészítését vállalták, — je­lenleg már a belső szerel­vények kerülnek helyű’ re. Az emeletes otthonok ötfé­le típusban készülnek, ame­lyek között garzon éppen úgy akad, mint másfél-, két- illetve háromszobás. Az ötsxintes épületekhez alul garázsok tartoznak és az elképzelések szerint a szövetkezet a jövő év júniu­sa végén fejezi be ezt a vál­lalását. lapén fizikusok az amerikai űrfegyverkezés ellen Japán legnevesebb fiziku­sai határozottan elutasítot­ták az Egyesült Államok űr­fegyverkezési programját. Kétezer szigetországi fizikus tegnap bejelentette, hogy nem hajlandó olyan kutatá­si programban részt venni, amely a „csillagok háború­jával” fenyegető washingto­ni űrfegyverkezési terv ke­retében történne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom