Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 14. IA tudomány világa \ Ásvány előkészítő kutatások Minőségi követelmények a bányászatban A nyers bányatermék minősége a fokozott termelés és gépesítés következtében egyre romlik. Ez különösen a sze­nek, az ércek és a vegyes ásványok bányászatában érvényes. A fogyasztók kívánsága jogos: olyan minőségű nyersanyagot szeretnének kapni, amelynek a felhasználásával ők is a leg­jobb minőségű terméket tudják előállítani. Csakhogy a nyersanyagok összetételén a bányász nem tud változtatni. Köztudott, hogy a növekvő igényeket, a minőség javítását minden iparágnak szem előtt kell tartani. Ezt szolgálja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely­ről Csicsay Albin főosztályvezető-helyettes adott tájékozta­tást. A különböző ásványi anya­gok minősége annakidején kedvezőbb, jobb volt. Egy­részt azért, mert évekkel ezelőtt még a legjavát ter­melték ki a bányászok, s ma már a maradékkal, a gyen­gébb minőséggel kell gazdál­kodnunk. Másrészt a foko­zott termelés, a gépesítés következtében szelektív ki­termelésre nincs lehetőség. A gép válogatás nélkül hoz­za felszínre az ásványokat. Ennek következtében az ás­vány törik, ezáltal romlik a minősége, szemcseszerkezete. Csicsay Albin elmondta, a közelmúltban megélénkül­tek a kutatások az ásvány­előkészítés területén. Ennek eredményeként mind a szén- bányászatban, mind az érc- és ásványbányászatban több előkészítés-technológiai kon­cepció, sőt program készült. Ezek közül egyesek már megvalósultak, vagy megva­lósításuk folyamatban van. Milyen lehetőségek van­nak tehát arra, hogy a minő­ségi igényeket mind jobban kielégítsék ezekből az úgy­nevezett szilárd primer ás­ványi nyersanyagokból? A pécsújhegyi szénelőkészítő­mű kétlépcsős rekonstruk­ciójáról a liász program ke­retében már döntöttek, sőt az első lépcsők megvalósítá­sa folyik. A rekonstrukció biztosítani fogja a Dunai Vasmű bővítés alatt álló kokszolóművének koksz- szén-koncentrátum igényé­ből az I. lépcsőben évi 670, a másodikban 900 kt meny- nyiség hazai forrásból való ellátását, és a nagymányoki brikettgyár évi 150 kt feke­teszén-igényét. Lehetőséget nyújt továbbá a Beremendi Cement- és Mészművek szénigényének a kielégítésé­re is. A mecseki széntermelés perspektivikusan a Máza- Dél szénmező termelésbe vo­násával fejleszthető. Ez azonban feltehetően szüksé­gessé teszi a kéntartalom csökkentését, mecseki feke­teszeneink kéntartalma ugyanis általában nagy. A lakossági és egyéb kom­munális minőségi szénigé­nyek kielégítését máris ja­vítja az 1981-ben üzembe helyezett felsőgallai és az 1984-ben termelésbe lépett berentei durvaszénmosó. Építés alatt áll a felsőgallai aprószénmosó, és folyik a nagybátonyi durvaszénmosó kiviteli tervezése, valamint beruházás-előkészítése. Folyik az oroszlányi szén­osztályozó rekonstrukciója is. Távlatilag a porkoksz­gyártáshoz szükséges kis ha- mujú aprószén-koncentrátu- mot a felsőgallai aprószén­mosó üzem bővítésével le­hetne biztosítani. Amennyi­ben további fogyasztói igény merülne fel minőségi apró­szénre, lehetséges volna a már megépült berentei dur­vaszénmosó és az épülő nagybátonyi durvaszénmosó bővítése is aprószénmosóval. A várható termékek jellem­zőinek pontosabb meghatá­rozásához még kísérletek szükségesek, s csak ezek eredményének ismeretében lehet a beruházási és terme­lési költséget kalkulálni, il­letve az árbevétel és ered­mény megállapításához szük­séges számításokat elvégez­ni. A hamutartalom csökken­tését célzó széndúsítási eljá­rások elvileg alkalmasak a kéntartalom csökkentésére is abban az esetben, ha a kén pirít formájában fordul elő, és ha főként a szén kö­zötti meddősávokban talál­ható. Sajnos barnaszeneink­nek nagy a kéntartalmuk, és a pirít finomszemcsése'n összenőtt a szerves anyaggal. Az organikus kén, valamint a finomszemcsés piritkén el­távolítására külföldön szá­mos biológiai és vegyi eljá­rást alkalmaznak. Minőségjavító módszer például az ahidrálás is. Nagy nedvességtartalmú lig­nitjeinek fűtőérték-növelé- sének kézenfekvő módja a nedvességtartalom csökken­tése, a lignit szárítása. A szárítás speciális formája a Várpalotán már 1929 óta al­kalmazott autoklávos gőzke­zelés, az ahidrálás. A 170— 180 Celsius-fok hőmérsékle­ten történő ahidrálással a szén fűtőértéke nő és fajla­gos kéntartalma erősebben csökken, mint a szokványos szárítással. A hazai bentonitelőfordu- lások esetében csak kisebb mértékű minőségjavulás várható a következő számí­tásba vehető korszerűsíté­sekkel : félnedves aktiválás .gyúró-, keverő berendezés­ben; Koller-járattal a homo­genitás javítása a meglévő előkészítőben kíméletes, el­lenőrzött szárítás; az őrlés és osztályozás technológiájá­nak továbbfejlesztése. Az állattakarmányozási adalékként felhasznált zeo- littermékek minősége meg­felelő; fejleszteni csak a csomagolási technológiát kell. Az ásványelőkészítés fejlesztésével komolyabb mi­nőségjavítás a papíripari töltőanyagnak szolgáló zeo- littermékeknél érhető el. A papíriparnak ugyanis vas­mentes termékre van szük­sége. Az említett minőségjavítá­si módszerek megvalósítása és alkalmazása igen költsé­ges. Mégis szükség van ezek­re, hiszen az ásványelőkészí­tés,' illetve nemesítés a bá­nyászat fennmaradásának egyik legfontosabb feltétele. Szatmári Judit Forgalmi sávok a tengeren Az Angliát Franciaország­tól elválasztó Doveri-szoros az ott naponta áthaladó mintegy 300 hajóval a világ egyik legforgalmasabb ví- ziútja. Másfél évtizeddel ez­előtt még csak a normális navigációs feltételek vol­tak meg ezen a fontos ré­szen. ahol járművek mo­zogtak minden irányban, minden sávban, éjszaka és rossz időben, nem kielégítő látási viszonyok mellett számtalan baleset történt, és a helyzetet csak bonyolítot­ta a sűrű keresztforgalom és a szorosban úszkáló nagy­számú halászhajó. Az sem volt megnyugtató, bogy a csatornán közlekedő hajók között egyre több volt a nagy olajszállító tankhajó. Belátható, hogy nem vá­ratott sokáig magára a for­galom gyökeres szabályozá­sa és folyamatos ellenőrzé­se. Az első lépés a csatorna különálló forgalmi sávokra való felosztása volt. A má­sodik egy nagy hatósugarú és élességű radarrendszer kiépítése, mely ellenőrzése alatt tartja a szoros hajófor­galmát. napi 24 órán át tá­jékoztatva az egyes hajókat a térségben lévő többi jármű helyzetéről. A megfigyelő központot egy olyan szikla tetején helyezték el, ahon­nan a csatorna minden irányban belátható. Az ál­landó szolgálatot tartó köz­pontban három ' radarernyő és rádiótelefonos összeköt­tetés működik. A két ra­darkereső és leadó hatósuga­ra kb. 120 kilométer. A radarernyőkön egy elek­tronikus berendezéssel pon­tokból kialakított hálózat je­leníthető meg, amely egy­szerűsíti az egyes hajók be­mérését, pontosan kirajzol­ja a forgalomelválasztó vo­nalakat. A berendezéssel még a legkisebb hajó is ész­lelhető. E rendszer bevezeté­sével a La Manche-csatorna az utóbbi évtized során ki­érdemelte a ..legbiztonságo­sabb” jelzőt, miután az át­haladó hajók folyamatos ra­darellenőrzés alatt haladnak, és tájékoztatást kapnak min­denkori helyzetükről, vala­mint a várható akadályok­ról. forgalmi nehézségekről. Képünkön: a La Manche csatornáról készült radarké­pet láthatjuk. amelyen a pontozott vonalak jelzik a forgalmi sávokat elválasztó vonalakat. A fotoszféra rejtelmei A nap felszíne Nagy gyakorlati jelentősé­ge miatt világszerte obszer­vatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel a Napot, hiszen innen jut el a Földre az energia, amely nélkül az élet nem alakulhatott volna ki. A Nap belsejében uralkodó viszonyokat csak elméleti számítások alapján tudják meghatározni, mert közvet­len észlelésre nincs mód. Az a réteg, amelyet Földünkről közvetlenül láthatunk, a Nap felszíne, a fotoszféra; ennek és a fölötte lévő ré­tegnek az állapotát már mé­rési adatokból ismerjük. Az energiatermelés a Nap legbelső részében, a közép­ponti magban történik. Az ott uralkodó fizikai állapo­tok lehetővé teszik, hogy négy hidrogén atommag egyesüléséből egy hélium atommag keletkezzen. A centrumból kifelé haladva már annyira csökken a nyo­más és a hőmérséklet, hogy nem tudnak végbemenni atommag-reakciók. Ott az anyag már nem termel ener­giát, hanem csak továbbjut- tatja kifelé a középső része­ken felszabadult hatalmas energiát. Tovább haladva kifelé ismét csökken a nyo­más. a hőmérséklet és a sű­rűség. A fotoszféra alatt már olyanok a viszonyok, hogy ha a környezetnél mele­gebb gázcsomó elindul fel­felé, a környezete további emelkedésre készteti, illetve ha a környezeténél hidegebb, lefelé való mozgása nem fé­keződik. Ez az úgynevezett konvektiv övezet, ahol tehát az energia szállítása főképp anyagáramlás, konvekció út­ján történik. A fotoszféra a konvektí” övezet tetején helyezkedik el, ezért nyugodt körülmé­nyek között sem teljesen egyenletes fényű, hanem fé­nyesebb szemcsékből, gra­nulálóból áll. Ezek mérete mintegy 1000 kilométer, élet­tartamuk 10 perc. A fényes granulákban a melegebb gáz felfelé áramlik, fönt kisugá­rozza az energiát, és a le­hűlt, halványabb anyag a granulák között visszatér a mélybe. A felszálló és a le­merülő anyag hőmérséklet­beli különbsége mindössze néhány száz fok, ezért a „fé­nyes” és a „sötét” részek el­lentéte nem nagy. A granu­láló látszó átmérője mindösz- sze egy ívmásodperc körül van (egy egyforintos 4.5 km távolságban látszik ekkora szögben), így nagyon nehéz a megfigyelésük. Felvételünkön napfoltok és granulák a Nao felszínén. A képen egy milliméter a valóságban 300 kilométernek felel meg. Hódlesen Hz állatvilág „építőmestere” Kanadai hód. Súlya 20—25 kg, hossza 1 méter Az állatvilágban a közös­ségi teljesítmények között a legérdekesebbek közé tartoz­nak a hódok építményei: a várak, csatornák, gátak. A hódok általánosságban elég­gé ismert állatok, bár ma már csak nagyon kevesen vannak, akik valóban láttak is vadon hódot. Egykor ha­zánkban is gyakoriak voltak, de a múlt század derekán mértéktelen vadászatuk miatt kipusztultak. Csupán nevük maradt fenn néhány helységnevünkben. Ma vi­lágszerte szigorú védelem alatt állnak telepeik. Rágcsáló állat, alsó és fel­ső állkapcsában egymással szemben hatalmas, erős met­szőfogak vannak, amelyek úgy működnek, mint két szembenálló véső. Ha az ál­lat egy fáról csak egy kilo­gramm forgácsot rág le, az kb. 100—145 faszilánko.t tesz ki. Ennek lerágásához hoz­závetőleg 1000 harapást kell végeznie. Családalapítás előtt a fia­tal hód keres egy vízparti öblöt, ahol az építmény ki­ásásához kedvező a part lej­tése. A bejárat rendszerint a víz szintje alatt van, a fé­szek viszont, ahol laknak, jóval a vízszint felett. Vá­raik felépítéséhez a fa­anyagot sokszor nagyobb tá­volságról szállítják. Megfi­gyelték, hogy a hódok csa­tornákat is építenek, hogy a farönköket a vízben köny- nyebben szállíthassák, s ez­zel erőt takarítanak meg. Tartós szárazság esetén, ha a hód lakásának bejárata a víz szintje fölé kerül, a tár­sas életet élő hódok közösen széles duzzasztógátat építe­nek • fából, gallyakból, föld­ből' és iszapból. Az észak­amerikai hódok egész gát­rendszert képesek építeni. A hód kizárólag növény­evő. A lágyszárú növények és gyümölcsök mellett na­gyon sok férget is fogyaszt. A hideg téli évszakban ez a fő tápláléka. A hódvár előtt szén rendben héjas fahasá­bokat halmoz fel. ez az éle­lemtartaléka. Ezeket ió messziről napok, sőt hetek munkájával hordja össze. Ennek a tartalékgyűjtésnek az előmunkálataként ió vas­tag. öreg — esetleg több év­tizedes — fákat dön<- ki. A kidöntött. fákat azután ügye­sen legallyazza. A fákat úgy dönti ki. hogy kb. 50 cm magasságban parabola alak­ban körülrágja a törzset, így egy kettős kúpmetszet kelet­kezik, amely jellemző a hód rágására. A rágást azután annyira mélyíti, hogy a tartását veszített fa kidől. Fénydiődákból térhatású kép Az amerikai Massachusetts Technológiai Intézetben ké­szített berendezés háromdi­menziós, térhatású képeket reprodukál. Fénydióda leme­zét függőleges tengely kö­rül forgó tárcsára szerelték. A mintapéldány 50x50 mil­liméter méretű lemezén 4096 fénydiódát helyeztek el. A percenkénti 900—1200 for­dulat során 256 képet jelení­tenek meg. A szem tehetet­lensége és a fénydiódák kö­zötti kis távolság következ­tében minden irányban jó a képfelbontás minősége — ki­véve közvetlenül a forgás- tengely alatt és felett. A ké­szüléket számítógép vezér­li. A tervezők véleménye szerint az új készüléket az orvosi gyakorlatban, a szá­mítógépes tervezésben, to­vábbá a radarmegfigyelé­sekben hasznosítják. Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat felvesz építőipari művezetőt 8—10 éves gyakorlattal szolgáltatási területre Fizetés megállapodás szerint. Jelenkezés Elek Károly termelést osztályvezető­nél Szolnok, Thököly út 82. sz. (11666) Í0 MKmUnWŰKAT KERESÜNK gázkészülékek és vizes szerelvények felújításához, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalathoz. Munkaidő: havi 105 óra. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkezni Pogány Csaba műszaki fej­lesztési osztályvezetőnél lehet, Szolnok, Cttörő út 48. (faház). (12648)

Next

/
Oldalképek
Tartalom